Vasárnap - családi magazin, 1998. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)
1998-02-04 / 5. szám
8 1998. február 4. Bécsben azt szeretnék, ha a parkrendszer Budapestig húzódna Donauauen - egy park az erdőkért Losonczy Balázs A Donauauen (magyarul Duna- liget) nevű osztrák nemzeti park a maga nemében a legnagyobb Közép-Európában. A Duna és a folyó menti erdők egy hosszú szakaszát foglalja magába, Bécs- től kezdődően egészen a szlovák államhatárig. Elképzelhető, hogy a közeljövőben kibővül Pozsony zöldövezetével, s Bőst érintve átnyúlik Magyarországra, és egészen Győrig, egyes elképzelések szerint Budapestig fog húzódni. Ezt szeretné Fritz Svihalek bécsi városi tanácstag, a város környezetvédelmének és természetvédelmének képviselője. „A Donauauen Nemzeti Park 1996-os megalapítása az első lépést jelentette ahhoz, hogy Kö- zép-Európa legnagyobb ártéri erdőinek rendszere a Duna mentén a természetes állapothoz hasonlóan fennmaradjon. A következő lépéseink arra irányulnak, hogy a folyam menti parkrendszert ki- bővítsük Pozsony körzetével, majd délkeleti irányban Mosonmagyaróvár és környéke ártéri eredeivel, egészen Győrig.” Svihalek úr egyébként teljes bizonyossággal kizártnak tartja, hogy Bécs és Pozsony között további vízi erőművek épüljenek. A régió utolsó víztározóját is csak úgy lehet megépíteni, hogy az teljesen összhangban legyen a környező természettel. Bécs készen áll az együttműködésre vonatkozó megbeszélésekre. A közelmúltban a pozsonyi városi erdők igazgatója, Pavol Seckár mérnök már meglátogatta a nemzeti parkot, hogy személyesen meggyőződjön róla, hogyan sikerül a bécsieknek a nagyváros közvetlen közelében ilyen nagyléptékű természetvédelmi övezetet megőrizniük és fenntartaniuk, illetve hogyan lehetne az ottani tapasztalatokat átültetni a szlovák főváros viszonyaira. ,A nemzeti parkok, illetve a természetközeli élet a nagyvárosokban is megvalósítható” - állítja kollégája, Kari Heinz Ballik mérnök, a bécsi városi erdők igazgatója. Ballik úr szintén elképzelhetőnek tartja, hogy az osztrák nemzeti park nemzetközivé váljon, és Pozsonyon keresztül Győ1997-ben az UNESCO a világ egyik legjelentősebb lápvidékének minősítette. rig terjedjen. ,A természet túlélésének tekintetében egy hajóban ülünk” - mondja Gottfried Haubenberger mérnök, Bécs városának a nemzeti parkért felelős megbízottja. A bécsi „Minister Nationalpark” szintén azon ügyködik, hogy a park területe növekedjék. ,A természetvédelem kérdésében csak a közös jövőre építhetünk” - állítja Haubenberger, akinek álma egy kompakt nemzeti park, amellyel talán sikerül megmenteni Ausztria, Szlovákia és Magyarország területén az utolsó dunai őserdőket. A Dunaliget Nemzeti Park ösz- szesen 11 500 hektárnyi területen fekszik, s Bécs városától a Dévény közelében húzódó osztrák-szlovák határig terjed. A nemzeti park 24%-a Bécs város területén fekszik. Az ártéri birodalom szíve és központja Lobau, amelyet 1997-ben az UNESCO a világ egyik legjelentősebb lápvidékének minősített. Maga a Lobau név vízi erdőt jelent, s eredetileg az egyik Duna- sziget neve volt. A terület egykor a bajor freisingi püspökség tulajdona volt, a napóleoni háborúk idején katonai táborhelyül szolgált. A monarchia végnapjaiig a császár vadászterülete volt itt. Lobau 1978 óta védett terület. A park mintegy 500 hektárnyi területén Bécs városa üzemeltet egy biogazdászati üzemet, Lobau többi részét biotópok alkotják. A természet élete itt az emberi kéz érintése nélkül zajlik. A nemzeti park többi része az Osztrák Köztársaság tulajdona. A Duna szintén az állam gondozása alatt áll. Hainburg község például a saját kataszteri területén maga gondozza az ártéri erdőket. A Petronell község határához tartozó 411 hektárnyi ártéri területet pedig a WWF (bécsi gazdasági alap) vásárolta meg árverésen, hogy megvédje az itteni természetet. Ekkor 120 000 ember adakozott, hogy megmentse a Duna utolsó őserdőit. így sikerült biztosítani a későbbi nemzeti park területének további 5 százalékát. 1996. október 26-án, az osztrákok nemzeti ünnepén nyitották meg hivatalosan a nemzeti parkot. Ettől a naptól 9300 hektár áll a leggondosabb védelem alatt. A fennmaradó 2200 hektárt fokozatosan igyekeznek felvásárolni a tulajdonosaiktól, hogy a park elérje a tervezett 11 500 hektárnyi területet. „Járása könnyed, kecses; futása rendkívül gyors; jó úszó. Csapását v. lábnyomát a vadászok any- nyira jól ismerik, hogy az után meg tudják mondani az ivart és a kort. Ha nyugodtan megy, lábnyoma zárt és csúcsával kissé kifelé fekszik, megfutamodásakor háta alásüpped és patái kissé eltávolodnak, mégpedig annál inkább, minél fáradtabb (...) Szigorú télen és nagy havazások idején sok szükséget lát, sokat éhezik. Sokat szenved, ha a hó megfagy, mert ilyenkor lábait fölsebzi.”* Idézett források: Révay Nagy Lexikona Brehm Alfréd: Az állatok világa Karinthy Ferenc: Kajakkal a Dunán ,A Zöldár rendre elönti a szigetet, partokat, a sodródó füvek, moszatok fennakadnak a füzek, cserjék tövén és ágain, amikor a folyam visszahúzódik, rájuk szárad, mintha a fáknak szakálluk nőtt volna. Később, nyár derekán, közepes szintnél keskeny lagúna vágja át a szigetet, ebben is lassúbban csordogál a víz. A fürge kis kajakkal át lehet evezni- bújni a lehajtó lombozat, indák alatt (...) Aki csöndben és türelmesen figyel, már júniusban is vadkacsákat láthat errefelé, a tojó úszni, bukni, halászni tanítja fiókáit. Szeptemberben, mire felnőnek, olykor az egész elhagyott ágat ellepik a récék. Ha halkan közéjük siklóm a kajakkal, bevárják, amíg egészen közel érek, szinte már karnyújtásnyira: akkor az egész csapat, több száz madár mind együtt és egyszerre rebben föl.”
