Vasárnap - családi magazin, 1998. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)
1998-04-08 / 14. szám
1998. április 8. Kópé Zs. Nagy Lajos Indonéz bánat Ma éppen keletre nézek: ott laknak az indonézek. Fővárosuk Dzsakarta: valaki így akarta azt akarta, hogy Dzsakarta királyt is lásson gyakorta. S nem szamáron, teveháton: királynő jött elefánton. Követ urak követték, mintha nagyon szeretnék. Trombitáltak és daloltak, minden pagonyt megtapostak, pálmafákat döntögettek, nekimentek a ligetnek, nem kaptak rá parancsot, s leverték a naracsot! Sírt, jajgatott Dzsakarta, hogy ő nem így akarta. Balázsy Géza illusztrációi Kovács Magda A tököcske meg a kisegér Egyszer a tököcskéhez így szólt a kisegér:- No, tököcske, én most téged szépen megráglak.- Nem bánom - sóhajtotta a poros levelek közül a tököcske -, de mielőtt megrágnál, szeretnék még egy jót inni. Napok óta nem esett, s majd eltikkadok a szomjúságtól.- Hát jó - egyezett bele a kisegér-, felőlem igyál, de ahogy az eget elnézem, még jó sokáig nem számíthatunk esőre.- Nem tesz semmit - mondta a tököcske -, elmegyünk, megkeressük a felhőt, s megkéijük, hogy csavarjon nekem a köpönyege széléből egy kis vizet. Elindultak hát szépen. Ahogy mennek, mendegélnek, eléjük ugrik a macska.- Mnyau! - kiáll ott rá a kisegérre, és harciasán mereszt- gette a bajszát. - No, kisegér, én most téged megeszlek!- Nem bánom - citerázta a kisegér -, de mielőtt megennél, szeretném megrágni a tököcs- két, de mielőtt megrágnám, a tököcske szeretne egy jót inni. Ezért most elme gyünk a felhőhöz, s megkérjük, hogy csavarjon egy kis vizet a köpönyege széléből. Te is velünk tartanál- hívta félénken a macskát.- No jó, veletek tartok - mondta a macska, s most már hármasban bandukoltak. Amint így bandukolnak, egyszer csak honnan, honnan nem, felbukkant a kutya.- Ha-há! - húzta fel fogairól az ínyét, és vérszomjasán a macskának rontott -, most aztán megeszlek!- Nem bánom - kényeskedett a macska -, de mielőtt megennél, szeretném megenni a kisegeret, de mielőtt megenném, az egér szeretné megrágni a tököcskét, de mielőtt megrágná, a tököcske szeretne egy jót inni. Most épp a felhőhöz megyünk, hogy megkéijük, csavarjon a köpönyege széléből egy kis vizet. Gy ere te is velünk. Négyesben bandukoltak, a tököcske, a kisegér, a macska meg a kutya. Feleúton járhattak, amikor találkoztak a farkassal. Egy bozótból csörtetett elő nagy dühösen.- Na, kutya komám, most véged, mert menten megeszlek!- Nem bánom - szűkölt a kutya -, de mielőtt megennél, szeretném megenni a macskát, de mielőtt megenném, a macska szeretné megenni a kisegeret, de mielőtt megenné, a kisegér szeremé megrágni a tököcskét, de mielőtt megrágná, a tököcske szeretne egy jót inni. Ezért most a felhőhöz megyünk, hogy megkéijük, csavarjon a köpönyege széléből egy kis vizet. Már csak a fele út van hátra, gyere velünk. S mivel a farkas velük ment, már ötösben bandukoltak. A tököcske, a kisegér, a macska, a kutya meg a farkas. Ahogy poroszkálnak, egyszer csak rájuk ront az oroszlán. Retteneteset ordított:- Most aztán végzek veled, farkas, mentem megeszlek!- Nem bánom - mondta a farkas -, de mielőtt megennél, szeretném megenni a kutyát, de mielőtt megenném, a kutya szeremé megenni a macskát, de mielőtt megenné, a macska szeremé megenni a kisegeret, de mielőtt megenné, a kisegér szeremé megrágni a tököcskét, de mielőtt megrágná, a tököcske szeretne egy jót inni. A felhőhöz megyünk, hogy megkéijük, csavaijon a köpönyege széléből egy kis vizet. Már közeljárunk hozzá, tarts velünk. Az oroszlán is velük tartott. Most már hatan voltak. A tököcske, a kisegér, a macska, a kutya, a farkas meg az oroszlán. Már-már megpillantották a felhőt, amikor eléjük toppant a vadász. Azonnal célba vette az oroszlánt.- Most lelőlek - mondta. De mielőtt meghúzhatta volna a ravaszt, az oroszlán királyi mozdulattal fölemelte a mancsát, és így szólt:- Nem bánom, de mielőtt lelőnél, szeretném megenni a farkast, de mielőtt megenném, a farkas szeremé megenni a kutyát, de mielőtt megenné, a kutya szeremé megenni a macskát, de mielőtt megenné, a macska szeremé megenni a kisegeret, de mielőtt megenné, az egér szeremé megrágni a tököcskét, de mielőtt megrágná, a tököcske szeretne egy jót inni. A felhőhöz megyünk, hogy csavarjon a köpönyege széléből egy kis vizet. Te ember vagy, te tudsz közülünk a legtöbbet, vezess bennünket.- Jó - egyezett bele a vadász, s a menet élére állt. így haladtak egyre közelebb a felhőhöz. A tököcske, a kisegér, a macska, a kutya, a farkas, az oroszlán meg a vadász. Végül elértek a felhőhöz. Elé álltak, s elmondták, mi járatban vannak. Hogy a vadász szeremé lelőni az oroszlánt, de mielőtt lelőné, az oroszlán szeremé megenni a farkast, de mielőtt megenné, a farkas szeremé megenni a kutyát, de mielőtt megenné, a kutya szeremé megenni a macskát, de mielőtt megenné, a macska szeremé megenni a kisegeret, de mielőtt megenné, a kisegér szeremé megrágni a tököcskét, de mielőtt megrágná, a tököcske szeretne egy jót inni, ezért kérik, hogy csavarjon a köpönyege széléből egy kis vizet.- Jó - egyezett bele a felhő, de mielőtt kicsavarhatta volna a köpönyege szélét, jött a szél, rongyokra tépte, és szerteszét fújta. — Örökségünk Kazinczy Ferenc A legnagyobb magyar nyelvújító 1759-ben született. Költő és irodalomszervező volt. A XVIII. század legjelentősebb magyarországi eseménye volt a nyelvújítás; a nyelvújítók (neológusok) és a maradiak (ortológusok) harcának tetőpontja a Mondolat c. pamflet (gúnyirat) megjelenése volt, amely a nyelvújítók alkotásaival megtűzdelt szövegben próbálta kigúnyolni a mozgalmat és annak vezérét, Kazinczyt. A „Felelet a Mondolatra” (Kölcsey és Szemere műve frappánsan-csattanósan) visszavágott, s a nyelvújítóknak elismerést vívott ki a nagyközönség körében. A kor jeles költői és írói műveikben juttatták diadalra a magyar szókincs megújításának, korszerűsítésének ügyét. Sikeres szavak A legsikeresebb nyelvújítási szavak egy része az elfeledett régi magyar szavak felújításából keletkezett, mint pl.: aggastyán, ajánlat, áradat, fegyelem, hon, hegy stb. De a közszók mellett felújítottak magyar személyneveket is, mint például: Árpád, Ákos, Béla, Gyula. A nyelvújítás új szavainak zömét azonban szóképzés, összetétel és elvonás útján alkották. így keletkeztek a tátong, jajong, bitang, jeleskedik, füzet, bohóc, fe- gyenc, lelenc, ifjonc, hóbort, tusa és más szavaink. Számos új me gyár szó más nyelvek $ zavai- nak tükörforc.ításá- val keletkezett, így például: benyomás, belátás, előítélet, ellenszenv. Nem tetszettek A legsikertelenebb nyelvújítási szavak már rég a feledés homályába merültek. Valójában sohasem használták őket szélesebb körben. így például sohasem nyert polgárjogot az elfér- jesedni (férjhez menni), az unadék (unalom), a hírV / dész (pap) és a hadronc szó, melynek mai jelentése regruta. Nem sok sikere volt a városnevek megmagyarí- tásának; lelkes nyelvújítóink Koppenhágának a Kap- panhágó nevet, Stockholmnak pedig az Istók- halma nevet adományozták. Rácz Noémi rajza Petőfi „kedvencei” A leggyakoribb szavak Petőfi verses és prózai írásaiban a következők: az „egy” szó számnévi, főnévi, névmási és melléknévi használatban 1308-szor, az „én” névmásként és főnévként 2540-szer, a „de” kötőszó 3641-szer, a „mi” névmás 2509-szer, a „minden” szó pedig névmási és főnévi jelentésben 1503- szor olvasható. A legszebb magyar szavak A legszebb magyar szavakról sokan és sokféle véleményt mondtak. Kosztolányi Dezső szerint a tíz legszebb magyar szó: láng, gyöngy, anya, ősz, szűz, kard, csók, vér, szív, sír. Radnóti Miklós versben vallotta meg, melyek szerinte a legszebb szavaink: göröngy, fátyol, harang, lélek, gyöngy, csillag és hold.
