Új Szó, 1999. április (52. évfolyam, 76-99. szám)

1999-04-15 / 86. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 1999. ÁPRILIS 15. SPORT/TÉVÉ ÉS RÁDIÓ - SZOMBAT Beszélgetés Jaroslav Ivorral, a vizsgálóhivatal vezetőjével a speciális ügynökök intézményéről Gondosan válogatott „téglák" Egyre hatékonyabb módsze­rekre van szükség a szerve­zett bűnözés elleni harcban. Az egyik ilyen módszer a speciális ügynök. Magyarán: beépített ügynököt, „téglát" használnának fel a bűnban­da lebuktatására. Erről be­szélgettünk Jaroslav Ivor tá­bornokkal, a bűnügyi vizsgá­lóhivatal vezetőjével. GAÁL LÁSZLÓ Milyen feladatokat látna el a rendőrségi ügynök? Először 1994-ben, a büntető per­rendtartásban, illetve a rendőri testületről szóló törvényben jelent meg a rendőrügynök intézménye. Eszerint az ügynök rendőr, aki ide­iglenes vagy tartós ál-személyazo­nossággal működik. Bűncselekmé­nyek leleplezésére vethető be úgy, hogy beépítik a bűnszervezetbe - a törvényben tételesen felsorolt, kü­lönösen súlyos bűncselekmények esetében. A rendőrségről szóló tör­vény szerint az ügynök a megszer­zett információkat operatív nyo­mozó munkája keretében használ­hatja fel. A rendőrség az ügynököt szándékos bűncselekmények fel­derítésére, tetteseik azonosításá­ra, fontos személyek vagy objektu­mok, esetleg az államhatárok vé­delmére vetheti be. Felhasználhat­ja ezenkívül a törvényben tétele­sen felsorolt bűncselekmények ­terrorizmus, pénzmosás, szervé­vé Azt kell ponto­sítani, hogy az ügynök milyen bűn­cselekményeket .j követhet el. N\ zett bűnözés, nemzetközi bűnö­zés, drogbűnözés, pénz- és érték­papír-hamisítás, adócsalás, tör­vényellenes pénzügyek, megvesz­tegetések - leleplezésére. A bünte­tő perrendtartás szerint az ügynök a szerzett információkat bizonyí­tékként is felhasználhatja. Jaroslav Ivor: Sosem zárható ki teljesen annak a veszélye, hogy az ügy­nök átáll a másik oldalra. (Somogyi Tibor felvétele) Például tanúskodik a bűnözők ellen? Pontosan, de ezt nem közvetlenül teszi, nehogy leleplezze magát. Csak a fő peren kell megjelennie, de tanúvallomásának idejére az ülésteremből eltávolítják a vádlot­tat. Vele később ismertetik a tanú­vallomás tartalmát. Említette, hogy a törvény már 1994-ben meghatározta az ügy­nök intézményét. Ez azt jelenti, hogy már jelenleg is működnek ilyen speciális rendőrügynökök? Igaz, hogy a törvényben már 1994­ben megjelent az ügynökről szóló paragrafus, de nem határozta meg pontosan anyagi és büntetőjogi fe­lelősségét, ami nagyban hátráltatta az intézmény működőképességét. Eddig egyeden olyan esetről sem hallottam, hogy az ügynök büntető perben tanúskodott volna. Azokat pedig, akik bűnszövetkezetbe be­építve dolgoznak, egy kezemen meg tudnám számolni. A büntető törvénykönyvnek a parlamentbe nemrég beterjesztett módosító ter­vezete az ügynök intézményét is pontosabban meghatározza majd. Elsősorban azt kell pontosítani, hogy az ügynök milyen bűncselek­ményeket követhet el annak érde­kében, hogy hitelessé váljék. To­vábbi vitatható kérdés az ügynök ellenőrzése. Elárulhatom, hogy né­hány hónappal ezelőtt a belügymi­nisztériumban is bevezettük az úgynevezett hazugságdetektort, melyet például az amerikai szövet­ségi nyomozóhivatalban régóta használnak. A rendőrügynökök ki­válogatásában ezt a műszert is fel­használnánk, megállapítandó, hogy nem kerültek-e a bűnözők be­folyása alá, nem dolgoznak-e mind­két oldalra. A törvényben tételesen megszabott bűnözési formák lelep­lezésének érdekében az ügynök büntetlenül követhet el egyébként büntetendő cselekedetet, de csakis akkor, ha erre a bűnöző csoport kényszeríti vagy ha ezzel az őt vagy hozzátartozóit fenyegető veszélyt hárítja el. Vannak azonban bűncse­lekmények, melyeket semmilyen körülmények között sem követhet el. Ilyen például a hazaárulás, a