Vasárnap - családi magazin, 1998. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)
1998-06-24 / 25. szám
Politika 1998. június 24. Hét nap a belpolitikában: június 11-17. Háromból maradt kettő Mapi Géza _________________ Bocsá natkérés. Megint nem vették emberszámba a választópolgárt. Ismét kipróbálták, hogy mit képes lenyelni. És amit meg akartak etetni vele, azt be is habzsolta. Például a Ján Slota nyújtotta élvezetet: az SZNP elnöke nyilvánosan kért bocsánatot Peter Tomkától, amiért azt mondta róla, hogy nem is olyan nagy szlovák, mint amilyennek tetted magát. Egyúdal megerősítene, hogy a nemzeti párt a második körben hajlandó támogatni a DBP államfőjelöltjét, ha... Ha az elsőben Odo Tomecek, a kormánykoalíció embere kevesebb szavazatot szerez... A feltételezéshez hozzá kell tennünk: ha egyáltalán lesz még elnökválasztási forduló. Mert az is megtörténhet, hogy a választásokig nem tadják meg az ötödiket. (Bár Ivan Gasparovic, a parlament elnöke már kiída az újabb köd július kilencedikére.) Slotától eltérően Vladimír Meciar nem töri kezét-lábát azéd, hogy több hónap után ismét legyen államfője Szlovákiának. Személyében korlátozod elnöke már van a népnek, és mintha ezzel a választónak be is kellene érnie. Meciar egyszede háromnál több tisztséget is könnyűszedel el tud látni. Megfigyelték? Amióta átvede a Grassalkovich-palota gondjait is, kevesebbet panaszkodik ada, hogy mennyit kell dolgoznia az ország felvirágoztatásán. Mivel a nap még az ő ked- vééd sem áll 48 órából, bizonyára az tödénheted, hogy elhanyagolja államfői teendőit. Az új köz- társasági elnök megválasztásának elősegítéséről nem is beszélŐ egyszerre több tisztséget is könnyűszerrel ellát. ve. Slota talán ede akada figyelmeztetni. De med a kormánykoalíció általában nem veszi emberszámba a választópolgád, lehet, egészen máshol kell keresni az SZNP kakaskodásának okát. Államfőjelölés. Sikedelen tárgyalásokat folytatod a DBP és az SZDK. Noha Peter Tomkának, a baloldal jelöltjének esedeges parlamenti megválasztásáról volt szó, Mikulás Dzurinda, az ötpárti koalíció vezetője a közvetlen elnökválasztás bevezetését sürgette, med - mint mondta - a DSZM nélkül a törvényhozás úgysem tud megegyezni az államfő személyéről. Úgy tűnik, az SZDK éppen úgy megtorpedózta a DBP jelöltjét, mint az SZNP a DSZM által javasolt Odo Tomeceket. És közben az ellenzékiek és a nemzetiek is sűrűn emlegetik a köz- veden államfőválasztást. Azzal a különbséggel, hogy az előbbiek ezt szükségből, az utóbbiak pedig alibizmusból teszik. Tiltakozások. Ki tudja, hogy a Meciar-kormányzás négy éve alad már hányadszor kellett tiltakozniuk a szlovákiai magyaroknak a jogsédések ellen. Immár a sokadik alkalommal. Ede mutattak rá nyilatkozatukban a galántai és szepsi nagygyűlés résztvevői. „Sorsunkká vált a tiltakozás” - olvasható a dokumentumban. Igen, a bumerángként harmadszor is visszatérő Vladimír Meciar ada kényszerítede a magyar kisebbséget, hogy állandóan a terekre vonuljon. Med tárgyalni nem lehet vele, és kiszolgálóival sem. Még egyszer sem tödént meg, hogy a megbeszélések eredményre vezessenek. Sem felsőbb, sem alsóbb szinten. De már talán nem is várjuk, hogy a jelenlegi hatalom meghallgat bennünket. Már csak azt várjuk, hogy eljöjjön az a bizonyos szép nap, amikor... Hogy ne kelljen többet tiltakoznunk. A tüntetések résztvevői is ezt hangsúlyozták nyilatkozatukban: „Nem akarunk többé tiltakozni...” Különmegállapodás. Az MKDM és az Együdélés úgy ítélte meg, hogy platformból sok a három, ezéd az MPP megkérdezése nélkül eggyel csökkentedé számukat a Magyar Koalíció Pádjában. A keresztény-konzervatív-népi platform létrehozásáról szóló különmegállapodásról kiadod nyilatkozat szerint a lépésre azéd volt szükség, med az Együdélés és az MPP vezetői már több hete nem tudtak megegyezni a képviselőjelöltek sodendjé- ről. Miután az egyezségről tájé- koztadák a Magyar Polgári Pártot, A. Nagy László elnök felaján- loda lemondását. Mire ezek a sorok megjelennek, már mindenki tisztábban lát a váratlan fordulatot vevő kérdésben: az MPP meg- tadoda közgyűlését, a Magyar Koalíció Pádja pedig alakuló kongresszusát... Az elmúlt hét egyik legérdekesebb híre szerint Richard Holbrooke led az Egyesült Államok új ENSZ-nagykövete. Korábban ezt a tisztséget az USA jelenlegi külügyminisztere, Madeleine Albright töltődé be, egészen addig, amíg átvede a State Depatiment irányítását. Holbrooke neve a délszláv háború idején vált ismertié, számos alkalommal közvetíted a térségben, s őt tekintik a daytoni békemegállapodás atyjának. Legutóbb közvetíteni próbált Koszovóban is. A jó alkudozókészséggel megáldod diplomata egyébként a magyar származású Kati Mádon férje. CTK/AP-felvétel Csáky Pál szerint a Fehér Ház a magyarsággal való bánásmód alapján ítéli meg a mindenkori kormányt A gazdasági hazárdjáték árát a polgárok fizetik P. Vonyik Erzsébet_________ Június elején Washingtonban töltőd tíz napot Csáky Pál, az MKDM képviselője. Brigita Schmögnerová és Juraj Svec társaságában amerikai szenátorokkal, a nemzetbiztonsági tanács, a külügyminisztérium, a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank képviselőivel találkozód. Az Európai Unió kivár a választásokig, nem látja értelmét annak, hogy Szlovákiát további de- marsokkal terelje vissza a demokrácia útjára. Amerikában tapasztalt-e ilyen magatartást? Az EU és az USA politikája között lényeges a hangsúlyeltolódás. Az amerikai politika térségünket illetően határozodabb, az elvárásokat nyíltabban fogalmazzák meg. Mindenképpen érződik egy holbrooke-i szellem, ami főleg a törvényhozás konzervatív többségének köszönhető, és annak is, hogy Amerika nyitodabb társadalom. Az EU sokszor túl visszafogott, belülről túl megosztod, és ez hádáltatja a döntéseket. Ki kell mondjam: tanácstalan és tehetetlen. A Nemzetbiztonsági Tanácsban volt-e szó arról, hogy egy újabb NATO-bővítési körben Szlovákiával is számolnak? Mindenüd rákérdeztünk erre, s a konzervatív többségű törvény- hozásban és a demokrata irányítású Fehér Házban is azt mondták, hogy érvényes a madridi döntés, mely szerint 1999-ben felülvizsgálhatják a tagjelöltek esélyeit. Szlovákia jelenleg egy erősen hádányos csopodban van. Mikor megkérdeztük, hogy a Szlovénia-Ausztria-Szlovákia csopodosulásnak volna-e esélye, általában pozitívan nyilatkoztak. Hozzátedék: ám ez az illető országok belügye; de politikai változások nélkül nem képzelhető el, hogy Szlovákiát komolyan vegyék a NATO-bővítés- nél. El kell gondolkodni bizonyos, egyéb irányú speciális kapcsolatokon is. Nem mondták ki, de egyédelmű volt, hogy nem Szlovákia nyugat-európai kapcsolatait kifogásolták. A szenátusban elmondták, hogy Szlovákia önmagát hagyta ki a visegrádi négyekből, pedig e csopordal nagyon gyorsan bekerülheted volna, hiszen ez európai biztonságpolitikai érdek volt. Pozsonynak egyedül sokkal kisebbek az esélyei. De ha politikai változásra kerül sor, 1999-ben születhet egy elvi döntés, hogy újabb tagországokat vesznek föl 2001 táján. Az USA mintha derűlátóan tekintene egy szlovákiai kormányváltás lehetőségére. Szeretnék, ha Szlovákia demokratikus országgá válna, de hangsúlyozták: ez elsősorban Szlovákia polgárainak az érdeke. Ám világossá tedék: ha Szlovákia polgárainak ez az állapot elfogadható, és újraválasztják a mostani garnitúrát, akkor minek töijék magukat Brüsszelben meg Washingtonban azéd, hogy ez az ország más irányba haladjon? Az oszdák hatádól nyugada emiad nem fognak tömeges harakirit elkövetni. Biztos azonban, hogy a normálisan gondolkodó szlovákiai polgárok számára dagédia lenne, ha