Vasárnap - családi magazin, 1998. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)
1998-07-15 / 28. szám
Nagyvilág 1998. július 15. 7 Miért irigylik a bulgáriai törökök az erdélyi magyarokat? Feketeleves Várnában II. Fűszerárusok Illusztrációs felvétel Budapesti levél A búza drámája Tibori Szabó Zoltán _______ A kormány és a parlament azonban hajthatatlan. Kadirék az idén is két javaslatot tettek, de egyiket sem fogadták el. Akkor másképp próbálkoztak: támogatták a szerbiai bolgárság anyanyelvi oktatásra vonatkozó követeléseit. Azt remélték, hogy cserében majd ők is. De a bolgár kormány hallani sem akar róla. Persze tudja, hogy ez asszimilációhoz vezet - bólogat szomorúan Kadir. Mérlegelem, mi lehet a hatása annak, amit kérdezni szeretnék. Aztán mégis megkockáztatom:- Mondja, uram, pártjukban a tagok hány százaléka török?- Úgy 90 százaléka. Miért kérdi?- Mert a székház bejáratánál a szervezet nevét csak bolgárul jelölték meg. Miért nem írják ki törökül is, ha egyszer a tagság 90 százaléka török? Kadirt sikerült ismét meghökkentenem. Törökül? Az ajtóra? A bejáratnál? Nem, ez semmilyen törvénybe nem ütközne, de tele vannak rossz tapasztalatokkal. 1990-ben kérték, hogy az állami tévében legyen török nyelvű adás, legalább heti egykét órában. Elutasították. Először azt mondták, nincsenek törökül beszélő bemondók. Kadirék kiküldtek két embert Törökországba, hogy megtanulják a dolgot. Mire visszajöttek, a bolgárok már felszerelést követeltek. Amikor ezt is megszerezték, a bolgárok azt mondták, épület kellene. Végül az egészből nem lett semmi.- Az átmenet elszegényítette a falun és a mezőgazdaságból élő török kisebbséget - panaszkodott tovább Kadir. - Hogy mit hoz a jövő? Azt csak Allah tudhatja. A mozgalomban dolgozók azt szeretnék, ha nem volna diszkrimináció, nem osztanák meg többé az embereket. A legutóbbi diszkriminációs eset délen, a Rodope vidékén történt, Krügioliban. A 28 közül ott van az egyetlen megyeszékhely, ahol török polgármester nyerte a választásokat. A török érdekképviselet által a parlamentben is támogatott jobboldali pártok azonban összefogtak a baloldallal, és kierőszakoltak egy népszavazást, hogy általa a környékbeli, törökök által lakott falvakat leválasszák a városról. Csak azért, hogy a másfél év múlva esedékes helyhatósági választásokon ne kerülhessen a város élére újra török polgármester.- Sebaj, Európa látja ezt! - így Kadir, akitől ekkora adag naivitást azért nem vártam volna. Ő és pártja tisztában van azzal, hogy szegényember tagságukkal nem folytathatnak jobboldali politikát. Azt tervezik, hogy a helyhatósági választásokon majd településenként döntik el, kikkel fogjanak össze. Nem sok település van ugyanis, ahol a helyi tanácsot ők ellenőrzik. Várna környékén az egyetlen ilyen Dülgopol volt, ahol többségben ültek a tanácsban, és polgármester-helyettesük is volt 1995-ig, de akkor a nosztalgiahullám miatt a volt kommunisták javára elveszítették a pozícióikat. Azt remélik, hogy mivel a demokratikus erők nemrég országos szinten is nyertek, másfél év múlva majd visszaszerzik korábbi helyeiket. Azért most sem kilátástalan a helyzet; Várna környékén 15 helységben van polgármesterük. Persze ott sem jobb az emberek élete, mert az egész ország gazdasági helyzete rossz. Ha már úgy vélik, Európa látja mindazt, ami náluk történik, mi a véleményük: elég nyomást gyakorolnak-e a nyugatiak a bolgár kormányzatra a helyzet javítása végett?- Inkább saját magunkban bízunk, nem pedig az európai struktúrákban - felelte, s keserűen hozzátette: - Tisztelni kellene a másikat. Nem értem a kormányt. Kinyújtottuk a kezünket feléje, de hiába várjuk, hogy elfogadja. Az asszimilációjukat célzó bolgár politika hatástalanítására van stratégiai elképzelésük. Elsősorban kulturális téren. Török klubokat létesítettek nőknek és fiataloknak, ahol népzenét, népszokásokat, irodalmat és nyelvet tanítanak, és ez a gyakorlat fontos eszköznek bizonyult az azonosságuk megőrzésében. Mert az asszimilációs törekvéseket ma is tetten lehet érni. Még 1985-ben erőszakosan bolgárosították a török kisebbséghez tartozók nevét. 1990-től nem kötelező az új nevet használni, de hivatalos helyeken ma is a megváltoztatott, bolgár nevek szerint tartják nyilván az embereket.- Pártunk gyűlésein sokszor említjük példaként Erdélyt, az ottani magyarokat. Nekik jóval könnyebb, vannak anyanyelvű iskoláik, az egyetemen magyar csoportjaik. Ezt nagyon irigyeljük. Sajnos, nincs semmilyen kapcsolatunk az RMDSZ-szel... Csak a görögországi, macedóniai és romániai török pártokkal tartjuk a kapcsolatot. Radírtól kifelé jövet Marinától, a várnai Csemomorje napilap újságírójától megtudom: a bulgáriai törökök zöme iskolázatlan. Radírnak is legfeljebb érettségije ha van. Ehhez viszonyítva le a kalappal előtte. A sétálóutcán, a bank előtt Marina pénzt ad a harmonikázó koldusnak.- Ő is török - mondja magyarázatképpen. - Nem is tudtam, hogy ennyire rosszul bántunk ezekkel az emberekkel. Szófia-Kolozsvár, 1998 GyőryBéla A választások után, de még az aratás élőt, megint hazudtak ügyvezető kormánykörökben az 1 200 000 hektár magyarországi búzatermés sorsáról. A leköszönő szocialista földművelésügyi miniszter, Nagy Frigyes kijelentette, nincs baj. A készleteket külföldön értékesítették, a búzával megrakott szerelvények úton vannak kifelé... A gazdák meg azt mondják, hogy eladatlan a tavalyi búzájuk; félmillió tonna búza máig eladatlan. Könnyen lehet, hogy 5 millió tonna új kenyér- gabona terem. Az árutőzsdén a leendő miniszterelnököt tájékoztatták a búza világpiaci helyzetéről. De Orbán Viktor nem Nagy Frigyes állítását hitte el, mert kénytelen hinni a szemének. Baj van a búzapiacon. Legalább 15-20 milliárd forintra van szükség azonnal. Ez a pénz 1 millió tonna gabona intervenciós állami felvásárlására elegendő. A búza védőára ma Magyarországon 18 ezer forint tonnánként. A világpiaci átlagár a mostani túlkínálatos időben 14 ezer forint. Az Egyesült Államok és Nyugat- Európa támogatja búzatermelőit. Nálunk a kereskedőkhöz jutott az exporttámogatás. Homék azt állították hónapokon keresztül, hogy az 1998-as költségvetés nem bírná el az intervenció, a kötelező állami felvásárlás, valamint a termelési támogatás pénzügyi terheit. A költség- vetésnek nincs pénze. Hallgatott a pénzügyminisztere is, a földművelésügyi miniszter meg egyenesen azt bizonygatta, hogy nincs is szükség az állami beavatkozásra. Május 10-e és 24-e között Horn 18 milliárd forint jutalmat osztott szét kliensei között. És mindeközben nincs pénz a magyar búza drámai helyzetének javítására. Tíz álló év óta nincsenek tisztességes szakemberek az agrárirányításban, akik elmagyarázták volna, mit jelent gazdálkodni a földön, milyen gyötrő teher a pénztelen gazdálkodás. Hitelből termelték a búzát a gazdák. A förtelmesen magas kamat mellett a hiteleket törleszteni kell. Miből? Hisz az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium Fazakasa karon fogta Nagy Frigyes minisztert, és egy lépést sem tettek, amivel megbízta őket állítólag az ország. Kijelentették, hogy nincs eladatlan búza Magyarországon, holott van. Nincs állami hivatal, amely pontosan megmondaná, mennyi. Ki az, aki végiggondolja, mit jelent búzát termelni? A földet szeptember- októberben felszántani, abból magágyat készíteni, tápanyaggal táplálni, a magot elvetni, a növényt védelmezni, ápolni. Ez a folyamat egészen az aratásig 280-300 nap. Ami azt jelenti, hogy 300 napig földben van a pénz. Hektáronként a búzatermelés költsége 80 ezer forint. 10 hektár búza termeléséhez közel 1 millió forintot kell földbe rakni. A bankárok pénze kamatozik munka nélkül, a gazda pedig földbe fekteti a pénzét, és elveszik tőle a hasznát, ha egyáltalán lesz. A magyar mezőgazdaság több évszázados hagyománya, hogy földbe teszik a pénzt. Búza lesz belőle, a búzából kenyér, vetőmag és nagy részéből takarmány. Ahogy a régi gazdamondás tartja, a termést „bőrbe teszik”, megetetik az állattal. De Magyarországon kiirtották a sertésállomány felét, a szarvasmarha-állomány 40 százalékát. A földdel meg kezdeni kell valamit, mert élni kell a vidék népének. Még nem tudjuk, milyen szellem uralkodik majd az új agrárirányításban. Egyet biztosan tudunk, ha nem borítják ki a felgyülemlett szeny- nyest, összeroppan a magyar mezőgazdálkodás. Ez esetben valóban maguk a gazdák fognak szabadulni fillérekért a földjeiktől. Még 1985- ben erőszakosan bolgárosították a török kisebbséghez tartozók nevét. A magyar mezőgazdaság több évszázados hagyománya, hogy földbe teszik a pénzt. Vasárnapi pletykák Szégyent hoz a családra Nem csoda, hogy a brit királyi család nem igazán kedveli András herceg volt nejét, a javíthatatlan Fergie-t, aki mint mondják: csak szégyent hoz a házra. Az udvar újabb felháborodását az váltotta ki, hogy Fergie átnyergelt a tévéfilmek világába, szerepet vállalt John Bryan legújabb filmjében. Korábban modellként, majd tévéreklámok főszereplőjeként, sőt szakácskönyv szerzője- ként keresett milliókat. További milliókért sok olcsó amerikai talk-show-ban lépett a kamerák elé, hogy a kíváncsi amerikaiaknak nyíltan beszéljen londoni Átnyergelt a tévéfilmek világába titkokról. Fergie-nek megérte: sikerült törlesztenie adósságait, ma már nincsenek anyagi gondjai. Kutyatemetőben Maudie Pendrey, a Spencer család egykori házvezetőnője felháborodott hangú nyilatkozatban számolt be a közelmúltban arról, hogy a tavaly augusztusban elhunyt Diana hercegnőt „kutyatemetőben” helyezték örök nyugalomra. „Hogy lehetett, Spencer gróf ilyen szívtelen? Kutyák elföl- delésére használt területre te- mettette el húgát” - panaszkodott Pendrey asszony a The Mirror című lapnak. Emlékeztetett rá, hogy a Spencer család althorpi birtokán levő Ovális-szigeten egykor Diana nagyapjának a kutyáit hántolták el, s maguk a családtagok is csak „kutyatemetőként” emlegették a szigetet. „Erőltetett menet” Steven Spielbergnek ismét sikerült valami szokatlant produkálnia: katonai kiképzést biztosít színészeinek. Áz igazat megvallva a sztárok nem nagyon örültek, amikor megtudták, hogy 18 kilogrammos felszereléssel a hátukon kell 8 kilométeres távokat erőltetett menetben megtenniük napi három óra alvás mellett. Áz amerikai rendező legújabb, II. világháborús témájú filmjének forgatása előtt Tom Hanks és színésztársai tíznapos kiképzést kaptak egy volt tengerésztiszttől egy katonai táborban. A színészek többsége négy nap után csaknem fellázadt, ám „felettes” kollégájuk, Hanks a kitartás mellett döntött. Tom Hanks szerint igen nagy szükség volt a tíznapos kiképzésre a film érdekében, sőt mint mondta, húsz nap még jobb lett volna. Tom Hanks húsz napig is bírta volna
