Vasárnap - családi magazin, 1998. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)
1998-06-17 / 24. szám
1998. június 17. Kópé . Nagy Lajos versei ülőparádé repülőgép, lett a levegőég, zengett, zsongott, dörgölt, repült, fordult, pergett, mind a száztíz, fénylő szárnnyal, száztíz bátor püótával, kétszázhúsz ejtőernyőssel, lebegőssel, libegőssel. Jött kétszázhúsz ejtőernyő, égből vígan lengő, sárgán, lilán, alá merészen, dvirágok gyűrűjében leszálltak a réten szépen. Selyemfűre heveredtek, s mert már éhesek lehettek, hátuk vetvén a világnak, csöndesen meguzsonnáztak. Cirkusz A cirkuszban egy porondon forog Feri egy korongon (így tödd rá, úgy tödd rá!), fején csörgősipkát csörget, orrán, lábán labdát pörget (így tödd rá, úgy tödd rá!), perdül, fordul, mordul, kékül, énekelni is kezd végül (így tödd rá, úgy tödd rá!), nekilát egy barna dalnak - a nézők lilát akarnak! (így tödd rá, úgy tödd rá!) Tud ő lilát, bordót, szépet, rózsaszínt meg halványkéket (így tödd rá, úgy tödd rá!), zöldet, sárgát, szürkét, tarkát - megfogta a tündér sarkát! (így tödd rá, úgy tödd rá!) ... lám, most egy kötélen mászik, fejen állva citerázik (így tödd rá, úgy tödd rá!), röppentyűzve hegedűzik, menekül, bár nem is űzik (így tödd rá, úgy tödd rá!) A verseket a Csodalámpás című antológiából vettük, amely a Kalligram kiadónál jelent meg. Balázsy Géza Illusztrációi Kubány Éva A nagy erejű Milón Az ókori olimpiai játékokon Görögország legjobb sportolói vettek részt és mérték össze erejüket a különböző versenyszámokban. Mindenki vágyott arra, hogy megszerezze a gyönyörű babér- koszorút, és olimpiai bajnok legyen. Egyesek olyan kitűnő sportolók voltak, hogy többször is győztek az olimpiai játékokon. Az egyik leghíresebb közülük Milón volt. Hatszor lett olimpiai bajnok birkózásban. Milón Krotón városából származott. Már mint kisfiúnak rendkívüli ereje volt. Rendszeresen edzett, mert híres sportoló akart lenni. Büszke volt az erejére, és szívesen dicsekedett vele a nyilvánosság előtt is. Egyszer, amikor edzésről hazafelé tartott, körülvette néhány ember. Kíváncsiak voltak, vajon Milón tényleg olyan erős-e, mint ahogy beszélik róla. Megszólították: „Sokat hallottunk az erődről. Mi lenne, ha bemutatnád nekünk?” A derék ifjú egy pillanatig sem habozott, és mosolyogva azt kérdezte: „Van valakinél egy alma?” „Igen, éppen egy teli kosárral viszek haza, adok neked egyet” - válaszolta az egyik kíváncsiskodó. - De minek neked az alma ahhoz, hogy megmutasd az erődet?” - kérdezte is mindjárt meglepetten, és átadott Milónnak egy nagy piros almát. „Most aztán nézzetek ide! Ezt a gyönyörű almát csak az ujjaim között fogom tartani a jobb kezemben. Ki tudja kivenni belőle?” - kérdezte magabiztos mosollyal Milón. És valóban, az emberek egymás után hiába próbálták kivenni Milón ujjai közül az almát. Erősen, de mégis olyan óvatosan tartotta a piros gyümölcsöt, hogy még csak meg sem nyomódott. Milónnak olyan ereje volt, hogy senki sem boldogult vele. Máskor egy nagy, sima követ bekent olajjal, felállt rá, és fogadást kötött az arra menő emberekkel, hogy a kőről senki sem tudja őt letaszítani. Az emberek nem hittek neki, mert már az is nagy művészet volt, ha valaki a csúszós kövön csak egy pillanatra is meg tudott állni. De Milón a fogadást ezúttal