Vasárnap - családi magazin, 1998. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)

1998-02-04 / 5. szám

Nagyvilág 1998. február 4. 7 Huszonöt év után ismét a figyelem középpontjába került A Hold megszállása 1972. december 7-én indult újtára az Apollo-17 Huszonöt évvel ezelőtt lépett először az ember a Holdra. Az­óta nem is járt ott. Az Apollo űr­hajó akkori missziója nem volt olcsó mulatság: az egész projekt 117 milliárd dollárba került, és 40 000 ember dolgozott rajta. A holdsétát végző űrhajósokról készült felvételek azonban ha­mar feledésbe merültek, s a Hold a Naprendszer egyik legér­dektelenebb égitestévé vált. A kutatók sem azonosultak az Apollo-programról készült po­zitív értékelésekkel. Az égitest felszínéről hozott földminták csak néhány specialista érdek­lődését vonzották. Az érdeklő­dés csökkenése azt eredmé­nyezte, hogy a NASA űrkutatási programjából is törölték a to­vábbi utakat. A helyzet azonban nemrég meg­változott. Január hetedikén Cape Canaveralből útnak indí­tották a Lunar Prospector űr­szondát, amely száz kilométer magasságból vizsgálja majd a bolygó felszínét. Akutatás célja, hogy megválaszolást nyerjenek azok a kérdések, amelyek hu­szonöt éve nyitottak. A Hold iránti érdeklődés még az ún. csillagháborús tervek idején újult fel, amikor kisméretű, für­ge űrszondák sokaságát bocsá­tották fel. Ezek feladata az volt, hogy megsemmisítsék az atom­rakétákat. Ezek egyike volt a Clementine űrszonda, amelyet 1994-ben bocsátottak fel, s amelynek a mikroelektronikus rendszereket és a fényszenzoro­kat kellett ellenőriznie. Hat ka­merát vitt magával. A Clemen­tine hatvan napig körözött a Hold körül, miközben multi­spektrális térképet készített a Hold felszínéről. A csaknem egy­millió filmkocka segítségével fe­dezték fel a Hold déli féltekéjén található Aitken krátert, amely a csillagrendszer legnagyobb ilyen természeti képződménye. Mélysége mintegy tizenkét kilo­méter, átmérője 2600 kilomé­ter. Az űrszonda kimutatta, hogy a kráter bizonyos helyein jégtakaró fordulhat elő. Ezzel alátámasztotta a „hideg legelő” 1961-es elméletét. Amennyiben bebizonyosodna, hogy a kráter­ben tényleg jég található, a felfe­dezés közelebb juttatna ben­nünket csillagrendszerünk fejlő­désének megértéséhez. Ezen­felül a Holdon található jég egy a bolygón létesítendő támaszpont oxigén- és hidrogénszükségletét is kielégíthetné. Az ESA (Európai Űrkutatási Ügynökség) azt tervezi, hogy 2000-ben felküldi a Holdra az Euro-Moon nevű űrszondát, amelynek az Aitken kráter pere­mén kellene landolnia. Az általa szállított járművek a krátert fog­ják vizsgálni, majd eljutnak a bolygó déli sarkára. Az egyik azt a közeli dombot veszi célba, amelyet állandóan megvilágít a Nap. Kézenfekvő, hogy itt építik fel (a napenergia felhasználásá­val) az első, ember által lakható állomást, valamikor 2020 táján. A NASDA japán ügynökségnek szintén tervei vannak a Hold­dal. Ajapán Lunar-A szondát az európaival egy időben bocsáta- nák fel. Az űrszonda két műsze­re a bolygó felszínén becsapód­va „holdrengést” idézne elő, ami lehetővé tenné a bolygó összetételének tanulmányozá­sát. Két év múlva küldenék fel az „űrszekereket”. Kína a jövő év­század első felében szintén sze­retné a maga támaszpontját fel­építeni a Holdon. De vajon minek köszönhető ez a hirtelen felfokozott érdeklő­dés? Hiszen a Holdnak köztu­dottan nincs atmoszférája (pon­tosabban százbilliószor ritkább a földinek), vonzereje a Földé­nek mindössze az egyharmada, ráadásul semmi sem védi a koz­mikus sugárzással és a Nap erupcióival szemben. A Földdel szemben viszont felszíne jelen­tős mennyiségű hélium3 izotó­pot tartalmaz, ami a deutérium­mal (hidrogén2) együtt magha­sadást idéz elő. Ez lehet a jövő évezred legfontosabb energia- forrása. Ha a valóság bebizo­nyítja a feltevéseket, egyetlen, huszonöt tonna héliumot szállí­tó űrhajó rakománya annyi energiaforrást hozhatna a Föld­re, amennyi az USA egész évi energiaszükségletét kielégíte­né. Becslések szerint a Holdon több mint egymillió tonna ilyen hélium található. Ezenkívül más értékes fémek is fellelhetők Derengő SlNKOVITS PÉTER Talán ne is titkoljam, a szo­ba, a két lány szobája min­dig meglehetősen rendetlen volt, tele széjjel hagyott ru­hákkal, füzetekkel, köny­vekkel, ezernyi kivehetetlen apró kacattal. És tele volt élettel. A két lány csilingelt, szé­dült tempóban berohangálták az egész lakást, ug­rándoztak az emeletre vivő fa­lépcsőkön. A di­áklapba pedig azt írták, mind­ketten Zentán maradnak, mindvégig, mert szeretik szülővárosukat, minden ide köti őket. Nyugalmazott múzeum­igazgató barátom első fele­sége meghalt, amikor esz­tendők múltán elhatározta, hogy ismét megházasodik. Nálánál jóval fiatalabb nőt vett el, így egyszersmind ap­ja és nagyapja lett a számára kissé „későn” született két leánygyermeknek, így mon­dogatták legalábbis sokan a városban. Nos, a két lány mégis szépen felcsepere­dett. Kata elsőéves egyete­mista Budapesten, Marika Pécsett az idén fejezi be a gimnáziumot. Együtt uta­a Holdon, mint például az alu­mínium vagy a titán. A Hold má­sik felbecsülhetetlen előnye, hogy - távolságát tekintve - nem zavarják a földi rádióhul­zunk most Marikával a hatá­ron át Szegedre. Az ünnepe­ket természetesen otthon töltötte, de egykori barátnői már szétszéledtek, a napi, eleven kapcsolat megsza­kadt, nem jön össze, alig volt kit meglátogatni. Ám a távoli város sem igazán az otthona, bár az osztály egyik legjobb tanuló­ja, a társai is be­fogadták, de azért gyakran kiszüremlik, hogy ő a „külföl­di” magyar. Néprajzos sze­retne lenni, eny- nyi megmaradt eredeti ter­véből, Budapestre költözne át, ha továbbra is folyósítják az ösztöndíjat. S utána? Ki tudná ezt... Marika az elfutó bácskai tá­jat figyeli, már amennyire a derengő hajnal lassú fényei ezt lehetővé teszik. Tekinte­tében hiába keresem az egy­kori pajkos vidámságot, a mindent felborító rakoncát­lan erőt. Pillantásában in­kább a tanácstalanság, a bi­zonytalanságtól való féle­lem, a lelepleződő korai ár­vaság. így utazunk együtt. Egyelő­re még mindketten jugo­szláv útlevéllel. lámok. Túloldala ezért ideális helyszín a legnagyobb teljesít­ményű rádióteleszkópok felállí­tására. A Time és a Focus alapján 1971: James Irwin, az Apollo-15 tagja a Holdon Archív-felvételek A Hold tükre Atmoszféra: Százbilliószor rit­kább a földinél. A legsűrűbb éjszaka. Napközben ionizáló­dik, és a szél szétszórja. Holdrengés: Az Apollo által otthagyott szeizmográfok évente háromezer rengést ész­lelnek. Némelyeket meteorit­becsapódások idézik elő, s vé­gigvonulnak az egész holdfel­színen, más rengések mintegy nyolcszáz kilométerrel a fel­szín alatt zajló szeizmikus mozgások által keletkeznek. Gravitáció: A Hold gravitációs tere nem egyenletes, s ez ve­szélyt jelenthet az űrhajók számára. Hőmérséklet: A felszíni hő­mérséklet-200 és +300 °C közt ingadozik. Az erős nap­fény miatt az űrhajósoknak orientációs zavaraik voltak. Mintegy tizenötezer négyzet­kilométernyi területen sosem éri napfény a bolygó felszínét. Por: Amikor Neil Armstrong a Hold felszínére lépett, attól tartottak, hogy belesüpped a porba. A robotok sikeres le­szállása eloszlatta ezt az aggo­dalmat. A Hold két arca: A túlsó fele, amelyet a Földről sosem lá­tunk, nem burkolódzik mindig sötétbe. Az első felvételeket a Luna-3 szovjet szonda hozta róla 1953-ban. A túloldalon, nem tudni, miért, több a krá­ter. Jég: A Clementine űrszonda eredményei alátámasztották az elméletet, hogy az északi és a déli sark mindig sötétben le­vő részein jég lehet. Élet a Holdon: Egyes elméle­tek szerint a Holdnak köszön­hetjük a földi életet. Ezek sze­rint az első, vízben keletkező sejteket az apály-dagály hívta életre. Azért gyak­ran kiszü­remlik: ő a „külföldi” magyar. Jacko felesége válni akar Úgy tűnik, Michael Jackson második házassága is válással végződik. A Globe szerint Debbie Rowe áprilisban, a má­Michael állítólag gyakran talál­kozik mostanában exfeleségé- vel, Lisa Mariával sodik gyermek megszületése után el akar válni az amerikai popsztártól. Debbie állítólag nem tudja tovább elviselni, hogy Jacko egyre több időt tölt exfeleségével, Lisa Maria Presleyvel. Egy barátnő elpa­naszolta: Debbie alig látja fér­jét és 11 hónapos gyermekét. Fergie szakácskönyve Szeretne úgy főzni, olyan éte­leket fogyasztani, mint egy igazi kékvérű hercegnő? Van rá lehetőség: Sarah Ferguson, Diana exsógornője „Ebéd a hercegnővel” címmel szakács- könyvet írt, amelyben sok-sok diétás étel receptjét közli. A Sarah Ferguson szakácsköny­vet írt és szóvivői „állást” kapott soványnak éppen nem mond­ható hercegnő, aki volt már modell, moderátor, show-mű- sorok tucatjainak vendége, idén a Weightwatcher (súly­felügyelő) egyesület szóvivője lett, s ezért kereken hárommil­lió márkát kap. Jól jön a pénz, hiszen Fergie-nek milliós nagyságú adósságai vannak. Drogozik a sztárcsemete Italozás, kábítószerezés, vere­kedés, bolti lopás, elvonókúra: az utóbbi években ezek voltak Cameron Douglas (18) életé­nek állomásai. A világsztár apuka, Michael Douglas (56) fia az elvonókúra után tanulni szeretett volna, de ismét bele­keveredett egy súlyos testi sér­tést okozó verekedésbe. A labi­lis fiatalember, akit az eset ki­zökkentett a kerékvágásból, újra a droghoz nyúlt. Michaelnek lelkiismeret-fur- dalása van. „ Cameron mindig nagyon érzékeny fiú volt, és én sajnos rossz apja voltam. Túl keveset törődtem vele.” Michael, Cameron és Diandra, akivel az amerikai sztár keserves vá­lási háborút folytat

Next

/
Oldalképek
Tartalom