Vasárnap - családi magazin, 1998. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)

1998-05-06 / 18. szám

Politika 1998. május 6. Hét nap a belpolitikában: április 23-29. Gyűlöletkeltés és ígéretek Madi Géza _________________ Úg y tűnt, hogy a katolikus fő­papok végső elkeseredésükben intéztek nyílt levelet a kor­mányfőhöz és a parlament el­nökéhez. A püspöki üzenetet olvasva azonban rájöhettünk arra, hogy a kilenc egyházi méltóság - úgymond - már ré­gen túljutott az elkeseredés ha­tárán, és kemény hangot hasz­nálva felsorolta a Meciar- rezsim előidézte problémákat, visszásságokat, törvénytelen­ségeket. A püspökök bizonyára hittek abban, hogy a kormánykoalíció végre megfogadja tanácsaikat. Mert a levélben nemcsak bírá­lat volt: aláírói a sorok között elrejtették a megoldások kul­csát, úgy, hogy azt ne csak a polgárok, hanem ajelenlegi ko­alíció legelvakultabb vezetői is megtalálhassák. Az ország megosztottságát főleg a politi­kai gyűlöletkeltés idézte elő - írták, arra utalva, hogy ha az utóbbit felszámolják, akkor az előbbi is megszűnik. Ilyen egyszerű lenne ez. De nem Szlovákiában. Megszok­hattuk már, hogy a kormány rögtön ellentámadásba megy át, ha valaki egy rossz szót me­részel mondani róla. Most is ez történt. Vladimír Meciar „a po­litikába való szerencsétlen be­avatkozásnak” minősítette a főpapok lépését. Természete­sen ezzel azt akarta mondani, hogy ahol ő az úr, ott másnak, esetleg más véleménynek nincs semmi keresnivalója. Sajnos, az elmúlt csaknem négy évben ez mindig is így volt, és a mi­niszterelnök minden erejével Enyhén szólva ez is csak választási mézesmadzag. azt szeretné, ha az őszi válasz­tásokat követően is így marad­na. És még azután is jó ideig - legalább 2010-ig. Mert erre le­het következtetni az április 25-26-án tartott DSZM- közgyűlésen elhangzottakból. Egyórás beszédében Meciar a harmadik évezredbe megdi- csőülve átvonuló politikai erő­ként jellemezte mozgalmát, mondván: a DSZM vezényleté­vel Szlovákia a világ ötödik leg­fejlettebb állama lesz. Enyhén szólva ez is csak választási mé­zesmadzag. Ami a gazdasági „fejlődést” illeti: ha úgy (nem) haíad, mint eddig, még ma­dzagra sem futja, nemhogy mézre. A banánköztársaságok között pedig az állítólag az Eu­rópai Únióba igyekvő Szlová­kia számára az ötödik hely nem nagyon előkelő. De hagyjuk a jövőt, bízva abban, hogy más­képp alakul. Kilenc esztendő elteltével - a DSZM-közgyűlés idején - is­mét megélhettük, hogy a tévé élő adásban közvetítse egy po­litikai erő tanácskozását. Nem is volna baj, ha nemcsak egy - történetesen a közszolgálati intézményt hatalmába kerítő - mozgalom tanácskozásáról számolna be ily módon, hanem a többi - kormány- és ellenzéki - párt hasonló üléséről is, még­hozzá műsorváltozást beiktat­va. A pártállamban volt leg­utoljára kötelező, hogy a tele­vízió éltesse az ország vezetőit. 1998 áprilisának utolsó szom- batján-vasárnapján tanúi le­hettünk annak, hogy erre a ha­talom jelenlegi tévés szekérto­lói is képesek. Jó volna, ha ez lenne a csúcs, s a tévé e tekintetben a jövőben nem próbálná meg önmagát is felülmúlni. A Magyar Koalíció tagjai a múlt szerdán mégis megállapodtak a szövetségi párt bejegyez­tetéséről. Néhány nappal ko­rábban már úgy látszott, hogy a három magyar politikai erő ve­zetői megegyeznek, és megszü­lethet a Magyar Koalíció Pártja bejegyeztetéséről szóló döntés, amely a Magyar Koalíció létre­hozásáról négy évvel ezelőtt született megállapodáshoz ha­sonló. Létre is jött, jóllehet az április 25-i tanácskozás ered­ménytelen volt, ugyanis az Együttélés újra a szövetségi párt alapszabályát akarta meg­vitatni. Van, amikor rossz a késlekedés, van, amikor kifejezetten jó, ha késik vagy elmarad az ígéret megtartása. Mint például a párkányi polgármester elleni feljelentés esetében. Noha a kormányfő és a belügyminisz­ter is többször kijelentette, hogy az április 19-i referendum megtartása miatt bűnvádi eljá­rás indul Ján Oravec, illetve a helyi választási bizottság tagjai ellen, a múlt hónap utolsó szer­dájáig semmiféle lépés nem történt az ügyben. Mohiban megkezdték a nukleáris fűtőanyagok behelyezését. Roha­mosan közeleg az atomerőmű „éles” startjának a dátuma, július dereka, így a Greenpeace környezetvédői az erőmű bejáratásakor tiltakoztak a tervezett beindítás ellen. Ugyancsak a múlt héten elsősorban Mohiról váltott szót Bécsben Vladimír Meciar osztrák kollégájával, Viktor Klímával, akinek állítása szerint megígérte, hogy utasítására addig leállítják a fűtőanyaggal való feltöltést, amíg e hét derekán osztrák szakértők nem végeznek helyszíni szemlét. Ám a szllovák kormányfő ezúttal is lódított, hiszen az erőmű illetékesei ilyen utasításról nem tudtak. TA SR-felvétel Interjú Kvarda Józseffel, az Együttélés alelnökével, az alkotmányjogi bizottság tagjával Az önkormányzatok ellehetetlenítése a cé] P.Vonyik Erzsébet __________ Kva rda József szerint a parla­mentben gyorsan el akarják fo­gadtatni az önkormányzati vá­lasztásokra vonatkozó törvény- tervezetet, így megelőzendő, hogy a viták és az indulatok ma­gasra csaphassanak. Milyen műhelyben készülhe­tett a törvényjavaslat? A kormány terjesztette ugyan be, mégis úgy nevezném: maticás törvénytervezet. Stanislav Bajaník, a Matica slovenská alelnöke egy vitamű­sorban elárulta, hogy az ő el­képzelésüket fogadta el a kor­mány. Ennek lényege, hogy Dél-Szlovákiában az állandóan leszavazott szlovákságot kell helyzetbe hozni. Mi a tervezet legfőbb vonása ? Lényege, hogy a választások nemzetiségi alapon történ­nének. Nem tudok arról, hogy Csehszlovákiában 1918 óta et­nikai alapon bonyolították vol­na le az önkormányzati válasz­tásokat. A jelölteknek fel kellene fedni­ük nemzetiségüket? A képviselőjelöltek nemzetisé­gét fel kellene tüntetni. A listá­kon az önkormányzat által meghatározott képviselői he­lyeket az etnikumok részaránya szerinti osztananák fel ott, ahol a más etnikum eléri az öt száza­lékot. A képviselői helyeket az etnikumok között az 1991-es népszámlálás adatai szerint osztanák el. Ha tizenöt tagú az önkormányzat, s a lakosság negyven százaléka szlovák, hat­van a magyar, akkor ilyen arányban kell felosztani a listán a képviselői helyeket is. Kik indíthatnának jelölteket? Ha elfogadják a javaslatot jelen­legi formájában, akkor csak az a párt, szervezet vagy társulás ál­líthat képviselőjelölteket, amely az adott járásban a községek legalább egyharmadában meg tudta ezt tenni. Egyértelművé vált, hogy az új területi-köz­igazgatási felosztást ehhez a törvénytervezethez szabták. Ahol lehetett, úgy alakították ki a járásokat, hogy a magyar pár­tok ne tudjanak a falvak egyhar­madában jelölteket állítani. Mely járásokban eshetne meg? A keleti járásokban és a nyitra iban jó, ha néhány községben képesek leszünk jelöltállításra. Képviselő esetében kizárt a koa­líciókötés, így sehol sem indít­hatnánk közös jelöltet az SZDK- val. A kormány ezt alaposan át­gondolta. Miként történne a szavazás? A szavazócédulán felsorolnák a jelölteket állító pártokat és tár­sulásokat, s ezek annyi jelöltet állíthatnának, mint a helyi kép­viselők száma. A legbonyolul­tabb ott lenne a szavazás, ahol etnikailag megosztott a szava­zólap. Ezen feltüntetnék, hogy mennyi képviselőjük lehet a szlovákoknak, magyaroknak vagy a romáknak. Itt viszont csak a nemzetiségnek kijáró képviselői helyre lehet szavaz­ni. Tehát ha tizenötből kilenc a magyar, akkor csak kilenc kari- kázható be. Ha tizediket is be­karikáz valaki, érvénytelen a szavazata. El kell magyarázni az embereknek, hogy például olyan faluban, ahol 10:1 lesz az arány a magyarok javára, a ma­gyar szavazópolgár nehogy 11- et karikázzon, mert érvényte­len a szavazata. Uszításjellegű lesz, mert a szlovák azt fogja mondani: nehogy a magyart karikázd be, mert érvénytelen, s magyar részről ugyanígy. Állítólag nagyobb szerephez jutnának a járási hivatalok is A törvényjavaslat az állami szervekkel való együttműkö­désre kötelezi a községet. Ma­gyarán: nem a helyi választási bizottság határozatát fogja ér­vényesíteni a helyi szava­zatszedő bizottság, hanem a já- rásihivatal-főnök parancsát, el­lenkező esetben törvényt sért. így vitás esetekben mindig a hatalomnak lesz igaza. A helyi választási bizottság betöltetlen helyeit is a járási hivatal tölti be a pártok ajánlásai alapján. Hogyan szavazhatnának az állí­tólag állampénzen magyar vi­dékekre települtek? Csak az választhat, akinek ál­landó lakhelye van a község te­rületén. Ezért fontos, hogy az összes új bevándorlót letelepít­sék. A tömeges betelepítések összefüggésben vannak a helyi választásokkal, akárcsak a terü­leti átszervezés. Hogy fog eligazodni a szavazó ebben a szövevényes rendszer­ben? A Magyar Koalíciónak tájékoz- tató-felvilágosító munkát kell felvállalnia. A választási bizott­ságok általunk jelölt tagjait gyorsan ki kell jelölni, és tanfo­lyamon alaposan el kell magya­rázni nekik, mit is ír elő a tör­vény. A javaslat szerint tiltaná a helyi hangosbemondó haszná­latát kampánycélokra a kam­pány idején. Pedig a polgármes­ternek falun ez az egyedüli mediális lehetősége. Mi a törvénytervezet célja? Bárki állíthat jelöltet, így fella­zul az önkormányzat, rengeteg érdek kerül be a testületbe, je­löltet indíthatnak a tűzoltók, a vadászok, a nőszövetség, a fut­ballcsapat az edzőt, a pártok meg kiszorulnak. Hogyan fog működni az önkormányzat? A társulások nem foglalkoznak majd a közügyekkel, a polgár- mester pedig megőrülhet. Erre megy ki a játék! Hogy ne mű­ködjön az önkormányzat, és in­nen csak egy lépés a nemzeti bi­zottsági rendszer, amelyben fentről diktálnak. A törvény cél­ja az önkormányzatok ellehe­tetlenítése és káosz teremtése, amelyben a diktatúra teremt rendet. Le Figaro „Kivárok” Ha megtartanák az orosz adózá­si-pénzügyi törvényeket, a lakos­ság felét börtönbe kellene zárni. Meg kell változtatni a játéksza­bályokat, megadva az emberek­nek a lehetőséget, hogy kilépje­nek az illegális szférából, ahova szándékuk ellenére kényszerül­nek - jelentette ki Alekszandr Lebegy a Le Figaróban megjelent interjújában. Lebegy, aki két­ezerben sorompóba lép az orosz elnöki posztért, elismerte, hogy választási kampányát jelentős részben üzletemberek finanszí­rozzák, „akiknek elegük van ab­ból, hogy páncélozott autókban kell furikázniuk, rácsok mögött kell élniük. Elegük van abból, hogy olyan országban éljenek, ahol a tehetősség veszélyes az egészségükre - ezért pénzelik kampányomat.” A volt tábornok elmondta: sokat tanult a politi­kát illetően: a katona által elvárt azonnali eredmények helyett megtanult türelmesnek lenni, ha kell, kivárni - hosszú játszmák végére koncentrálni. Financial Times: Szekér elé lovat Az amerikai szenátus „Moynihan szenátor szerint a lovat kötné a szekér elé”, ha Magyarország, Csehország és Lengyelország NATO-felvételét elhalasztaná e jelöltek EU-csatlakozásáig - tu­dósít a lap. Munkatársaik maguk is méltányosnak tartják az első bővítési kör utáni háromévi mo­ratóriumot. De ha a NATO-bőví- tést a három tagjelölt kelet-euró­pai ország EU-felvételének bo­nyolult folyamatához kötnék, az teljesen szükségtelen késedel­met okozna ezen országok NA- TO-csatlakozásában. A tekinté­lyes londoni napilap szerint a NATO-csatlakozás megtagadá­sával romba dőlne az a stratégia, amelynek célja a Nyugat-Európa által élvezett demokrácia, béke és jólét keleti kiterjesztése. Somogyi Tibor felvételei

Next

/
Oldalképek
Tartalom