Vasárnap - családi magazin, 1998. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)
1998-11-04 / 44. szám
Modern élet 1998. november 4. Elszakadt kötél, kétségbeesett sikolyok, emberi testrészek, vér, halál Nyáron nem olvad meg, télen nem kell sózni Kik az igazi gyilkosok? Az ügyvéd három nyomós okot is talált, melyek bizonyítják védence ártatlanságát Archív felvétel Padlófűtéses utak Ez év február 3-án délután 3 óra 12 perckor az olaszországi Cavalesében történt a tragédia. Alig negyedórával korábban tizenkilenc boldog, síelni vágyó turista szállt be a cermisi sífelvonó kabinjába. A két olasz, nyolc német, öt belga, egy holland, egy osztrák és két lengyel - köztük egy tizenkét éves kisfiú, valamint a felvonókezelő -, miközben a csodás alpesi tájban gyönyörködtek, honnan is sejthették volna, hogy néhány perc múlva az ő vérük festi pirosra a vakítóan fehér havat... Körülbelül ugyanebben az időben egy másik bázisról, a NATO pordenonei katonai támaszpontjáról négy amerikai katona szállt fel egy Prowler EA-6B típusú vadászrepülővel. Richard Ashby pilóta, aki a gépet vezette, valamint Joseph Schweitzer kapitány, a navigátor, egyben fedélzeti parancsnok két kísérőjükkel, akik a hátsó ülésen foglaltak helyet. A borzalmas találkozás bekövetkezett. Elszakadt kötél, hegyek között visszhangzó kétségbeesett sikolyok, több mint száz méterről lezuhanó sárga kabinroncsok, hóban szanaszétheverő sífelszerelések, ruhafoszlányok, emberi testrészek, vér, halál... A kabin utasai közül senki sem élte túl a szerencsétlenséget. A Pentagon magyarázata gyorsan érkezett: a harminchárom éves Joseph Schweitzer és társai felelőtlenül Rambót játszottak, amikor a megengedettnél alacsonyabbra ereszkedtek a jettel, azért, hogy a lakott terület fölött az őket bámulok előtt csillogtassák pilótatehetségüket. A katonai ügyészség nyomozói is ezt a verziót támasztották alá. A bíróság döntött: Ashbyt és Schweitzert tizenkét- tizenkét évi börtönre ítélték, a másik két utast, tekintettel helyzetükből adódó kénytelen passzivitásukra, felmentették. Másnap Patrizia Schweitzer festőművésznő, valamint mérnök férje, Joe a televízióban elszántan bejelentették: nem hagyják, hogy fiukat bűnbaknak használja az amerikai hadseregvezérkara. „Nincs nap, hogy ne gondoljak a történtekre, a halottakra, családtagjaikra. De meggyőződésem, hogy baleset volt. A fiam nem bűnöző” - nyilatkozta Patrizia könnyekkel küszködve. ,A Pentagon térképei hibásak voltak. Nem nyugszom, amíg be nem bizonyosodik, hogy a felelősség elsődlegesen a hadügyminisztériumot terheli. Azon a szörnyű februári napon felhívott a fiam telefonon. Akadozó hangon mondta el a balesetet. Mert tudom, hogy baleset volt. Biztos, hogy az volt!” Közvetlen felettesei megbízható, fegyelmezett katonának tartják Joseph Schweitzer kapitányt, alárendeltjei tisztelettel beszélnek róla: „Önzetlen ember, igazi hazafi, és kiváló katona. Boszniai békefenntartóként is dolgozott. Hihetetlen, hogy Rambónak képzelte volna magát...” Védőügyvédje, David Beck, aki húsz éve a katonai bűncselekmények szakértője, így vélekedik róla: .Abszolút kizártnak tartom, hogy Joseph Schweitzer azon a napon, kötelessége teljesítése közben meggondolatlanul, úgymond, Rambóként viselkedett. Ez a Pentagon részéről túl egyszerű, nevetséges és főleg kényelmes magyarázat. Én ugyanis vettem a fáradságot, és valóban nyomoztam, tudni akartam, miért következhetett be a tragédia. És találtam három meglehetősen nyomós okot, amelyeket bizonyítani is tudok. Az első: az olasz kormány hónapokkal ezelőtt közölte az amerikaiakkal, hogy az ő légterükben a Prowler EA-6B típusú gépek nem repülhetnek 600 méter alatt. A katonai parancsnokságunk azonban ezt a helyi rendeletet elfelejtette közölni a pilótákkal, így Asby és Schweitzer nem tudhatott az olasz normákról. Ezzel magyarázható az, hogy az ominózus napon és pillanatban 300 méter alatt repültek. A második ok: megkértem három tapasztalt pilótát, hogy beülve egy szimulátorba, repüljön végig Schweitzer és társai február 3-i útvonalán. Azt tapasztaltuk, hogy mindannyian egy optikai csalódás áldozatai lettek. Mint ahogy nagy valószínűséggel a „mi embereink” is, ugyanis a hegyeken túljutva, váratlanul egy mélyen fekvő terület bukkant a szemük elé - ahol az a bizonyos kötélvasút halad meglehetősen meredeken pályán - és ott a pilóták önkéntelenül lejjebb engedték a robotgépet. Hangsúlyozom: mindegyik pilóta így tett! Olyan sebesség mellett pedig, ahogy ezek a katonai csodák repülni képesek, nincs idő azon elmélkedni, hogy vajon most a szememnek vagy a műszernek higgyek-e inkább, s ha szükséges, aztán korrigáljak. A harmadik ok: a Pentagon ragaszkodik ahhoz, hogy katonái az általa készített térképeket használják. Az olasz térképeken „mindössze” harminc éve tüntetik fel a cermisi drót-kötélpályát. Hogy lehet, hogy az oly megbízhatónak tartott amerikaiakon még ma sem szerepel?” Úgy tűnik, az ügynek koránt sincs vége. Mert ha az ügyvéd állításai beigazolódnak, a katonai bíróság kénytelen lesz a vádak alól felmenteni Schweitzer kapitányt és társát. De kit tesznek felelőssé a szerencsétlenül járt húsz ember haláláért? A légierő parancsnokát, a hadügyminisztert vagy a hadsereg főparancsnokát, aki történetesen az Egyesült Államokban is az elnök? Már a találgatásoknak is botrányszaguk van. K. E. Hollandia kis ország, de a hollandok nagyon előrelátóak és takarékosak. Viszonylag sok pénzt fektetnek egy új létesítmény megépítésébe, hogy a fenntartás költsége hosszú távon alacsony legyen. A „padlófűtéses” utak terve is ezen az elgondoláson alapszik. Számítások szerint hat négyzetméternyi út, amelyet a padlófűtésre emlékeztető berendezéssel látnak el, annyi energiát termel, mint egy napelem. Az útépítés költségei így 20 vagy 25 százalékkal nőnek, de ez hamarosan meg is térül. Nyáron az út alatti vezeték- rendszerben felmelegszik a víz, amelynek 20 százalékát - szakszerű tárolás után - télen visszaáramoltatják a rendszerbe. így nyáron nem lesz olyan puha az útfelület, hogy a nyomsávok kialakulhassanak, télen viszont nem képződik jég. így sok baleset előzhető meg, és nem kell sózni sem, ami rongálja az utakat és az autók alvázát is. A tervek szerint a nyáron felmelegített vizet egy szakszerűen megépített tárolóba vezetnék el száz méter mélységbe. Szakemberek szerint egy kilométernyi “padlófűtéses” út száz lakás fűtését is biztosíthatná. Az Állami vízfelügyelet és négy mérnöki iroda dolgozik a fűtött utak tervein, amelyeket elsősorban olyan helyeken szeretnének bevezetni, ahol gyakran van szükség az út felújítására. Kísérleti jelleggel már meg is építettek egy rövid útszakaszt. Ez az eljárás jól alkalmazható nagyvállalatok parkolóiban is, ugyanis egy nagy aszfaltparkoló biztosíthatná az épület fűtésének jelentős részét. Nálunk már most kezdődik a karácsony Játsszon velünk a Születésnapi Ajándékszóróban! Lehet, hogy éppen Önnek nem lesz majd gondja a karácsonyi ajándékozással. Bizonyára felragasztotta már a játéktervre a lapunk október 14-i és 21-i számában, illetve az Új Szóban október 9. óta naponta közölt szelvényeket. E heti számunkban a Vasárnap harmadik szelvényét közöljük. Már most biztosítsa a lapokat újságárusánál! Gálaműsorunkat a KOM-ART művészeti ügynökség, Héger Rudolf, Komárom szervezi. A Pentagon szerint a pilóta Rambónak képzelte magát. Schweitzert augusztus 3-án tizen- két évi börtönre ítélték. bút azért engedte be gazdája a limuzinba, mert nem szerette volna, ha fényes szőrét tönkreteszi az eső. Egyébként nem ez az első alkalom, hogy Duty Free - csak tudnánk, hogy mi köze egy lónak a vámmentes áruhoz! - a limuzinban utazik. Gazdája úgy alakította át számára a luxusautó hátsó ülését, hogy roppant kényelmes legyen kedvencének, s a testi épségét se veszélyeztesse egy esetleges hirtelen fékezés. Utcagaléria A franciák kifogyhatatlanok az ötletekből. Nemrégiben a párizsi polgármester kezdeményezésére tíz festőművész fogott neki, és képeket festett a fémredőnyökre. Csakhogy ne leLó a limuzinban Lám, Amerikában egyes póni- lovaknak olyan jó dolguk van, hogy hatalmas limuzinban utazhatnak. De nem ám a csomagtartóban, hanem ott, ahol a milliomosok szoktak ülni. A képen látható derék négylágyenek olyan szürkén unalmasak. A tizenkilenc és harminc év közötti festők - zömmel hölgyek - óriási népszerűségnek örvendenek. A párizsiak étellel és hűtött pezsgővel jutalmazzák őket, az idegenvezetők pedig azóta is rendre odaviszik a turistákat, ahol éppen egy újabb alkotás készül. A franciák és a látogatók is gyönyörködhetnek a fémre festett Vermeer-, Turner-, Henri Rousseau-, Toulouse-Lautrec-, Gustav Klimt-, Gauguin-művek másolataiban. Takarító robotok A robotika és a szoftvertechnika fejlődése szerint a legutálatosabb házimunkákat körülbelül tíz éven belül elvégeztethetjük viszonylag intelligens robotokkal. Kétfajta irányzat létezik most a tervezőasztalokon: az egyik a filmekből jól ismert, emberszabású vagy kevésbé emberszabású háztartási robotok vonulata, a másik a kisebb, csótányszerű, rovarszerű apró robotok ezrei, melyek bejárnák a lakás legkisebb zugát is, és összeszednék a porszemeket, morzsákat. Persze ezeknek a tisztító robotoknak sokkal fejlettebb kell, hogy legyen helyfelismerési, navigációs és kommunikációs képességük, hogy az emberek használni is tudják őket. Mindenesetre nem lenne jó érzés elromlott minirobotok rángatózó tetemein gázolni a szobában.