ter­rorcselekmények, az általános ve­szélyeztetés, légi közlekedési esz­köz biztonságának veszélyeztetése, a gyilkosság. A speciális ügynök kizárólag a rendőrség soraiból kerülhet ki? A büntető perrendtartás módosítá­sa szerint az ügynököt a belügymi­nisztérium nevezheti ki. Amennyi­ben ez a törvény életbe lép, nem­csak rendőrből lehet majd ügynök, hanem bárkiből, akit ezzel a bel­ügyminisztérium megbíz. Ki rendelheti el az ügynök beve­tését? Ez kizárólag a bíró hatáskörébe tartozik. Ha pedig bírót, ügyészt vagy bírósági ülnököt kell leleplez­ni, az ügynök bevetését a legfőbb VV Amennyiben ez a törvény életbe lép, nemcsak rend­őrből lehet majd > > ügynök. ^ ügyész javaslatára a legfelsőbb bí­róság megbízott bírája rendelheti el. Ha a legfelsőbb bíróság vagy az alkotmánybíróság tagja a gyanúsí­tott, az ügynök bevetését a legfőbb ügyész javaslatára a legfelsőbb bí­róság vagy az alkotmánybíróság elnöke rendelheti el. Mi lesz az ügynök sorsa, miután sikerült lebuktatnia a bűnban­dát, amelynek „tagja" volt? Az ügynök személyazonosságának a megbízatás, a büntetőeljárás be­fejezése után is titokban kell ma­radnia. Viszont ha nem ítélik őt el a bűnbanda többi tagjával együtt, ak­kor lelepleződik. Szlovákia túl kicsi ország ahhoz, hogy valakit jól el tudjunk rejteni, és új környezetben kezdhessen új életet. Mindezek el­lenére meggyőződésem, hogy az ügynök ilyen intézményének a be­vezetése nagyon hasznos lesz a szervezett bűnözés elleni harcban. Koszovóról szóló nyilatkozatot fogadott el a parlament Kisebbségi bizottság négy magyar taggal Megintették a kormányt Ötvenmilliós repedések ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A koszovói helyzetről szóló nyilatkozat elfogadásával és a gyógyszertárakról szóló tör­vénytervezet második olvasatba utalásával tegnap véget ért a par­lament közel egy hónapja tartó 11. ülésszaka. Az elnöklő Igor Hrušovský koalíciós kezdeménye­zésre nyomban megnyitotta azt a rendkívüli ülést, melynek egyet­len napirendi pontja van: Lexa vizsgálati fogságba helyezésének kérdése. A Koszovó-nyilatkozat leszögezi: a törvényhozást mélységesen nyugtalanítja a balkáni konfliktus ténye és kiterjedésének lehetősé­ge. A parlament a nyilatkozatban közli: továbbra is fokozott figye­lemmel kíséri a szlovák lakosság ezzel kapcsolatos nézeteinek szé­les skáláját. A Ház annak a meggyőződésének ad hangot, hogy az emberi jogok védelmét a nemzetközi közvéle­ménynek is fel kell vállalnia, és nem nézheti tétlenül a polgári la­kosság körében végrehajtott tö­megmészárlásokat és etnikai tisz­togatásokat, valamint a koszovói albánok exodusát. A Ház sajnála­tát fejezi ki amiatt, hogy a nem­zetközi szervezetek, köztük az ENSZ Biztonsági Tanácsa kitartó és körültekintő igyekezete ellené­re sem sikerült politikai megol­dásra bírni Milosevics jugoszláv elnököt. A kormánynak koszovói válsággal kapcsolatos eddigi döntéseit a par­lament összeegyeztethetőnek tart­ja az ország hosszú távú érdekei­vel, ugyanakkor megjegyzi: a kabi­net korábban csak részlegesen és késedelemmel tájékoztatta a par­lamentet és a lakosságot, (korp) ÚJ SZÓ HÍR Pozsony. Tegnapi ülésén a kor­mány elfogadta a kisebbségi és et­nikai ügyekkel foglalkozó kor­mánybizottság létrehozására vo­natkozójavaslatot. A tizenhat tagú bizottság elnöke Csáky Pál ember­jogi ügyekkel megbízott miniszter­elnök-helyettes, alelnöke Milan Kňažko kulturális miniszter lett, tagjai közt pedig helyet kapott a Csemadok, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Ma­gyar Értelmiségi Fórum és több más kisebbségi szervezet egy-egy képviselője. Legfontosabb felada­tuk a tanácsadás és a tervezés lesz. A kabinet ugyancsak foglalkozott a bősi erőmű zsilipkamráinak mű­szaki hibáival is. Pavel Koncoš földművelési miniszter jelentésé­ből kitűnt, hogy a repedések veszé­lyeztethetik a kamrák szerkezeti stabilitását, s ezáltal a dunai hajó­zást. Ezért a kormány megbízta Koncošt a szükséges intézkedések végrehajtásával. A helyreállítás­hoz szükséges ötvenmillió koronát a pénzügyminiszternek kell elkü­lönítenie a költségvetésből. Róbert Fico, aki a nemzetközi emberjogi bíróság előtt képviseli az országot, a Gaulieder-ügy alakulásáról szá­molt be. Mint elmondta, Szlovákia bíróságon kívüli megegyezésre tö­rekszik a volt DSZM-es képviselő­vel, s az eljárás már folyamatban van. Gaulieder azonban, akit még az előző választási időszakban fosztottak meg képviselői mandá­tumától, tegnap azzal vádolta a kormányt, hogy nem akarja ren­dezni az ügyét. Kijelentette, utoljá­ra február 5-én találkozott a kor­mány képviselőjével, s akkor elő­terjesztett javaslatára mindeddig nem kapott választ, (sóti) PARLAMENTI ADOK-KAPOK Ján Danko (DSZM): Netán dol­gozószobát kellene berendezni Ivan Lexának a vizsgálati fog­ságban? A börtönben lesz a par­lament kihelyezett munkahelye és szavazáskor megjön a rab­szállító kocsi, kiszállnak a vasra vert képviselők, csíkos rabruhá­ban, mintha a Juventus Torino csapata jönne? Pavol Hrušovský (SZDK) köz­vetlenül a Lexa-ülés megnyitása előtt: Megállapítom, hogy ezzel a szavazással az ülésszak véget ért. (Taps) Ne örüljenek, képvi­selő társaim, azonnal folytatjuk. Jozef Gajdoš (DSZM): Vesszük a higiéniai eszközeinket, pizsa­mánkat, és Ivan Lexával együtt börtönbe vonulunk. Azt hiszem, ez lesz a legjobb válasz a jól elő­készített döntésre, (korp) Magda Vášáryová látogatása Érsekújvárott Új projekt a kórházban ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Érsekújvár. A kórház idegsebé­szeti osztálya is benevezett abba a súlyos fejsérüléseket szenvedett betegek diagnosztizálására és gyó­gyítására vonatkozó nemzetközi projektbe, melynek bevezetésére a jövő hónapban kerül sor. A terve­zet keretében az érsekújvári kór­ház 90 betegét gyógyítják majd. A projekt felett Magda Vášáryová akkor vállalt védnökséget, amikor még nem volt államfőjelölt. Teg­nap viszont már mint az egyik leg­esélyesebb elnökjelölt érkezett a kórházba, ahol találkozott az ideg­sebészeti osztály vezetőjével, Bru­no Rudinsky docenssel, a tudomá­nyok kandidátusával, (km) RÖVIDEN Dzurinda és Pittner megölését tervezték Pozsony. Jaroslav Ivor közlése szerint a titkosszolgálat volt tagjai politikai gyilkosságok elkövetésére készültek. A belügyminisztéri­um vizsgálati főosztályának vezetője elmondta: a rendőrség olyan levélre bukkant, amelyből arra lehet következtetni, hogy egykori SZISZ-ügynökök a kormányfő és a belügyminiszter megölését ter­vezték. A Markíza szerint nem zárható ki, hogy Mikuláš Dzurindán és Ladislav Pittneren kívül további állami tisztviselők meggyilkolá­sára is készültek. A televízió munkatársának nyilatkozva Ivor nem cáfolta, hogy Ivan Lexa, a titkosszolgálat egykori igazgatója szer­vezte meg ifj. Michal Kováč külföldre hurcolását, (ú) Több mint 40%-os vám az importhúsra Pozsony. A kormány tegnap 43,7 százalékra emelte a sertéshús behozatali vámját. A döntés csak Csehországra nem vonatkozik. A kabinet így reagált a sertéstenyésztők felhívására, mely szerint a húsimport növekedése súlyos helyzetbe hozhatja őket. (SITA) Rendszeres kétpárti találkozók Pozsony. A Demokrata Párt és a Magyar Koalíció Pártja ismét rendszeresíti a kétoldalú megbeszéléseket. Erről állapodott meg tegnap a két koalíciós párt vezetése, (ú) Vigyázat, gátlástalan csalók! Pozsony. A Szociális Biztosító arra figyelmeztet, hogy a múlt héten több községben csalók próbáltak hiszékeny nyugdíjasoktól pénzt kicsikarni. Ötezer koronás előleget kértek, azt állítva, hogy ezáltal bekerülnek a biztosító nagy nyereményakciójába, amelyen 60 ezer korona értékű konyhai felszerelést lehet nyerni. A csalók világos gépkocsival járják a községeket, a rendszám BH-ra kezdődik, (ú) Német Miklós az EBRD-ben marad London. Németh Miklós volt magyar kormányfő újabb négy évre a londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank alelnöke marad. A szombaton kezdődő éves közgyűlés előtt a bank igazga­tósága 2003-ig meghosszabbította a személyzeti munkáért és ad­minisztrációért felelős magyar alelnök szerződését, aki az EBRD 1991. áprilisi alapítása óta dolgozik a londoni székhelyű pénzinté­zet legfelsőbb vezetésében. (MTI) Csak a kormányfő marad az SZDK-ban Pozsony. Az SZDK tagjai, így a liberális platform miniszterei ­Mikuláš Dzurinda kormányfőt kivéve - visszatérnek eredeti pártjaik­ba. A korábban fogadkozó Milan Kňažko kultuszminiszter is meg­erősítette, hogy kérvényezi ismételt tagfelvételét a DU-ban. (SITA) Národná obroda: főszerkesztőváltás Pozsony. Miroslav Tuleja távozik a Národná obroda főszerkesztői posztjáról. Lemondása ma lép hatályba. Lehetséges utódaként Ró­bert Beňót, a Markíza szerkesztőjét emlegetik, aki állítólag még nem döntött, elfogadja-e a felkérést. (ČTK) Megalakult a központi választási bizottság Példás nyitottság ÚJ SZÓ HÍR Pozsony. Tegnap megtartotta első ülését az elnökválasztásokat fel­ügyelő központi választási bizott­ság (KVB). Elnöke sorsolással Pa­vol Baxa, az SZDK képviselője, míg alelnöke az SZNP-s František Ondrejkov lett. A bizottság tagjai az egyes pártokból és a hivatalos jelöltek petíciós bizottságaiból ke­rültek ki. Az MKP-t Gyuricsek Pi­roska képviseli. Az első ülésenegyebek mellett ar­ról is döntöttek, hogy üléseiken az EBESZ megfigyelői is részt vehet­nek. Négy nemzetközi megfigyelő ellenőrizheti majd a kampány tisz­taságát, az EBESZ ötven képviselő­je pedig jelen lehet a szavazatok számlálásakor is - ismertette Ondrejkov a KVB döntését. A honi társadalmi szervezetek május 12­ig jelezhetik, hogy megfigyelőket akarnak küldeni a választásokra. A KVB egy információs szolgálatot is létrehozott, melyet az érdeklődő állampolgárok a 48592460 és a 48592462 pozsonyi telefonszá­mon érhetnek majd el. A bizottság a választásokig még kétszer ül ösz­sze. (sóti) Köteles-Slota kettős a SZISZ-t felügyelő bizottságban Homokba dugta a fejét KORPÁS ARPAD Pozsony. A titkosszolgálatot fel­ügyelő bizottság magyar tagját, Köteles Lászlót arról kérdeztük, hogy a testület eddig foglalkozott­e a Lexa-üggyel. Az MKP képvise­lője elmondta: „Noha a bizottság a titkosszolgálat ellenőrzése céljá­ból jött létre, mégis mindent meg­tesz, hogy ne foglalkozzon a kér­déssel. A DSZM tagjai azt szeret­nék, ha a SZISZ elmúlt négy évi te­vékenységére ne derüljön fény, egyes kormánypárti képviselők pe­dig azt, hogy a titkosszolgálat je­lenlegi munkája a parlament, sőt a bizottság előtt is titokban marad­jon. így az a sajátos helyzet állt elő, hogy a bizottságban rendszerint én vagyok a beterjesztő, és általá­ban csak egy bizottsági tag, Ján Slota támogat. Azaz az MKP ilyen szempontból - választási ciklustól függetlenül - mindig ellenfél, az SZNP pedig mindig megbízható barát." Arra a kérdésre, hogy a parlament miképp dönt Lexa ügyében, Köteles így válaszolt: „Valószínűleg hozzájárul kiadásá­hoz. Ugyanakkor nem tartom sze­rencsésnek, hogy a rendőrség és a belügyminisztérium magas rangú tisztviselői bizonyítékok nélkül előre bűnösnek minősítik Lexát. Az volna a helyesebb, ha a már fel­tárt bizonyítékok alapján indítaná­nak vizsgálatot ellene. Valószínű­leg letartóztatják, de egyúttal hangsúlyozni kell: ebben az eset­ben a parlamentnek arról kell dön­tenie, hogy komolyan veszi-e az al­kotmánynak azt a részét - amelyet egyébként éppen a DSZM szorgal­mazott -, mely szerint a parlament kiadhatja bármelyik tagját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom