Új Szó, 1999. április (52. évfolyam, 76-99. szám)

1999-04-13 / 84. szám, kedd

6 POLITIKA ÚJ SZÓ 1999. ÁPRILIS 13. Gyújtogatás Avianóban Róma. Teljesen kiégett teg­napra virradóra egy amerikai NATO-rendszámú személy­gépkocsi az avianói légitá­maszponthoz közeli Corde­nonsban. Az olasz hatóságok megállapították, hogy az au­tót felgyújtották, s a merény­let közelében megtalálták az Antiimperialista Területi Egy­ségek nevű csoport röplapját. Ugyanez a csoport gyújtotta fel április 3-án az avianói bá­zis egy polgári alkalmazottjá­nak gépkocsiját. A múlt éjsza­ka leégett autó egy amerikai orvosőrnagyé volt. (MTI) Két boszniai horvát pere Hága. Hágában tegnap bíró­ság elé állítottak két volt boszniai horvát katonai veze­tőt, akiket azzal vádolnak, hogy parancsukra csapataik etnikai tisztogatást hajtottak végre a közép-boszniai mu­zulmán lakosság körében. Dario Kordic és Mario Cerkez pere a jugoszláv háborús bű­nök kivizsgálására létreho­zott nemzetközi törvényszék előtt kezdődött meg. A vádak szerint kettejüket felelősség terheli több mint 100 védte­len polgári személy legyilko­lásáért. (MTI) Jasszer Arafat Szudánban Kartúm. Váratlanul megsza­kította útját vasárnap a szu­dáni fővárosban Jasszer Arafat palesztin elnök, és a kartúmi repülőtéren rövid megbeszélést folytatott Omar el-Besir szudáni ál­lamfővel. Még tegnap sem lehetett tudni, hogy Arafat hova tart. Jelenleg világkö­rüli utat bonyolít, hogy nem­zetközi támogatást szerez­zen a palesztin állam kikiál­tásához.(MTI) A palesztin vezető Kartúmba Jemenből érkezett, ahol két­napos látogatást tett. (Archívum) Négy halálos áldozat Ankara. Három rendőr és egy civil személy életét oltot­ta ki egy távirányítású pokol­gép a dél-törökországi Osma­niye városában. Tegnap a rendőrség őrizetbe vett két személyt, akiről feltételezi, hogy részt vett az előző napi merénylet elkövetésében. Egyes hírek szerint kurdokról van szó. (ú) Független jelölt győzelme Tokió. Isihara Sintaro függet­lenjelölt nyerte meg a tokiói választásokat, és veszi majd át a 12 millió lakosú japán fő­város kormányzását. A volt közlekedési miniszter, re­gényíró az érvényes szavaza­tok mintegy egyharmadát szerezte meg. (MTI) Ismét elhangzott egy francia különvélemény a koszovói válság rendezéséről Húsz nap légiháború Jugoszlávia csatlakozik az orosz-fehérorosz unióhoz Nagy szláv szövetkezés Madrid/Belgrád/Párizs. A spanyol védelmi miniszter tegnap bejelentette: a NATO kész elfogni Szlobodan Milosevics jugoszláv elnö­köt, ha elég bizonyíték áll rendelkezésre, hogy az em­beriség elleni bűnök elköve­téséért a hágai Nemzetközi Törvényszék elé állítsák. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Eduardo Serra elmondta, hogy az atlanti szövetségben egyetértés alakult ki abban: Milosevics meg­érdemli, hogy háborús bűnösként kezeljék. A hágai Nemzetközi Tör­vényszék most gyűjti a bizonyíté­kokat a vádemeléshez annak érde­kében, hogy a NATO megkísérel­hesse elfogását. A spanyol minisz­ter szerint még 1992-ben egy Milosevics elleni erőteljesebb fel­lépéssel valószínűleg elkerülhető lett volna 200 ezer boszniai halála és a koszovói háború halálos áldo­zatai is. Milosevics sorsának eldöntése nyilván még odébb van, a NATO most a légi csapásokra összponto­sít. Belgrádban tegnap reggel, a NATO-légicsapások 20. napján nem sokkal nyolc óra előtt lefújták a vasárnap este nyolc óra óta tartó légiriadót. A jugoszláv fővárostól 15 kilométerre északkeletre lévő pancsovai kőolajfinomító még dél körül is lángokban