az őszi választások után ugyanazok kerülnének hatalomra, akik az elmúlt négy évben bizo- nyítodák, hogy képtelenek civilizált körülmények közöd vezetni az országot. Ha a választások után marad minden a régiben, keményebb reagálások várhatók Európa és Amerika részéről is. A gazdasági elszigetelődés szerintük veszélyes, med nem a diktátorok érzik meg a zsebükön, hanem az egyszerű polgár. Washingtonban azt szuggerál- ták belénk: az ellenzék együd- működése nélkül lehetetlen a politikai váltás, s vállalnunk kell a politikai alternatíva szerepét. A nemzetközi pénzintézetek mire figyelmeztettek? Mindenki látja, hogy ez a fajta politika hosszú távon elfogadhatatlan, s a legfájdalmasabb az, hogy a kormány gazdasági hazárdjátékot űz. Bősi meg mohi erőművet építünk, autópályákba tömjük a pénzt, ám a polgároknak tudniuk kell, hogy ez a pénz az ő zsebükből megy, s a jövőben majd nekik kell komoly áldozatokat hozniuk. A legnagyobb probléma, s ezt a Világbank és a Valutaalap is hangsúlyozta, hogy Szlovákia külső és belső adóssága nagyon megugród. Szlovákia most jut el oda, ahova Lengyelország és Magyarország a nyolcvanas évek második felében, s mindkét ország nagy áldozatok árán tudod ebből a helyzetből kilábalni. Sajnos, Szlovákia polgáraira ez még csak vár. Bárki kerül hatalomra, nagyon nehéz helyzete lesz, med egy szétzilált, eladósodód gazdaságot örököl. Id látom a pici reményt is: ha a politikai alternatíva kerül hatalomra, akkor számíthat türelemre, megédésre, támogatásra a pénzügyi szervezetek és a kormányok részéről is. De a demokráciát eltipró hatalom a Nyugattól nem számíthat megédésre. A Fehér Háznak friss információi vannak Szlovákiáról, önök is ezekből értesültek az újabb igazgatóleváltásokról. Megleped, hogy kérdezés nélkül tudták, mi a helyzet. Az új pozsonyi kormányt nem a politikai összetétele és kinyilatkoztatásai, hanem a tedei szerint fogják megítélni, s ennek egyik fokmérője a magyar kisebbséggel való bánásmód. A külügyminisztérium rangban harmadik embere mondta, hogy a legmegbízhatóbb jelzés az lenne, ha a szlovák parlament a választások utáni első vagy második ülésén elfogadná a kisebbségi nyelvtörvényt. Rosszijszkaja Gazeta Csendőrszerepben a NATO A moszkvai lapok többségükben az orosz diplomácia újabb átütő sikereként édékelték a Jelcin-Milosevics találkozón eléd eredményeket, elégededen könyvelik el, hogy az orosz elnök nem okozod csalódást. Más lapok szerint a jugoszláv vezető nem ted engedményeket, s manipulálta Moszkvát. A Rosszijszkaja Gazeta kormánylap kommentáijában éles szavakkal ítélte el a NATO koszovói törekvéseit, azt hangsúlyozva, hogy az Észak-atlanti Szövetség a világ csendőrének szerepére pályázik. A lap emlékeztet arra, hogy Oroszország nagyon is szívén viseli Jugoszlávia problémáit, hiszen nem is oly régen maga is átélte a csecsen háború tragédiáját. Az Oroszország szempontjából hagyományosan barátinak számító ország példája jól jelzi, hogy milyen következményekkel jár a NATO keleti irányú terjeszkedése. S a NATO vezetői teljesen figyelmen kívül hagyják Moszkva ezzel kapcsolatos álláspontját - keserged az orosz kormánylap. Nasa Borba Milosevics ígéretszegő A belgrádi lapok kommentárok nélkül számoltak be Borisz Jelcin orosz és Szlobodan Müosevics jugoszláv államfő moszkvai tárgyalásairól. A Nasa Borba független napilap viszont idézte Adem Demaqit, a függetlenség párti koszovói albán parlamenti pád elnökét, aki kijelentedé: Milosevics elnök sohasem tadoda meg ígéretét. „Ó mindig olyan marad, amilyennek megteremtede őt az Isten: igyekszik megtalálni annak módját, hogy ne kelljen meg- tadani ígéreteit. Csak ada vár, hogy eljöjjön az ő ideje, s olyan események tödénjenek, amelyek az ő érdekeit szolgálják” - mondta Demaqi. —--------Dö mötör Ede felvételei
