Vasárnap - családi magazin, 1998. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)
1998-05-13 / 19. szám
Politika 1998. május 13. 3 Hét nap a belpolitikában: április 30. - május 6. Netán az utolsókat rúgja? Madi Géza __________________ Úja bb hét nap telt el Szlovákiában anélkül, hogy eget rengető vagy váratlan belpolitikai esemény történtvolna. Aparlament nem választott államfőt; a szak- szervezeti konföderáció és több politikai erő is megünnepelte május elsejét; a szövetségi pártról tárgyaló Magyar Koalícióban ezúttal a választási lista összeállítása kapcsán merültek fel újabb ütközőpontok; az egy ideje már csak kéthetente összeülő kormánynak a szokásos keddi ülésnapon is „szabadnapja” volt - „helyette” az SZDK programtanácsa ülésezett, mert a kabinettel ellentétben az ötpárti ellenzéki koalíció kezd formába jönni. Május van, s az országnak immár harmadik hónapja nincs köztársasági elnöke. A harmadik forduló második körében - a papírformának megfelelően - ,em Brigita Schmögnerová (DBP), sem pedig Milan Se- cánsky (DSZM) nem szerezte meg a szükséges 90 szavazatot. Folytatódhat tehát a lassan véget nem érő tévésorozathoz hasonlító államfőválasztás. A hónap végére kiírt negyedik forduló előtt már a Szlovák Nemzeti Párt is jelentkezett, méghozzá meglepetésre mindjárt két jelölttel. Vajon mi a célja Slotá- éknak azzal, hogy - nem hivatalosan -Jozef Prokes parlamenti képviselőt és Ján Sítek védelmi minisztert is benevezik? Ez nem derült ki Anna Malíková első al- elnök május 4-i nyilatkozatából. Ha abból indulunk ki, hogy a nemzetiek meg akarják nyerni a többi parlamenti erő támogatását, akkor nem ezt a két szeAmit tehát kiejtenek a szájukon, azt közük a lapok. mélyt kellene csatasorba állítaniuk, mert az ellenzék számára egyikük sem elfogadható. Az SZNP két koalíciós partnere közül például a DSZM képviselői bizonyára nemigen szavaznának Sítekre - például a mozgalom színeit képviselő minisztériumi államtitkárhoz fűződő, ideálisnak egyáltalán nem minősíthető viszonya miatt. Marad tehát az ország semlegességét szorgalmazó Prokes. Ha minden kormánykoalíciós képviselő támogatná is, az ellenzék és a DBP néhány igenje nélkül ő sem lehet köztársasági elnök. Szerencsére. „A Magyar Koalíció Tanácsa lezártnak tekinti az eddigi nyilvános vitákat, és azoktól a jövőben tartózkodik. Célunk a politikai megegyezés, amelynek a szlovákiai magyarok érdekeit kell szó! - gálnia” - olvasható a hároi gyár politikai erő vezető’' szövetségi párt létrehoz április ín tartott ülésen nyilatkoz. végén. Az Új c nyilatkozva Csáky Pa MKDM alelnöke megjegyezte: „A gusztustalan sajtóvitákat leállítjuk, mert öngólokat rúgtunk ezekkel az elmúlt hetekben.” Mindenkinek be kell látnia, hogy nem az újságírók tették gusztustalanná a lapok címoldalára került vitákat. A magyar politikusok sem cáfolhatják, hogy már csaknem kilenc éve azt mondhatnak, amit akarnak. Tehát amit kiejtenek a szájukon, azt közlik a lapok. Vannak nézeteltérések, de mindenképpen szükség van a megegyezésre. Már csak azért is, mert Vladimír Meciar kormányfőnek - a választási törvény tervezett módosításának a bejelentésével - megint sikerült összeugraszta- nia az időnként nem egységesen fellépő ellenzéki és magyar politikai erőket is. Kis iróniával azt kell írnom: most már tényleg meg kellene változtatni a választójogi törvényt, hogy legyen „értelme” a sok veszekedésnek. Bár a kormány szerint a választások előtt elegendő, hogy csak kéthetente ül össze - amit azzal indokolt, hogy elegendő törvényt készített elő a parlament v imára -, mégis megváltoztatta eredeti elgondolását, s több olyan jogszabály-módosítást hagyott jóvá, amely valószínűleg az alkotmánybíróság elé kerül. A helyhatósági választási törvény beharangozott megváltoztatása után a kabinet gyorsított eljárásban akarja módosíttatni a törvényhozással a községekről szóló jogszabályt is. A belügyminisztérium szerint a párkányi és a szentgyörgyi népszavazás tette szükségessé az utóbbi törvény oly módon való megváltoztatását, hogy lehetővé váljon a törvénysértő községek hárommillió koronáig terjedő megbírságolása is. Amit a Meciar-kabinet közel négy év alatt nem tett meg az önkormányzatok ellen, azt megbízatásának utolsó heteiben még mindenáron meg akarja lépni. Csak nem az utolsókat rúgja? Nem történt áttörés a közel-keleti békefolyamatban Jasszer Arafat Tony Blair brit kormányfővel folytatott múlt keddi londoni tárgyalásain sem. A palesztin vezető e hét elejére fehér házi látogatásra szóló meghívót kapott, ám magukat megnevezni nem kívánó amerikai kormánytisztviselők pesszimistán nyilatkoztak annak lehetőségéről, hogy rövidesen egy tárgyalóasztalhoz ülhessen Bili Clinton, Arafat és Netanjahu izraeli kormányfő. Az utóbbi Arafat szerint nem hajlandó a kompromisszumra, a részleges ciszjordániai kivonulásra, s megszegi a palesztinokkal kötött megállapodásokat. CTK/AP-felvétel Somogyi Tibor felvételei Beszélgetés Mészárosné dr. Lampl Zsuzsanna szociológussal, a Spectator TM kutatásvezetőjével Várhatóan a magyarok 90 %-a megy szavazni P.Vonyik Erzsébet _________ A szlovákiai magyar politikusi és pártpreferenciákra vonatkozó adatokat olykor-olykor a Focus ügynökség teszi közzé, ezek azonban a Spectator Társadalomkutató Műhely munkatársai szerint szakmailag értékelhetetlenek és pontos következtetésekre alkalmatlanok, mivel az országos méretben ezer megkérdezett polgár körébe száznál több magyar nemzetiségű eleve nem kerülhet be. A műhely által folytatott kutatásról és eddigi eredményeiről annak vezetője, Mészárosné dr. Lampl Zsuzsanna nyilatkozik. Kinek a megbízásából készülnek a kutatások? A budapesti Balázs Ferenc Intézet (BFI) a helyi társadalomkutató műhelyekkel karöltve 1994 óta végez nemzetközi összehasonlító szociológiai kutatásokat a szlovákiai, az erdélyi, a kár-' pátaljai és a vajdasági magyarok körében. A szlovákiai partnerszervezet, a Szepsiben székelő Spectator Társadalomkutató Műhely 1995-ben kért fel független kutatóként a programok vezetésére. Azóta három kutatásunk készült el: 1995- ben az értelmiségkutatás, 1996-97-ben az asszimiláció és az iskolaválasztás, valamint az anyanyelvhasználat összefüggéseit taglaló kutatás, 1997- ben pedig a reprezentatív értékrendkutatás. Sem hazai, sem más párt, de egyéb politikai szervezet sem rendelt tőlünk ez idáig kutatást. A témát magunk választjuk meg, nem valamiféle divathullámoknak, hanem a kisebbségi lét prioritásainak megfelelően, s a BFI mint csúcsszerv a programmenedzselés általánosan bevett szokásai szerint ezekhez a témákhoz teremti meg az anyagi fedezetet. Mennyire tekinthetők pontosaknak a felmérések? Nem klasszikus közvéleménykutatásokat végzünk, tehát hogy egy adott időpontban ki, mit és mennyire tart fontosnak, hogyan rangsorol, hanem a kisebbségben élő magyarok életének mozgatórugóit próbáljuk feltérképezni, amit eddig még rajtunk kívül senki sem csinált. Ezért beszélünk kutatásról, nem pedig felmérésről. A szociológus mindig élő rendszerrel, a társadalommal dolgozik, tehát tökéletes pontosságot sosem érhet el. A szigorú módszertani szabályok megtartásával azonban garantálható az ún. reprezentativitás, tehát hogy a mintasokaság bizonyos paramétereket tekintve a valóság modelljeként szerepelhessen. Legutóbbi kutatásunk során a felnőtt szlovákiai magyarokat nemek, korcsoportok, iskolai végzettség, a települések nagyságrendje, tömb-szórvány és régiók szerinti megoszlásban kérdeztük. A szlovák közvélemény-kutatók ugyanezzel a módszerrel dolgoznak, ám számukra, érthetően, Szlovákia valamennyi felnőtt lakosa képezi az alapot, nem a magyarok; így mintavételük az összlakosság szintjén ugyan reprezentatív, de a magyarság szintjén nem az. Honnan ered az Új Szóban megjelent feltételezés, hogy a Spectator TM az Együttélésnek kedvező eredményeket mutat ki? - hiszen a táblázatok nem ezt mutatják. A szociológusnak mindig számolnia kell azzal, hogy valakinek nem tetszenek majd az általa feltárt tények, és részrehajlással, manipulációval vádolják. Ezzel csak úgy lehet együttélni, ha az ember érti a szakmáját, és tiszta a lelkiismerete. Kutatásainkat a kérdésfeltevésektől a zárójelentés megírásáig egyedül végzem, sem a BFI kutatási igazgatója, dr. Dobos Ferenc, sem a Spectator TM igazgatója, Mihályi Molnár László nem szólnak bele, ezért a kutatások eredményeiért csakis én vagyok a felelős. Nekem nem a pártok és politikusok előtt kell tisztának lennem, hanem Isten előtt, aki számon kérne minden hamisságot. Időszerűek, közérdekűek, ám eddig mégsem kerültek nyilvánosságra a tavalyi kutatás eredményei. Miért? Három évig keményen dolgoztunk, s nemigen jutott idő a publikálásra. Január óta azonban már a sajtóban jelentek meg részeredményeink, külföldi kutatótársaimmal pedig interjúsorozatot adtunk a BBC rádiónak. Ám nem egy-egy kellő időben felvillantható adatra „utazunk”, hanem alapvető összefüggések, alapvető identitás- és értékrendtípusok feltárására. E bonyolult összefüggéseket pedig nem lehet 2-3 oldalon ismertetni. Mit mutatnak a magyar pártok és politikusok preferenciái? Az ezeket tartalmazó részdokumentációt a három magyar pártelnök még januárban megkapta. Az 1997 nyarán 600-as mintán lefolytatott adatfelvétel eredményei szerint a megkérdezettek 59,7 százaléka biztosan, 26,2 százalékuk valószínűleg elmenne szavazni. 42,4 százalékuk szerint a magyar pártoknak a választásokon választási koalícióban, 45 százalékuk szerint egy pártba tömörülve kellene indulniuk. (További adatok a 4. oldalon.) Právo Összeesküvés volt? Václav Klaus tavaly őszi távozása a kormányfői posztról, illetve a júniusra kiírt idő előtti képviselő- házi választások állítólag titkos összeesküvés eredményei, amelyben Václav Havel államfő és Jan Rumi volt belügyminiszter is részt vett - olvasható a dokumentumban, amelynek másolatát a baloldali Právo közölte. Az „összeesküvők” a csehül írt, de a szlovák belügyminisztérium pecsétjével ellátott irat szerint döntöttek arról, hogy kormányválságot előidézve menesztik Klaust, és kikényszerítik az előrehozott választásokat. A dokumentumot ismeretlen személyek juttatták el néhány prágai szerkesztőségbe. Zeman már korábban megkapta, s átadta az ügyészségnek. Szerinte a dokumentumból kitűnik, hogy a korábban Rumi vezette belügyminisztérium folyamatosan provokációkat készített elő a szociáldemokraták ellen, így próbálva lejáratni őket a közvélemény szemében. Rumi ezt határozottan tagadta, a dokumentumokat hamisítványoknak tartja. Süddeutsche Zeitung Partnerből ellenség Régóta nem tapasztalt feszültség jellemzi a német-francia viszonyt, amiért döntően Jacques Chirac francia elnök felelős. Az Európai Központi Bank elnöki posztjának betöltése kapcsán kirobbant, kompromisszummal végződött kínos brüsszeli vita után nem tudni, mi lesz a sorsa a német-francia tengelynek, amelyet Adenauer kancellár és Charles de Gaulle francia elnök kovácsolt. A német-francia kibékülés teremtette meg az európai egyesülési folyamat és a közös valuta alapját. „Az egykori ellenségekből partnerek lettek, és testvéri viszony alakult ki. De nem kétséges, hogy melyik a nagyobb jogokkal rendelkező idősebb testvér.”
