Vasárnap - családi magazin, 1998. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)

1998-06-10 / 23. szám

Nagyvilág 1998. június 10. 7 A turisták és futuristák ezreit vonzza a század egyik legnagyobb brit építkezése London és az ezredforduló Úgy tűnik, Tony Blair kormányának nem elég a patina - modernizálni szeretne Archív felvétel Deák Péter Az egy éve hatalmon levő brit munkáspárti kormány a jövő év­ben 750 millió fontot fordít egy új idegenforgalmi létesítmény­re és Nagy-Britannia „reklámo­zására”. Tony Blair kormányfő szerint: „Rövidesen éjfélt üt az óra, 1999. december 31-én. A világ tekintete arra a helyre összpontosul, ahol az új évezred kezdődik: a greenwichi délkör­re. Ez nagyszerű alkalom orszá­gunk számára, hogy a világot gyönyörű és ösztönző ünnep­séggel köszöntse. A bizalom és a kaland szellemére van szükség Nagy-Britanniában és a jövő szellemére az egész világon.” Az Évezred Hajnala a világ leg­nagyobb épülete lesz a maga ne­mében. Kilencven méter magas elemekből áll, 67 kilométer ká­belt fektetnek le, és az építése során 150 000 négyzetméter törhetetlen üveget használnak fel. A Temze partján végighúzó­Egyesek szerint isko­lai könyvtárakra, a kórházi ellátás fej­lesztésére nagyobb szükség volna. dó megalétesítmény már most a turisták és a futuristák ezreit vonzza. Egy látogatónak 20, egy családnak pedig 65 font belé­pődíjat kell fizetnie. A tervért fe­lelős miniszter szerint az épület megtekintésével így mindenki jól jár. Az Évezred Hajnala épí­tészeti és mérnöki csúcsteljesít­mény Nagy-Britannia számára, de ezen túlmenően a látogatás egész életre szóló élményt nyújt. Nem mindenki osztja a hivata­los személyiségek véleményét. Az építészek között is akadnak olyanok, akik nem lelkesednek a létesítményért. Szerintük a terv olyan, mint a léggömb, amely hamarosan kipukkad. Sokkal célszerűbb lett volna például arra költeni, hogy min­den iskolának legyen könyvtá­ra, vagy a kórházi ellátás fejlesz­tésére. A befektetés költségeinek felét a kormány az adófizetők pénzé­ből teremtette elő, a többi ma­gánforrásokból származik. De még ez a költségvetés sem fede­zi azoknak a kiállításoknak a költségeit, amelyeket az épület­ben akarnak megrendezni. Ter­vezőjük a párizsi Pompidou Központ egyik építésze, s elkép­zeléséből kiindulva az épület­ben 13 „zóna”, azaz kiállító­terület lesz. A legfontosabb kö­zülük a „testövezet”, amelynek látogatói egy hatalmas szobor segítségével belülről ismerked­hetnek meg az emberi test rej­telmeivel. A „lelki szint” a láto­gatók számára lehetővé teszi a pihenést és az elmélyülést az emberi hitben. Az egész terv a keresztényi elveken alapul, ezért elutasításra talált a többi vallás képviselőinél, akik szer­vesen hozzátartoznak Nagy- Britannia multikulturális társa­dalmához. További övezet szemlélteti az oktatási problé­mákat és a jövő iskolai osztálya­it. Az álomvilág a fantázia szá­mára szolgáltat majd anyagot. Külön helyet biztosítottak a jövő technológiáinak, a tudományos kutatásnak és az új évezred hi- tech játékainak. Az „élő sziget” övezete a környezetvédelmi problémákat tekinti át. A tervért felelős bizottság főha­diszállásán kívül az utca embe­rének eltérő a véleménye az egész ötletről. Feltételeznénk, hogy az Évezred Hajnaláról, te­kintettel a várható anyagi ha­szonra, legkedvezőbben a greenwichi lakosok véleked­nek. Azonban köztük is sok a kétkedő. A legtöbben minden­képpen meg akarják tekinteni az épületet, de nem biztosak ab­ban, hogy utólag nem derül majd ki: ennyi pénzt jobban is el lehetett volna költeni. A brit ezredvégi ünnepségeknek ez a központja csak részét képe­zi egy nagyobb tervnek, amely­nek keretében több fővárosi lé­tesítményt újítanak fel. A magánberuházók lelkesen tá­mogatják a programot, mert az egész világból Londonba vonz­za a befektetéseket. A brit kor­mány az egész évben tartó ün­nepségekre 185 tervet akar megvalósítani. Egyeseket talán a pénzhiány miatt sohasem ad­nak át, mások felépítése pedig tovább tarthat az eredetileg ter­vezettnél. Közéjük tartozik a portsmouthi kikötő, a birmin­ghami ezredfordulói emlékmű, a belfasti 2000 nevű emlékmű és egy új londoni galéria. Egy azonban biztos: Tony Blair Nagy-Britanniája új Anglia-ké- pet és hozzáállást keres, és e jö­vő szimbóluma a greenwichi Évezred Hajnala lesz. Budapesti levél Cigány zarándokok Scipiades Erzsébet Ámult Budakeszi, mikor az úton feltűntek a cigány za­rándokok. Zászlókat vittek, nemzetit, turulmadarasat meg honvédosat, a gyereke­ket pedig díszmagyarba öl­töztették. Furák voltak na­gyon a lajbis-mentés- huszárcsákós cigány kisfiúk, a járókelők meg is moso­lyogták őket, de a zarándo­kok elmagyarázták, így üzennek a magyar cigá­nyoknak: ne menjenek, ne települjenek ki a messzi Ka­nadába, hiszen a hazájuk itt van. A cigány zarándokok a híres makkosmáriai kegy­templomhoz igyekeztek, hol a hívek többnyire a kábító­szeresekért, az ______ al koholistákért, a szerencsejátéko­sokért, a zabolát­lan testiség s egyéb káros szen­vedélyek rabjai­ért imádkoznak, no meg azokért a családtagokért, akik mindezt el­viselik és meg­szenvedik. Fél­útonjártak a za­rándokok, mikor a domonkos rendi szerzetes, Márton atya megjelent. Megáldotta a cigányokat, hatalmas keresztjét az egyik zarándok vállára tette, s a menet nekilódult. A magyar hívek szeme ugyancsak ki­kerekedett, amikor a zarán­dokok, élükön a rasajjal, az apró termetű cigánypappal megérkeztek, és elénekelték a cigányok himnuszát. A magyar hívek csak néztek, amikor az oltár előtt fölsora­koztak a cigányzenészek, kezükbe gitárt és más húros hangszereket vettek, s imádságos énekek helyett szívszorító cigánydalokat kezdtek játszani. - Nem szóltam előre az embe­reknek - magyarázta Már­ton atya, hogy cigány­magyar közös szentmise lesz, mert úgyis annyi ben­nünk az előítélet, s mert a ci­gányok, kisebb csoportok­ban már korábban is el-ellá- togattak ide. Már akkor le­hetett látni, milyen nagy tisztelettel veszik körül a mi Mária-zarándokhelyünket. Erősítőként, fogódzóként kell a hit, a hithez pedig egy kis cigány­kápolna. Azok vagyunk, Szűz Máriát tisztelő cigányok- mondták a zarándokok, s vezetőjük ott, a templomban nyílt le­velet olvasott fel. Arról szólt, mennyire ingatag a helyzetük. Milyen nagy a munkanélküliség, a létbi­zonytalanság, hogy számuk­ra erősítésként, fogódzó­ként kell a hit, a hithez pe­dig egy kis cigánykápolna. Valahol Budapesten. A fővá­rosi közgyűlés állítólag már jóvá is hagyta, hogy helyet, helyiséget biztosít a katoli­kus cigánymissziónak.- Missziós kápolnát szeret­nénk - mondta a vezető -, abba meg roma lelkipász­tort. Persze csak ha már a mostani rasajunknem bírja. _______ Vagyis Dezső bá­csi, akiugrott, megnősült kato­likus magyar pap, aki hosszú évekkel ezelőtt kezdett el foglal­kozni a lecsú- szottakkal, a ci­gányokkal. Ad- dig-addig, míg hivatalosan is ő lett Esztergom- Budapest főegy­házmegye ci­gánymissziójának a vezető­je. Helyiség híján a misszió persze mindig ott van, ahol Dezső bácsi. Angyalföldön, Monoron, esetleg a VIII. ke­rületben, ahol lakik. Egy ideig szentmisét a XIII. kerü­letben, a Béke téri templom­ban tartott vasárnap délutá­nonként, de másfél év után a magyar hívek arról kezd­tek suttogni, talán újra kel­lene a templomot szentelni. Jobb a békesség - döntött Gergely Dezső -, s a cigá­nyok azóta jutnak elvétve ci­gány szertartású, részben ci­gány nyelvű katolikus szent­misékhez. Persze a rasaj, ki­nek a kinevezése 2000 au­gusztusában jár le, nem nyugszik. Összebeszélt Már­ton atyával, s együtt eszel­ték ki, hogy a makkosmáriai kegytemplom ezentúl a pes­ti cigányság hagyományos búcsújáróhelye is lehet. A ci­gány-magyar szentmisén rendbontás nem történt, a padsorokból is csak onnan tünedeztek el a hívők, ahol sietős magyarok ültek. V a sárnapi koktél Frank Sinatra és Bartók Éva Egy ausztráliai nő azt állítja, hogy a közelmúltban elhunyt Frank Sinatra és Bartók Éva magyar színésznő gyermeke. Deana Moore Sydneyben él. A Sydney Daily Telegraph sze­rint nem azért fedte fel kilétét, hogy az örökségből részesül­jön, csupán arra vágyik, hogy a Sinatra család elismerje a lé­tezését. Deana Moore 41 éve született Bartók Éva és Sinatra románcának eredményeként. Az énekes-színész akkoriban éppen válófélben volt második feleségétől, Ava Gardnertől. A nő elmondta: Sinatra nem tar­totta a kapcsolatot anyjával, s az egyetlen jelzés, hogy tudott a létezéséről, egy távirat volt, amelyet a születési értesítésre küldött. Ennyi állt benne: „Kö­szönöm”. Bartók Éva az ötve­nes években a pletykalapok szereplője volt, és filmjeinél (A vörös kalóz, Victoria és hu- szárjaijnagyobb feltűnést kel­tettek szerelmi viszonyai, töb­bek közt éppen Sinatrával. Öt­ször ment férjhez, de csak egy házassága számított, amelyet 1955-ben Curd Jürgensszel kötött. Háromezer vendéggel ünnepelték az esküvőjüket, ti­zenöt hónap múlva elváltak. A csúnya jelenetek, veszekedé­sek és a válás ellenére Curd Jürgens - aki egy autóbaleset következtében nemzésképte- lenné vált - örökbe fogadta volt neje 1957-ben született kislányát, Deanát. Eddig csak találgatni lehetett, ki lehet a lány apja... Bartók Éva magá­nyosan él Londonban. Milliói, luxusautói, villái, nercbundái mind oda vannak. Az egykori filmsztár szerint: „Isten fonto­sabb, mint a hírnév és a pénz”. Sinatra feleségével, Barbarával, aki 1976-tól haláláig „kibírta” vele Egy házassága számított igazán, amelyet Curd Jürgensszel kötött

Next

/
Oldalképek
Tartalom