Új Szó, 1999. április (52. évfolyam, 76-99. szám)

1999-04-10 / 82. szám, szombat

PANORÁMA UJ SZO 1999. ÁPRILIS 10. NAPTAR Április 10 E.9.Y.GONDOLAT Résznél több az egész: de ke­vesebb néha több; persze a lélek a test: de a test nem a lélek előbb? Algernon Swinburne N ÉV N AP . Zsolt Régi magyar név, eredetileg Solt formában volt használat­ban, s már az Árpád-korban is népszerűségnek örvendett. Ma Marianna, valamint Igor nevű ismerőseinket is kö­szöntsük! MAIÉVFORDULÓINK 45 éve hunyt el Auguste Lumiere francia kémikus, a mozi egyik feltalálója. Test­vérével, Louis-val közösen készítette el világraszóló ta­lálmányát, a mozgógép rögzí­tésére és vetítésére alkalmas szerkezetet. A világ első film­jét is ők forgatták A munka­idő vége címmel, első vetíté­sére 1895. március 22-én ke­rült sor Párizsban. A nézők el­képedése leírhatatlan volt, a film egycsapásra meghó­dította a közönséget. 90 éve hunyt el Algernon Swinburne angol költő és esz­széista. Élénk érdeklődést ta­núsított az európai forradal­mak iránt, Kossuth Lajost szo­nettel üdvözölte. 1865-ben megjelent Atalanté Kalüdón­ban című verses tragédiájával aratta első sikerét, majd Ver­sek és halladák című köteté­vel örökre beírta nevét az an­gol irodalom aranykönyvébe. 20 éve hunyt el Várkonyi Zol­tán színész, rendező és szín­igazgató. A modern magyar színház- és filmművészet meghatározó alakja volt; a Vígszínház főrendezője és igazgatója, a Színház- és Film­művészeti Főiskola tanára és rektora. Máig népszerűek nagyszabású történelmi film­jei, az Egy magyar nábob, a Kárpáthy Zoltán, A kőszívű ember fiai, az Egri csillagok és " a Fekete gyémántok. 80 éve hunyt el Emiliano Zapata mexikói forradalmár. BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT! 70 éves Max von Sydow svéd színész. Hazája egyik legte­kintélyesebb színpadi művé­sze, a világ azonban filmjei révén ismeri. Játszott drámai alkotásban - mint például A nap vége, A hetedik pecsét, a Kígyótojás vagy a Hódító Pelle -, de kaland- és horror­filmekben is. 65 éves Kruj Iván birkózó, edző és nemzetközi bíró. 25 éves Petrosz Passzalisz gö­rög labdarúgó, az Olympiakosz Pireusz játéko­sa. 35 éves Alan Reni Wreen amerikai rockzenész, a Stone Roses együttes dobosa. Ma ünnepel még: Hoffer Dani (1973) popze­nész, az FLM együttes egyko­ri tagja. NAPI VICC Kiss egy barátjával beszélget. - Olyan bánatosnak, levert­nek látszol - miondja a barát. - Mi bajod van? - Tudod, éppen most olvas­tam egy könyvet, és nagyon szomorú volt a vége... - És mi volt az a könyv? - A takarékbetétkönyvem. Nehéz megközelíteni és nehéz meggyőzni: a felnőttnek, akit gyerekkorában azzal csúfoltak, hogy tisztviselő lesz, nincsenek barátai Lélektani portré Milosevicsről Az összeszorított ajak, a kis­sé félrehajtott fej, a keskeny­re húzott szem, a hátrafé­sült, gyérülő ősz haj minden tévénéző számára ismerős. MTI-PANORÁMA A jelzők is, amellyel illetik itt és ott: a jugoszláv polgárok a hivata­los hírközlés szerint üzenetek ez­reiben biztosítják elnöküket támo­gatásukról, a nyugati sajtó min­denre képes szerb nacionalistának nevezi, a NATO szóvivője a hábo­rús bűnösök listáján emlegeti, akad publicista, aki Hitlerhez vagy Sztálinhoz hasonlítja. Szlobodan Milosevics neve nyolc év alatt négy háborúhoz kapcsolódik a Balká­non, valamennyit az egykor egysé­ges és szerb vezetésű Jugoszlávia területén vívták a szerb dominan­cia megőrzéséért, hiába. A funkcióit soroló életrajz nem so­kat mond arról, miként formáló­dott, hogyan és milyen célokkal került hatalomra, miként tartja azt meg Milosevics, aki 1941 augusz­tus 20-án született Pozarevac vá­rosában. A keresztségben kapott neve, Szlobodan, azt jelenti: sza­badság. Gyakorlatilag egy évtizede ő az - egyre fogyó és egyre ször­nyűbb konfliktusokat gerjesztő ­ország első számú vezetője, politi­kájának meghatározó tényezője. Zavaros ifjúsága volt, írja róla az amerikai Newsweek. AII. világhá­ború befejeztével apja, egy pra­voszláv teológiatanár elhagyta fe­leségét. Szlobodan akkor csak 5 Amikor a jövendő jugo­szláv elnök 21 éves lett, az apa főbelőtte magát. éves volt, s amikor a jövendő jugo­szláv elnök 21 éves lett, az apa főbelőtte magát. Egyik kedvenc nagybátyja, aki katonatiszt volt, ugyancsak önkezével vetett véget életének. És a családi tragédiák so­rában nem ez az utolsó: Milosevics anyja, aki tanárnő volt és kemény kommunistaként ismerték, 1974­ben saját lakásában felakasztotta magát. Egy életrajzírója szerint Milose­vics, aki a Belgrádtól mintegy 25 kilométerre délkeletre, a Dunához közel fekvő Pozarevac városkában nőtt fel, nem érdeklődött fiatalko­rában a sport iránt, nem vett részt a kirándulásokon. A magányos fiú az iskolába mindig szigorú elegan­ciával érkezett: fehér ingben, nyakkendővel, és keményen kiok­tatta társait, akik szerinte rosszul öltözködtek. Mindenki arra számí­tott, hogy tisztviselő lesz. Az ame­rikai lap pszichológiai következte­tése: az ifjúkori megpróbáltatásai­ból ered Szlobodan Milosevics vá­gyakozása a bizonyosságokra, az a törekvése, hogy ő ellenőrizze a dolgok menetét és az esélyek meg­ragadására kialakult képessége. Először egy asszonyhoz kötődött, aztán egy mentorhoz, majd a kom­munizmushoz és végül a naciona­lista felbolyduláshoz, amely láng­ra lobbantotta a Balkánt a kommu­nizmus összeomlása után. Mindez ugródeszka volt a hatalomhoz, amelyet egész életében kergetett, és amelynek megtartása ma is leg­főbb célja - vélekedik Tom Masland, az életrajzi portré szer­zője. Nehéz megközelíteni és nehéz meggyőzni: a felnőttnek, akit gye­rekkorában azzal csúfoltak, hogy tisztviselő lesz, nincsenek barátai, óvakodik a kitárulkozástól, mert tart az ellenségeitől - véli az ame­rikai elemző. Egyedüli bizalmasa a felesége, Mirjana Markovics, akit a középiskolában ismert meg. Mirjana is átélt tragédiákat: édes­anyja a világháború egyik kommu­nista mártírja volt. Szlobodan Milosevics politikai karrierje azzal kezdődött, hogy a Most játszásiból itt lakom, a menekülttáborban nincs külön szobám ban. Bankárkodása idején három éven át gyakran járt New Yorkba és kitűnően megtanult angolul. (Talán ez is megtévesztette a nyu­gati tárgyalópartnereket, akik úgy vélhették, az amerikai gondolko­dás is hatott rá - holott ismételten bebizonyosodott, nem vette át lo­gikájukat.) Fia és leánya az apa ál­tal hozott farmernadrágokban ger­jesztett irigységet az osztálytársak­deltjeivel keményen bánt. Amikor Sztambolics lett a rotációs rend­szerben Jugoszlávia elnöke, kemé­nyen harcolt, hogy 1986-ban párt­elnökké - a JKSZ KB elnökévé - vá­lasszák pártfogoltját, akit sokan azzal vádolták, hogy valóságos „kis Lenin". Ezt a jellemzést azzal érdemelte ki Masland szerint Milo­sevics, hogy az általa vezetett belg­rádi pártszervezetet szorosan a Bölcsőd ez? jogi egyetemen összebarátkozott Ivan Sztamboliccsal, aki akkor kezdte meg felemelkedését a kom­munista párthierarchiában. A to­vábbiakban mindig a mentora ál­tal megüresedett posztokra lépett: egy állami gázvállalatban, egy bankban, majd magában a párt­ban, ő maga azonban azzal háborí­totta fel kollégáit, hogy minél rövi­debbre igyekezett fogni amerikai látogatásaikat. A pártban kemény­vonalasnak számított és szigorúan tiszteletben tartotta a hierarchiát: amíg Sztambolics nem adott rá en­gedélyt, nem ült le, de saját aláren­Se otthonuk, se hazájuk (TA SR/EPA) (TA SR/EPA) Kreml vonalához közelítette és nem volt hajlandó megosztani ha­talmát. Amikor a Szovjetunió bomlásnak indult, Milosevics átalakult. Le­gendává