Vasárnap - családi magazin, 1998. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)

1998-09-09 / 36. szám

Nagyvilág 1998. szeptember 9. Budapesti levéi Zsámbéki pillanat Deák Péter Kevés olyan ország van a vilá­gon, ahol nagy területeken érin­tetlen maradt a természet, nem tette tönkre emberi kéz. Ilyen or­szág Mongólia, az Oroszország és Kína közé „ékelődött” távoli állam, melyről oly ritkán hallani manapság. Ha mégis, az átlag­ember ilyenkor gyorsan felele­veníti a földrajz- és történe­lemórákon tanultakat, esetleg egy klisébe zárt képet fest zúz- marás sztyeppékról, barátságta­lan, kopár dombokról vagy épp szomjazó sivatagi peremvidék­ről, jurtáról, félnomád pásztor­ról, aki állatokat legeltet, csor­dát őriz, lovagol, vagy teveháton járja be a végtelen sztyeppékét. Befér még e képzeletbeli képbe Ulánbátor, a főváros is, amely féltve őrzi a régmúlt és a szocia­lista közelmúlt emlékeit. A való­ság egy kicsit más. Mongólia is a nagy változások korát éli. Belo­pódzott a modern nyugati világ a politikába, a gazdaságba, az emberek életébe is. Mint említettük, Mongóliában mindmáig nagy területeken érintetlen maradt a természet. Bár a kormány továbbra is min­dent megtesz védelméért, tudja, a modern élet megköveteli a ter­mészeti kincsek kiaknázását. Je­lenleg a kőolaj-kitermelésre he­lyezi a hangsúlyt, szeretné kiépí- tetni a szállítást megkönnyítő infrastruktúrát, az új kőolajve­zetékeket, mindezt abban a re­ményben, hogy több külföldi be­ruházót sikerül az országba csá­bítani. A gazdaságfejlesztési ter­vek megvalósítása azonban könnyen a környezetvédelmi törvényekbe ütközhet, illetve e törvények megszegéséhez ve­zethet. - Nem alakulhat ki ilyen helyzet - állítják a Soco International amerikai kőolaj­ipari vállalat képviselői, akik máris megvetették lábukat Mongóliában, s óriási összege­ket fektetnek be az ipar fejleszté­sébe. ígéreteik szerint e téren szorosan együttműködnek majd a mongol hatósággal. A kommerciális célú kőolaj­kitermelés, az új vezetékek épí­tése azonban - mutatnak rá szakértők - megbonthatja az öko-rendszert, komolyan ve­szélyeztethet egyes állatfajokat, elsősorban a mongol antilopot. Évente antilopok milliói vándo­rolnak át a sztyeppén, a vezeté­kek pedig elvághatják útjukat. A vezetékeken kívül a vasútvona­lak, áramvezetékek, különféle kerítések is árthatnak az állatok­nak. Az ENSZ és más nemzetkö­zi szervezetek figyelmeztetik a mongol kormányt: a kőolajveze­téket úgy kell megépíteni, hogy ne akadályozza az állatok útját. Az ügyben természe­tesen a Természetvé­delmi Világalap is érintett - máris kije­lölte az antilopok út­vonalát, és indítvá­nyozta, hogy a meg­jelölt területet nyil­vánítsák védettnek. A mongol vezetéstől eddig csak ígéret „ér­kezett”: az ország te­rületének 30 százalékán külön­leges védelmet biztosít az antilo­poknak. Az igazság az, hogy jó ideig eltarthat e környezetvédel­mi terv megvalósítása, hiszen Mongóliában még azt sem tud­ják pontosan, hol is vannak az olajkészletek. Nemcsak a kőolaj-kitermeléssel járó környezetvédelmi problé­mák jelentenek gondot, s nem­csak az antilopokat fenyegeti a pusztulás veszélye, hanem im­már a tevéket is, amelyek szin­tén „az ország képéhez tartoz­nak”. A kommunista rendszer bukása után a szövetkezeteket magá- nosították, a teveállományrész­ben tapasztalt pásztorokhoz ke­rült, akik még ma is szállítóesz­közként használják ezeket az ál­latokat. Ám olyan emberek is szert tettek a „a szövetkezeti” te­vékre, akik semmit sem tudtak a tenyésztésükről. Ez nem is iz­gatta őket, hiszen csak a meggazdago­dás forrását látták bennük. 1990-ben félmillióra becsülték a tevék számát, jelen­leg 350 ezerre. Az el­múlt nyolc évben szá­muk egyharmadával csökkent. A tevék a fellendülő húsipar áldozataivá válnak. A kereskedők 90-120 dollárt fi­zetnek egy tevéért, melynek zsírját, húsát értékesítik. Húsá­ból elsősorban pástétomot ké­szítenek, egy állatból több ezer dobozt. Amennyiben ez a trend tovább tart, két-három évtized múlva Mongóliában nem lesz teve - jósolják a környezetvé­dők. Ezt megelőzendő a kor­mány negyvenmillió hektárt kí­ván védett területté nyilváníta­ni. Baróti Szabocs _________ Ez en a napon van az évnyitó a Zsámbéki Katolikus Tanító­képző Főiskolán. Oda kellene mennem, nemcsak azért, mert személy szerint is érint­ve vagyok - nagyobbik lá­nyom most kezdi meg tanul­mányait-, hanem azért is, mert az eseményben rendkí­vüli dimenziókat érzékelek. Mindenekelőtt a templom­romhoz kéne felmennem a párommal, magunk mellé képzelve rég halott baráto­mat, Jékely Zoltánt, a költőt, akinek szintén kedves helye volt ez a vak, siralmas csonk, a felnyúló gondolatnak ez a szuggesztív kísértete, mely­ről verset is írt - zaklatottat, de szépet. Avers vad vatjú- csapatokról szól, akik csőrü­ket a szent kövekhez fenik; a rozettáról, melyen át izzó ágyúcsőként rézsűt belő a Nap; a köveket véső, tépázó, szétrúgó baglyokról, denevé­rekről, havazásról, jégesőről; a végén kardos angyalokért fohászkodik, hogy azok hessentsék el a vészt, és ker­gessék el innen az öldöklő Időt... Ez az a hely, ahol nyu­godtan lehet gondolkodni arról, amit a kirepülő gyerek­nek most el kéne mondani. S gyanítom, hogy ami belőlem mint apából kikívánkozik, nem csak egy családra érvé­nyes. Hosszú, végtelennek tűnő hónapok óta foglalko­zom a nagy közösség legki­sebb és legmeghatározóbb egységével, a családdal. Va­jon hányán tudják, tapasztal­ták, mi az, amikor egy csalá­dot a naponta rázúduló csa­pások és nehézségek mellett belülről kezd el mételyezni egy olyan méreg, amelynél pusztítóbb nem létezik? Ne­vezzük egyszerűen szeretet- lenségnek, bár ez a szó sá­pad ínak tűnik annak érzé­keltetésében, ami az éle­tünkre támadt. És mennyi, de mennyi családot gyötör és mar szét! De hiszem, hogy az a kisugárzás, ami az ég felé ágaskodó, megdöbbentő templomtorzóból árad, té­ged, lányom, át fog segíteni minden nehézségen, minden kételyen és a kikerülhetetle­nüljelentkező kínokon. Mert ez az idővel csonkán csatázó maradvány irgalmat követel a legfelsőbb Úrtól számunk­ra, akik oly esendőek va­gyunk, és oly könnyen el tu­dunk tévedni. Most rajtad a sor! Föl a fejet, lányom, sursum corda, föl a szívet, csak föl a szívet! Mire végzel, és képzett óvónő leszel, is­mét sok-sok apró emberke lesz ebben a kihalásnak in­dult, szegény országban, mert az embereknek ismét megjön majd a bátorságuk a sivár önzés és a nagy elgyá- vulás évtizedei után. A csalá­dok igenis meg fognak erő­södni, és mindennapjaikat is­mét az élet fénye fogja meg­világítani. Ez pedig a gyerek­gyerekek létezése. Ezért is imádkozz, ha tanul­mányi szorongattatásaid ide­jén feljössz ide az öreg kövek jóleső elhagyatottságába, könyvvel a kezedben. Az ENSZ figyelmezteti a mongol kormányt: a kőolajvezetéket úgy kell megépíteni, hogy ne akadályozza az állatok útját Brazíliában erdőtűz pusztított az ország egyik legnagyobb indiánrezer­vátumában. A tűz elérte a Xingu nemzeti parkot, ahol kétmillió hektá­ron összesen ötezer, különböző törzsekhez tartozó indián őslakos él. Brazíliában többnyire égetéses irtások okozzák az erdőtüzeket, ame­lyeknek az említett területen már 150 ezer hektárnyi erdő - s benne mintegy 500 tehén - esett áldozatul. CTK/AP A tevék a fellendülő húsipar áldozataivá válnak. Vasárnapi pletykák Clinton és Lewinsky története filmen Hát persze, Hollywood nem maradhat le: a filmeseket „megihlette” Bili Clinton és Monica Lewinsky kapcsolata. Mint a Los Angeles Times írja, a jövő év elején már meg is kezdődik egy film forgatása, amelynek tartalma gyakorlati­lag megegyezik Clinton és Lewinsky történetével., ,A wa­shingtoni gyakornoknő” című alkotás egy fehér házi gyakor­nok esetét meséli el, akinek vi­szonya lesz „egy fontos politi­kai személyiséggel”. A filmet Clyde War rendezi, s a gyakor­noknő szerepét Kathryn Jenkins-Smith játssza majd: ő egyelőre szinte ismeretlen a filmszakmában, ám van egy nagy előnye, hasonlít Monica Lewinskyre. Kia legszexisebb nő? Közel félmillió férfi válaszolt arra a felhívásra, amelyben az angol FHM magazin megkérte olvasóit, hogy állítsák össze a legszexisebb nők listáját. Száz nevet sorolhattak fel. Az ösz- szesített eredmény szerint az első helyezett messze maga­san Jenny McCarthy, a provo­katív stílusáról ismert angol VJ. Nagy meglepetést keltett, hogy az istenített Elle Macpherson csupán a 60., a A listavezető Jenny McCarthy topmodell Eva Herzigova pe­dig a 87. lett. A százas lista né­hány további meglepetése: Alicia Silverstone 16., Kate Winslet 17., Kate Moss 48., Urna Thurman 62., Meg Ryan 73., Claudia Schiffer 75., Sharon Stone 82., Nicole Kidman 96. Cindy Crawford a 36. helyen végzett, ennek elle­nére a topmodell úgy véli, hogy még nem kezdte ki őt az idő vasfoga. Megismételte tíz évvel ezelőtti „mutatványát”, ismét ruha nélkül fotózhatta a Playboy. A magazin olvasói októberben vehetik majd ke­zükbe a lapszámot, amelyből majd maguk ítélhetik meg: tíz év mekkora idő. Crawfordot ügynöke megpróbálta lebe­szélni a fotózásról, mondván, hogy az emberek éppen kezde­nék komolyan venni. Cindy azonban nem hallgatott ügy­nökére, a képekkel pedig elé­gedett, mármint az újabb soro­zattal is. Idegesítő hírességek Az Egyesült Államokban is ké­szült egy lista, erre olyan pro­minensek neve került, akiket az „utca embere” már látni sem bír. Az első helyen Bili Clinton áll, őt természetesen Monica Lewinsky követi. A sztárok közül érdekes módon olyan „kedvencek” is felkerül­tek a listára, mint Mel Gibson, Denzel Washington, Tom Lewinskyt már látni sem bírják az amerikaiak Cruise, Demi Moore és a dús­keblű Pamela Anderson. Ha a kereskedőknek kedvező trend tovább tart Mongólia, tevék nélkül I ______________ »Mas----•.».•aiaaa.j -v--,V I----------- ;,.--------------------­A mongol hároméves korában ül először lóra, s többet le sem száll róla Fotó: Sezona

Next

/
Oldalképek
Tartalom