Új Szó, 1999. január (52. évfolyam, 1-24. szám)
1999-01-04 / 2. szám, hétfő
8 KULTÚRA OKTATÁS ÚJ SZÓ 1999. JANUÁR 4. Elhunyt Rolf Liebermann zeneszerző Párizs. Párizsban szombaton elhunyt Rolf Liebermann, a neves svájci zeneszerző, a hamburgi és párizsi Opera korábbi vezetője. Liebarmann nyolcvannyolc éves korában, hosszú betegség következtében halt meg. Jacques Chirac francia elnök méltatta az elhunyt zeneszerző érdemeit, és hangsúlyozta, hogy élni fog mindazok szívében, akik szeretik az operát és a balettet. A zürichi születésű Liebermann sokoldalú és sikeres komponistaként, operák, kantáták és szimfóniák szerzőjeként vonult be a zene történetébe. (MTI) Népművészeti Nyári Egyetem Zalaegerszeg. Elkészült a zalaegerszegi Népművészeti Nyári Egyetem programja, amelyet jövőre 23. alkalommal szerveznek meg. Idén a nyári egyetem programja ugyanis az augusztus 11-i teljes napfogyatkozás köré szerveződik. Az augusztus 4. és 14. között zajló rendezvényen a hallgatók a napfogyatkozás megtekintése mellett a téli és a nyári napfordulóról, az égitestek hiedelemvilágban betöltött szerepéről, a népi időjárásjóslásról hallhatnak előadásokat és természetesen gyakorolhatják a kézművesmesterségeket. A nyári egyetem minden évben élvezi a zalaegerszegi és a Zala Megyei Önkormányzat támogatását, de minisztériumi segítségre is számít, hiszen a programsorozat csak akkor rentábilis, ha legalább 25 ösztöndíjas hallgató is részt vesz benne. Az ösztöndíjak kedvezményezettjei általában a határokon túli magyarok. (MTI) Magyar fotóriporter sikere Pekingben A zsűri különdíját nyerte el Pekingben Arnold Éva fotóriporter, a Humanity Photo Awards '98 elnevezésű nemzetközi fotópályázaton. Arnold Éva Hagyományőrzők című, öt képet magába foglaló sorozatával érdemelte ki az elismerést. A fotókat, amelyek egy sváb esküvő jellegzetességeit örökítették meg, a Komárom-Esztergom megyei Leányváron készítette. A pályázatra negyven országból 1400 fotóriporter küldte be munkáit. A képeket hat ország képviselőiből álló kilenc tagú zsűri bírálta el. (MTI) MOZI POZSON Y HVIEZDA: Dr. Dolittle (am.) 14, 16, 18, 20.30 OBZOR: Egyiptom hercege 16, 18, 20 MLADOSŤ: Végtelen történet (am.) 15.15, 17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: Mulan (am.) 16.30, 18.30 Lolita (am.) 17.30, 20.35 Tökéletes gyilkosság 18.30, 20.30 Veronika kettős élete (fr.-lengy.) 20 Az elmúlt nyár édes játékai (cseh) 19.30 KASS A DRUŽBA: Angyalok városa (am.) 115.30, 17.45, 20 TATRA: Nincs alku (am.) 15.30, 17.45, 20 CAPITOL: Zsoldos katona (am.) 16, 18, 20 ÚSMEV: Egyiptom hercege (am.) 18, 20 IMPULZ: Angol beteg (am.) 16.15, 19.15 DÉL-SZLOVÁKI A ROZSNYÓ - PANORÁMA: Titanic (am.) 16.30,19.45 Beszélgetés Albert Sándor docenssel a nehéz anyagi helyzetről és az illuzórikus követelményekről Munkanélkülieket nevelnek Albert Sándor docens, a Kassai Műszaki Egyetem mérnöktanárképző tanszékének vezetője több olyan pontot talált a kormányprogram oktatásügyi részében, melyek „kiskapuk" bevezetését teszik lehetővé, hibás értelmezésen alapulnak vagy kevésbé átgondolt döntések eredményei. Legfőképp az átfogó koncepciót hiányolja. JUHÁSZ KATALIN Manapság elsősorban az oktatásügy nehéz anyagi helyzetéről hallhat a közvélemény. Ön szerint hogyan oldható meg ez a kérdés? Szlovákia talán az egyetlen ország a térségben, ahol még nincs bevezetve az úgynevezett normatív fejkvótarendszer. Az új kormány be akarja vezetni ezt a világszerte bevált rendszert, viszont úgy tűnik, valamit alaposan félreértettek. A fogalom szerintük azt jelenti, hogy a költségvetés iskolaügyre eső részét ^ ^ Normális társa" dalmakban a diák kapja a rá eső részt, nem pedig az iskola. „Senki nem méri fel az érettségi szintjét. (A szerző felvétele) « elosztják az iskolák közt, mégpedig a diáklétszám alapján. Normális társadalmakban viszont a diákokból indulnak ki, azaz a diák kapja a rá eső részt, nem pedig az iskola. A diák ezt az összeget oda viszi, ahová akarja: állami, egyházi vagy magániskolába. Ezzel egy csapásra megoldódna a három iskolatípus közti finanszírozási különbség vitája. Azaz megint csak a diák kerül az utolsó helyre? Igen, csakúgy, mint az általam kifogásolt másik pontban, amikor is megpróbálnak kiskapukat beépíteni a rendszerbe. Például: Szlovákia északi részén, ahol állítólag nagyobb a hideg, több pénzt kell juttatni az iskoláknak a fűtésre. Oda, ahol az épület állaga állítólag rosszabb, szintén több pénz kell. Ezen szempontokról egy hivatalnok fog dönteni, tehát eleve adva van a korrupció lehetősége. Ha ezt hagyjuk, az egész fejkvótarendszernek nincs értelme, odajutunk, ahová nem akartunk jutni. Az sem világos, hogy az óvodákkal és alapiskolákkal együtt miért nem tartozhatnak az önkormányzatokhoz a középiskolák is, miért akarnak számulcra regionális szintű igazgatást kialakítani. Ha a pénz áramlása tiszta, a minisztérium egyenesen az iskolák számlájára küldheti a megfelelő összeget, minden közbeeső lépcsőfok felesleges. Az anyagiak kérdéséről térjünk át magára az oktatásra, a tantervekre. Nálunk a minisztérium dönti el, mit tanuljanak a gyerekek, központi tantervek vannak érvényben. A szakközépiskolák, szakmunkásképzők és ipariskolák évek óta munkanélkülieket nevelnek, a végzősök jelentős része nem tud elhelyezkedni abban a szakmában, melyet kitanult. Ennek az az oka, hogy a minisztérium nem ismeri, nem ismerheti az adott régió viszonyait, szükségleteit, nem veszi figyelembe a vidék jellegét. Azt is elképzelhetőnek tartom, hogy az érdekeltté váló helyi önkormányzatok és vállalkozók az iskola fenntartásához is hozzájáruljanak, persze egy megfelelő adóreformot követően. Az „egy tankönyv, egy tanterv"-módszert a pedagógiai szakirodalom szocialista pedagógiának nevezi, Szlovákián kívül már sehol sem létezik. A másik véglet az angolszász modell, amikor minden iskolának saját tanterve van, viszont egységesítik és ellenőrzik a „kimenetet". Igen, az európai országokban általában a kettő kombinációját használják, az állam által meghatározott alaptanterv tartalmazza a minimumot, amit mindenkinek el kell sajátítania. Emellett érvényben van még egy tanterv, amely figyelembe veszi az adott régió sajátoságait. Nem tartom elegendőnek a tízéves kötelező iskolalátogatást sem. Már szinte az egész világon tizenkét éves a tankötelesség, szerintem a fiatalkorúak bűnözése és a kábítószerezés is viszszaszorítható lenne, ha a fiatalok tovább maradnának tanári felügyelet alatt. Azt mondják, erre nincs pénz. Másfelől viszont, ha a tizenhat éves gyerekek az utcára kerülnek, és munkanélküli segélyre szorulnak, többe kerülnek az államnak, mintha az iskolapadban ülnének. Milyen a helyzet a gyengébb képességű tanulókkal, aldk nem tudják elsajátítani a középiskolai tananyagot? Tizennyolc éves korukig ők is tankötelesek lennének, majd kapnának egy bizonyítványt arról, hogy elvégezték a középiskolát, érettségi nélkül. Ezzel felértékelődne az érettségi is, amely manapság vesztett a súlyából. Ha az érettségi bizonyítvány valós tudást tükrözne, az egyetemeken is elfogadnák, nem lenne szükség felvételi vizsgára. A minisztérium azt hiszi, a középiskolák teljesítik a központi tantervet. Tulajdonképpen senki nem méri fel az érettségi vizsga szintjét, ahány hely, annyiféle színvonal. Ön szerint mi lehetne a megoldás? Magyarországon évek óta fontolgatják egy úgynevezett kétszintű érettségi bevezetését. Ez bizonyos fokig megoldást jelenthetne. Az angolszász országokban és Kanadában a gyerek különböző szinteket választhat. Már a tanév folyamán, például, ha humán pályára készül, akkor nyelvekből a legfelső, matematikából a legalsó szintet választja, azért, hogy abszolválja a megszabott minimumot a reál tárgyakból is. Mi viszont elvárjuk a gyerektől, hogy mindenből egyaránt jó legyen, ami illuzórikus követelmény. Sikeres év Szentendrén Börcsök Enikő kapta a Ruttkai-emlékgyűrűt kiemelkedő teljesítményéért Január hetedikén a Hviezda moziban mutatják be először a szlovák fővárosban Brad Pitt új filmjét, a Meet Joe Black című romantikus filmdrámát. A történet egy túlvilági lényről szól, aki emberi testet ölt (nem is akármilyet, Brad Pittét), hogy megismerjen egy nagy hatalmú üzletembert, és végül beleszeret annak lányába. Az üzletembert Anthony Hopkins kelti életre. (Fotó: Tatrafilm) Játékok a skanzenban Sikeresen zárta az 1998-as esztendőt a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum, a most elkészült gyorsmérleg szerint 189 ezer vendég fordult meg a skanzenban, nyolcezerrel több mint egy évvel korábban. Cseri Miklós, a múzeum igazgatója szerint a fokozódó érdeklődés elsősorban a gazdagodó programkínálatnak tulajdonítható. Az idén huszonnégy nagyobb rendezvénynek és kétszáznegyven féle programnak adott helyet az intézmény. Bővült az épületek száma is, átadták a régi időket idéző izsáki pékséget, a nagykőrösi kékfestő műhelyt és egy hajdúbagosi kisnemesi házat. 1999 lényegében a 2000-re előirányzott Mindennapi élet az ezeréves Magyarországon nagyszabásújubileumi programsorozat főpróbája lesz. Ennek keretében különféle programokkal elevenítik majd fel az elmúlt századok falusi életének mindennapjait. Ugyanakkor a három meglévő mellé felépül a balatoni tájegység huszonhét tagból álló épületegyüttese, közöttük e vidék jellegzetes borozója, vízimalma, valamint a régi magyar építészet más remekei. (MTI) Gyűrű a Boldogtalan holdért MTI- ES UJ SZO-HIR A Ruttkai-emlékgyűrűt az idén Börcsök Enikő az év során nyújtott kiemelkedő művészi teljesítményéért vehette át a Vígszínház társulatának titkos szavazása alapján a Szent István körúti teátrumban. Az immár tizenkettedik alkalommal kiosztott elismerést Ruttkai Éva leánya, Gábor Júlia díjalapító nyújtotta át a háziúnnepségen. Ruttkai Eva Kossuth-díjas kiváló színművész 1986 szeptemberében hunyt el. A nevét megörökítő kitüntetést első ízben Tordy Géza vette át 1987 decemberéA Vígszínházban a Macskajátékban kapta első jelentős feladatát. ben, a „tündérkirálynő" 60. születésnapja előtti estén. A színésznő aláírásával díszített aranygyűrűvel kitüntették például Eszenyi Enikőt, Darvas Ivánt, Gálifi Lászlót, Tábori Nórát, az elmúlt évben pedig Igó Évának ítélte oda a Vígszínház társulata. Börcsök Enikő a főiskola elvégzése után a kaposvári Csiky Gergely „A nagy ugrás" után Szabó István Édes Emma, drága Böbe című filmjében (Inkey Alice felvétele) Színházban kezdte pályafutását, onnan került fel a Vígszínház társulatába. Első igazán jelentős feladatát Mácsai Pál rendezésében, a Macskajátékban kapta Tábori Nóra és Tolnai Klári partnereként. Ezután jó pár hónapos kényszerpihenő kövedcezett, amikor is komoly veseműtéten esett át. Visszatérése után O'Neill Boldogtalan hold című darabjának női főszerepét osztották rá Gálffi László oladán. Filmszerepei közül elég, ha csak kettőt említünk: Szabó István Édes Emma, drága Böbe című alkotásában ő játszotta a tragikus sorsú orosztanárnőt, aki az utca kőpadlóján végzi. Salamon András Zsötemjében Kerekes Évával ruccant ki Bécsbe, egy peep-show-ba. Legújabb szerepét ugyancsak a Vígszínházban, az Esküvők című produkcióban kapta, amelyet Horvai István rendez, (szó)
