Vasárnap - családi magazin, 1998. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)
1998-11-04 / 44. szám
4 1998. november 4. Háttér Elképesztő, de igaz ---------Le gatyásodott katonák Olyannyira nincs pénze a hadseregnek, hogy az idén már a tisztek sem kaptak kimenő- és díszegyenruhát, nemhogy a sorkatonák. A tiszteknek még jutott egy-egy új nyári és téli gyakorlóruha, a kiskatonáknak viszont be kell érniük azzal, ami raktáron van. Szakadt ruhához szakadt csizma jár - az oroszoknak nincs Schwarzkopf tábornokuk, aki szerint a katona lába alapvető „harci eszköz”, tehát az a legfontosabb, hogy kényelmes legyen a bakancs. így aztán az amerikai katona tábornok tervezte bakancsban jár, az orosz katona pedig összedrótozott csizmában - mint azt saját szememmel láttam. Jókívánság a balzsamozónak Vannak mesterségek, melyek titka apáról fiúra száll - Óroszországban ilyen a balzsamozóé is. A napokban volt 85 éves Ilja Zbarszkij, akinek apja bebalzsamozta Lenin holttestét. 1934 és 1952 között maga is a szent múmia karbantartásának szentelte életét, s ő okította azokat, akik máig ápolják a proletariátus nagy vezérének földi maradványait. Zbarszkij doktornak táviratban gratulált Borisz Jelcin elnök is - majd néhány órával később betegség miatt lemondta ausztriai látogatását. Csak nincsenek nagyravágyó álmai? Brezsnyevet a Kremlbe! Igen, vannak ilyen tervek, állítólag kimondottan ebből a célból jött létre az Össz- oroszországi Kommunista Társadalmi-Politikai Mozgalom, melynek vezetője Andrej Brezsnyev. Leonyid Iljics unokája nem is titkolja, hogy indulni kíván a 2000- ben esedékes elnökválasztáson. Ami biztos: a pártnak feltűnően sok pénze van. A moszkvai high society köreinek ismerői szerint ezen nincs mit csodálkozni, hiszen a baloldal izmosodására számító ,jó nevű” fiatalember az elitképzőként ismert moszkvai MGIMO közgazdaság szakán végzett, s egykori diáktársai ma már sikeres bankelnökök, brókercégek tulajdonosai. Akik nyilván azt is bekalkulálták, hogy siker esetén nagy lesz az adómentes jövedelem. Dupla pénz a gyilkosnak Új törvény elfogadására tett javaslatot Gennagyij Szeleznyov, az orosz felsőház elnöke, mégpedig a bérgyilkosságok visszaszorítására. Szerinte abból kell kiindulni, hogy a bérgyilkosság szakma, a „mester” nem indulatból, hanem pénzért gyilkol. Tehát el kell érni, hogy miután felvette a megrendelést, ne a kiszemelt áldozatot keresse fel, hanem a rendőrséget, ahol beszámol arról, hogy ki és mennyiért fogadta fel. Szolgálatai fejében pedig megkapja kialkudott bére dupláját. Természetesen a lapok nyomban azt taglalták, micsoda sorok lesznek a rendőrség előtt, hiszen mindenki igyekszik majd jó pénzért bemártani utált főnökét és zajos szomszédját. Nemcsak Lenin, Sztálin is él Igaz, hogy Sztálin már 45 éve halott, de nagyon sok orosz szívében még mindig él. Egy országos felmérés szerint a megkérdezettek 31 százaléka azt vallja, nem az számít, milyen bűntetteket követett el, hanem az, hogy vezetésével a Szovjetunió megnyerte a nagy honvédő háborút. Közel ennyien - 28 százalék - viszont felelőssé teszik őt ártatlanok millióinak haláláért, de ugyancsak 28 százalék kételkedik: szerintük még mindig nem lehet mindent tudni Sztálinról, tehát ítélkezni sem szabad felette. Az igazán döbbenetes az, hogy a megkérdezettek 16 százaléka tartja őt bölcs vezetőnek, 15 százalék vélekedik úgy, hogy csak egy erőskezű diktátor tarthatott rendet azokban az időkben, 13 százalék pedig azt vallja: az oroszoknak igenis kell a Sztálin típusú vezető, aki remélhetőleg rövidesen meg is jelenik, és rendet teremt. (görföl) Oroszországban tartanak a kommunista revánstól, bár leszögezik: csak átmeneti lehet Egy kis nősz (ßtalgia GörfölZsuzsa Jelcin már csak halovány árnyéka régi önmagának. Gennagyij Zjuganov előre ivott a medve bőrére, s ez még Oroszországban is kockázatos. A duma elnöke már szeptemberben azt hangoztatta, hogy október 7-én, a „harag napján” legalább 40 millió ember vonul majd az utcákra, vagy lép sztrájkba, tiltakozásul a dolgozókat sújtó felelőtlen kormányzati politika ellen. Bár ennél jóval többen vannak Oroszországban, akiknek alapos okuk volna a tiltakozásra, a becslés mégis erősen túlzottnak bizonyult: független források szerint 2-3 milliónyian vettek részt az akciókban, melyeket hivatalosan a szakszervezet, valójában a kommunista párt és szövetségesei szerveztek. Senki nem vonja kétségbe, hogy a baloldal valóban aggódik a dolgozókért, de csak kevesen annyira naivak, hogy nem látják mögötte az önös érdekeket. Aligha nevezhető ugyanis véletlen egybeesésnek, hogy éppen akkor kezdték szervezni az országos akciót, amikor javában tombolt a kormányválság. Jelcin valóban megijedt, és belement: nagyobb beleszólást ad a parlamentnek a kormányalakítás folyamatába. Annak a parlamentnek, melynek alsóházában Zjuganov kommunistái és cifra nevű elvbarátaik vannak többségben. Mire eljött a nagy garral kis októberi forradalomként beharangozott esemény napja, az elmaradt Zjuganov a hívei között Borisz Jelcinnek nemcsak a hatalmas ország irányítása, hanem esetenként már egy fülhallgató is megoldhatatlan problémát okoz CTK/AP-felvétel hónapja tehetetlenkedik, ami nem is csoda, hiszen összeállításakor nem a szakértelem, hanem a kompromisszumkeresés volt a fontosabb: olyan kabinet kellett, amelyet elfogad a duma. A dumának pedig minél rosszabb, annál jobb - véli néhány kormánylátta reformer és tisztességes gazdasági szakember. Elsősorban ők azok, aki folyamatosan arra figyelmeztetnek: Oroszországban reális egy kommunista reváns veszélye. Ez ugyan szerintük nem lenne tartós, az emberek gyorsan me- nesztenék a pártcsinovnyikokat, de azok hónapok alatt is képesek lennének szinte helyrehozhatatlan károkat okozni. Oroszországban a baloldal valóban arra spekulál, hogy a létminimum alatt tengődő milliók elhiszik neki, képes a Szovjetunió restaurálására, a nagyon szerény, de biztos élet garantálására. Nem alaptalanok ezek a remények, hiszen amióta Oroszország is ismeri a pluralizmust és a szabad választásokat, a kommunisták még mindig hozták a formájukat: besöpörték a voksok bő negyedét. S ha figyelembe vesszük, hogy az oroszok nagy részének felettébb elege van a politikából, és már szavazni sem nagyon megy - viszont a baloldal szavazói fegyelmezettek -, akkor ez az arány csak növekedhet. Zjuganov egy hónappal ezelőtt Bécsben azt mondta: az oroszok 90 százaléka baloldali beállítottságú. Ezt a becslését annyira kell komolyan venni, mint a 40 millióra saccolt tiltakozót, de önbizalma nem megalapozatlan. Számíthat a „csak a szépre em- lékezem”-szindrómára is. Az emberek már csak ilyenek: ha nem tudják megvenni a nagy választékban kapható Gucci-cipőt, visz- szasuják azt az időt, amikor olcsó cseh cipőért álltak sorba; be se mennek a francia pékségbe, mert azon dohognak, hogy valamikor 10 kopejka volt egy kiló krumpli. Kicsit fagyos, kicsit rothadt volt - de fillérekbe került. Egyvalamiről feledkezik csak meg a nagy visszatérésre készülő baloldal: Gorbacsov óta már másképpen gondolkodnak az emberek - és egyre többen gondolkodnak másként. Azt is látják már, hogy Oroszország súlyos gondjainak gyökereit valahol a szentpétervári prolik túl jól sikerült, később nagy októberi szocialista forradalommá terebélyesedett lázadásában kell keresni. Nyilván ezért sült el olyan rosz- szul Zjuganov kis októberi forradalma, s feltehetően nem lesz sikeresebb a szombatra, az „igazi” forradalom 81. évfordulójára tervezett akciója sem. bérek és nyugdíjak kifizetésének jogos követelése mintegy mellékessé vált, alapjában véve Jelcinellenes politikai megmozdulásról volt szó. Pedig látni lehet: Jelcin már csak halovány árnyéka régi önmagának. Vagy ahogy volt sajtótitkára fogalmazott: beszélő portré. Bár az utóbbi hetekben a beszéddel is komoly gondjai voltak, s nevét is úgy úja alá, hogy nyelvét gyerekesen kidugva erőlködik. Legújabb miniszterelnöke, Jevgenyij Primakov viszont éppen ennek köszönhetően lubickol, mint hal a vízben, amolyan alelnökké avanzsált. Kormánya már két CTK/AP-felvétel A súlyos gazdasági helyzet ellenére új hadászati rakétákat gyártanak. A kísérletek harminc százaléka kudarccal végződik Folytatódik az orosz hadászati rakétaprogram TAMÁSSY SÁNDOR ___________ Az orosz hadászati erők korszerűsítése folytatódik, nincs változás az új Topol-M rakéták hadrendbe állításának ütemtervében, annak ellenére, hogy „kellemetlen incidens” történt az orosz rakétával való legutóbbi kísérlet során - közölte a múlt héten Vlagyimir Jakovlev, az orosz hadászati rakétacsapatok fő- parancsnoka. Az orosz vezérezredes utalt arra, hogy az október 22-i - sorrendben ötödik - kísérleti indítás során a rakéta önmegsemmisítő rendszere váratlanul működésbe lépett, noha „a rakéta röppályájának tele- metrikus adatai gyakorlatilag megfeleltek a tervezett paramétereknek, s a hajtóművek irányítási rendszere is megfelelően működött”. Jakovlev szerint a katonai szakértők különben minden várt, szükséges adatot megkaptak, ugyanakkor a kitűzött program túlterhelést is előírt. Külön hangsúlyozta, hogy az éles, harci rakétákon már nincs önmegsemmisítő rendszer. Jakovlev szerint minden kételyre megfelelő választ ad majd az e hónapra tervezett újabb kísérlet. Jakovlev csapatai az előzetes ütemtervnek megfelelően, még az év végéig tíz újabb Topol-M rakétát állítanak hadrendbe: a silók készültségi szintje már most 85 százalékos. Orosz katonai források szerint az utóbbi négy évtized kísérleti rakétaindításai közül 30 százalék végződött kudarccal. A Topol-M rakétával végzett első négy kísérlet azonban teljes sikert hozott. A Topol-M (RSz-12M2, vagy NATO-kódjele alapján SS-27) háromlépcsős, hordozórakétája szilárd üzemanyagú, hatótávolsága 10 500 kilométer, 550 kilotonnás atomtöltet célba juttatására alkalmas (ez 22 hirosimai atombomba pusztító erejével egyenértékű). Silóban és mozgatható indítóállásra egyaránt telepíthető. A rakéta 22,7 méter hosszú, indítási tömege 47,2 tonna. Először 1994 decemberében hajVáratlanul működésbe lépett az önmegsemmisítő rendszer. tottak végre sikeres kísérleti indítást a Topol-M-mel. Az orosz rakéta fő erénye, hogy nagy valószínűséggel képes áthatolni az ellenség rakétaelhárító rendszerén (Mihail Gorbacsov szovjet vezető ezért ezt a fejlesztést tartotta méltó válasznak az amerikai csillagháborús tervekre), hiszen megtévesztő robbanótöltetekkel zavarja az elhárítást, s rendkívül rövid az úgynevezett aktív repülési szakasza (a hajtóművek működési ideje), amikor biztonságosan észlelhető a mozgása. Az új tömegpusztító fegyvert a votkinói hadiüzemben gyártják. Az orosz hadseregfejlesztési elképzelések s a Jurij Maszljukov első miniszterelnök-helyettes nevével fémjelzett program szerint a Topol-M lépne a fokozatosan kiöregedő, még szovjet gyártmányú atomfegyverek helyébe. A korábbi tervek szerint 2003-ig 340 ilyen hadászati rakéta készült volna el, de a finanszírozási nehézségek miatt végül csak 90-et akarnak hadrendbe állítani a következő öt évben. Az első két Topol-M rakétát még tavaly decemberben állította hadrendbe az orosz hadsereg, a szaratovi területen, s ezt követően még öt rakétát telepítettek. A szerző az MTI moszkvai tudósítója