is megnyerte. Szilárdan állt a csúszós kövön, és nevetett mindenkin, aki megpróbálta őt letaszítani róla. Milón leghíresebb tette az volt, amikor egy fiatal bikát átdobott a vállán, és körülment vele a futópályán az olimpiai stadionban. Az olimpiai játékok résztvevői, az ókori görög emberek többségéhez hasonlóan, nemcsak a testükről gondoskodtak. Ügyeltek arra is, hogy állandóan művelődjenek. A szépségideáljukhoz nemcsak az erő és a fizikai rátermettség, hanem az okosság is hozzátartozott. Milón sem csupán kitűnő sportoló volt, hanem jól is tanult, és érdekelte a számtan. Az iskolában tudta róla mindenki, milyen óriási ereje van. Egyszer lehetősége nyílt rá, hogy ezt ott is bemutassa. Az iskola épülete, ahová járt, már nagyon régi volt. Egyszer, a számtanZdenka Krejcová illusztrációi oran a diákok megdöbbenve vették észre, hogy a mennyezet egy része kezd megrepedezni. „Gyorsan, mindenki fusson ki!” - kiáltotta Milón, és ügyesen felugrott az egyik padra. „Én megtartom a meny- nyezetet, csak hozzatok nekem egypár erős deszkát, amelyekkel a megrepedezett helyeket alátámaszthatom. Csak siessetek már!” És valóban, míg a tanító és a diákok hoztak neki valahonnan a közelből néhány deszkát, két kezével megtartotta a mennyezetet. Ügyesen alátámasztotta velük a megrepedezett helyeket, és amikor meggyőződött róla, hogy a mennyezet nem omlik le, kiment ő is az osztályból. Mindenki köszönetét mondott Milónnak. A nagy erejű fiú pedig örült, hogy segíthetett másokon. Amikor Milón tizennégy éves volt, birkózásban elindult az olimpiai játékokon, és megszerezte a győzelmi babérkoszorút. A birkózók királyának nevezték el. Gondolkodom, tehát... Hogyan telelnek át az éti csigák? A legismertebb csigafaj az éti csiga. Szereti a meleg hőmérsékletet, de ha mégis túl hosszúra nyúlik számára a nyári hőség, visszahúzódik a házába, s a héj szá- jadékánál nyákos váladékot választ ki. A párolgástól így megvédve, nyári álomba esik, s ezalatt minden testi működése lecsökken. Amint azonban nedvesebb idők jönnek, az éti csiga kinyitja házát, hogy ismét táplálék után nézzen. Zöld növényekkel táplálkozik, s csak kivételesen jár rá a gombára. Az éti csigának sok az ellensége. Elsősorban a varjak, seregélyek és szarkák leselkednek rá. A borz, sündisznó és vakond ugyancsak sok éti csigát pusztít. A rovarok közül különösen a lótetű, a futóbogarak, a bábrablók és a dögbogarak nevezhetők az éti csiga ellenségeinek. Július közepétől augusztus közepéig az éti csigát gyakran a talajba ásva találjuk, csak házának felső része látszik ki a földből. Emeljük fel óvatosan a csigát, elég mély üregre bukkanunk, melyben borsó nagyságú petéket látunk. Az üreget a csiga saját maga ássa - ez a folyamat a talaj minőségétől függően 6-12 órát vesz igénybe. Október kezdetén az éti csigák előkészülnek a telelésre. Lustábbak lesznek, nem esznek többet, és gyakran többedmagukkal elbújnak a moha vagy lomb alá. Hogyan telel át az éti csiga? 1. Faágakon 2. Földbe ássa magát 3. Házfalakra tapadva A helyes választ beküldők közül öten könyvjutalomban Megfejtés A június 3-i számunkban közölt feladat megfejtése: a 3-as és a 9-es gyertya. Nyertesek: Matyó Krisztina, Palást; Horesnyík Ervin, Bajta; Molnár Éva, Gúta; Gergely Szilvia, Tornagörgő; Narancsík Ferenc, Nagyabony.
