Vasárnap - családi magazin, 1998. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)
1998-10-14 / 41. szám
Politika 1998. október 14. 3 Hét nap a belpolitikában: október 1-7. Sokksorozat, időzítve Malinak István Meciar egyebek mellett azt az ígéretét sem teljesítette, hogy a választások előtti utolsó órákban hatásos médiabombával fogja sokkolni a közvéleményt. Pótolja ezt most a győztes ellenzék (is), nehogy hiányérzete támadjon a cirkuszhoz szokott polgárnak. Nem váratlanul, de mindenképpen túl korán, a választások után öt nappal (október elsején) döntött úgy a nemzeti bank, hogy eltörli a korona lebegtetési sávját. Ami azt jelenti, hogy ezentúl a kereslet-kínálat határozza meg a hazai fizetőeszköz árfolyamát. Az árfolyamromlás mértéke mindjárt az első napon megmutatkozott, szakértői becslések szerint 12-15 százalékos devalvációnak felelt meg. Nyílt titok volt, hogy a korona leértékelése a választások után elkerülhetetlen lesz, a polgárt a jegybank gyorsasága mégis sokkolta, ami a valuták iránti megnövekedett keresleten is lemérhető volt. A lépés időzítése meg gondolkodóba ejtő: ha Vladimír Masár egy héttel korábban dönt így, akkor valószínűleg nem a DSZM szerzi meg az új parlamentben a legtöbb mandátumot. Erről persze nem az alkotmányos többséget szerzett ellenzék tehet. De arról igen, hogy a győztesek egy része az eddig fennen hangoztatott elvek ellenére ismét meg akarja fosztani az embereket attól a joguktól, hogy maguk dönthessék el, kit akarnak látni az államfői székben. Lehet olykor még logikusnak is ható bugyuta elméletekkel etetni a pártpolitikában A magyarok kizárásának célja egy baloldali többségű kabinet létrehozása. járatlan polgárt, a végeredmény szempontjából teljesen mindegy, hogy Meciamak és Krajcinak vagy pedig Migasnak és Schusternek hívják azokat, akik lehetetlenné teszik a közvetlen elnökválasztást. Mégiscsak sokkoló, hogy azok a politikusok, akik a választások előtt gyorsabban ragozták a demokráciát, mint ahogy levegőt vettek, most szemérmetlenül taktikázgatnak, pedig tudják, hogy a lakosság több mint hetven százaléka a közvetlen elnökválasztás híve, és a kétszer is meghirdetett petíciós akció eredményeként összesen vagy egymillió aláírás is összegyűlt ez ügyben. Még sokkolóbb volt az a taktikai játszma, amelybe a magát demokratikusnak nevező baloldal kezdett a négyek kormányalakítási tárgyalásain. A vasárnapi kerékasztalnál még barátságosdemokratának tűnő Migas péntekre minden internacionalista hagyományt feledve a szlovák nemzeti érdekek másodrendű - az elsőrendű mégiscsak Slota - védelmezőjévé lépett elő. Az az érvelése, hogy Szlovákia érdekeit szolgálná, ha a magyarok kimaradnának a kormányból (de azért támogassák a színszlovákká redukált kormányt, valahányszor Meciar összevonja szemöldökét), csak azért, mert magyarok, ma már az ötöd- osztályú kocsmafilozófia szintjét sem üti meg. Kiderült: a meciari hatalom leváltásával a hazugság nem szűnik meg a politika eszköze lenni, hiszen Róbert Fico olyan témákat adott a magyarok szájába, amelyekről az MKP-DBP tárgyalások első fordulójában szó sem esett. Benesi dekrétumok, Bős meg lusztráció - rémüldözött látványosan Fico, pontosan kiszámítva, hogy ezután már erről fognak cikkezni a lapok, nem pedig arról, hogy a magyarok kizárásának célja egy baloldali többségű kabinet létrehozása, amelyet a DBP tarthat az ellenőrzése alatt, viszont négyes koalíció esetén az MKP nyilvánvalóan a jobboldalt fogja erősíteni. Olcsó poén volna most arra emlékeztetni, Meciar hasonló nyilatkozatai után a legtöbbet emlegetett közmondás az volt, hogy aki hazudik, az lop is... Mindenesetre le kell vonni a tanulságokat az ügyből. Biztató, hogy a szlovák demokratikus közvélemény döntő része elítélte a DBP mesterkedéseit. Kevésbé biztató: az MKP-nak még sokáig szembe kell néznie a magyar kártyával. Kiábrándító, talán fájdalmas is lehetett ez a magyarellenes támadás azon magyar választópolgárok számára, akik szavazataikkal is megerősítették, hogy a baloldal úgynevezett nemzetiségi politikájában bíznak. Csaknem húszmillió ember vett részt október hetedikén Oroszországban a figyelmeztető sztrájkokban és tiltakozó megmozdulásokban, melyeket a szakszervezetek és a kommunista ellenzék szerveztek a kormányzat gazdaságpolitikája ellen, követelve hónapok óta elmaradó bérük kifizetését. Az országos akciónap amolyan népszavazás is volt: a résztvevők egyben Jelcin leváltását is követelték. A megmozdulások rendben, incidensek nélkül zajlottak. CTK/AP Solana a koszovói helyzetről: Orbán Viktor magyar kormányfő szerint Napok kérdése... Földspekulációk kizárva MTI ____________________ A NATO kész fellépni a koszovói menekültek védelmében, akkor is, ha azt Oroszország ellenzi - jelentette ki Javier Solana NA- TO-főtitkár múlt szerdán a párizsi Le Monde-ban megjelent nyilatkozatában. A francia lapnak adott interjújában a főtitkár hangoztatta, hogy „megkezdődött a visszaszámlálás: befejeztük a légi csapásokkal kapcsolatos tervezési munkákat, és készek vagyunk a cselekvésre”. Úgy vélte, hogy napokon belül (talán már lapunk megjelenésének idején) megszülethet az akcióba lépést megelőző legutolsó döntés a NATO- tagállamok légierejének működésbe hozásáról. „Ha Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök nem tartja tiszteletben az ENSZ határozatait, mi készek vagyuk a cselekvésre” - húzta alá. A főtitkár szerint a NATO-nak adott esetben gyorsan kell cselekednie, mert közeledik a balkáni tél, és „ha nem teszünk semmit, emberi katasztrófa felé sodródunk Koszovóban: ezt nem nézhetjük tétlenül, anélkül, hogy erőfeszítéseket tennénk a drámai helyzet megakadályozására”. Solana kifejtette, hogy meg kell őrizni az ENSZ-nek mint a nemzetközi törvényesség intézményének elvi fennhatóságát, de szerinte a Koszovó ügyében eddig megszületett BT-határozatok teljesen világosak a humanitárius katasztrófát és a térség biztonságát fenyegető kockázatokat illetően. A főtitkár szavaival a NATO- tagállamok egy része által is feszegetett törvényességi kérdésre célzott, arra, hogy többen a BT kifejezett engedélyező vagy felszólító határozatát tartják előfeltételnek az atlanti katonai fellépéshez. A NATO-művelet tervével szembeni orosz ellenvélemény meglétét elismerve Javier Solana kijelentette, hogy folytatni kívánják az együttműködést Moszkvával, de ha bizonyos esetekben nincs véleményazonosság, akkor még a NATO-orosz kapcsolatokról született egyezség szerint is az atlanti szervezetnek joga van a cselekvésre. Hangsúlyozta, hogy Szerbiának teljesítenie kell az ENSZ követeléseit, méghozzá teljes mértékben és visszafordíthatatlanul. Hozzátette, hogy szükségesnek tartja egy olyan ellenőrző mechanizmus kidolgozását, melynek segítségével „megbizonyosodhatunk arról, vajon Szerbia teljesíti-e kötelezettségeit”. Szerinte ilyen mechanizmus létrehozásához a NATO mellett az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet és az ENSZ is sikeresen hozzájárulhat, amint az Boszniában is történt. A tűzszünet létrejötte után felállítandó ellenőrző testületekben való részvételre Oroszországot is feli kell kérni - nyilatkozta a NATO főtitkára. A The Wall Street Journal amerikai kiadása interjút közölt Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, aki amerikai látogatáson tartózkodott a múlt héten. Az interjú mellett a lapban viszonylag terjedelmes ismertető olvasható Magyarországról. Arra a kérdésre válaszolva, hogy politikai elvei nevezhetők- e centristának, hasonlatosak-e a Tony Blair brit kormányfő által választott úthoz, a magyar kormányfő kijelentette: saját megoldásokat kell találni a hazai helyzetekre. Kormányának céljait jellemezve utalt rá, hogy a személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítási járulékok csökkentése toryjellegű programra emlékeztető lépések, ám a tandíjmentesség biztosítása az első diploma megszerzéséig, az alanyi jogon járó családi pótlék és a gyerekek után biztosított jelentős adókedvezmények másféle elvek alkalmazását tükrözik. Amerikai látogatásának céljait taglalva elmondta, hogy az orosz gazdasági válság közvetve sújtja Magyarországot: a nyugati, elsősorban az amerikai beruházók fejében Magyarország, Csehország és Lengyelország még mindig szovjet érdekszféraként jelenik meg. Magyar- országnak meg kell győznie az amerikai befektetőket, hogy nem tekinthető „felemelkedőben lévő piacnak”, még kevésbé az orosz piac részének - nyilatkozta Orbán Viktor. Kérdésre felelve úgy vélekedett, hogy a NATO-tagság megszabadítja majd az országot a keleti tömbhöz tartozás bélyegétől. A kormányfő szerint ebből a szempontból többet nyom a latban az észak-atlanti szövetség biztonsági rendszeréhez való tartozás, mint az európai uniós tagság. A továbbiakban elmondta, hogy Magyarország növelni készül védelmi költségvetését, hiszen ez nemzetközi kötelezettsége, és ezt a NATO-csatlakozásról szóló egyezmény előírja. Kifejtette, hogy a többletkiadások nem annyira a fegyverek beszerzését szolgálják, mint inkább a katonákjobb bérezését, a kiképzés színvonalának emelését és a távközlés rendszerének fejlesztését. A lap munkatársa szóba hozta az interjúban a külföldiek magyarországi földvásárlásának ügyét is. A magyar miniszterelnök leszögezte: a következő tíztizenöt évben szó sem lehet arról, hogy külföldiek magyar mezőgazdasági földterületeket vásárolhassanak. Ezt azzal indokolta, hogy a magyar mezőgazdasági földek ára csupán egyti- zede, sőt tizenötöd része a nyugatiaknak, s fennáll a veszély, hogy ha szabaddá válnék a külföldiek földvétele, akkor az földspekulációkat vonna maga után. Utalt rá, hogy a magyar kormány derogációt kíván kérni ezen a téren az Európai Uniótól az integrációs szervezettel folytatandó hivatalos csatlakozási tárgyalásokon. Hírügynökségi jelentés Első ízben tárgyal magyar miniszterelnök partnerként az USA-ban - mondta a magyar kormányfő CTK-felvétel WirtschaftsWoche EU-bővítés csak 2006-ban? Az Európai Unió Kelet- és Kö- zép-Európa ügyeiben illetékes külügyi biztosa az új tagok felvétele szempontjából valószínűbbnek tartja a 2006., mint a 2002. esztendőt. Hans van den Broek a német gazdasági hetilapnak nyilatkozva kijelentette: a közép-európai tagjelöltek csatlakozási évének megjelölt 2000., majd 2002. évvel reformokra akarták ösztökélni ezeket az országokat. A későbbi évszám azonban nyilvánvalóan realisztikusabb. Ez ugyanakkor mit sem változtat azon, hogy mind az Európai Unió-tagállamok, mind az Európai Bizottság a lehető leggyorsabb ütemben kívánja megszervezni a bővítést. Arra a közbevetésre, hogy az unión belül jócskán megcsappant az új tagok felvétele iránti lelkesedés, van den Broek azt felelte: ajelöltek pontosan tudják, hogy kívánjuk a csatlakozásukat. Csupán annak időpontja bizonytalan. Egyes - főleg dél-európai - tagok negatív megjegyzései pedig érthetőek, hiszen a bővítésért anyagi áldozatokat kell hozniuk az eddigi EU-tagálla- moknak. Ennek a lármának azonban nem szabad megtévesztenie a tagjelöltek kormányát. A szabad munkaerő-áramlás „rémképe” kapcsán van den Broek leszögezte: nem szabad bűnbaknak kikiáltani a közép- és kelet-európai országokat, ezeknek joguk van helyet foglalni az európai családban. A munkaerő-áramlás esetében sokak által követelt tízévi átmeneti időszak az EU-biztos szerint nem szükséges, mivel Közép- és Kelet-Európábán az életszínvonal lassan, de folyamatosan közelíti a nyugat-európait.
