Vasárnap - családi magazin, 1998. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)

1998-09-23 / 38. szám

ö 1998. szeptember 23. Villanófényben Jozef Gönci szlovák sportlövő, aki 1998 legjobb puskása a világon Hova tűnt a harminckettedik érem? J. Mészáros Károly__________ Atlantai olimpiai bronzérme után egy csapásra népszerű lett Szlovákiában. Azóta a nemzetközi mezőny is kényte­len volt tudomásul venni kivé­teles képességeit, s bizony - ha elindul - minden versenyen ko­moly esélyes a végső győze­lemre. Jozef Gönci kassai sportlövő 1998-ban legjobb puskása a világnak. Két év el­teltével újra a Vasárnap kérdé­seire válaszolt. Magad jöttél rá, hogy tehetsé­ged van a lövészetre, vagy va­laki kicsalogatott a lőtérre? Elkezdtem csinálni, mert na­gyon tetszett. S ez már elveze­tett engem a rendszeres edzé­sek világába, ahol fejlődhet­tem. Különben sokat sportol­tam: atletizáltam, teniszeztem, futballoztam, asztaliteniszez­tem. Sokoldalú sportoló voltam már gyerekkoromban. Amint kiléptünk a suliból, máris társa­kat kerestem, hogy játszhas­sunk valamit. Ha nem volt lö­vészkörünk, nem bírtam ki ott­hon, mentem mozogni. Ver­senyszerűen megpróbáltam több sportágat. Diákkoromban voltam a vasmű focicsapatának edzésén is. Többször nem lát­tak ott engem, mert nem tet­szett, hogy az edző mennyire meghajtott bennünket. Arra nem emlékszem, hogy mi so­dort a sportlövészethez. Egy­szerűen látogattam Kassán az 5-ös számú ifjúsági parkban te­vékenykedő lövészkört. Jó edzőre, Zdenek Kopeckyra buk­kantam, felkarolt, és egyenget­te utamat. Sok játékelemet vitt az edzésekbe, s ez tetszett, ép­pen azt nyújtotta, amiről a foci­edző megfeledkezett, hogy mi Név: Jozef Gönci Született: 1974. március 18- án, Kassán. Családi állapota: nőtlen. Kedvenc időtöltése: sporto­lás és sörivás. (Nem látni raj­ta!) Legnagyobb öröme: hogy a versenyszerű lövészetet vá­lasztotta. Legnagyobb csalódása: elfe­lejti a kellemetlenségeket. gyerekek vagyunk, és játszani akarunk. Ha szigorú lett volna, biztosan nem maradok nála. Miért a puska lett a kedvenc fegyvered? Sohasem próbáltad a pisztolylövészetet? Iskolánkban ez volt a haszná­latos sportfegyver, de magam is puskával akartam lőni, nem pisztollyal. Még pályafutásom kezdetén egyszer eltiltottak a puskától, pontosabban csak fekvő testhelyzetben lőhettem, mert komoly gerincferdülésem volt. Akkor javasolták, hogy lőjek pisztollyal is, és az majd - mivel éppen fordított alapál­lásból kellett célozni - ellensú­lyozza a gerinc ferdülését. Utólag azt kell mondanom, hogy nagy marhaság volt az egész. Szerencsére más utat választottam: elkezdtem úsz­ni, tornázni. Fél év után újra visszatérhettem a puskához. Egy hónap múlva kerületi ifjú­sági bajnok lettem, ami na­gyon feldobott, rendszeres edzésbe kezdtem, s azóta nem fogtam más fegyvert a kezem­be. Már juniorként is sikerhalmo­zóként ismertünk: ahány világ- verseny, annyi érem, gyakran még több is. Később gond nél­kül feltörtél a felnőttek között. Valóban ilyen könnyedén ment a váltás? Számtalan sportoló éppen itt bukik el... Sohasem foglalkoztatott ez a gondolat. Kilencvenkettőtől Anton Bel’ák az edzőm, s mi ki­válóan felkészültünk e csapda elkerülésére. Egyszerű volt a helyzet: már junior korban fel­nőtteredményeket értem el. Én már abban a korosztályban egy spanyolországi viadal selejte­zőjében megvertem a világ él­Kedvenc politikusa: mindig az, aki az év végén pénzt ad a legjobb sportolóknak. Leg­utóbb Meciar kormányfő volt, ki tudja, ki lesz a követ­kező? Kedvenc sportolója: Dominik Hasek közel áll hozzá, de nem kimondottan kedvenc, inkább azt tiszteli benne, hogy amit csinál, azt eredményesen végzi. mezőnyét. Akkoriban még eléggé forrófejű voltam. Ha nem sikerült valami, elkapkod­tam a dolgokat. Nekem ez még­is kiváló lecke volt, mert junior­ként érhettem a felnőttek kö­zött. Évek során azonban meg­tanultam elviselni a balsikert, megedződtem, s ma éppen a végtelen nyugalom az egyik versenyzői erényem. Atlanta olimpiai bronzérmet hozott számodra. Két év eltel­tével ez már csak szép emlék, vagy sportlövői fejlődésedet is valamiképpen befolyásolta? Feltétlenül kellemes emlék. Ugyanakkor olyan lökést adott, ami nélkül nem tudom, mire ju­tottam volna. Elsősorban hatal­mas önbizalmat árasztott be­lém, főleg olyan értelemben, hogy jobban kezdjek dolgozni. Semmiképpen sem sarkallt olyasmire, hogy másképp visel­kedjek. Azóta valamivel jobb vagyok, nagyobb a biztonságér­zetem, az önbecsülésem. Idén a puskások úgynevezett királyi számában, a 3x40 lövé- ses versenyben lettél hatalmas fölénnyel világbajnok. Barcelo­nában még magad is csodál­koztál rajta, hogy milyen nyu­galom honolt benned. Már rá­jöttél, hogy minek köszönhe­ted ezt a belső békét a lőté­ren? Ha tudnám, könnyebb helyzet­ben volnék. Csak találgatok: nyugtathatott a hőség, szerve­zetem fáradtsága, mert jófor­mán aludni sem tudtam, s olyankor nem érzem a lelki ter­het. Minden versenyen más a helyzet, Barcelonában valószí­nűleg ez döntött a javamra. Nem tagadom, bíztam a jó munka eredményességében. S ennek tudatában a nyugalom is mellém szegődött. Van arról áttekintésed, hogy hány érmed van? A szlovákiaiak számát nem tu­dom pontosan, száz-százötven biztosan összegyűlt. Világver­senyekről harminckettő. Az edzőm megszámolta, és eggyel kevesebb jött ki neki. Hát nem tudom, hogy hova tűnt az a harminckettedik, elkészült-e egyáltalán, nem tévedésből ír- tuk-e be a nyilvántartásba. Egy­szerűen nincs meg, még otthon kéne megszámolnom, de hát arra nincs időm, mert most is a szponzorok kedvéért kell fotóz- tatnom magamat. Mikor jártál utoljára a perényi nagymamádnál? Nagy győzel­meid után nem szoktál vissza­menni arra a helyre, ahol lövöl­dözni kezdtél a fakamrába? Harminc kilométerre van Kas­sától, de ritkán jutok el oda. Amikor megjövök a hosszú utakról, nincs már időm és energiám újra autóba ülni. Pe­dig kár, mert vannak ott roko­naim, ismerőseim. Néha édes­anyám rávesz, hogy menjünk el. Ismert rólad, hogy hívő ember vagy. Az Istenbe vetett hited segít leküzdeni az élsportoló elé gördülő mindennapi akadá­lyokat? Érzed, hogy Isten terve­it a lőtéren is sikerül magvaló­sítanod? Igen. Isten egy utat jelölt ki ne­kem. Hogy a helyesen járok, arról az győz meg engem, hogy életvitelem és elvégzett edzés­munkám következtében sike­res vagyok. Ebből arra követ­keztetek, hogy az Úristen elé­gedett lehet velem. Persze ezt nem értelmezem szélsősége­sen. Viszont úgy veszem, hogy van egy felsőbbrendű hatal­masság, aki irányítja életünk sorsfordulóit. Ebben én hiszek. Amikor a legrosszabb helyzet­be kerülök egy-egy versenyen, azt mondom: úgy lesz, ahogy az Úristen akarja, amit megér- demlek, azt megkapom, s ez lelki megkönnyebbülést ad ne­kem. Hetilapunk évente meghirdeti Az év legjobb szlovákiai ma­gyar sportolója olvasói anké- tot. Atlantai sikered után több szavazatot kaptál, sőt az egyetlen magyarországi sport­láp Gönci Józsefnek nevezett. Tudom rólad, hogy szlovák nemzetiségű vagy, de a Gönci vezetéknév nem véletlenül tévesztette meg olvasóinkat. Elárulnál valamit az elődeid­ről? Soha nem búvárkodtam ezen a területen. Nagyszüleim tud­tak, tudnak magyarul, édes­anyám egy kicsit szintén meg­tanult, bennünket már nem ta­nított meg. Kassán munkáscsa­ládban nevelkedtünk, ott ke­vesebbet volt használatos. Ná­lunk az volt a fontos, hogy va­lamire vigye a gyerek, a nyelv- tanulás háttérbe szorult. Az is­kolában az oroszt tömték be­lénk. Most mire jó? Csak akkor ki mert szólni? A magyar lövők - akikkel angolul beszélek - mondták, hogy kilencvenhat­ban engem is kiemeltek a ma­gyar tévében mint magyar sportolót. Hát ilyen is van. Névjegykártya Mit akar a Magyar Népi Mozgalom ♦ Demokratikus jóléti társadalmat akarunk. Mindenki számára emberhez méltó életet. ♦ A dolgozni akarók számára munkát. ♦ A tisztességes munkáért igazságos bérezést, megélhetést biztosító fizetést. ♦ A fiataloknak ingyenes oktatást, a pályakezdőknek megfelelő elhelyezkedést. ♦ A kisgyermekes anyáknak segély helyett fizetést. Minden családnak lakást. ♦ Valódi esélyegyenlőséget. Csökkenteni a gazdasági, társadalmi különbségeket. ♦ A minimális bérekhez igazítani az alapvető élelmiszerek, a kenyér, a tej a liszt, a hús és a cukor árát. ♦ Emelni a minimálbéreket, a nyugdíjakat, az özvegyi, rokkantsági, árvasági járadékokat. ♦ Mindenki számára ingyenes, színvonalas egészségvédelmet, a rászorulóknak szociális támogatást. ♦ Politikánk alapelve az emberi szolidaritás, a gyengék, az elesettek támogatása, az üldözöttek segítése, a másság elismerése. a Megbékélésért A nemzetiségi politika terén: ♦ Igazi szlovák-magyar megbékélést. ♦ A magyar-szlovák alapszerződés teljesítését. ♦ A nemzetközi dokumentumok és megállapodások alapján új nemzetiségi alkotmánytörvény megalkotását. ♦ A közélet és a közigazgatás minden területére kiterjedő nemzetiségi nyelvtörvényt. ♦ Az iskolaügy és a kulturális élet terén nemzetiségi, etnikai önigazgatást. és Jólétért? ♦ Anyanyelvű oktatásunk megtartását. ♦ Kétnyelvű iskolai bizonyítványokat, kétnyelvű iskolai agendát. ♦ Több határátkelőhelyet Magyarországgal és a szomszédos államokkal. ♦ Szabályozott és törvényesített kulturális, iskolaügyi együttműködést Magyarországgal. ♦ A nemzetiségi és etnikai kultúrák költségvetésileg biztosított anyagi támogatását. :síi céljaink mej Szavazzon a Magyar Népi Mozgalomra a Megbékélésért és Jólétért! Céloz a világbajnok Archív felvétel

Next

/
Oldalképek
Tartalom