állt, miután az éjszaka négy lövedék csapódott be az üzemanyagtartályokba. Pan­csova és Batajnica katonai repülő­tere, amelyet éjszaka ugyancsak találat ért, rendszeresen célpontja a NATO március 24-én indított, Jugoszlávia elleni légitámadásai­nak. Vasárnap éjfél és hétfő reggel között mintegy 50 katonai gép szállt fel az észak-olaszországi Avianóból - jelentette az AFP hely­színi tudósítója. Jugoszláviában megindult a ko­szovói válság politikai megoldását kereső békefolyamat, sikerült elő­relépni a belgrádi tisztségviselők és Ibrahim Rugova koszovói albán vezető közötti harmadik tárgyalási fordulón - jelentette ki a jugoszláv ENSZ-nagykövet vasárnap este a CNN amerikai hírtelevízióban. Vladiszlav Jovanovics szerint Ru­gova felismerte, hogy az Egyesült Államok és mások, akiknek egyet­len célja Jugoszlávia destabilizá­lása és nem a koszovói albán ki­sebbség érdekeinek védelme, fel­használták és manipulálták. Francia vélemény szerint a koszo­vói válság megoldásához az ENSZ Biztonsági Tanácsán keresztül ve­zet az út. Hubert Védrine francia külügyminiszter egy vasárnap esti vitaműsorban azt hangoztatta, hogy országa szerint a világszerve­zet határozhatja meg a rendezés általános kereteit, annak politikai és nemzetközi biztonsági dimenzi­óit. Védrine úgy vélte a NATO­Bonn cáfolja a The Guardian értesüléseit Bonn. A német kancellár külpolitikai és biztonsági tanácsadója, Michael Steiner tegnap cáfolta a londoni The Guardian napilap aznapi értesülését, hogy Bonn olyan új javaslattal akar előállni, mely szerint a koszovói nemzetközi békefenntartó erők ne a NA­TO, hanem az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) irányítása alatt legyenek. „EBESZ-katonák? Ezt elképzel­hetetlennek tartom" - mondta a tanácsadó. Ugyanakkor hozzátet­te, hogy számos elképzelésről folyik a vita, de ezek még nem konkretizálódtak. (MTI) Jugoszláviában különleges intézkedések léptek hatályba a NATO-csapás kapcsán Egy lépésre a statáriumtól MTI-TUDOSITAS Zágráb/Belgrád. Jugoszláviában felhatalmazták a rendőrséget, hogy bírói engedély nélkül is felbonthas­son postai leveleket és más külde­ményeket, ha az a megalapozott gyanúja, hogy azok bűnüggyel kap­csolatosak. Belgrád vasárnap léptette életbe azokat az intézkedéseket, amelyek a háborús körülmények között na­gyobb jogkört biztosítanak a bel­ügyi szerveknek. Ezek között szere­pel, hogy a rendőrség bírói döntés nélkül is letartóztathat, illetve el­foghat gyanúsítottakat, és lőfegy­vert is használhat, ha csak úgy tud­ja megakadályozni a bűnügy gya­núsítottjának elmenekülését. A rendelkezések szerint nyilvános helyen csak előzetes engedéllyel le­het gyülekezést tartani, kivéve, ha annak szervezője állami szerv. El­rendelték, hogy a 14 évnél időseb­bek lakcímváltozását 24 órán belül be kell jelenteni a hatóságoknál. Zágrábban nagy az öröm és tervezgetés Clinton elnök döntése nyomán Amerikai fegyver amerikai pénzen? MTI-TUDOSITAS Zágráb. Zágrábban rendkívüli je­lentőségűnek értékelik, hogy Bili Clinton amerikai elnök engedé­lyezte amerikai fegyverek és had­felszerelés eladását Horvátország­nak. A Vjesnik című kormánypárti napilap kommentátora tegnap az amerikai-horvát kapcsolatokban elért „lényeges előrelépésnek" ne­vezte a washingtoni döntést. Az Egyesült Államok Zágrábbal kap­csolatban mindeddig tartotta ma­gát az ENSZ BT 1991. szeptember 25-én elfogadott 713-as határoza­tához, amely a volt Jugoszlávia egész térségére teljes fegyverszál­lítási tilalmat rendelt el. (Az Egye­sült Államok egyébként már évek óta szállít fegyvert és hadfelszere­lést Bosznia-Hercegovina föderá­ciós felébe a „Kiképzés és Felszere­lés" elnevezésű program kereté­ben.) A Vjesnik szerint mindenekelőtt politikai célokkal indokolható az amerikai döntés. A lapelemzésben arra hívták fel a figyelmet, hogy az Egyesült Államok arra törekszik: Jugoszlávia minden szomszédját NATO-taggá vagy szövetségesévé tegye, ahogyan azt korábban is tet­te a stratégiai jellegű problémák megoldásakor. A horvát lap úgy értékelte, hogy a döntés alapján Horvátországot úgy kezelik, mint­ha máris tagja lenne a NATO Part­nerség a békéért elnevezésű prog­ramjának. Pavao Miljavac horvát védelmi mi­niszter a Jutarnji List című zágrábi lap tegnapi számában közölt érté­kelésében úgy vélte, az amerikai Kongresszus finanszírozhatná a horvát fegyvervásárlásokat, aho­gyan az megszokott a baráti és szö­vetséges országok esetében. HIROSSZEFOGLALONK Belgrád/Moszva. A jugoszláv par­lament tegnap óriási többséggel megszavazta az ország csatíakozá­sát az orosz-fehérorosz unióhoz. A törvényhozás két házának 178 tag­jából 136-an szavazták meg a dön­tést, és ellenszavazat nem volt. Az alsóház, a Polgárok Tanácsa és a felsőház, a Köztársaságok Tanácsa külön-külön vitatta meg a kérdést, miután a jugoszláv kormány reggel már döntött a csatlakozásról, s a kormányhatározatot kiosztották a képviselőknek. Az ITAR-TASZSZ szerint a jugo­szláv parlament Belgrád központ­jában álló épülete előtt több száz fő gyűlt össze, akik jugoszláv és orosz zászlókat lengettek, és „A baráti szövetség békét hoz" felira­tú transzparenseket tartottak ma­gasba. Belgrád csatlakozását (amelyet ere­detileg Vojiszlav Seselj szerb kor­mányfőhelyettes vetett fel a múlt ősszel) Szlobodan Milosevics jugo­szláv elnök maga is kérte Borisz Jel­cin orosz államfőhöz nemrég eljut­tatott levelében. Belgrád január 21­én már állandó megfigyelői státust kapott az unió parlamenti közgyű­lésében. Az orosz-fehérorosz unió végrehaj­tó bizottsága ma várhatóan ülést tart, ám napirendjére nem vették fel a jugoszláv csatlakozás kérdését - értesült az ITAR-TASZSZ moszk­vai kormányforrásból. Nem biztos, hogy örömhír a magyarok számára Példakép a Vajdaság Ali Ibisi mindössze 3 éves, de mivel édesapja eltűnt, most ő a „férfi", ő vigasztalja kétségbeesett édesanyját. A Szkopje melletti Brazda menekült­táborban már napok óta várnak, hogy felkerüljenek azoknak a listájára, akik ideiglenesen külföldön találnak menedéket. (TA SR/AP) MTI-HIR Belgrád. A vajdasági magyarok és szerbek viszonyát tartja példaérté­kűnek Koszovó számára Milan Milutinovics szerb elnök. „Az etni­kai közösségek Vajdaságban látha­tó együttélését olyan modellnek tartjuk, amelyet Koszovóban is sze­retnénk megvalósítani" - mondta a kormányfő a szerb állami televízió egyik hétvégi műsorában. Miljjtinovics nyilatkozata azután hangzott el, hogy a szerb államfő ellátogatott Újvidékre, Jugoszlávia második legnagyobb városába, hogy felmérje a NATO-légicsapá­sok, elsősorban a két Duna-híd le­rombolása miatt keletkezett káro­kat. A televíziós nyilatkozatot ismertető Reuters beszámolójában utalt arra, hogy a Vajdaságban - amelynek székvárosa Újvidék - több mint 300 ezres magyar közösség él, az egyet­len olyan kisebbségként, amely még nem került összeütközésbe a szerb hatóságokkal. A Vajdaság és Koszovó autonómiát élvezett Szer­bián belül egészen 1989-ig, amikor a szerb elnökké választott Szlo­bodan Milosevics megszüntette a tartományok különleges státusát ­tette hozzá a brit hírügynökség. csapások immár 19 napja után leg­főbb ideje a továbbgondolkodás­nak, tárgyalásoknak, a megoldás­keresésnek. Ennek kapcsán fontos­nak tartotta Oroszország bevoná­sát, „mert Európa stabilitásának és biztonságának lényeges tényező­je". Védrine szerint nem kell túl­dramatizálni egyes orosz vezetők minapi éles kijelentéseit a koszo­vói válság kapcsán. Moszkva, Minszk és Belgrád kirohanásai Budapest ellen Sok hűhó konvojért HIROSSZEFOGLALONK Budapest/Moszkva. Megállapo­dás született a Záhonynál feltar­tóztatott orosz-fehérorosz segélyt szállító konvoj ügyében - jelentet­te be tegnap Örbán Viktor magyar miniszterelnök az Országgyűlés ülésének elején. Elmondta: ennek értelmében öt, katonai járműnek minősülő szállítóeszköz nem lépi át a határt, a konvojt pedig nyolc helyett csak négy gázolajat szállító tartálykocsi kíséri. Röviddel ezután Záhonyban meg­kezdődött a konvoj továbbindításá­nak szervezése. Négy gázolajszállí­tó kocsiból lefejtették az üzem­anyagot, ellenőrizték, majd vissza­tankolták. Ezután a kocsik csatla­koztak a menethez, de a déli hatá­ron csak négy tankautó megy át Kis­Jugoszláviába. Négy Magyarorszá­gon marad, megvárja, amíg a bal­káni országból visszaérkezik üresen a segélyadományt vivő konvoj, s ak­kor újra csatlakoznak a menethez, biztosítják a teherautók üzem­anyagellátását hazaérésükig. A kompromisszumot heves viták, diplomáciai csatározások és jegyzé­kek előzték meg. Életveszélyes fe­nyegetések sora miatt Moszkvában meg kellett erősíteni nemcsak a magyar nagykövetség, hanem más magyar intézmények védelmét is. A moszkvai magyar nagykövetség épülete előtt délután - már azt kö­vetően, hogy megszületett a megál­lapodás a segélykonvoj kérdésében - a Vlagyimir Zsirinovszkij vezette Liberális Demokrata Párt (LDP) ak­tivistái kisebb megmozdulást szer­veztek. Incidens nem történt. Az SPD Schrödert választotta a pártelnöki posztra Majdnem negatív csúcs MTI-HIR Bonn. A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) rendkívüli kongresz­szusa tegnap a párt elnökévé vá­lasztotta Gerhard Schroder kancel­lárt. 370 küldött szavazott rá, 102 ellene, és 15-en tartózkodtak. Ez a szavazatok 76 százalékos többsé­gét jelenti, ami a második legala­csonyabb támogatottsági arány, amellyel a háború óta valaki az SPD élére került. Oskar Lafontaine 1995 novemberében 63 százalékos támogatottságot kapott. AII. világháború befejezését köve­tően Schroder az SPD nyolcadik elnöke, aki egyébként az egyetlen jelölt volt az elnöki tisztségre, mi­után elődje, Oskar Lafontaine márciusban váratlanul távozott a posztról. Kofi Annan ENSZ-főtitkár a Pinochet-ügyről Majd a történelem... MTI-TUDOSITAS Madrid. A brit belügyminiszternek Augusto Pinochet volt chilei diktátor kiadatására vonatkozó, s a napok­ban várható döntése nem -csak az idős férfi személyes sorsának alaku­lása szempontjából fontos, hanem az ügy várható gyakorlati jogi követ­kezményei miatt is - fejtette ki a spa­nyol El Mundo tegnapi számában megjelent írásában Kofi Annan ENSZ-főtitkár.„Pinochetet a történe­lem fogja elítélni. Az ENSZ szem­pontjából azonban úgy tekintünk a helyzetre, mint az emberi jogokra vonatkozó törvénykezés fontos sze­repének bizonyítékára: mégpedig ezeknek a törvényeknek a kialakítá­sában az ENSZ alapvető szerepet ját­szott" - fogalmazott a főtitkár. Kofi Annan szerint a múltban elért ered­mények alapján a jövő bizakodással teli. A folyamat hosszú, de ígéretes.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom