Vasárnap - családi magazin, 1998. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)

1998-08-19 / 33. szám

1998. augusztus 19. Kópé Tóth Elemér versei Tegnapelőtt, kiskedden Fussunk, fussunk, hű-hej, tegnapelőtt, kiskedden megnyílt az új műhely. Kipi-kopi - szikra száll, kormos kovács kalapál ­pitykét, patkót, csillagot; nézz az égre! - ott ragyog. Fussunk, fussunk, ék-mék, tegnapelőtt, kiskedden megnyílt az új pékség. Digi-dagi - teknő, tál, a lisztes pék táncotjár - kiflit, lángost kerekít; nézz az égre! - ott virít. A tigris A tigrisnek nagy a mérge, nem kapott ma húst ebédre. Dühösen jár körbe, imigyen dörögve: „Húst! Húst akarok! Mert ha nem, hát - harapok! Megfejtés A július 22-i számunkban közölt feladat megfejté­se: Molnár Ferenc. Nyer­tesek: Szabó Hajnalka, Sáró; Gubala Viktória, Gömöralmágy; Szabó Bernadett, Perbete; Lukács Anita, Kamocsa; Katkó Enikő, Királyhelmec. A július 29-i számunkban közölt feladat megfejté­se: Egri csillagok. Nyerte­sek: Gubrica Arnold, Pár­kány; Tóth Angelika, Oroszka; Bodnár György, Ladmóc; Gérecz Ágnes, Tornaija; Asztalos János, Nagyölved. Balajti Árpád Vörösrébék Vladimir hoppon maradt- Nézzük csak - vette szám­ba legravaszabb gondolata­it Vörösrébék Vladimir, a róka, akinek ravaszságáról több mese, szólásmondás, sőt hősi ének született.- A napocska biztatóan si­mogat sugaraival, az erdő fái utánozhatatlan illatot árasztanak, mégsem felhőt­len a kedvem, mert gyom­romban brácsázik az éhség. Éhesen pedig gondolkodni sem tudok - azzal előha­lászta övtáskájából pici, hongkongi gyártmányú sze­mélyi számítógépét, és az apró billentyűkön kipötyög­tette az ÉHSÉG szót. A pici szerkezet kijelzőjén kisvár­tatva a NYUSZI szó jelent meg.- Ez az - pödörintette meg bajszát Vladimir, és agyá­ban úgy kergetőztek a gon­dolatok, mint amikor a kis­kutya a saját farkát akarja utolérni. Még egyet sodo- rintott vöröses bajszán, és eszébe jutott egyik legked­vesebb gyerekkori meséje, amely a farkasról és a kis­malacokról szólt. „Sajnos, a végére már nem emlékszem, de abban biz­tos vagyok, hogy a nyulak ezt a történetet nem isme­rik” - szövögette a nyulak- ra nézve borzalmas gondo­latait Vladimir.- Estére készítsd elő a tef­lonedényt, mert nyulat va­csorázunk - szólt be a koto­rékba nejének, Vörösrébék Czinóber Piroskának. - Egy nyúllal biztosan kevesebb lesz e tájon - tette hozzá nagyképűen, és Nyúl Ibolya ürege felé vette az irányt. Ibolya éppen a körmeit lak­kozta, amikor Vladimir halkan hármat koppantott az ajtaján. Mindjárt versel­ni kezdett. „Ibolyácska, Ibolya, eljött hozzád nagymama. Hozott rágógumit, finom orosz fagyit. Ha az ajtót kinyitod, örülni fogsz, meglátod!” Ibolya azonban minden hájjal megkent nyúlhölgy volt, ezért nem dőlt be mindenféle versikéknek, még akkor se, ha a szavak ismerőseknek tűntek...- Te nem vagy az én nagy­mamám. Őneki rekedt a hangja, mert kubai szivart szív. A te hangod pedig selymes - szólt ki Nyúl Ibo­lya. Vörösrébék Vladimir ide­gességében nyelt egyet, majd elinalt az erdei do­hányárushoz. Macó Ignác, \ az erdei trafi- kos is kubai szivart szívott, így nem jött za­varba Vladimir kérése hallatán.- Tíz píz - mondta, és a szivarosdobozt a róka kezébe adta. Vladimir - futtában - az egész doboz szivart el­szívta, mire Ibolya üre­géig ért. Bekopogott megint: „Ibolyácska, Ibolya, eljött hozzád nagy­mama. Hozott rágógu­mit, finom orosz fagyit. Ha az ajtót kinyitod, örülni fogsz, meglátod!” Ibolya mégsem nyitott aj­tót, csak kiszólt:- Éppen olyan rekedt a hangod, mint a nagymamá­mé, de te nem lehetsz a na­gyim, mert amikor ő láto­gat meg, mindig hoz egy csokor borsos mentát. Most meg nem érzek semmiféle borsosmenta-illatot! Nem tudom, ki vagy! Vladimir újfent nyelt egyet, s gyomrában egyre erősö­dött a brácsázás. Elfutott az erdei könyvtárba, kikölcsö­nözte az értelmező szótárt, felütötte a „b” betűnél. Ki­kereste a borsos menta szó­cikket, majd lassan elolvas­ta: „Illatos levelű nö­vény. Virágzik július- ban-augusztusban. Teát főznek levelé­ből.” „Ennyi elég” - gondolta, és ro­hant Borz Béláék kertjébe, mert ott látott ilyen nö­vényt. Sebtiben tépett egy csokorra valót, és meg sem állt Nyúl Ibolya üre­Balajti Zsolt Illusztrációja géig. Bekopogott, és az éh­ségtől már szinte önkívületi állapotban újra elszavalta a versikét: „Ibolyácska, Ibolya, eljött hozzád nagymama. Hozott rágógumit, finom orosz fagyit. Ha az ajtót kinyitod, örülni fogsz, meglátod!” Ibolya meghallgatta a csá­bos szavakat, de még min­dig gyanakodott:- A hangod olyan, mint a nagymamáé, érzem a bor­sos menta illatát is, de ami­kor ő érkezik, az ajtó alatt mindig begyömöszöl egy kis szőrt a bundájából.- Itt van, amit kérsz, csak nyisd ki az ajtót - szólt elhaló hangon Vladimir.- Te nem vagy az én nagymamám - sikol­tott fel Nyúl Ibolya, amikor az ajtó alatti nyílásban megpillantotta Vladimir vö­rös szőrét.- Hordd el magad, mert a mobilo- mon rend­őrt hívok!- Nn meg­' ------o ál lj, bűbájos Ibolya, még ta­lálkozunk! - / lobbant haragra Vladimir, és korgó gyomorral tovább- állt. Három sóhajtásnyi idő múltán megér­kezett Ibolya nagy­mamája, özv. Tappancsossy Amoldné, született Bátortalan Rozália. Bekopogott, és el­mondta a versikét: „Ibolyám, Ibolyám, ^ kicsi rózsafám. Itt a rágógumi, finom orosz fagyi, ezt hozta a nagyi.” Aztán kitépett egy kis szőrt a bundájából, begyömöszöl­te az ajtó alatt, mire Ibolya boldogan felsóhajtott.- Azonnal kinyitom. Felis­mertem rekedtes hango­dat, érzem a borsos menta illatát, és a szőröd is a nyá­léhoz hasonlatos. - Azzal kinyitotta az ajtót. Tappancsossy Arnoldné született Bátortalan Rozália és Nyúl Ibolya egymás nya­kába borultak. Az öröm­könnyektől annyira elázott a bundájuk, hogy még most is szárítgatják, ha közben be nem engedték Vörösrébék Vladimírt... A világ hét csodája A gízai piramisok A világ hét csodája közül talán a legismertebbek és legnépszerűbbek a gízai piramisok. Ezek temetke­zési helyekként szolgáltak az egyiptomi birodalom­ban. Ha a fáraó meghalt, bebalzsamozták, befásliz- ták, szarkofágba tették, majd a piramisban temet­ték el. Egyiptom területén közel 70 piramis található, ám Gízában vannak a legna­gyobbak. Több mint 4500 éve épültek hatalmas kő­tömbökből. Kheopsz pira­misa a legnagyobb közü­lük, két és fél millió kő­tömb alkotja. Magassága 146 m. A piramis belsejé­ben rengeteg járat és fo­lyosó található, amelyek­ben nagyon könnyen el le­het tévedni. Ezt a labirin­tusrendszert a sírrablók ellen találták ki, a fáraó sírkamrája ugyanis teli volt értékes kincsekkel. Csak nagy szerencsével le­hetett tehát rátalálni a fá­raó sírjára, a piramisok nagy részét mégis kifosz­tott állapotban tárták fel a régészek. Gondolkodom, tehat... A számok azt jelzik, hogy a felettük lévő tárgyak, élőlények, növények ne­vének hányadik betűjét kell az üres mezőkbe ír­nod ahhoz, hogy egy fú­vós hangszer nevét kapd A megfejtést küldd be szerkesztőségünk címé­re, Kópé jeligével ellátva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom