Új Szó, 1999. március (52. évfolyam, 49-75. szám)

1999-03-01 / 49. szám, hétfő

6 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK - HIRDETÉS ÚJ SZÓ 1999. MÁRCIUS 1 TANÁCSADÓ A biztosításról R.É.: Tavaly váltottam ki a vállalkozói engedélyemet (varrónő vagyok). Március elsejéig vagyok anyaságin. November elején bejelentkeztem az általános biztosítóhoz. Nekem még azt mondták, nem kell fizetnem a biztosítást, a könyvelőmnek viszont már azt mondták, ha vállalkozok, nekem is fizetnem kell a havi 411 koronát. Melyikünknek mondták helyesen? FEKETE MARIAN Az egészségügyi biztosításról szóló 273/1994. Tt. sz. törvény 10. §-ának első bekezdése tételesen felsorolja, kik kötelesek fizetni az egészségügyi biztosítás díját. Az önálló kereseti tevékenységet folytató személyeket a b/ pont alatt említi. Önálló kereseti tevékenységet folytató személynek minősül az iparengedélylyel rendelkező vállalkozó is. A biztosítási díj fizetéséről a 15. § rendelkezik - meghatározza mikortól keletkezik a díjfizetési kötelezettség, illetve mikor nem köteles az egyébként díjfizetésre kötelezett személy az egészségi biztosítás díját fizetni. A 15. § második bekezdése szerint a 10. § a/ - c/ pontjaiban említett személyek mentesülnek a biztosítási díj fizetésének kötelessége alól arra az időre, amelyre anyasági segélyt vagy szülői hozzájárulást kaptak. Mivel az a/ - c/ pontokban említett személyekről van szó, természetesen ide tartoznak a b/ pontban említett önálló kereseti tevékenységet folytató személyek is. Mi természetesen nem tudhatjuk, Ön kapott-e szülői hozzájárulást. A szülői hozzájárulásról szóló 382/1990. Tt. sz. törvény hatályos szövege szerint viszont erre a hozzájárulásra alighanem jogosult volt, mert legalább egy három évesnél fiatalabb gyermekről gondoskodott. Ezt a szülői hozzájárulást folyósítják akkor is, ha az Ön egyéni vállalkozásából eredő jövedelme nem haladja meg a meghatározott minimálbér összegének a felét (a minimálbér jelenleg 3000 korona), amit tekintettel arra, hogy csak most indítja be a vállalkozását, alaposan feltételezhetünk. Ezeket a körülményeket azonban Önnek kell bizonyítania a biztosító előtt. Agrárkatasztrófa fenyeget Budapest. Magyarországon közel 100 ezer hektár földterület van víz alatt, ám a szakértők nem zárják ki, a következő hetekben akár 500 ezer hektár termőföld kerül víz alá. Mivel a csapadékos ősz miatt elmaradt őszi talajmunkákat nem lehet pótolni, a tavaszi szántások sok helyen elmaradnak, vagy későbbre tolódnak. Ez elsősorban a korai vetésű növényfajták termesztését befolyásolja, így a korai borsó, a tavaszi búza, a durumbúza, az árpa a kertészeti növények vetése elmarad. A gazdák kevés növény termesztését választhatják , emiatt túltermelés várható, amely árleszorító hatással lehet. A magyar szakértők szerint a növekvő belvíz agrárkatasztrófával fenyeget. (MH) Élelmiszersegély Oroszországnak Moszkva. Az USA 885 millióról 953 millió dollárra növelte az Oroszországnak nyújtott élelmiszersegély összegét, azzal a kikötéssel, hogy döntését azonnal visszavonja, ha lopást, illetve a nyújtott eszközök hűtlen kezelését állapítja meg. Az újabb segély 35 millió dollár értékű baromfihúst és 33 millió dollár értékű vetőmagot takar. Amennyiben a segélyek rendben eljutnak rendeltetési helyükre, az USA kész további támogatást nyújtani. Februárban 300 ezer tonna gabonát, 100 ezer tonna kukoricát, 25 ezer tonna rizst és 25 ezer tonna baromfihúst szállítanak az USAból Oroszországba. (RN) Csökken a répa vetésterülete Prága. A tavalyi 75 ezer hektárral szemben nem egész 30 ezer hektáron vetik el a cukorrépát az idén a csehországi termelők. A drasztikus csökkenés oka a nagyméretű cukor- és izocukor-behozatal, elsősorban Lengyelországból. A raktárak tömve vannak tavalyi cukorral. Mindezek miatt a cukorgyárak még a megegyezettnél alacsonyabb árat sem fizetik ki a répáért. A mezőgazdasági minisztérium 60ról 141 százalékra kívánja növelni a behozatali vámot. Az agrártárca vezetője a cukorrépa vetésterületének csökkenése által felszabadult sík területeken a magkukorica, a hegyaljai területeken tavaszi gabona vetését javasolja. (RN) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1999. március 1-jén a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 43,998 Magyar forint (100) 17,339 Angol font 63,876 Német márka 22,496 Cseh korona 1,16 Olasz líra (1000) 22,723 Francia frank 6,707 Osztrák schilling 3,197 Japán jen (100) 33,174 Spanyol peseta (100) 26,443 Kanadai dollár 26,373 Svájci frank 27,686 Lengyel zloty 10,162 USA-dollár 39,9 LIMAGRAIN ^ Lw í^ ^ kukorica, mely hasznot hoz Önnek Tel.: 0903 724 891, 0901 728 270 Keresse a vetőmag-forgalmazóknal! Hiába próbál meg több lábon állni a hazai termelő, ha nem talál megbízható partnerekre Körbetartozás és tőkehiány A Szlovákiai Agrárvállalkozók és Földtulajdonosok Szövetségének a Vágsellyei járásban mintegy 35-40 tagja van. V. KRASZNICA MELITTA Közülük hárommal, Izsóf Róberttel, aki egyébként Vághosszúfalu polgármestere, Izsóf Józseffel és Tóth Györggyel beszélgettünk. Mely problémák sújtják jelenleg legikább a magángazdálkodókat? Izsóf Róbert: - Első helyen a körbetartozást kell megemlíteni. A gazdálkodók a kitermelt javakért járó összeghez többhónapos, de nem ritkán egy évet is meghaladó késedelemmel jutnak hozzá. Községünkben is akadnak termelők, akik az 1997-ben elvetett gabonájukért most kapják meg pénzüket, a kevésbé szerencsések még most sem. Holott 1998 októberében újból el kellett vetni a magot. A megkötött szerződésekben sem lehet biztos az ember. A környék legnagyobb felvásárlója, a galántai Rovina terményfelvásárló vállalat - monopolhelyzetét kihasználva - tavaly néhány héttel az aratás előtt szerződésmódosításra kényszerítette a termelőket: magángazdálkodókat és szövetkezeteket egyaránt. Mégpedig oly módon, hogy felvásárlás helyett csupán raktározni hajlandó a terményt. Izsóf Róbert Természetesen a beraktározással és a raktározással járó költségek a gazdálkodót terhelik. A terményfelvásárló a raktározáson kívül felajánlotta, megpróbál vevőt találni az árura. Előfordult, hogy ez sikerült is neki, értesítette a termelőt, elfogadja-e a felkínált árat, és ha megegyeztek, kiállították a számlát. Ez történt a mi esetünkben is, pénzt azonban a mai napig nem láttunk. Mégis azt mondhatjuk, hogy talán még így is mi jártunk jobban, mint az, aki a mai napig nem tudta értékesíteni áruját és ősz óta fizeti a raktározási költségeket. Sőt, ha májusig nem talál vevőt, kénytelen lesz hazaszállítani gabonáját. A magángazdálkodókat gyakran éri az a vád, hogy csupán növénytermesztéssel foglalkoznak, azon belül is főleg gabonatermesztéssel, és állattenyésztéssel, amely egész évben aránylag biztos bevételi forrást jelentene, azzal nem. Önök miként vélekednek erről? Tóth György: - Egyértelműen a tőkehiányra kell utalnom. Többéves erőfeszítésbe került, míg olyan gépparkot, ritkább esetben raktározási lehetőséget sikerült kialakítani, amely biztosítja a folyamatos termesztést. A gazdálkodók többsége nem jut újabb hitelekhez, de - ismerve a jelenlegi kamatok és a mezőgazdaság jövedelmezősége közti aránytalanságot - legtöbbször nem is akar felvenni. Ebből az következik, hogy nincs miből fejleszteni. A korszerű állattartás pedig óriási beruházásokat igényel. Nem is beszélve arról, hogy az istállók építésére, állatok vásárlására fordított összeg mikor kezd visszatérülni. A növényermesztés nem hoz akkora bevételt, hogy abból törleszteni lehetne a kamatokat, hiszen a befolyt pénz 70%-át viszsza kell forgatni az új termés megalapozására. Mindezt tetézi a már említett számlák többhónapos késéssel történő kifizetése. Mire az állattenyésztésből befolynának az első bevételek, addigra a kamatok rég tönkretennék a gazdálkodót. Izsóf József: - A vetésforgó a gabonaféléken kívül természetesen más termények beiktatását is megköveteli, nálunk főleg zöldségfélékkel, dinnyével foglalkoznak a termelők. Az áru értékesítése terén viszont ezeknél a növényfajtáknál sem jobb a helyzet, hiányzik a feldolgozóipar, a meglévő feldolgozók pedig nem fizetnek. A leadott hagymánkért a mai napig tartozik a dunaszerdahelyi és a nagyudvarnoki feldolgozó. Hiába próbál meg több lábon állni a termelő, ha nem talál megbízható partnerekre! Sokszor elhangzott, hogy az állami támogatás igénylési folyamata túlbürokratizált, a termelők, főleg akik kisebb területen gazdálkodnak, gyakran emiatt nem is nyújtják be támogatási kérelmüket. Önöknek milyen tapasztalataik vannak ezen a téren? Izsóf Róbert: - Csupán az előleg kérvényezéséhez 12 mellékletet kell csatolni, az elszámoláshoz pedig további nyolcat. Köztük a bevételről és kiadásról szóló kimutatást három évre visszamenőleg, vagyis aki több éve gazdálkodik, az az egyes évekből származó kimutatást már többszörösen benyújtotta. A gazdálkodónak külön számlát kell nyitnia, amelyre a dotáció befut, ezért a számlavezetésért, a kimutatásokért természetesen ismét fizetni kell, a számlán keletkezett esetleges kamatot pedig visszautalni az állami költségvetésbe. Ám ha nincs kamat, vagy ha már megtörtént a visszautalás, erről külön igazolást kell kérni az adóhivataltól, mint ahogyan arról is, hogy a vállalkozónak nincs az állammal szemben tartozása. Csatolni kell a kérvényhez egy, a községi hiIzsóf József vatal által kiállított igazolást arról, milyen értéke van a mezőgazdasági földnek az adott kataszterben. A községi hivatal az igazolást egy kormányrendelet alapján állítja ki, amely az egyes községek kataszterében található termőföldek átlagárát tartalmazza. A rendeletet ismerniük kellene a minisztériumban is, tehát felesleges ezzel terhelni a gazdákat és a községeket. Izsóf József: - Nem csoda, hogy sok vállalkozónak eleVe elmegy a kedve az egésztől. Pláne ha még nem lehet biztos abban, valóban megkapja az állami támogatást. Az egyik alapvető kritérium a támogatás igénylése során a 250 ezer koronás évi forgalom elérése. A 10-20 hektáron gazdálkodóknak ezt gond teljesíteni, így eleve ki vannak zárva a támogatásból. Értesüléseink szerint a megkötést a jövőben eltörlik és a megművelt terület nagysága alapján jár majd a dotáció. Tóth György: - A megszabott minimális forgalommal kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy az értékesítési nehézségek, illetve a felvásárlók katasztrofális fizetési fegyelme miatt előfordulhat, a gazdálkodó az adott évben nem tudja kimutatni a szükséges forgalmat, holott neki akár félmillió koronával is tartoznak. A felvásárlók pedig még azt a gesztust sem teszik meg a termelők felé, hogy év végén küldenének egy elismervényt tartozásukról, melyet a gazdálkodó a dotáció igénylése során felmutathatna. Az elkövetkezőkben mitől várnák a gazdálkodás feltételeinek javulását, mi az, ami esetleg optimizmusra adhatna okot? Izsóf József: - Mindenekelőtt a pénzforgalomnak kellene beindulnia és reális felvásárlási árakra lenne szükség. Elfogadhatatlan, hogy míg négy éve mondjuk 4000 korona volt a kukorica tonnája, addig az idén 2800. A költségek pedig legalább ilyen arányban emelkedtek. Ilyen feltételek mellett szó sem lehet bővítésről, fejlesztésről. Izsóf Róbert: - A piaci rendtartások bevezetése enyhítene a problémákon, de csak akkor, ha valamennyi terményre kidolgoznák. Á mezőgazdasági törvényben szereplő 14 napos fizetési határidőt is ki kellene terjeszteni több áruféleségre és az élelmiszerlánc minden tagjára, vagyis a közvetítőkre és a kereskedőkre is. Tóth György: - Ha kissé szélesebb összefüggésben nézzük a dolgot, akkor még a turócszentmártoni gépgyár problémájára is ki kell térni. Halljuk, olvassuk, hogy nincs munkájuk az ottani alkalmazottaknak, eladhatatlanul állnak a traktorok a gyár raktáraiban, miközben a szövetkezetek, magángazdák túlnyomó részének elöregedett traktoraik vannak. Igény tehát lenne új gépekre, csak pénz nincs rá. Kedvezőbb lízingfeltételek megteremtésével, a hazai gépek vásárlásának az eddigieknél nagyobb arányú támogatásával, hatékony állami beavatkozással és nem utolsósorban a közvetítők egész hadának kiiktatásával - ami eleve több tíz-, sőt százezer koronával olcsóbbá tenné a gépeket - el lehetne érni, hogy a hazai gyártmányú traktorokat akár a mostani áruk feléért kínálnák. Izsóf Róbert: - Becslésem szerint az országban mintegy 60 ezer 50 kW-os traktor fut, amelyek átlag életkora 15-20 év. Ilyen kategóriájú traktort Szlovákiában senki nem gyárt. Ugyanakkor „kínlódik" a 150-200 kW-os traktorok fejlesztésével, amelyek soha Tóth György (Vas Gyula felvételei) nem fogják tudni felvenni a versenyt mondjuk egy John Deer traktorral. Miért nem lehetne áttérni a kisebb traktorok gyártására, melyek iránt nem csupán a mezőgazdaság részéről lenne kereslet, hanem például az útkarbantartók részéről is? Az államnak is előnyösebb lenne a termelést támogatni a munkanélküli segélyek kifizetése helyett. Jó lenne, ha az illetékesek ezen is elgondolkodnának! Az állattenyésztés alakulása - évről évre kevesebb a sertés, növekedő tendencia a tojástermelésben A sertésállomány alakulása Szlovákiában A tojástermelés 1998-ban (millió darab) VK-1282 Évről évre kevesebb sertést tartanak a szlovákiai gazdák. Növekszik viszont az élősertés és sertéshús-behozatal. A múlt évben 7790,6 tonna élősertést importáltunk, szemben az egy évvel korábbi 441,4 tonnával. Sertéshúsból a múlt évben hatszor többet hoztunk be, mint 1997-ben. Forrás Zöld Jelentés Az idén enyhén növekedni fog a tojástermelés - tartják a pozsonyi Agrárgazdasági Kutató Intézet szakértői. Tavaly 1544 millió darab tojást termeltünk. 1995-től ugyan mérsékelten csökken a tojásfogyasztás, ám még így is évente hozzávetőleg 283 tojást fogyasztunk fejenként. GAZDASAGI HÍRMORZSÁK