Vasárnap - családi magazin, 1998. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)
1998-06-24 / 25. szám
Nagyvilág 1998. június 24. A szabadság illúziója, avagy az ámokfutó amerikai gyermekek Isten, fegyver, bátorság... A tízéves Andrew Cone három fegyver tulajdonosa Archív felvétel Prágai levél Száztornyú látnivalók Ha gumipuska lett volna náluk, nem történik különösebb baj, legfeljebb kitörtek volna egykét ablaküveget. A tizenhárom éves Michell Johnson és tizenegy éves barátja, Andrew Golden azonban lőfegyverek arzenáljával érkezett az iskolába. Félautomata karabély, vadászpuska és néhány nagyöbű revolver volt náluk, valamint több száz lőszer. Mindketten terepszínű öltözetet viseltek. Aztán se szó, se beszéd, tüzet nyitottak az osztálytársaikra. Négy kislány és egy tanítónő meghalt, kilenc gyerek és egy nő súlyosan megsebesült. Két kedves gyermek: az egyikük tehetséges trombitás és kórista, a másik túl gyenge ahhoz, hogy bevegyék a baseball- csapatba. Szüleik és nagyszüleik kedvencei. S egyszer csak ámokfutókká válnak... Hogyan lehetséges? - kapta fel a fejét egész Amerika. A pszichológusok és a politikusok a tévésorozatokra mutogatnak, amelyekben dúl az erőszak, a szakemberek a család és az értékrend szétesését emlegetik, vagy a túl nagy terheket, melyeket az egyre áttekinthetetlenebb világ rak a gyerekek vállára. A legkézenfekvőbb magyarázat azonban alig kap hangsúlyt. „Ha ezek a gyerekek nem juthattak volna ilyen hihetetlen mennyiségű fegyver birtokába, az osztálytársaik ma is ♦ Talán a világ egyetlen fejlett ipari államában sem ismerkednek meg olyan korán a gyerekek a fegyverekkel, mint az USA-ban, ahol mintegy negyvenezer ember hal meg évente lőfegyver által; gyilkosság, öngyilkosság, illetve szerencsétlen baleset következtében. ♦ Az Egyesült Államokban kétóránként meghal egy tíz és tizenkilenc év közötti fiatal, miközben a tizenöt és huszonöt év közötti korosztály által elkövetett gyilkosságok aránya tízszer akkora, mint Olaszországban, amely e téren a második helyen áll a viélnének” - állítja Patrick Tolan, a chicagói ifjúságkutató intézet munkatársa. Ilyen egyszerű ez. Az amerikai vidéken már feltűnést sem kelt, ha az ember előtt elsuhan egy gépkocsi, amelyen ez a felirat díszeleg: „God guns and guts made America great” (Isten, a fegyver és a bátorság tette naggyá Amerikát). Az sem véletlen, hogy a jonesborói mészárlás mellett a látszólag nyugodt délkelet közérzetét két további eset kavarta fel néhány hónap leforgása alatt. 1997 decemberében Paducah- ban (Kentucky állam) egy 13 éves gyerek három osztálytársát lőtte agyon az istentisztelet után, ugyanez év októberében Pearl- ben (Mississippi állam) egy 16 éves iskolás kapott puskavégre két kislányt. Mindkét kiskorú otthon jutott fegyverekhez, hasonlóan a jonesborói srácokhoz, akik Andrew nagybácsijától szerezték a fegyvereket, aki erdőkerülő, s akinek azelőtt fegyverkereskedése volt. A tizenegy esztendős Andrew már hatéves korában megismerkedett a fegyverekkel - az apja lőterén. Amerika déli részén ez szinte normális jelenség. ,A fiam háromévesen tanult meg lőni” - állítja büszkén a texasi Jack Cone egy dallasi fegyverkiállításon. Cone fiának saját pisztolya, puskája, sőt egy lágon. ♦ Az USA-ban mintegy két- háromszázmillió lőfegyver van magántulajdonban. Ez azt jelenti, hogy az ország minden lakosára - beleértve az öregeket és a gyerekeket - jut egy lőfegyver. ♦ Az amerikai alkotmány „biztosítja az emberek azon jogát, hogy fegyvert birtokoljanak és viseljenek”. Csakhogy ez a szövegezés kétszáz évvel ezelőtt született, amikor az ifjú amerikai köztársaság zsoldosok támadásával állt szemben, s a polgárok milíciákat szerveztek a szabadság