Új Szó, 1999. április (52. évfolyam, 76-99. szám)

1999-04-10 / 82. szám, szombat

ÚJ SZÓ 1999. ÁPRILIS 10. S PORT / TÉ VÉ ÉS RÁ DIÓ - SZ OM BA T 13 Nagy a valószínűsége annak, hogy Stoker regénye mélyen gyökerező román paraszti néphitből merített Saint-Exupéry repülőgépe talán az Alpokban zuhant le iWKONCERT MÁJUS 25. I DUNASZERDAHELYI SPORTCSARNOK* A jegyek április közepétől kaphatók az ismert jegyirodákban. P..... mmm m ,1.;/^: HHggg&f' •••'WfflWjpjMB - m 1W. április 20. 19.° KULTÚRA ÉS PIHENÉS PARK (PKO) NAGYTEREM, POZSONY Jegyelővétel. CSEMADOK VV - Jégli Izabella, tel.: 07/ 364 440 1999. április 21. 19.°° KOVÁK MŰVELŐDÉSI HÁZ - ÉRSEKÚJVÁR Jegyelővétel: Slovakotnrist, tel.: 0817/ 400 468 Drakula ma is él a turistáknak Hazájában ma is nemzeti hősként tisztelik, világszerte pedig rettegett, vérszomjas horror-figuraként él az em­berek emlékezetében, és a rossz gyerekeket ijesztgetik vele. MTI-PANORÁMA Számtalan film dolgozta fel életét és viselt dolgait (elsősorban az an­gol Bram Stoker 1897-ben Lon­donban megjelent regénye alap­ján), s honfitársunk, az 1956-ban elhunyt Lugosi Béla színész egyik legsikerültebb alakítását nyújtotta a Drakula-filmek egyikében. Dra­kula immár reklámfilmsztárrá is előlépett: emberi vér helyett tejet szürcsöl... Ennél azonban jóval több pénzt hoz a román idegenforgalom „konyhájára" a „karós vajda". Alexandru Misigua, aki a hetve­nes években a román idegenfor­galmi hivatal munkatársa volt, Beszterce (Bistrita) közelében él. Mintha egyenesen Stoker regé­nyéből lépett volna elő: külsejé­ben, mozdulataiban, egész meg­jelenésében Vlad Tepest mintáz­za, pedig hosszú időn át Misigua sem tudott semmit a híres-hír­hedt vajdáról, egészen addig, amíg egy jó barátja meg nem sze­rezte neki a Nicolae Ceausescu alatt Romániában betiltott Stoker-regény 1923-as kiadásá­nak egy példányát. Nem Misigua az egyetlen tisztelője Drakulának Romániában. Cons­tantin Stefanescu, Segesvár pol­gármestere is lelkes híve a havasal­földi vajdának, és úgy véli, hogy „csak azért volt valamivel kegyet­lenebb kora többi uralkodójánál, mert a török szultán udvarában nőtt fel". Tisztelete jeléül decem­berben szobrot állíttatott Draku­lának a városban. A nemrég ala­kult Transylvanian Society of Dracula szemináriumokat szervez Vlad Tepes megismertetésére és utakat ajánl azokra a vidékekre, ahol a vajda életének nagy részét leélte. Misiguának is része volt ab­ban, hogy Beszterce közelében 1963-ban megnyílt a korábbi stí­lusban épült, Drakula emlékét földalatti börtönökkel idéző szál­Mintha egyenesen Stoker regényéből lépett volna elő... loda, melynek neve: Az Arany Ko­ronához. Drakula, valódi nevén Vlad Tepes (a „karós vajda") Havasalföldnek, ennek az Erdéllyel határos hegyvi­déki területnek volt - trónjáról többször is elűzött - fejedelme a XV. században. Mivel Havasalföld is a középkori Európa egyik sokat szenvedett ütközőállama volt Ma­gyarország és az Oszmán Biroda­lom között, ezért a havasalföldi vajdák ugyancsak gyakran válto­gatták szövetségesüket (Zsig­mond, V. László és Mátyás magyar királyokat, illetve a török szul­tánt). Vlad Tepes apja, Vlad Dracul ma­gyar segítséggel került hatalomra 1436-ban Havasalföldön. Zsig­mond 1431-ben felvette őt az or­szág előkelő urait tömörítő Sárká­nyos Társaságba - innen kapta a „Dracul" melléknevet, amely a ro­mán nyelvben sárkányt és ördögöt egyaránt jelent. Levágott fejét mézben konzervál­va trófeaként megküldték a szul­tánnak, testét pedig az általa ala­pított snagovi kolostorban temet­ték el. Nem kétséges, hogy Vlad Tepes havasalföldi vajda a kor szokásai­hoz viszonyítva is különösen ke­gyetlen, szadista fejedelem volt, akiről feljegyezték, hogy amikor egy alkalommal a szultán követei nem vették le turbánjukat a jelen­létében, megparancsolta, hogy szegezzék a turbánt a koponyájuk­hoz. A román történetírás azonban kegyetlenségét azzal magyarázza hogy egyrészt a kegyetlenség álta­lános jellemzője volt a középkor­nak, másrészt pedig a vajda min­den cselekedetét egyetlen cél mo­tiválta. Erősíteni a központi hatal­mat Havasalföldön. Ezért mond­hatta róla - önmagára utalva - egy alkalommal Ceausescu: „Olyan ember, mint ő, minden ötszáz esz­tendőben egy ha születik": Vajon mi lehet azonban az oka an­nak, hogy Bram Stoker 1897-ben megjelent bestsellerében vámpír­ként is ábrázolta Vlad Tepest, ami­ért azóta is ezzel riogatják a román parasztgyerekek nemzedékeit. "Jó légy, vagy elvisz a Drakula!" A kor szokásaihoz viszo­nyítva is különösen ke­gyetlen fejedelem volt. Nagy a valószínűsége annak, hogy Stoker regénye mélyen gyökerező román paraszti néphitből merített, amely szerint bizonyos emberek­nek - például törvénytelen, netán meg nem keresztelt embereknek, vagy hetedik fiúk hetedik fiainak ­az a végzetük, hogy vámpírrá le­gyenek, a vámpírnak pedig hatal­mában áll, hogy den&vérré vagy farkassá változzék. Stokerről köz­tudott, hogy a regényében taglalt hiedelmeket és babonákat a nagy magyar tudóssal, Vámbéry Ármin­nal folytatott beszélgetései során ismerte meg. Azt pedig korabeli oklevelek tanúsítják, hogy Vlad Tepes is nemegyszer nevezte ma­gát „Dracuelá"-nak, Mátyás király pedig leveleiben többször is „Draguliea"-ként említette. Eredeti volt az amulett? MTI-PANORAMA Amerikai levéltárakban fellelt ok­mányokra hivatkozva Patrick Erhard francia történész új teóriá­val állt elő azzal kapcsolatban, hogy hol zuhant le Saint-Exupéty repülőgépe a második világhábo­rúban. A Le fanatique de l'Aviation című szakfolyóirat legújabb számá­nak hasábjain a történész annak a véleményének ad hangot, hogy „A kis herceg" írójának gépét az Alpok­ban érte el a végzet - jelentette a DPA hírügynökség. A második világháborúban pilóta­ként szolgált Saint-Exupéry egysé­gének titkos feljegyzése szerint ugyanis az író-püóta 1944. július 31-i felderítő küldetéséről hazafelé tartva nem repülte át ismét a francia partokat, hogy P-38-as Lightning gépével visszatérjen Korzikára. A közelmúltban egy halász ilyen tí­pusú gép roncsaira bukkant a Földközi-tengerben, és egy amu­lettet is talált, rajta az író és felesé­ge nevének kezdőbetűivel. Akkor biztosra vették, hogy Saint Exu­péry gépére leltek a mélyben. Az amulett eredetiségét azonban az­óta kétségbe vonták. Hatalmas károkat okoztak a laboratóriumban Törtek, zúztak az állatmentők MTI-PANORAMA Egymillió dollárnyi kárt okozott az amerikai Állatfelszabadító Front nevű szervezet legutóbbi akciója, melynek során 36 patkányt, 48 egeret, 27 galambot és 5 szalaman­dert engedtek szabadon. Minnesota állam egyik egyetemének laborató­riumából szabadították ki a kísérleti állatokat. Az akció közben számító­gépeket, mikroszkópokat és más be­rendezéseket zúztak össze. Az egy­millió dolláros anyagi káron túl az egyetemen az Alzheimer-, a Par­kinson-kór, a rák és más betegségek gyógyításáért folyó kutatásokat két évvel vetették vissza. Mégsem életveszélyesek a mobiltelefonok? Hat zloty büntetésre ítélték a lengyel parasztok vezérét Lehetőleg Hűvösre teszik használjunk füldugót az úttorlaszolók főnökét MTI-PANORÁMA Úgy tűnik, a mobiltelefonok még­sem okoznak egészségkárosodást rendszeres használóiknak, leg­alábbis a bristoli egyetem kutatói szerint. Korábbi vizsgálódások alapján azt feltételezték, hogy a maroktelefon tartós használata agydaganatot okozhat, néhány hete arról szóltak a kutatók, hogy használóit esetleg emlékezetvesztéssel sújthatja a mobiltelefon által kibocsátott su­gárzás. A bristoli egyetem orvosai által közzétett újabb kutatási ered­mények szerint szó sincs ilyen jel­legű hatásokról. Azt azonban ész­lelték, hogy egy félórás telefonbe­szélgetés felgyorsította az egyén reakcióképességét. Ezt az agynak egy bizonyos mértékű felmelege­dése okozhajta, ami a véráramlás növekedéséhez vezet - jelentette ki a SkyNews televíziónak Alan Preece, a kutatócsoport vezetője. Az orvosok hangsúlyozzák, a rá­diótelefon használata nyomán az agy felmelegedése sokkal kisebb mértékű, mint egy kiadós futás, tornagyakorlat vagy egy áttáncolt este után. A bristoli orvosok szerint vannak azonban jelek arra, hogy a hosszú ideig tartó telefonálás kimerülést okoz, ezért feltétlenül folytatják kutatásaikat a mobilok hosszú távú hatásairól. A használóknak pedig azt tanácsolják, hogy keve­sebb ideig szorítsák fülükhöz a ké­szüléket. A gyártó cégek éppen ezért szívesen ajánlják a vevők fi­gyelmébe a telefonhoz csatlakoz­tatható füllhallgatókat, ha bizton­ságban akarják tudni egészségüket a mobiltelefontól. MTI-PANORÁMA Sokkal jobban járt a januári len­gyel „parasztlázadás" vezetője, mint évszázadokkal korábbi elő­dei: mindössze hat zloty pénzbün­tetésre ítélte a bíróság. Andrzej Lepper, a lázadók vezére azonban még ezt is sokallta, véleménye sze­rint nincs olyan anyagi helyzetben, hogy ekkora kiadást megenged­hetne magának. Ehelyett inkább azt választotta, hogy börtönben üli le a büntetést. Lepper vétke az volt, hogy mint­egy háromezer földművest bujtott fel utak eltorlaszolására a Varsó­tól ötszáz kilométerre fekvő Slubicében. A felperes a rendőr­ség volt, és ötszáz zlotys büntetést követelt. A bíróság azonban mind­össze négyszáz magyar forintot ítélt meg, és nem indokolta dönté­sét. Hogy hány órát, vagy percet kell ennyi pénz fejében Leppernek börtönben töltenie, arra nem tért ki az AP jelentése. A lengyel törvé­nyek egyébként lehetőséget adnak arra, hogy pénzbüntetését szabad­Lepper vétke az volt, hogy mintegy háromezer földművest bujtott fel. ságvesztéssel válthassa meg az el­ítélt. Maga az úttorlaszos parasztmoz­galom még januárban volt, két hó­napig tartott, és jórészt elérte cél­ját: a lengyel kormány beleegye­zett a húsárak támogatásába, és bi­zottságot állított fel a vitatott me­zőgazdasági reformintézkedések tanulmányozására. Nem szokás a nagyböjt, csak a nők és az öregek tartják be. A hölgyek fogyókúra végett, az öregek pénzszűke miatt Ortodox húsvét A gazdasági válság és az égbe szökő húsárak ellenére az oroszok mind­össze három százaléka tartja be a nagyböjt előírásait, 13 százalékuk csak részben követi, két százalék pe­dig csupán az utolsó héten böjtöl. A lakosság 82 százaléka egyáltalán nem változtat étkezésén. Az orto­dox naptár szerint idén április 11-re esik a húsvét hétfő. Az orosz szocio­lógusok adatai szerint elsősorban a nyugdíjasok és a nők böjtölnek ­előbbiek a pénzszűke, az utóbbiak pedig a diétázás jótékony hatásai végett. A szigorúan böjtölök között van a középrétegnek egy része, amely vagy a kommunistákra sza­vaz, vagy apolitikus. A részlegesen böjtölök is ezekből a rétegekből ke­rülnek ki elsősorban, igaz, a magán­vállalkozók között is akadnak, akik igyekeznek tartani magukat a vallá­si előírásokhoz. Egyáltalában nem böjtölnek a tanu­lók és a diákok, a munkanélküliek, a háztartásbeliek, a vezető menedzse­rek, a hivatalnokok. A pravoszlávoknál is szokás a húsvéti lábmosás. Philoret patriárka egy minszki pravoszláv pap lábát mossa (TA SR/EPA)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom