Új Szó, 1999. április (52. évfolyam, 76-99. szám)

1999-04-13 / 84. szám, kedd

UJ SZO 1999. ÁPRILIS 13. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK A banktörvény módosítása hozzájárul majd a jelzálogkölcsönök, és ezáltal a lakásépítések fellendítéséhez Alapvető legiszlatív lépések Érsekújvár. - Ahhoz, hogy a kormány teljesíteni tudja a lakásépítések ütemével kap­csolatos ígéretét, több legiszlatív intézkedésre is szükség van - mondta Harna István építésügyi miniszter azon a házavatón, amelyre a napokban került sor Érsekújvárott. V. KRASZNICA MELITTA - Elsőként a banktörvény módosí­tását említeném, amely reménye­ink szerint fellendíti majd a jelzá­logkölcsönök nyújtását és a zálog­levelekkel való kereskedést - tette hozzá a miniszter. - A törvény sza­bályozza a jelzálogkölcsönre vo­natkozó kezesség és a kamatok jó­váírásának kérdését is, ezek ugyanis eddig megoldatlanok vol­tak. Az építésügyi tárca az idei költségvetéséből 85 millió koro­nát különített el a jelzálogkölcsö­nök kamatainak jóváírására. Pozi­tív lépésnek tartom, hogy a parla­ment által módosított jövedelem­adóról szóló törvény értelmében a jelzáloglevelek kamatai adómen­tesek. Ugyancsak előkészületben Pozitív lépés, hogy a jel­záloglevelek kamatai adómentesek. van az Állami Lakásfejlesztési Alapról és az előtakarékosságról szóló törvény módosítása. Ez utóbbi lehetővé tenné, hogy jogi személyek is bekapcsolódjanak az előtakarékosságba, s ezáltal ked­vező hitelekhez jussanak. Állami prémiumot természetesen nem kapnának. Ugyancsak vissza sze­retnénk állítani az ún. baráti taka­rékoskodók intézményét, tehát hogy a lakás-takarékpénztárak­nak azok is ügyfelei lehessenek, Az Érsekújvárott átadott 12 lakásos ház építésének finanszírozását az Első Épitési Takarékpénztár állta. (Illusztrációs felvétel) akik nem építkezésre, lakás­átalakításra stb. szeretnék fel­használni az ott elhelyezett pén­züket. Harna István kitért a polgári tör­vénykönyv tervezett módosítására is, amely megszüntetné a bérlők túlzott védelmét és a bérleti díjak szabályozását. Többek között ugyanis e két tényező fékezi a bér­lakások magánbefektetők általi építésének fellendülését. Ugyan­akkor a munka-, szociális és csa­ládügyi minisztérium feladata lesz, hogy megtalálja a módját: az állam miként járuljon hozzá a bér­leti díjak fizetéséhez a szociálisan ráutalt bérlők esetében. Az ágazat­vezetés keresi annak a lehetőségét is, hogy hogyan tudna szorosab­ban együttműködni a lakás-taka­rékpénztárakkal, miként vonhatná be a lehető leghatékonyabban az általuk felhalmozott pénzeszközö­ket az építkezések megkezdésébe, és azok milyen kedvező hitelezési lehetőségekkel jelenhetnének meg a piacon. Az Érsekújvárott átadott 12 lakásos ház azt jelzi, hogy a ter­vezett együttműködés gyümölcsö­ző lehet. A szóban forgó lakóház A lakás-takarékpénztá­rak adják az építkezésre fordított hitelek 80%-át. építésének finanszírozását ugyan­is az Első Építési Takarékpénztár állta. Valamennyi új tulajdonos e pénzintézet ügyfele, és a bank 17 420 000 korona hitelt, valamint közteshitelt nyújtott az építkezés során. Ján Roland Burger, az Első Építési Takarékpénztár vezérigaz­gatója megjegyezte: hitelek és köz­teshitelek formájában évről évre nagyobb összeggel járulnak hozzá a lakásépítkezésekhez. Rámuta­tott, hogy az egészséges gazdaság­gal bíró országokban a lakás-taka­rékpénztárak 30 százalékkal ré­szesednek az építkezések finanszí­rozásából, a hitelek nagy részét a jelzálogkölcsönök teszik ki, a har­madik pénzforrást pedig a keres­kedelmi bankok által nyújtott hite­lekjelentik. Nálunk azonban jelen­leg a lakás-takarékpénztáraktól származik az építkezésre fordított hitelek 80-90 százaléka. Ezért ná­lunk is az említett arány elérésére kell törekedni, tehát mindenkép­pen szorgalmazni kell a jelzálog­kölcsönök fellendítését. Az idén 6,7 milliárd koronát fordít az állam autósztrádák építésére, három szakaszon leáll az építkezés Erősen visszafogott autópálya-program ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A kormány által a követ­kező négy évre elfogadott autópá­lya-építési program három autó­pálya-szakaszon állítja le a már megkezdett munkálatokat. Esze­rint leállnak a munkagépek a Skalitét a lengyel határral összekö­tő vonalon, valamint a Važec ­Mengušovce és a Vrtížer ­Hričovské Podhradie szakaszokon is. Jozef Macejko, a Szlovák Útke­zelőség vezérigazgatója szerint az említett szakaszok továbbépítése egyelőre azért sem kifizetődő, mi­vel nincsenek rákötve a már létező autópálya-hálózatra, ráadásul a Skalitét a lengyel határral összekö­tő útszakasz a semmibe vezet, hi­szen a lengyel oldalon még el sem kezdték a munkálatokat. Az összes többi pályaszakasz építését azon­ban folytatják. A Dzurinda-kormány prioritásai közé tartozik a Pozsony belterüle­tén épülő útszakaszok kiépítése, és még az idén szeretnék befejezni a Szered - Sopornya vonalat is, amely a Pozsonyt Nyitrával össze­kötő D65-ÖS autópálya részét ké­pezi. Ugyancsak fontosnak tartják a branyiszkói alagút környékén ta­lálható autópálya-csomópont, és a Kassát megkerülő útvonalak to­vábbépítését. A kormány által elfo­gadott takarékos B variáns 32,7 milliárd koronás kiadással számol, ebből az idén 6,7 milliárd koronát fordítanak hitelgarancia-vállalás­ra. Az állam a tavalyi munkák elvég­zéséért még 1,6 milliárd koroná­val tartozik az építkezési vállala­toknak. Ezt szintén az idei évre tervezett 6,7 milliárd koronából fizetik ki, várhatóan május máso­dik felében. Magára az építkezés­re és a telkek felvásárlására így idén csupán 5 milliárd korona kö­rüli összeget fordíthatnak. Ez ke­vesebb, mint amennyivel az Álla­mi Útalap az év elején számolt, ak­kor ugyanis az olcsóbb B variáns elfogadása esetére 8,8 milliárd ko­ronát követeltek az államtól. Az idei évre elfogadott összeg azon­ban csak az év harmadik negyed­évében fut be az Útkezelőség számlájára, addig kénytelenek kompromisszumot kötni az épít­kezési vállalatokkal, mivel nem tűnik reális megoldásnak őszig várni az építkezések megkezdésé­vel. Nem kevésbé súlyos problémát okoz azonban a már felépült útsza­kaszok karbantartása is, hiszen az Útkezelőség már évek óta a szük­séges összeg harmadát sem kapja meg, miközben a közutak állapota rendkívül aggasztó. Tavaly - meglepetésre - ugrásszerűen növekedett a közvetlen külföldi befektetések volumene Csehországban Hollandia élre állt HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Prága. Annak ellenére, hogy Cseh­ország több mint egy éve súlyos gazdasági helyzetben van, mégis megőrizte a külföldi befektetők bi­zalmát, legalábbis ezt tükrözik az adatok. 1998-ban 82 milliárd ko­rona értékben eszközöltek közvet­len külföldi beruházást Csehor­szágban, ami az 1997-es ered­mény kétszerese. Az elmúlt évben a legaktívabb befektetőnek - némi meglepetésre - Hollandia bizo­nyult, a maga 19,6 milliárd koro­nás beruházásával (24 százalékos részesedés), a második helyre az 1997-ben még vezető Németor­szág szorult (21,2 százalékos aránnyal), harmadik Nagy-Britan­nia (13,3%), negyedik az Egyesült Államok (10,2%) és ötödik Auszt­ria (9,6%). A holland aktivitás a szupermarketek építésében és az ingatlanok vásárlásában mutatko­zott meg a leginkább. Tavaly a kül­földi beruházók részéről a legna­gyobb érdeklődés éppen az ingat­lanokkal kapcsolatos befekteté­sekre irányult (a befektetések 28 százaléka), majd a pénzügyi szek­tor következik 18 százalékos ré­szesedéssel (ez főleg a japán Nomurának köszönhető, amely megvásárolta az Investičná a Poštovní Bankát). A cseh beruhá­zók külföldi ténykedése kevésbé aktív: 1998-ban mindössze 1,8 milliárd korona közvetlen beruhá­zást eszközöltek Csehország hatá­rain kívül; 1995-ben ez a mutató 1,0 milliárd, 1996-ban 4,2 milli­árd, 1997-ben pedig 0,8 milliárd korona volt. (MfD) TANÁCSADÓ A mozgóbér kérdése T. C. A munkaadóm felemelte a fizetésem mozgó részét havi 2000 koronáról 4000 koroná­ra. Abban a hónapban, ami­kor a fizetésemelésemet jóvá­hagyta, ezt ki is fizette. Áron­ban a következő hónapban a fizetésem változatlan része mellett, úgy mint valamikor, csak 2000 koronát kifizettek ki.. A bérelszámoló azt mond­ta, hogy a pénzügyi igazgató azt parancsolta neki, hogy a fizetésemelés ellenére az ere­deti fizetésemet fizesse ki. írásban is kértem magyaráza­tot, de erre megfelelő választ nem kaptam. Csak annyit tud­tam meg, hogy állítólag azért csökkentették az eredeti ösz­szegre a fizetésemet, mert nem végeztem el a rám bízott feladatot. Ez azonban nem igaz, azért nem tudtam a munkámat elvégezni, mert a felettesem nem adta át ne­kem a szükséges anyagot, melyet fel kellett volna dol­goznom. Jogomban áll köve­telni a havi bérem mozgó ré­szét, amellyel oktalanul meg­rövidítettek? CSEKES ERIKA A Munkatörvénykönyv 35. pa­ragrafusa szerint a munkaadó a munkaviszony kezdése napjától köteles az alkalmazottaknak a megkötött munkaszerződés alapján munkát osztani, a vég­rehajtott munkáért fizetést ad­ni, megteremteni az alkalma­zottaknak azokat a feltételeket, melyek szükségesek az eredmé­nyes munkafeladatainak a telje­sítéséhez, valamint betartani minden munkafeltételt, melyet a törvény, a kollektív szerződés és a munkaszerződés szab meg. Ahogy Ön a levelében írta, a munkája időbeli végrehajtását a kollégája akadályozta meg, aki­nek azonban ez miatt nem csök­kentették a fizetését, mivel ve­zető funkcióban végzi a munká­ját. Ez azt jelenti, hogy a mun­kaadója nem végezte el az alkal­mazó által végrehajtott munká­ra vonatkozó és a törvény által megadott ellenőrzési kötelessé­gét. Ennek az lett a következmé­nye, hogy a kollégája helyett vonta felelősségre. Mivel Ön és a munkaadója megegyeztek ab­ban, hogy fizetésemelése lesz, a munkaadója ezt köteles lett vol­na betartani. Abban az esetben sem csökkenthetné a fizetését, ha Ön valóban nem teljesítené a munkaszerződés alapján beosz­tott munkáját, mivel a Munka­törvénykönyv 121. paragrafusa kimondja, hogy a munkaadó csak akkor vonhat le az alkal­mazott fizetéséből bizonyos ősz­szeget, ha ebben vele megegye­zett. Megegyezés nélkül például csak a jövedelmi adó kifizetésé­re vonatkozó előlegeket vonhat­ja le, az egészségügyi, szociális biztosítást és a törvény által ki­nevezett más levonásokat. A szerző a Csekes-Világi ügy­védi iroda munkatársa CAZDASACI HÍRMORZSÁK Olajválság várható Párizs. Újabb olajválságot jósol három éven belül egy amerikai beruházási szakértő. Abból in­dul ki, hogy az OPEC-en kívüli országok termelése évi 5,8 szá­zalékkal csökken, miközben az olaj ára igen lent van. Az OPEC­en kívüli termelők nem ruház­nak be alacsony olajárak mel­lett, vélhetően a jelenlegi hor­dónkénti 14 dolláros olajár nem ösztönzi őket. Ha a helyzet nem változik, akkor nagyon valós an­nak a lehetősége, hogy 2002­ben újabb olajválság következ­het be, amely az árak drámai emelkedésével járna. (MTI) Problémás számítógépek Tokió. Ajapán kormányzati in­tézetek és a magánszektor né­hány napon belül befejezi a milleniumi számítógépi problé­mákkal kapcsolatos teszteket. Gondokat okozhat az erőművek, távközlési rendszerek működé­sében az, ha a számítógépek kép­telenek lesznek a 2000.év helyes érzékelésére. (MTI) Orosz hiteltárgyalások Moszkva. Legalább két hétig tartanak még Oroszország és az IMF tárgyalásai - jelentette be Alekszandr Zsukov. A törvény­hozás alsó háza költségvetési bizottságának vezetője szerint létrejöhet Oroszország és az IMF között egy, a gazdaságpoli­tikáról szóló megállapodás, de az ország segélyezéséről az IMF végrehajtó tanácsa csak május­ban dönt, ha ezt a Jugoszláviá­val kapcsolatos politikai esemé­nyek megengedik. Oroszország az idén 4,8 milliárdos IMF-tá­mogatásra számít. (MTI) Cseh autópálya-matricák Prága. Azok az autósok, akik csak időnként veszik igénybe a cseh autópályákat, talán már a jövő évtől olcsóbb autópálya­matricákat vásárolhatnak. A cseh közlekedési minisztérium tervei szerint a személygépko­csik számára egy tíz napra szóló matrica 70, az egy hónapra szó­ló pedig 150 cseh koronába fog kerülni. (TA SR) Szerb olajellátási gondok London. Horvátország és Ma­gyarország felől a NATO-csapás kezdete óta szünetel a vezetékes nyersolajszállítás Jugoszláviá­nak. A Barátság nevű vezetéken érkező és a Moltrade - a magyar Mineralimpex szállította - olaj már március eleje óta nem megy a jugoszláv finomítóknak, az ad­dig kért mennyiséget a magyar fél rendben leszállította, s a múlt hét végéig újabb jugoszláv igény nem érkezett. Az ország napi nyersolajigénye békeidőben 80 ezer hordó, ebből"60 ezret im­portból fedeznek. (MTI) Az adatokból jól kivehető a tavalyi kiugró eredmény. Az adatok milliárd cseh koronában értendők. (Forrás: Cseh Nemzeti Bank) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1999. április 13-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 44,761 Magyar forint (100) 17,569 Angol font 66,678 Német márka 22,886 Cseh korona 1,177 Olasz líra (1000) 23,117 Francia frank 6,824 Osztrák schilling 3,253 Japán jen (100) 34,364 Spanyol peseta (100) 26,902 Kanadai dollár 27,519 Svájci frank 27,951 Lengyel zloty 10,404 USA-dollár 41,264

Next

/
Oldalképek
Tartalom