megvédésére. sörétese is van. Tízéves bátyja egy vadászpuska, egy svéd katonai karabély és egy gyorstüzelésű sörétes boldog tulajdonosa. „Némelyik fiú a baseballt szereti, némelyik a fegyvert” - állítják Arkansasban, ahol nem szabályozza törvény a gyerekek fegyverviselését. A fiúk cserkészni járnak az apjukkal, sőt a tavaszi és őszi szünidőt is úgy tervezik, hogy a vadászszezon idejére essen. A jonesborói tragédia után sem történt semmi a régi szokások megváltoztatására. Mi több, a tragédiát követő napon a gyerekek tanítónője kijelentette, hogy az esetnek semmi köze a fegyvertartáshoz. Marion Hammer, az NRA (National Rifle Association - mintegy hárommillió fegyverviselőt tömörítő szervezet) elnöke például nevelő célzatúnak tartja, ha a gyerekek minél korábban meghúzzák a ravaszt. Marion irodájában John Wayn életnagyságú szobra és két, csőre töltött nagyöbű pisztoly található. „Túl sok gyerek nem tud mit kezdeni a szabadidejével. Értelmes célok nélkül a rossz hírű szórakozóhelyek körül csellengenek, s nem elégíti ki őket az utcai foci” - állítja a fegyverszerető elnöknő. Ha valamilyen tragédia történik, a szervezet azonnal kész a felelettel: „Nem a fegyver gyilkol, hanem az ember, akinek a kezében van.” Az NRA szerint a bűntények elkövetői rosszul nevelt, gyökérte- len emberek, akik akkor is gyilkolnának, ha nem volna a kezük ügyében colt vagy géppisztoly. A fegyverek hozzáférhetősége folytán a gettókban olyan véres gengháborúk dúlnak, amilyenek sehol a világon. Nem csoda, hiszen a legegyszerűbb revolver mindössze tíz dollárba kerül. St. Louisban két pszichológus tavaly különféle gengek kilencvenkilenc tagjával folytatott beszélgetést. Ezek közül tizenhármán már találkoztak az erőszakos halállal. „Egy genghez tartozni mindig harcot, lövöldözést, gyilkolást jelent” - állította az egyikük. Stern, Hamburg (Folytatjuk) Cséfalvay Ildikó _________ Pr ága továbbra is Európa egyik legdivatosabb turista- célpontja. Csak az év első három hónapjában 1,16 milliónyian látogattak el Csehország fővárosába, ami 45%-os növekedést jelent a múlt évhez képest. Tavaly 170 millió turista látogatott el Csehországba, s ezek 40%-a Prágát is útba ejtette. Nem csoda, ha Csehország harmadik legerősebb exporttétele éppen a turizmus. Hogy mennyi a Prágába látogató magyar turista, arról nincs információm, de az egyik prágai utazási iroda (felvidéki magyar) vezetőjének becslése szerint számuk havonta meghaladja a 200- at. Szerinte a magyarok nagyon kedvelik Prágát, sokan akadnak, akik rendszeresen, évente egyszer ellátogatnak ide. A kevésbé jómódú, több- gyerekes fiatal családok már 20 márkáért is tudnak szerezni szállást. Igaz, ezek nem összkomfortos szobák. Idegenvezetői szemmel a magyar turisták abban különböznek a többiektől, hogy meglepően sokat tudnak a csehek történelméről, irodalmáról. (Meggyőződésem szerint jóval többet, mint a csehek a magyarokéról.) Ahhoz, hogy Prágát kicsit tüzetesebben felderíthessük, legalább három napra van szükség. De mivel a legősibb történelmi városrészek közel vannak egymáshoz, egy nap alatt is sokat láthatunk. Ebben az esetben azt ajánlom, hogy kezdjük városnéző utunkat a várban, ahová a 22-es villamossal juthatunk el. Ha a Pohorelec megállóban szállunk ki, ellátogathatunk a strahovi kolostorba, meghallgathatjuk a Loretói Szűz Mária-templom harangjátékát, megcsodálhatjuk a hatalmas Cemín-palo- tát (ahonnan 1948-ban rejtélyes körülmények között „kiesett” az ablakon Jan Masaryk), s mielőtt belépnénk a várba, vessünk egy pillantást az egyik legszebb reneszánsz épületre, a Schwarzenberg-palotára, amelyben ma a Hadtörténeti Múzeum székel, a Nemzeti Galériának otthont adó Sternberk-palotára, valamint a püspöki palotára. Legjobb úgy időzíteni a városnéző túrát, hogy déli 12 órakor legyünk a vár első udvarában, a Díszudvarban, ahol ekkor kezdődik az őrségváltási ceremónia. A Szent Vitus-székesegyház bal oldali bejárati ajtaján ne felejtsük el megtekinteni a Vajk (Szent István királyunk) Szent Adalbert általi megke- resztelését ábrázoló domborművet, valamint a székesegyház koronázási kápolnáját, a gótikus és reneszánsz díszítésű Szent Vencel-kápolnát. Ezután elindulva az Arany utcácska felé, útközben megtekinthetjük a Kolozsvári testvérek Szent György-szob- rát, a Régi Királyi Palotát és a Szent György-ba- zilikát. Lesétálva a régi várlépcsőkön a Kampa- szigeten keresztül eljutunk a szobrokkal teli, felejthetetlen atmosz- férájú Károly-híd- ra, ahonnan csodálatos a kilátás az egész városra. Ha a hídon átsétálva hagyjuk magunkat terelni a tömeggel, akkor automatikusan eljutunk az Óváros térre, ahol várjuk meg újra a kerek órát, és nézzük meg az Orloj bábjátékát. Innen elindulhatunk vagy a Zsidóváros, vagy pedig a Vencel tér felé, mely tulajdonképpen Prága bevásárlóközpontja. A vendéglők közül három sörözőre szeretném felhívni a figyelmet: a Kehely vendéglőre (U kali- cha), ahová Hasek Svejkje, a derék katona, elképzelése és tervei szerint „rögtön a háború után este hatkor” várja a barátait (ez az egyetlen vendéglő Prágában, ahol magyar nyelvű étlap is található, a Flek-sörözőre (U Flekű), ahol immár 500 éve főzik a 13 fokos, sűrű barna sört, valamint a Novoméstsky pivovar elnevezésű, újabban nagyon kedvelt, jó konyhájú sörözőre. Viszontlátásra Prágában! Nevelő célzatúnak tartja, ha a gyermekek minél előbb meghúzzák a ravaszt... A szabadság és a fegyverek------A többgyermekes fiatal családok már 20 márkáért is kapnak szobát. Vasárnapi pletykák Gillian, az édesszájú Gillian Anderson, az X-akták ügynöke csokoládéfüggőségben szenvedett. „Szinte szünet nélkül tömtem magamba a csokoládét. Nem tudtam meglenni nélküle, olyan volt, mint a kábítószer” - vallotta be Gillian, aki pár pluszkilóval „fizetett” a torkosságért. Bár nehéz volt, pár hét alatt mégis végleg megvált a fiókjaiban tárolt tömérdek csokitól, s mára - mint Gillian állítja - sikerült 45 kilóra lefogynia. Hallotta már? ♦ Claudia Schiffer, a német topmodell egy időre hátat fordít a kifutónak: ezúttal nem reklámfilmben, hanem egy amerikai thrillerben vállalt szerepet. Talán ő lesz az áldozat - csipkelődnek hollywoodi „kollégái”. ♦ Mohamed A1 Fayednak bíróság elé kell állnia. A hírek szerint egyik üzletének alagsorában feltörte az egyik „idegen” páncélrekeszt. ♦ Michael Jackson és Janet Jackson újra szereti egymást. Három évig nem beszéltek egymással, most azonban úgy döntöttek, véget vetnek a haragnak. Ilyen egyszerű a békü- lés... ♦ A franciák megválasztották az évszázad szexszimbólumát. Az előzetes számításokkal ellentétben nem Brigitte Bardot, Schiffer lesz az áldozat? a hatvanas-hetvenes évek honi sztárja lett a győztes, hanem Marilyn Monroe. Micsoda szenzáció! Gillian Anderson: „Szinte szünet nélkül tömtem magamba a csokoládét.” ♦ Párizsban március közepén exhumálták Yves Montand holttestét, hogy elvégezhessék a génvizsgálatot, és véget vessenek egy évekig húzódó jogi vitának. A vizsgálatokat június elejére befejezték, s a szakértők kizárták, hogy az örökösként fellépő Aurore Drossard Montand lánya volna a világhírű énekes-színésznek. Yves Montand tíz évvel ezelőtt ugyan elismerte, hogy viszonya volt a lány anyjával, de élete végéig tagadta az apaságot. A DNS-vizsgálat szerint tehát Aurore nem tarthat igényt az örökségére: sem a normandiai kúriára, sem a párizsi lakásra, s nem élvezheti Montand lemezeinek, filmjeinek jogdíját sem. Az évszázad szexszimbóluma