vált 1987-es színeválto­zása. Sztambolics hű emberét Ko­szovóba küldte, mert a helyi szer­bek azzal fenyegetőztek, tüntetni fognak Belgrádban a Koszovóban többségben levő albánok ellen. Mi­losevics Pristinához közel, egy kul­turális központban hallgatta az al­bánok ellen szónokoló szerbek be­szédeit, amikor a rendőrség gumi­bottal oszlatni kezdte a kint egybe­gyűlt szerb tömeget. Milosevics a teraszról látta, mi történik, kiro­hant és felindultan kitört: „Senki sem emelhet kezet rátok!" A tömeg lelkesen ordította a politikus bece­nevét: „Szlobo! Szlobo!". Milosevics rögtönzött, lelkesítő be­szédet vágott ki. Noel Malcolm brit történész azt írta: „olyan volt ez, mintha egy új, erős narkotikum járta volna át ereit". Ami ezután következett, már nagyjából ismert. A nacionalista felbuzdulást megnyergelve Milo­sevics tisztogatást hajtott végre a pártban, saját embereit ültette a kulcspozíciókba, saját képeit ra­katta ki mindenütt az országban, elzavarta Sztambolicsot, aki ko­rábban pályáját egyengette. A JKSZ felbomlásával létrehozta a maga Szerbiai Szocialista Pártját, amelynek 1992-ben elnökévé vá­(TA SR/EPA) lasztották. Állami téren előbb Szerbia, 1997 júliusától a Jugo­szláv Szövetségi Köztársaság elnö­ke. így jött létre a kommunizmus titói változatának összeomlásakor a rendszer, amelyhez Jugoszlávia felbomlása és immár négy háború kötődik, s a Newsweek fogalmazá­sa szerint „a népirtás szinoni­májává" vált. Feleségével, a mar­xizmus tanárnőjével visszavonult egy belgrádi villa zöld falai mögé és hozzálátott a belgrádiak által „egy hálószobásnak" nevezett poli­tikai rendszer kiépítéséhez: ebben a Szerbiai Szocialista Párt és a fele­sége által vezetett Jugoszláv Balol­dali Párt a vezető tényező. 1989-ben már teljes volt az átala­kulás. Milosevics a szerb ortodox egyházzal fogott össze, hallgatóla­gosan bátorította a szerb szélsősé­geseket, akik úgy érezték, a koráb­bi tartományok önállósulása meg­fosztja őket területeiktől. És éppen Koszovó volt ebben is a forduló­pont: 1989-ben, a rigómezei csata 600. évfordulóján, az ott rendezett nagygyűlésen jelentette ki először Milosevics, hogy Jugoszláviát etni­kai törésvonalak fenyegetik. A szerbek a többi etnikumokkal ke­veredtek vitába, amely ugyan még nem fegyveres, mondta, de azzá válhat. A beszéd nemcsak Szlobo szerb követőit, hanem a többi nép­csoportot is felrázta: a szlovének, horvátok, bosnyákok és macedó­nok egyaránt úgy érezték, a szerb nacionalizmus erősödése nem hagy számukra más utat, mint hogy a függetlenséget követeljék. Milosevics 1989-ben felfüggesz­tette Koszovó és a Vajdaság koráb­bi autonómiáját, majd támogatta a A tömeg lelkesen ordí­totta a politikus becene­vét: „Szlobo! Szlobo!". különböző gyilkos szerb milíciákat a horvátországi, boszniai polgár­háborúkban. Sok ezer szerb vesz­tette életét (a horvátok, bosnyá­kok, albánok mellett) és hagyta el otthonát a nyolc év háborúiban, de ő egyszer sem kereste fel a mene­külteket, vagy a sebesült szerb har­cosokat - így a Newsweek. Ellenségei azt jósolták, nem képes fenntartani a tartós válságra ala­pozott stratégiáját, most pedig olyan krízist okozott, amelyet már nem tud kezelni. Ő azonban a leg­utóbbi napokig fogadta a látogató­kat patinás bútorokkal berende­zett belgrádi villájában, nyakken­dős öltönyöket viselt, whiskyt kí­nált, rágyújtott egy-egy cigarettá­ra. Az ellenséges kérdésekre néha dühösen reagál, de legtöbbször megőrzi nyugalmát: kalkulál. A bombázás kitörésekor egy olyan villába költözött, amelynek légvé­delmi óvóhelye még a hideghábo­rú idején készült. Európa egyik legrégebbi vezetője még mindig azért harcol, hogy kontrollálja az eseményeket - írta a Newsweek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom