Új Szó, 1999. április (52. évfolyam, 76-99. szám)

1999-04-15 / 86. szám, csütörtök

EL POLITIKA ÚJ SZÓ 1999. ÁPRILIS 16. Migaš: korán jelentették be Pozsony. Jozef Migaš, a DBP elnöke a párt tegnapi sajtóér­tekezletén korainak minősí­tette Ľudovít Černák gazda­sági miniszternek a 80 száza­lékos gázáremelésről szóló bejelentését. Migaš közölte: a kérdéssel még a koalíciós tanácsnak is foglalkoznia kell, s a testület elé átfogó anyag kerül a kormány árpo­litikájáról, azaz az áremelé­sekről is. Migaš hangsúlyoz­ta, hogy a DBP „nem támo­gatja a földgáz drasztikus drágítását". Hozzátette: nem lehet csak olyan intézkedése­ket tenni, amelyekkel „a pol­gárokból facsarjuk ki a pénzt". (SITA) Nem változott a DBP-álláspont Pozsony. „A Demokratikus Baloldal Pártja és a Polgári Egyetértés Pártja sem ért egyet a hozzáadottérték-adó alsó sávjának emelésével" ­nyilatkozat tegnap Jozef Migaš. A DBP elnöke szerint jogi és adminisztratív intézke­déseket kell tenni az adózási fegyelem szigorítására. Mint mondta, ha az adóhivatalok és a pénzügyi hatóságok .job­ban működnének", akkor 2,5-4 milliárdos többletbevé­telhezjuthatna az államkasz­sza. A koszovói válsággal kap­csolatban Migaš megjegyezte, hogy a DBP tagsága ebben a kérdésben két pártra szakadt, ugyanúgy, mint a szlovákiai társadalom. (SITA) Pavol Baxa, a Központi Állam­főválasztási Bizottság elnöke a testület tegnapi első ülésén (TA SR-fotó) Testvér a testvért Kassa. Azaz: Bratr bratra. Ez a címe annak a ma nyíló kiál­lításnak, amelyet tizenegy cseh képzőművész alkotásai­ból állított össze Jana Ševčíková és Jiŕí Ševčík. A helyszín a kassai Löffler Béla Múzeum, az időpont délután 4 óra. A megnyitót követően a kiállítás kurátorai előadást tartanak az európai képzőmű­vészet helyzetéről. A kassai cseh főkonzul védnökségével megrendezésre kerülő kiállí­tás május végéig tekinthető meg két helyszínen, a Löffler Béla Múzeumban, illetve az iparművészeti középiskola ki­állítótermében. (juk) Hét zsaroló lakat alatt Szenice. Zsarolás miatt teg­napra virradó éjszaka hét fér­fit tartóztatott le a szenicei rendőrség. A hatóságok a 20 éves D. V. édesanyjának felje­lentése nyomán léptek akció­ba. Az anya azután értesítette a rendőröket, hogy a zsarolók telefonon közölték: elfogták a fiát, s nem engedik szabadon, ha nem fizet nekik 20 ezer ko­ronát. Az asszony nem esett pánikba, hanem értesítette a rendőrséget. (TA SR) Pozsony. A parlament man­dátumvizsgáló és mentelmi bizottsága kedden késő este tartott zárt ülésén nem ha­gyottjóvá érvényes határo­zatot Ján Slota ügyében. HÍRÖSSZEFOGLALÓ Mint ismeretes, a hatóságok kérték a törvényhozást: hírhedt kiszu­caújhelyi kijelentései miatt vonja meg a Szlovák Nemzeti Párt elnö­kének képviselői mentelmi jogát, hogy bűnvádi eljárás indulhasson ellene. A vizsgálati szervek fajgyű­lölet szításával és nemzetgyalázás­sal gyanúsítják Ján Slotát. Az em­lékezetes március 5-i nagygyűlé­sen a titkosszolgálatot felügyelő parlamenti bizottság elnöke ittas állapotban a magyar és a roma ki­sebbséget támadta, és Budapest le­rombolására szólította fel a szlo­vákságot. Viliam Sopko, a mandá­tumvizsgáló és mentelmi bizottság elnöke a 19 tagú testület tanácsko­zásáról tájékoztatva elmondta: csak kilenc képviselő szavazott Slota „kiadása" mellett; ketten tar­tózkodtak a voksolástól (Ladislav Ambróš - SZDK, Marián Mesiarik ­PEP), heten pedig a határozati ja­vaslat ellen szavaztak. Egy hon­atya hiányzott. A jelen levő koalíci­ós képviselők közül egyedül Jozef Krumpolec, az SZDK szociálde­mokrata platformjának a tagja sza­vazott nemmel a közvetlen állam­főválasztáson induló nemzeti ve­zér mentelmi jogának a megvoná­sára. Döntését így indokolta: „Ha jóváhagytuk volna, hogy bűnvádi eljárás indulhasson Ján Slota el­len, azzal gyakorlatilag mellette kampányoltunk volna." A bizott­ság tegnap jelentést dolgozott ki az ügyben. A dokumentum a par­lament elé kerül, s majd annak kell meghoznia a végleges döntést. Ján Slota „boszorkányüldözésnek" mi­Kisebbségi nyelvtörvény: az MKP hamarosan hivatalos nyilatkozatot ad ki a késésről Mečiar politikai öngyilkossága ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. „Európában jelenleg nincs olyan intézmény, amely meg­felelő módon tudná rendezni a ko­szovói népirtáshoz és humanitárius katasztrófához hasonló problémá­kat" - jelentette ki tegnap Kvarda József, az MKP képviselője. Mint mondta, az erőszakot nem lehet po­litikai eszközökkel megfékezni, az csak erő alkalmazásával lehetséges, s ezt teszi most a NATO. „Az, hogy a koszovói válságból, illetve az arról folytatott parlamenti vitából a DSZM és az SZNP politikai tőkét akar kovácsolni, jelzi: a Mečiar­kormány sokszor hangoztatott nyu­gati orientációja csupán színlelés volt. Az pedig, hogy az ellenzéki pártok kiállnak a Milosevics-féle népirtás mellett, azt is világosan megmutatta, hogy a megfelelő pilla­natban nálunk is hajlandók lenné­nek rá" - tette hozzá. Példaként Ivan Gašparovič felszólalásából idé­zett - a DSZM-es honatya a kor­mányt, a magyarokat és a Kárpátok Eurorégiót támadta. Kvarda kijelen­tette: a MKP támogatja a kabinet Koszovóval kapcsolatos döntéseit, lépéseit. A kisebbségi nyelvtör­vénnyel összefüggésben elmondta: sajnálatos, hogy az előkészítő mun­kák lassan folynak, sőt egyes hírek szerint le is álltak. Az MKP ezért ha­marosan hivatalosan is állást foglal az ügyben. Kvarda a közelgő elnök­választásokról is beszélt. Szerinte Mečiar kormánya erkölcsileg meg­osztotta a társadalmat, és gazdasági­lag a tönk szélére juttata az országot, ezért semmit sem tud nyújtani a pol­gároknak. „Ha Mečiar maga döntött úgy, hogy indul, politikai öngyilkos­ságot követ el, ha mások döntöttek helyette, azzal politikai vérpadra küldték" - jegyezte meg az MPK kép­viselője, majd elmondta: pártja a ko­alíciós egyezség értelmében Rudolf Schustert támogatja, (sóti) Roman Kováč SZDK-frakcióvezető a kisebbségi nyelvhasználati törvény javaslatáról „Nagyon gyorsan" kidolgozzák SITA-JELENTÉS Pozsony. Az SZDK frakcióvezetője reményét fejezte ki, hogy a kisebb­ségi nyelvek használatát szabályo­zó törvény „nagyon gyorsan" elké­szül. Roman Kováč szerint a jogsza­bály tervezete akár még áprilisban a parlament elé kerülhet. Közölte: a javaslatot Ľubomír Fogaš minisz­terelnök-helyettesnek kell kidol­goznia, az előterjesztő pedig a kul­turális tárca lesz. A tervezet tehát nem képviselői indítványként kerül a törvényhozás elé, ahogyan azt ko­rábban feltételezték, hanem kor­mányjavaslatként. Juraj Hrabko, a kormányhivatal emberjogi és ki­sebbségifőosztályánakvezetője rá­mutatott: a kisebbségi nyelvhasz­nálati törvény előterjesztésének ilyen módja miatt a kormány nem tudja teljesíteni az EU-nak tett ko­rábbi ígéretét, mely szerint Szlová­kia a törvényt júniusig elfogadja. Elmondta: ha képviselői előterjesz­tésként kerülne a kormány elé, ak­kor a kabinetnek csak véleményez­nie kell, viszont a kormány előter­jesztéseként előbb tárcaközi egyez­tetésre kell bocsátani, majd a törvény-előkészítő tanácsnak kell foglalkoznia vele, s csak ezután ke­rül a kormány, illetve a képviselők elé. Hrabko megerősítette: a kor­mánykoalícióban még nem szüle­tett megállapodás a vitás kérdések­ről. Nézete szerint az ügyet túlpoli­tizálták. Martin Lengyel a koalíciós tanács kedd esti üléséről Megállapodások nélkül lozef Migaš, a parlament elnöke tegnap hét államfőjelöltnek átadta a közvetlen elnökválasztáson való indulást igazoló okmányt. Az ünnepségen hat jelölt jelent meg: Juraj Lažarčík, Vladimír Mečiar, Ivan Mjartan, Ján Slota, Magda Vášáryová és Boris Zala. Juraj Švec már korábban átvette a dokumentumot. A maradék három államfő­jelölt később kapja meg az okmányt. Mint írtuk, a házelnök a 11. jelentkező, Július Kubík jelölését nem fogad­ta el. Kubík tegnap közölte, hogy a Legfelsőbb Bírósághoz fordul. (TA SR-fotó) Elsőre a mandátumvizsgáló és mentelmi bizottság nem döntött Slota sorsáról Csak egy vokson múlt ÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony. A koalíciós tanács ked­den sem zárta le a hozzáadottér­ték-adó alsó sávjának emeléséről kezdett vitát, s az eredeti elképze­léssel ellentétben a kormány teg­napi ülésén nem foglalkozott a kérdéssel. Mint ismeretes, az adó­emelést az SZDK és az MKP támo­gatja, viszont a DBP és a PEP nem. A baloldali demokraták a behoza­tali vámpótlék bevezetését szor­galmazzák. Martin Lengyel, a mi­niszterelnök szóvivője a tanácsko­zás után közölte: a koalíciós pár­tok vezetői nem tűzték ki, hogy mi­kor kívánnak foglalkozni a kérdés­sel, sőt még abban sem állapodtak meg, hogy egyáltalán visszatér­nek-e hozzá. Á kormánykoalíció tehát eddig csak abban egyezett meg, hogy további intézkedéseket tesz a költségvetési kockázatok csökkentésére - például az állam­igazgatási kiadások lefaragásával, a szociális ellátásszféra reformjá­val, valamint az adó- és pénzügyi fegyelem megőrzésével. A tanács azzal is foglalkozott, hogy az úgy­nevezett anyapártok miképp járja­nak el a közös államfőjelölt, Ru­dolf Schuster támogatása ügyé­ben. A kormánykoalíció vezetői az Első Lapterjesztő Társaságnál ki­alakult helyzetről szintén tárgyal­tak, ám döntést nem hoztak. Mar­tin Lengyel szerint a testület jövő heti ülésére meghívják Ľudovít Černák gazdasági és Mária Ma­chová privatizációs minisztert, va­lamint Ľudovít Kaníkot, a Nemzeti Vagyonalap elnökét is meghívták, mivel a tanácskozáson a vállalko­zói szféra fejlesztésére vonatkozó intézkedésekről lesz szó. (ú) Parlament: egyelőre felfüggeszthető a patikusok vitája Egy év haladékot kapnak nősítette a parlament eljárását. „A kormánykoalíciót nem érdekli, hogy Jugoszláviában ártatlan em­berek halnak meg. Csak az, hogy ki mit mondott valamilyen lakossági találkozón" - tette hozzá. Egyúttal azonban beismerte: „Lehet, hogy nem a legmegfelelőbb szavakat használtam, de semmi esetre sem gondolom, hogy szörnyűségeket mondtam." Szerinte az ügyészsé­gekjóval súlyosabb esetekben sem lépnek, viszont az övében a leg­főbb ügyészség „óriási nyomást gyakorolt" a kerületi ügyészégre és a vizsgálótisztekre. „De ha Jano Slota azt mondja, hogy üljünk harckocsikba, az lassan azt jelenti, hogy hadban áll Európa" - jegyez­te meg. Mint hozzáfűzte, nem tud­ja, hogy a vizsgálati szervek mi­lyen törvények megsértésével gya­núsítják. „Annyi paragrafust emlí­tenek, hogy azt gondolhatnám: öt­szörös gyilkos vagyok" - véleke­dett az SZNP elnöke, (ú) UJ SZO-TU DOSITAS Pozsony. Felfüggeszthetik több hónapos vitájukat a Szlovák Gyógyszerészeti Kamarába tömö­rülő patikatulajdonos gyógyszeré­szek, illetve a Gyógyszertártulaj­donosok Grémiumának tagjai, az úgynevezett vállalkozó tulajdono­sok, hiszen a parlament előrelátha­tólag egy éwel késlelteti a tulaj­donjog rendezésére vonatkozó gyógyszertörvényjúnius elsejei ha­tályba lépését. Tegnap a képviselők egyetértettek az előterjesztett ja­vaslattal; a módosítást ezt követő­en a bizottságok vitatják meg. Sár­közy Klára a törvénymódosítással kapcsolatban az MKP sajtótájékoz­tatóján kifejtette: a képviselők tá­mogatták az egyéves haladék meg­adását; annál is inkább, mivel a gyógyszertörvényt az alkotmány­bíróság is véleményezni fogja. Kér­déses ugyanis, vajon nem jogsér­tő-e a tulajdonviszonyok ilyen irá­nyú megváltoztatása. A tavaly júli­usban elfogadott jogszabály ugya­nis kimondja, hogy patikatulajdo­nos csak gyógyszerész lehet, (erf) Matica slovenská: a legfontosabb kiadásokat összegzi Teljes mozgósítás volt VRABEC MARIA Nyitra. Teljes mozgósítás volt teg­nap a dél-szlovákiai Matica-házak­ban, az intézményeknek ugyanis hétfőig kell elkészíteniük legfonto­sabb kiadásaik kimutatását, amely­nek alapján a kulturális minisztéri­um és a szervezet között április 13­án megkötött szerződés 2. pontját kiegészítik. Épp ez a pont szól a 96 milliós állami támogatás célirá­nyos felhasználásáról, vagyis arról, hogy 43 milliót a nemzeti könyv­tárra, 21-et pedig a nemzeti kultú­ra emlékmúzeumára és a történeti intézetre kell elkölteni, a maradék 32 milliót pedig a 18 Matica-ház üzemeltetésére. Az a kitétel, hogy bérekre nem használható fel az ál­lami támogatás, végül nem került bele a szerződésbe, így a pénz nagy része valószínűleg erre megy ei. Amint azt a nyitrai Matica-házban megtudtuk, a szigorú megkötések elfogadhatatlanok voltak a szerve­zet számára, és Jozef Markuš el­nök csak azután írta alá a szerző­dést, hogy Milan Kňažko beleegye­zett kiegészítésébe. Ez a maticások szerint egyelőre nem jelent több­lettámogatást, csak azt, hogy szük­ség esetén a célirányos összegek egy részét átcsoportosíthatják. A jelek szerint a legnagyobb szükség Dél-Szlovákiában mutatkozik, mert a szervezet elnöksége úgy döntött, hogy az északi Matica­házak tevékenységét felfüggeszti, mindegyikben csak egy alkalma­zottat hagy, és minden erejével azon lesz, hogy a dél-szlovákiai Matica-központok változatlanul működhessenek. Az állami támo­gatásról szóló szerződés aláírásá­nak halogatása miatt ma nem kap­nak a Matica alkalmazottai fize­tést, mert az áprilisra szánt költ­ségvetési tétel még nem érkezett meg a szervezet számlájára. Jelen­leg 557 alkalmazottja van a Maticának, bérekre havonta 6 mil­lió 200 ezer koronát fordít, és ha 250 személyt elbocsát, végkielégí­tésük csaknem 9 millió koronájába kerül majd az államnak. Sürgősen legalább 3-4 millió koronára lenne szüksége a szervezetnek ahhoz, hogy kifizethesse telefonszámláit. Nem tudni, hogy a szerződés­kiegészítésbe mi minden kerül még, mindenesetre a dél-szlová­kiai Matica-házakban bizakodó a hangulat, hiszen Kňažko tegnap megígérte Markušnak, hogy amint egy kis pénzhez jut a tárca, nem fe­ledkezik meg a konkrét rendezvé­nyek támogatásáról sem. Hogyan vélekedik az ország lakossága Szlovákia EU-tagságáról? nem tudja ellenzi II inkább ellenzi, mint 12 * V% támogatja h^ 2 N TASR (adatok százalékban) támogatja 111 inkább támogatja, mint ellenzi Forrás: Közvéleménykutató Intézet

Next

/
Oldalképek
Tartalom