Új Szó, 1999. március (52. évfolyam, 49-75. szám)

1999-03-15 / 61. szám, hétfő

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1999. MÁRCIUS 15. KOMMENTÁR Előkelő idegenként? TÓTH MIHÁLY Mikuláš Dzurinda kormánya nyilatkozatot adott ki, amelyben az áll, hogy a múlt év őszén kormányra került végrehajtó hatalom az 1993. január l-jén önállósult Szlovákiát nem tekinti az 1939-1945-ös Tiso-féle szlovák állam folytatásának. Egy demokrata számára normális körülmények között az ilyen nyilatkozat felesleges'szószaporítás lenne. Lévén, hogy a körülmények nem normálisak, itt még mindig fontos szerepe van az ilyen „szószaporításnak". Fél esztendeje sincs, hogy a Szlovák Köztársaság parlamentjében és kormányában elsőgarnitúrabeli közjogi méltóságok váltig állították: az 1993 óta működő állam egyenes folytatása annak az államnak, amelyet a kommunizmus évtizedeiben „úgynevezett"-nek becéztünk. A belügyminiszter akár el is rendelhetné, országszerte tegyék közhírré, hogy ez a kormány semmiféle közösséget nem vállal a Hitler jóvoltából létrejött rezsimmel. Sőt, akkor sem keletkeznének tömegdemonstrációk, ha „kidobolnák", hogy mindenki köteles a kormánynyilatkozat szelleméhez tartani magát. Mint ahogy 1995-ben sem csapott magasra a felháborodás amiatt, hogy az oktatásügyi kormányzat úgyszólván össznépi kötelező olvasmánnyá nyilvánította azt a történelemkönyvet, amelynek szerzői Masaryk köztársaságának szlovák sírásóit kifogástalan hazafiaknak, a Felkelés partizánjait pedig banditáknak minősítették. Szlovákiában, úgy tűnik, minden kormány megíratja a maga különbejáratú történelemkönyvét. Mást íratnak azok, akiknek a nemzet az istene, és egészen mást, akik a demokráciát helyezik el a „szentségtartóban". Ilyen viszonyok között dicséretes, hogy 1939. március 14-nek 60. évfordulóján a kormány egyértelműen állást foglalt. Kérdés, a szlovákiai magyarság megengedheti-e magának, hogy „előkelő idegenként" olvassa a nyilatkozatot. Szónoki a kérdés. Azért nem engedhetjük meg magunknak a kívülállóként viselkedést, mert 1939. március 14-nek nem egészen fél éwel korábban olyan előzménye volt, amely a csehszlovákiai magyarságot a lehető legközelebbről érintette. Magyarán szólva: státusunk a kor legfejlettebb demokráciájának feldúlása árán módosult. Tudjuk, mekkora sarcot fizettünk ezért. És tudjuk, ki fizette a sarcot. A szlovákokhoz hasonlóan a kisebbségi magyarság sem homogén a politikai nézeteket illetően. Ne akarjuk tehát azt a látszatot kelteni, hogy mind a 600 ezren ugyanúgy értékeljük 1938 őszét és 1939 tavasza üzenetét. JEGYZET Ján Smerek légszomja MADI GÉZA A DSZM képviselőit már nemcsak a parlamenti ülésszakok irritálják, hanem a bizottságok állandó tanácskozásai is. Legutóbb Tibor Cabaj panaszkodott, hogy a mandátumvizsgáló és mentelmi bizottság kormánypárti tagjai statisztáknak tekintik a mozgalom embereit. Rögtön fenyegetőzni is kezdett mondván, ha az új hatalom nem változtat álláspontján, a DSZM öt tagja kilép a testületből. Úgy látszik, a mozgalom képviselői ellenzékiként már nagyon nehezen tudnak egy levegőt szívni kormánypárti kollégáikkal. Közismert, hogy Vladimír Mečiar nem is próbálkozott - néhány lélegzetvétel után Ivan Lexának engedte át székét, levegőadagját, mandátumát, mentelmijogát. Egészségi okok miatt állítólag Július Binder is a távozáson gondolkodik. Az utóbbi időben meg sem jelenik a parlament tanácskozásain. Ján Smerek szervezete tovább bírta: túlélte a hoszszú, fullasztó parlamenti telet (jóllehet, ritka vendég volt a várdombon), és csak a tavasz beköszöntése vette rá, hogy ezentúl már ne igazolatlanul hiányozzék a DSZM padsoraiból. Hogy mihez kezd, azt nem tudni, mert mindenki mást mond. A mozgalom vezetői szerint továbbra is „politikai munkás" lesz a DSZMben, viszont a kassai vasműből olyan hírek érkeznek, hogy ismét a vállalat menedzserei közé kerül. A vasműből indult, és oda tér vissza? Elképzelhető. De vajon büntetésből, vagy azért, mert nem tudják nélkülözni az új vezetők? Nem tudni, bár az ő esetében ez mindegy is. Mondhatnánk, nélkülözhetetlen „büntetésként" tehetne valamit azért, hogy végre levegőhöz jusson az adósságokban fulladozó gyáróriás, így aztán Ján Smerek rögtön azt is összehasonlíthatná, hogy a parlamentben vagy a vasműben rosszabbak-e a légköri viszonyok. Meglehet, a várdombon nem füstölög egyetlen kémény sem. Csak sok honatya. Megbízott főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, 58238341J Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt- politika - (58238338), Sidó H. Zoltán (58238310), - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma (58238338), Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Szerkesztőségi titkárság: 58238341, 58238342, telefax: 58238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262,58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. - Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1, 813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12,1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ E-maü: redakcia@voxnova.sk Öregem, úgy megvenném a Nafta Gbelyt! (Peter Gossányi karikatúrája) Dzurinda a héten már bizonyíthatja a Németországban ígért elszántságát Adóemelés helyett 1999 a gazdasági stabilizáció éve lesz - jelentette ki Dzurinda kormányfő a múlt héten Németországban, ahová elődjének hat évig nem sikerült eljutnia hivatalos látogatásra. TUBA LAJOS Ezzel a lehető legkomolyabb fórumon erősítette meg, amit márciusban itthon már többször is ; hangsúlyozott: a koalíciós kormány kész végigvinni a megkezdett reformokat. A szavakat hamarosan tetteknek kell követniük. Az előzetes tervek szerint Ivan Mikloš kormányfő-helyettes beterjeszti a költségvetési kockázatok csökkentésével kapcsolatos anyagot. A hivatalosan tervezett 15 milliárd koronás hiány a költségvetés jelenlegi formájában valószínűleg irreális, ezért már most készülni kell a további lépésekre. Ezekkel kapcsolatban a fő nézetkülönbség a költségvetési bevételek növelésének lehetőségeit illeti. Ádáz Ádáz vita dúl a hozzáadottérték-adó emelése körül. vita dúl a hozzáadottérték-adó emelése körül. A jobboldal szerint az alacsonyabb kulcs négyszázalékos emelése a családok kiadását 3,7, a baloldal elemzése szerint viszont 13 százalékkal növelné. Közben az óra ketyeg, ha nem lépnek időben, egy esetleg ellenőrizhetetlenné váló gazdasági válság ennél sokkal komolyabb megterhelést produkálhat. A másik oldalon viszont OLVASÓI LEVELEK Magyar szó Zsolnán Tíz év után a mai napon sikerült újra megvennem az Új Szót Zsolnán. Párkányi születésű vagyok, 1973 óta élek a Terchova melletti Vrátna völgyben, tíz éve pedig a Zsolnától 10 kilométerre fekvő Varín községben. Pozsonyi munkalátogatásaimon minden elérhető magyar újságot megveszek, de Zsolnán edfüggetlen szakemberek egyre gyakrabban figyelmeztetnek arra, hogy már kimerültek a költségvetési bevételek növelési lehetőségei adóemeléssel. Eugen Jurzyca szerint az adóból származó költségvetési bevételek és a bruttó hazai össztermék aránya már ma is magasabb, mint amit a szlovák gazdaság megengedhet magának. Ilyen helyzetben a költségvetési kiadások csökkentése kerül napirendre. A legtöbben a szociális kiadások és a mezőgazdaságba juttatott támogatások lefaragását említik elsők között. Ezt követi a sorban az államigazgatásra és a honvédelemre fordított költségek csökkentése. A költségvetési bevételek ki nem használt lehetőségei közé sorolják a vállalkozóknak adott állami licenszek árverését és a privatizációs bevételeket. Németországban ez utóbbival kapcsolatosan igen csábító vállalatok neve hangzott el. Érdekesen alakul a Cseh-szlovák Kereskedelmi Bank (CSOB) iránti érdeklődés is, hiszen a cseh kormány előtt állítólag már 50 milliárd koronás ajánlat is fekszik. Ilyen szempontból a 24 százalékos szlovák tulajdonrész első hallásra reményt keltő, csak éppen a múlt héten az is kiderült, hogy a cseh fél a vételárból való részesedést összefüggésbe hozza a CSOB-vel szemben fennálló 15 milliárd koronás szlovák államadósság törlesztésével. A gazdasági bűnözésről tartott március elejei kormányülés óta ennek méreteiről is nyilvánosságra került néhány jellemző adat. A központi adóigazgatóság szerint a fekete és a szürke gazdaság aránya eléri a bruttó hazai össztermék 20-40 százalédig sohasem kaptam. Annál nagyobb volt az örömem és a meglepetésem, amikor a Tesco áruház bejáratánál levő újságé árusnál friss Új Szó-t kaptam. Bizonyára banálisnak tűnik, amit írok, de nekem sokat jelent, hogy éppen a zsolnai polgármester által világgá kürtölt magyarellenes kirohanások idején ilyen örömben volt részem. Szeretném, ha az Új Szó olvasói is megtudnák, tiszta szlovák környezetben is élnek magyarok, valószínűleg nem kell külön bizonygatnom, sokkal bokát. A statisztikai hivatal becslése szerint 1996-ban az adófizetésből kimaradó rejtett gazdaság fogalma akár a 89 milliárd koronát is elérhette. Például a háztartások által számla nélkül igénybe vett szolgáltatások értékét 21,5 milliárd koronára becsülik, a drogkereskedelem forgalmát 2-4 milliárd, a prostitúcióból származó bevételt 1,3 milliárd, a csempészett áru értékét pedig 7-10 milliárd koronára. Az illegális alkoholkereskedelem 1996-ban a becslések szerint 2,7 milliárd korona lehetett, A kormány képviselői utánanéznek néhány újgazdag karrierjének. ami 1,6 milliárd koronás adókiesést jelentett. A kormány képviselői azt is jelezték, hogy utánanéznek néhány újgazdag karrierjének. Režeš és klánja erre biztosan számíthat. Érdekes lesz viszont Jozef Majsky története, aki a háta mögött áiló gyanús esetek ellenére a jelenlegi hatalomnál is nagyon jó kapcsolatokkal rendelkezik. Bár az utóbbi időben emlékezetkieséssel küszködik, de tettestársaival együtt bíróság elé kerül Gavorník főprivatizátor is. Ők már abban az illúzióban ringatták magukat, hogy megúszták az elmúlt négy év gazságait. Úgy tűnik, mégis elcsúsztak egy banánhéjon. A Slovnaft 10 százalékos részvénycsomagjának mélyen áron aluli eladásánál a titokzatos zsolnai Colorinnak, azonban még arra sem hivakozhatnak, hogy az akkor érvényes törvényeknek megfelelően jártak el. nyolultabb körülmények közt, mint Dél-Szlovákiában. Például a választási eredmények közzététele után összesúgnak az ember háta mögött a falubeliek, ki is választhatta a magyar pártot. Drevenák János Varín Nem érdemes megfejteni Meglepetten olvastam az Olvasói levelek közt megjelent Érdemes megvenni? című írást. EdTALLÓZÓ DIE WELT „Az igazságosság diadala" címmel számolt be szombaton a konzervatív Die Welt a három középeurópai ország NATO-felvételéről. A Nyugat felfogta, hogy Oroszországtól verbális fenyegetésen kívül egyéb reagálás nem várható. Moszkva gyöngesége láttán arra lehet számítani, hogy csakugyan sor kerül újabb tagok felvételére. Az amerikai kongresszus Litvániát és Szlovéniát favorizálja - írja a német lap. A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint „hosszú utat kell megtenniük a magyaroknak, amíg partnerből taggá válnak. A haderő reformja és korszerűsítése politikai akaratot és sok pénzt igényel. A létszámcsökkentés dacára a honvédség még mindig túl nagy, kiképzési színvonala pedig nem a legjobb. 1989-től mostanáig 3,5 százalékról 1,4 százalékra esett a katonai kiadások aránya a GDP-n belül; ezzel Magyarország sereghajtó az új NATÓ-tagok között. - állapítja meg a FÁZ. ADEVARUL Romániának meg kell próbálnia olyan kapcsolatokat kialakítania Magyarországgal, mint amilyeneket a NATO többi tagállamával - az Egyesült Államokkal, Franciaországgal, Németországgal szeretne elérni bármi áron - írta a román lap. Románia új nemzetközi környezetbe került, kapcsolatai Magyarországgal más alapokra helyeződtek. Elméletileg felborult az az egyensúly, amelyet idáig az biztosított, hogy a Romániával szemben követelésekkel fellépő Magyarországot féken tartotta, hogy Románia erősebb nála. A térségbeli egyensúlyt most a NATO szavatolni fogja, de a normális helyzet csak akkor áll helyre, ha Románia is bebocsátást nyer a NATO-ba. - Igazat ade majd bárki is Romániának, ha vitába keveredik Magyarországgal a nemzeti kisebbségek kérdésében? - tette fel a kérdést egy másik lap, a Cotidianul ^DEPENDENT A NATO-bővítés után most az Európai Unión van a sor - véli a brit lap. A NATO számára a legnagyobb kihívás, hogy végleg egyetértésre jusson a bővítést ellenző nagy keleti szomszédjával, Oroszországgal. A szövetség okosan gondolja: a bővítés első köre utáni szünetet arra használja fel, hogy újfajta viszonyt építsen ki Moszkvával, semmint hogy teret engedjen kihívó gesztusoknak, amelyekkel egy még inkább nacionalista, nyugatellenes rezsimet segíthet hatalomra. A lap úgy véli: nem szabad bírálni az Európai Uniót, amiért lassú ütemben folynak a csadakozási tárgyalások a keleti tömb tagságra jelölt országaival. Egy katonai szövetséghez csatlakozni egyszerűbb, és kevésbé költséges dolog, mint belépni egy fejlettebb gazdasági tömbbe. Nem szabad megtorpanni az EU-bővítés útján, sem pedig meghátrálni a Nagy-Britannia és Franciaország vezette kezdeményezéstől, hogy az EU-t közös kül- és biztonságpolitikával ruházzák fel. dig azt hittem, csak én jártam pórul, amikor az 1997 tavaszán kiadott Géniuszban csodálkozva olvastam, megnyertem egyXY márkájú inget. „Ez nem lehet igaz" - gondoltam. Hát nem is lett. Próbálkoztam levélírással is, mindhiába. így reményvesztve egyszerre voltam csalódott és a csalódottságnál talán még dühösebb - a mai napig. Néhány év távlatából a többi megfejtő érdekében kérdezem: érdemes megvenni, érdemes megfejteni? Kovács Andrea Fülek