Vasárnap - családi magazin, 1998. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)

1998-04-01 / 13. szám

Politika 1998. április 1. 3 Nyolc nap a belpolitikában: március 18-25. Felkészülni a legrosszabbra Malinak István _____________ Re jtő Jenő egyik népszerű hőse mindig oda próbál benyitni, ahol kifelé nyílik az ajtó. A tragi­komikus eredményt ismerjük. Ez jutott eszembe a közszolgá­lati televízió Hogyan tovább, miniszterelnök úr? című, márci­us 18-án, az esti főműsoridőben sugárzott, másfél személyes show-műsoráról, melynek sztárvendége kinyilatkoztatta a márványba kívánkozó monda­tot: Magyarország a nemzeti ki­sebbségek temetője. Mert az Or­szággyűlés - sajnos! - nem sza­vazta meg a magyarországi nemzetiségek parlamenti kép­viseletét lehetővé tevő, de a ki­sebbségek számára mindenkép­pen többletjogokat biztosító módosításokat. A műsorban nem esett szó a bátorkeszi és a búcsi alapiskola igazgatójának igazságtalan és indokolatlan le­váltásáról. Tőlük nem többletjo­gokat vontak meg, esetükben az alapvető emberi jogok szenved­tek csorbát! Az értékelt időszak számunkra egyik legfontosabb, biztató jelensége a több száz búcsi és bátorkeszi szülő kitartó tiltakozása az önkény ellen. Ugyancsak az önkény jegyében zajlott 19-én a második elnök- választási forduló második kö­re, hiszen Gasparovic házelnök még a parlamenti szavazás előtt kitűzte a harmadik forduló idő­pontját. Az alapvető politikai, valamint a jelöltekkel szembeni emberi tisztesség is megköve­telte volna, hogy a törvényho­zás elnöke legalább a szavazás eredményét várja meg, még ak­kor is, ha előre tudni lehetett: sem Milan Fogas vasúti jelzőőrt, sem Ladislav Ballek írót nem fogják megválasztani. Gaspa­rovic döntése miatt az előbbi je­lölését vissza is vonták, az utób­A két leváltott iskolaigazgató esetében az alapvető emberi jogok szen­vedtek csorbát! bi meg sem jelent a parlament­ben. Az egész azért érdekes, mert jelzi, mennyire hitelt ér­demlő a kormánykoalíciónak az az állítása, hogy érdekében áll az új államfő mielőbbi megvá­lasztása. Még mindig az önkényeskedés­nél tartva: a kormányszóvivő március 23-ai bejelentése, hogy a kormány ismét bevezeti a rendszeres sajtótájékoztatókat, már csak a „kísérőszöveg” miatt sem nevezhető pozitív hírnek, hiszen kiderült: a kormány óhajtja kiválasztani azoknak az újságíróknak a körét, akik jelen lehetnek. S ami még inkább rá­világít a hatalom dölyfére: meg­szabja azokat a témaköröket is, amelyekről kérdezni lehet az „illetékeseket”. Amint az várható volt, a parla­ment 24-én kezdődött 45. ülés­szakának első napján a kor­mánytöbbség megszavazta a so­kat vitatott választásitörvény­módosítás második olvasatba való besorolását. Hiába kérték az ellenzéki képviselők, hogy a tervezetet vegyék le a napirend­ről, hiába bizonyították tétele­sen, hogy több pontban is sérti az alkotmányt, az állampolgá­rok jogait, a kormánykoalíció önkénye ismét győzött. Az új vá­lasztási szabályokat jóvá fogják hagyni, hiszen Meciar tudja: tisztességes eszközökkel már nem győzhetné le az ellenzéket, amelynek így nincs más válasz­tása, mint felkészülni a lehető legrosszabb változatra. A polgári ellenállás - talán en­gedetlenségi mozgalommá is fejlődhet - kezdetét jelenthetik a március 25-i pozsonyi tünteté­sek. Az egyiket a Városok és Fal­vak Uniója szervezte a parla­ment épülete előtt, a másikat az ötpárti SZDK az 1988-as gyer- tyás tüntetés tizedik évforduló­ján. Ez utóbbi a közvetlen el­nökválasztással kapcsolatos újabb petíciós akció nyitányát is jelentette. Végeredményben mindkettő lényege: a hatalom önkénye, diktatórikus módsze­rei ellen, a demokratikus polgá­ri társadalom megteremtése ér­dekében mozgósította a töme­geket, hiszen mindenki számá­ra egyértelmű: az őszi parla­menti választásokon nem egy­szerűen az a tét, hogy ki fog kor­mányozni, hanem az, hogy mi­lyen lesz az ország politikai rendszere, sikerül-e Szlovákiát visszakormányozni Európa felé, vagy pedig kimenetelünk Kö- zép-Európából, bele egy fehér­orosz típusú, parlamentáris dik­tatúrába. Az mindenképpen sajnálatos, hogy épp e nagyszabású meg­mozdulás kapcsán jelentkeztek ismét nézeteltérések a Szlovák Demokratikus Koalíció és a Ma­gyar Koalíció pártjai között. A magyar pártok megsértődtek, amiért az SZDK társszervező­ként nem volt hajlandó fel­vállalni az MK-t. A szociálde­mokraták nyíltan kimondták, Rózsa Ernő szereplései után nem kívánták, hogy az Együtt­élés képviselője is felszólaljon a nagygyűlésen. A dolog jelzésértékű, minden­képpen le kell vonni belőle a ta­nulságokat. Mindkét félnek. Jellemző kép az Oroszországban történtekre: Csernomirgyin akkor is háttérbe szorult, ha éppen Jelcin előtt állt. Egyes vélemények szerint az államfő éppen azért váltotta le a kormányát, mert ez a felállás kez­dett megváltozni. Csernomirgyin egyre nagyobb hatalomra és befo­lyásra tett szert. Bár igaz lehet a másik feltételezés is: hűsége és fel­tétlen támogatása jutalmaként ő a kijelölt utód. (CTK/AP) Dömötör Ede felvételei líció legstabilabb tagja, és más pártokkal vannak gondok. Az RMDSZ szerint nagy tapaszta­lat, hogy a regionális politiká­ban sokszor nagyobb sikere­ket tudtak elérni, hiszen van­nak prefektusaik, működnek az önkormányzatok és egy magyar hivatalnokréteg ala­kul ki, amelynek vannak kap­csolatai és lehetőségei. Hogyan összegezhető a talál­kozók és a kerekasztal jelen­tősége? Hasznos volt, s éreztem, hogy a szlovák kollégákra hatottak a látottak, ami nem árt, mert az SZDK e kérdésben nagyon ingatag. A szlovák fél általá­ban kinyilvánította, hogy eze­ket a kérdéseket az SZDK és a Magyar Koalíció tavaly aláírt szerződése alapján kívánja megoldani. Kár, hogy a másik fél nem volt jelen! Nem ártott volna, ha a kormánykoalíció néhány tagja mindezt látja és hallja, habár nincsenek kéte­lyeim afelől, hogy a választá­sokig meg lehetne velük egyezni. P. Vonyik Erzsébet ________ Cs áky Pál, az MKDM alelnöke, parlamenti képviselő március végén Bukarestben részt vett az amerikai PER alapítvány ál­tal lebonyolított kerekasztal- beszélgetésen, amelyen az RMDSZ-nek a romániai kor­mányzati szerepét és ennek ta­nulságait elemezték a meghí­vott szlovák és román parla­menti képviselők. A szlovák kormánylap azzal ri­ogatta olvasóit, hogy az ellen­zék amerikai dollártámoga­tásnak köszönhetően valami­féle politikai tanfolyamon vesz részt, amelyen választási győzelem elérésére oktatják majd a résztvevőket. A fórumon eredetileg nem­csak ellenzékiek vettek volna részt, hiszen az Etnikai Kap­csolatok Projektje kormány- párti képviselőket is meghí­vott, ám nemet mondtak, így csak ellenzékiek voltak jelen. A Magyar Koalíció javasolta, hogy a szlovákiai képviselők a helyszínen tanulmányozzák, miként működik az RMDSZ-t is magában foglaló bukaresti kormánykoalíció. A romániai vezető politikusokkal tartott találkozókon és a kerekasztal- beszélgetéseken elemeztük a román politika fejleményeit, a magyarok kormányzati szere­pének tapasztalatait. A román szenátusban Petre Roman házelnök úgy nyilatkozott, hogy a kisebbségi jogok Szlo­vákiában messze nem biztosí­tottak európai szinten. Két éve nem hittem volna, hogy ro­mán politikustól valaha is ilyesmit hallok! Tokay György kisebbségügyi miniszter do­kumentumok alapján ismer­tette: nemcsak magyar mi­niszterek vannak, hanem lét­rejött a kormány mellett egy testület, amely menedzseli a kisebbségi kérdést. Korábban nem hittem volna, hogy Ro­mániába megyünk tanulni po­zitív bánásmódot a kisebbsé­gekkel. A szlovák kollégák hogyan fo­gadták a Szlovákia címére szó­ló kritikus megállapításokat? Ján Carnogursky szerint na­gyon pozitívak a romániai lé­pések, ezért elismerést érde­mel az ottani kormány, egyéb­ként mindenkinek ez volt a vé­leménye. Ő is úgy vélte, tanul­ni jöttünk Bukarestbe és na­gyon pozitívan értékelte a ro­mán lépéseket, és nagyon kel­lemesen meg volt lepve. Szá­munkra szokatlan volt, hogy a román felet sok esetben ma­A román felet sok esetben magyar miniszterek, államtitkárok képviselték. gyár miniszterek, államtitká­rok képviselték. A legnagyobb kormánypárt, a Parasztpárt el­nöke szerint felismerték, hogy a magyarok jelenléte a nagy- politikában, megyei szinten és a gazdasági életben egyértel­műen román nemzeti érdek. Az RMDSZ-vezetők szóltak az elkövetett hibákról, arról, hogy nem szabad írásos szer­ződés nélkül belépni egy kor­mányba. A kerékasztalon szó volt a párhuzamos szavazat- számlálás szükségességéről. Ezt főleg a parasztpártiak hangsúlyozták: 1992-ben és 1996-ban is paralel módon számolták a szavazatokat, ők sem bíztak kormányukban. Tovább tartott ugyan a számlá­lás, de Iliescuék nem mertek választási csaláshoz folyamod­ni. Hogyan hatott a szlovák kül­döttségre a román gyakorlat? Azt hiszem, pozitívan, mert „élőben” láttak egy másfajta hozzáállást, azt, hogy kor­mányszinten együttműköd­nek a magyarokkal, pedig a kabinetet támadják a naciona­listák. Ám ez nem tántorítja el a kormányt az elveitől, s a ma­gyarellenes hangulatkeltés nem ok arra, hogy megkérdő­jelezzék az RMDSZ kormány­zati szerepét. Román részről hangsúlyozták, hogy az RMDSZ a román kormánykoa­Interjú Csáky Pállal, az MKDM alelnökével Tanulni kell a romániai példából Romániai Magyar Szó Szlovák érdeklődés A Romániai Magyar Szó tudósí­tott a bukaresti PER-találkozóról A szlovák ellenzék érdeklődése címmel. A Project an Ethnic Relations által tapasztalatcsere céljából szervezett tanácskozá­son a romániai kormánykoalíció pártjain és a román civil szerveze­teken kívül részt vettek a szlová­kiai ellenzéki pártok képviselői is. „A szemináriumon elhangzottak rávilágítottak, hogy a romániai kormánykoalíció felbomlásának egyik nagy vesztese éppen a ro­mániai magyarság lenne. Szlovák résztvevők felszólalásaiból kide­rült, hogy az idei szlovákiai választások eredményétől függő­en a jelenlegi pozsonyi ellenzék szlovák politikai alakulatai szíve­sen látnák az ottani magyarság választási koalícióba tömörült szervezeteinek képviselőit egy létrehozandó demokratikus kor­mánykoalícióban.” Ziua Tapasztalatok népszerűsítése A ZIUA című liberális román nyel­vű napilap Román és szlovák poli­tikusok a magyar kisebbségnek a kormányban való részvételéről tárgyaltak címmel számolt be a bukaresti fórumról. A cikkíró ki­emelte, hogy a PER célja a romá­niai tapasztalatok népszerűsítése volt, a magyar kisebbségnek a kormányban való részvételét ille­tően. Ezért a szlovák vendégek ta­lálkoztak román politikusokkal, a törvényhozás mindkét házának elnökével, az RMDSZ elnökével, Markó Bélával, Tokay György ki­sebbségvédelmi miniszterrel, Zoe Petrével, a köztársasági elnök tanácsosával, valamint Andrei Plesu külügyminiszterrel, (b.j.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom