Vasárnap - családi magazin, 1998. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)
1998-08-19 / 33. szám
'ublicisztika 1998. augusztus 19. 9 Idén hatodik alkalommal rendeztek Kéménden gyermek-folklór- fesztivált. Benefi László a polgár- mesteri funkciója mellett a Cse- madok alapszervezetének elnöke, összefogva Dániel Erzsébettel, a Csemadok Országos Választmányának járási titkárával, évről évre megvalósítják a több száz gyermek részére rendezett folklórfesztivált. A képen a kéméndi óvodások láthatók, ráncos gatyás és kurtaszoknyás népviseletben. Kéménd idén ünnepli 815. szüle- Tóth Lehel felvételei tésnapját. Már elkészültek a falu jelképei - a pecsét, a zászló és a címer, így még a nyár végén megrendezik a kéméndi napokat. A kurtái zoknyás falvak népvise- ráncos, pörgő szoknyát, melyből lete ritkaságszámba megy, az az ünnepek alkalmával tízet is idősebbek még ma is viselik a felvettek az asszonyok. A falu újítja arculatát, őrzi értékeit. A felújított emlékmű a szintén felújított templom előtt található. epeseket hoztak a környék faliba. De folytassuk a szervezet te- kenységének az áttekintését. Ta- í a legfontosabb, amibe majd- m minden szakosztály besegí- t, a szabadegyetemi előadások igszervezése volt. Ezeket a vár- ígyeház (ma járási hivatal) gytermében tartották. A helyi Sadókon kívül mindig telt ház itt léptek fel a fővárosból érkező yetemi tanárok is. Dr. Rónai idrás A nemzetiségi statisztika Sdszerei és megbízhatósága dr. ncz Ödön Erkölcs a gazdaságiban címen tartott előadást. . Kenessey Kálmán a népi idő- lásról, dr. Kniezsa István pedig ^ág-Nyitra-vidék nemzetiségi vi- myainak történetéről értekeit. Az érsekújvári Szemke-cso- rt amolyan körzeti alközpont :repét is betöltötte. Előadókat küldött a környező községek Szemke-rendezvényeire is. A „három Bélák”, Koncz Endre, Vas Károly községtörténeti és irodalmi, valamint társadalomtörténeti tárgyú előadásokat tartottak Verebélyen, Naszvadon, Csúzon, Andódon, Perbetén, Deákiban és Negyeden. Közülük Koncz Endre kerületi titkárként kerékpáron járta be körzetét, ahogy egyik levelében erre visszaemlékezik. De közülük került ki a Kisalföld-Kutató Intézet vezérkara is: név szerint Kálmán Béla dr., Slán Béla, Szőke Béla. Kutatási területük a Kisalföld Dunától északra eső része volt, Érsekújvár központtal. Munkájukat a főtéri járásbíróság emeleti helyiségében végezték, ahol valamikor az újvári török basa, később pedig II. Rákóczi Ferenc is lakott (Újvár utolsó bombázásakor az épület megsemmisült a kutatóintézet könyvtárával együtt. Én voltam a könyvtárosa - Cs. F. megjl). Az Intézet munkaterve öt tárgykört foglalt magába: Az akkori kormányzatnak nem volt szívügye a népi eszme terjesztése. 1/ Régészeti kutatás 2/ Népiség- és településtörténeti kutatás 3/ Néprajzi kutatás 4/ Kisalföldi bibliográfia összeállítása Az Intézet tervében szerepelt még a felgyűjtött anyag feldolgozása és kiadványsorozatban való közzététele. Mivel az akkori kormányzatnak nem volt szívügye a népi eszme teijesztése, tetézve az átkos „felvidéki szellemmel”, nem is iparkodott annak működését támogatni. így a központon keresztül gyéren csörgedező juttatásokat a helyi rendezvények bevételeiből kellett pótolni. Az előadók ezért legtöbbször lemondtak a tiszteletdíjukról, sőt a kiadásaikat is maguk fedezték. így volt ez az egyetemi előadókkal is. Ez viszont több önállóságot biztosított a szervezetek számára. Erre utal az Évkönyv egyik passzusa is: „Minden dicsekvés vagy túlzás nélkül megállapíthatjuk, hogy a Széchenyi Magyar Kultur Egyesület mind szervezeti, mind tartalmi tekintetben helyesen nyúlt a bonyolult feladatok megoldásához. Szervezete rugalmas: megvan a célkitűző és ellenőrző központi rész és megvan a végrehajtó vidéki csoport. Alapelve ezek felé: dolgozzanak a vidéki szervezetek öntevékenyen. Ha a vidéki csoport megtalálta eredményes munkaterületét, a központ túlságos beavatkozással nem bénítja meg munkáját.” Lám, Érsekújváron: már a negyvenes években olyan alapon működött a Szemke, mint ahogyan mára kényszerből alakult a Csemadok-munka: kevesebb központi beavatkozás - több önálló helyi munka. Az egyik elnöki jelentés arra is utal, milyen nehéz körülmények között folyt a munka: ,A csoport saját helyiséggel nem rendelkezik.” így nyüván csak kölcsönvett helyiségekben folyt a munka. Nagy részét azok végezték, akiknek ezt az elnök megköszönte az év végi közgyűlésen - imígy: „Köszönet a fáradhatatlan, kisfizetésű, de nagy elfog- laltságú tanári karnak, amely a Szemke-munka oroszlánrészét vállalta és el is végezte.” A közösségi munka a kultúra területén akkor sem volt könnyű, de megérte! És nem volt hiábavaló! Ez bebizonyosodott, amikor a hontalanság évei után a vidéken elsőként Ér- sekújvárott alakult meg 1949 tavaszán a Csemadok alapszervezete. A „Sokol” nagytermében nem kevesen voltunk az alakuló közgyűlésen, köztünk nyilván többen volt Szemke-tagok. Az akkor megalakult szervezetnek volt mire építeni. És épített is. Arról a gazdag és szép munkáról, amit ez a szervezett végzett és végez, majd a mostani vezetők számolnak be egy év múlva (1999) a megalakulás kerek 50. évfordulóján.
