Vasárnap - családi magazin, 1998. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)
1998-05-06 / 18. szám
10 1998. május 6. Kópé Dénes György Az egér Cincogás van a kamrába’ egér jár a szallonnára. A csücskét már le is rágta, de nem gondolt a macskára. A szöcske Szöcske Samu vígan ugrál a felvidéki csordákétnál. Ha elfárad, lapulevél hűvösében cirpel, henyél. A rózsabogár Hét ágra süt a napsugár, elszunnyad a rózsabogár, sziromlevél a vánkosa, nem álmodik rosszat soha. Arák A rák mindig hátra mászik, vizek mélyén kotorászik, amíg vadászútját rója, csitteg-csattog az ollója. A hernyó A fa zöldjét hernyó rágja, jól működik rágókája. Hernyó Henrik vidáman él, a fáról meg fogy a levél. A sárgarigó A kert mélyén hull a dió, szépen szól a rigótrió. Mire lekopik a dió, délre száll a sárgarigó. A bálna Hatalmas állat a bálna, jó vastag a szalonnája. A végtelen tengeren át méltósággal úszik tovább. Rácz Noémi rajzai Francia mese Hogyan lelte meg Mirkó királyfi az aranyvirágot Reich Károly illusztrációja Volt egyszer egy király, volt annak három fia. Ennek a királynak az egyik szeme mindig sírt, a másik mindig nevetett. Megkérdezte egyszer a legkisebb fia - Mirkó királyfi mi az oka annak, hogy király apja egyik szeme sír, a másik nevet.- Nagy oka van anak, édes fiam - mondta a Fehér király, mert ez volt a neve. - Voh nekem egy vitéz barátom, a Fekete király, hej, sok ellenséggel megvívtunk mi ketten legény korunkban! Aztán egyszer úgy esett, hogy el kellett válnunk. Volt ennek az én barátomnak egy tündér keresztanyja, az megmondta nekem, hogy három derék fiam lesz, de jó király csak abból lehet, aki majd megtalálja, az országomba el is hozza a Fekete király birodalmában termett aranyvirágot, meg melléje még egy aranyalmát is. Nevet az egyik szemem, mert három derék fiam van, sír a másik szemem, mert azt sem tudom, hol-merre van a Fekete király birodalma; hogyan is várhatnám, hogy valamelyik derék fiam elhozza az aranyvirágot, meg az aranyalmát?- Egyet se búsulj, édesapám! - mondta Mirkó királyfi. - Elmegyek én is, meg két bátyám is, haza sem jövünk aranyvirág meg aranyalma nélkül. így is lett. Csakhogy a fehér király istállójában két szép paripa volt bekötve, azt elvitte a nagy útra a két idősebb királyfi. Mirkónak egy öreg, sovány gebe jutott. Megveregette Mirkó királyfi a gebe oldalát, s szelíd szóval biztatta:- Egyet se félj, derék öreg jószágom! Megitatlak, megetetlek minden reggel, minden este, valahogyan majd csak eljutunk a Fekete király országába. Azzal felült a gebe hátára, s a testvérbátyjai után ő is elindult a hosszú útra. Mikor esteledett, megszólalt az öreg ló:- Mit parancsolsz, édes gazdám? Szálljak-e, mint a szél, vagy röpüljek-e, mint a gondolat? Mert tudd meg, hogy táltos vagyok én, csak azt vártam, hogy szelíd szóval szóljanak hozzám.- Röpülj, lovam, táltos lovam, röpülj, mint a gondolat! - örvendezett Mirkó királyfi. Röpült is a táltos, röpült, mint a sebes gondolat; a hold sem világolt még az égen, Mirkó királyfi a Fekete király palotájának udvarába ért. A palota ablakából éppen kinézett a Fekete király szépséges lánya.- Hát te ki vagy, galambom?- kérdezte Mirkó királyfi.- Én a király lánya vagyok, de mit keresel az én apám udvarában, te idegen vitéz?- Téged kereslek, galambom, mert nálad szebb aranyvirágot még nem látott a szemem! Most már csak az aranyalmát kell megtalálnom! A király leánya becsapta az ablakot, sehogyan sem értette, mit akar az idegen vitéz. Akkor Mirkó királyfi meg a táltos paripa háromszor megkerülte a palotát. A Fekete király meg a szépséges leánya kijöttek a palotából, de ahogy átlépték a küszöböt, a király aranyalmává, a leánya meg aranyvirággá változott. Mirkó kiályfi a kalapja mellé tűzte a virágot, az almát meg zsebre vágta, s mint a sebes gondolat, szállt vissza az édesapjához.- Apámuram, meghoztam az aranyalmát, meghoztam az aranyvirágot, aztán most már nevessen ám mind a két szeme! Bartócz Ilona átdolgozása A karavánszerájok A Közel- és Közép-Kelet államaiban sok helyütt kietlen kősivatagok vagy magas sziklás hegységek nehezítették a kereskedők útját. Kereskedni mégis kellett. A térség fontosabb kereskedelmi útvonalait erődítményszerű épületek, karavánszerájok szegélyezték. Azonos szerepű építmények már a bizánci vagy a még korábbi időkben is léteztek. Főképp a viszontagságos karaván- utak fáradt utasait voltak hivatottak elszállásolni, s ellátták az állatokat, megőrizték az árukat. Léteztek olyan karavánszerájok is, amelyek őrállomásként működtek. Ezek egyebek között a birodalmat járó uralkodók - és népes kíséretük - elszállásolásáról is gondoskodtak. A karavánszerájok többségében fizetni kellett a szolgáltatásokért. A tekintélyesebb karavánszerájok építési és fenntartási költségeit az uralkodók fedezték a többi állomás bevételének megadóztatásából és adományokból. Az ókori geográfusok tudományát dicséri, hogy napjaink mérnökei, útépítői sem tudtak jobb útvonalakat találni: az autóutak és vasútvonalak mind a régi karavánutak mentén húzódnak. A tevehajcsárok századunk elején köveket szórtak az utakra, hogy rajtuk az autóközlekedést megakadályozzák. Az autós szállítást persze nem tudták visszaszorítani, s a karavánszerájok kora végképp leáldozott. Ám sok helyütt a sajátos stílusú, szép kivitelű, egykoron létfontosságú épületek ma is ott sorakoznak az út mentén - összeomlófélben. (ÉT) Gondolkodom, tehát,,. A zsiráf lábainak erőteljes csapásaival védekezik. De melyik a legfejlettebb érzékszerve? A kép (a CTK felvétele) két órával azután készült, hogy a zsiráfkölyök világra jött az Ústí nad Labem-i állatkertben, és talpra állt. A kicsi zsiráf születésekor 180 cm volt. Egyébként a zsiráfanya 465 napi vemhesség után egyetlen borját hoz világra, s ez tíz óra elteltével már szaladgálni tud. Három héttel születése után a kis zsiráf már elfogyasztja első növényi táplálékát, és négy hónapos korában kezd el kérődzni. A zsiráf okos, értelmes állat, rendkívül kedves is, és nagyságához képest igen jóindulatú, békés, szelíd lény, amely nemcsak a maga fajával fér meg békésen, hanem más állatokkal is együtt szokott élni, hacsak azok nem válnak terhére, vagy nem törnek vesztére. Veszély esetén a zsiráf jól tud védekezni, de nem a szarvaival, hanem hosszú, inas lábainak erőteljes csapásaival. Olyan erejű ütéseket tud így osztogatni, amiknek még az oroszlán is áldozatául eshet. Kérdésünk, amelyre válaszotokat várjuk, a következő: Melyik a zsiráf legfejlettebb érzékszerve? 1. A szaglása 2. A hallása 3. A látása A helyes megfejtők közül öten könyvjutalomban részesülnek. Megfejtés Az április 22-i számunkban közölt feladat megfejtése: a pelikánok húsevők. Nyertesek: Istók Júlia, Ajnácskő; Brestiansky Tamás, Fülek; Hegedűs Éva, Búcs; Köböl Klaudia, Péterfala; Kendi Adrián, Zétény.
