Vasárnap - családi magazin, 1998. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)

1998-04-01 / 13. szám

2 1998. április 1. Vélemény Szlovákiai magyar családi magazin Vasárnap 66 sor Jogállam és jogálom Polák László ___________ Az általam csodált és tisztelt Vámos Miklós mondta, hogy ügyvédi diplomája ellenére úgy véli: a jog nem tudo­mány, hanem csak úgy ösz- szegyűlt. Van benne valami, ámbár a jogtudorok nyilván tiltakoznának a poén ellen. Pláne Szlovákiában, ahol olyan „professzorai” vannak a jognak, mint Cuper docens és Macuska ügyvéd. Ha a Vámos-féle szellemes véleményt Szlovákiára akar­nánk alkalmazni, azt mond­hatnánk, hogy a fiatal állam jogrendje nemcsak össze­gyűlt, hanem összedűlt. Lát­szólag ugyan kormánypárték úgy csinálnak, mintha min­den működne, de laikusként amondó vagyok, hogy a jog­államnak egyelőre lőttek. Kezdem azzal, hogy a parla­ment nem legitim, mert olyanok ülnek benne, akik­hez semmi közünk. Köztár­sasági elnök nincs, illetve he­lyettesíti valaki, ami úgy néz ki, hogy emberrablókat és gyilkosokat amnesztál. Az Alkotmánybíróság ülésezik, de minek? A választási tör­vényt egyszerű többséggel képes megváltoztatni a koa­líció, s fogadhatunk, hogy meg is teszi, pár héttel a vá­lasztások előtt. Sejteni, mi módon. Valaki erről azt mondta, olyan ez, mintha egy focimeccs nyolcvanadik percében a bíró kijelentené, megszűnt a lesszabály, ezért az eredmény nem 2:2, ha­nem 7:0. Nem tudom, miben bízik még az ellenzék. Nem az én véleményem, de nincs nap­rakész megoldása. Ha a 148 legitim és a két parlamentbe járó civil polgár a T. Ház mind a 150 bársonyszékéhez veri is mind a 150 fenséges fenekét, akkor sem áll helyre a jogállam. Ha ez az illegitim társaság jóvá is hagy tör­vényt, nincs meg a bizonyos harmadik, aki aláírja. Ez persze V. M.-nek nem gond, pláne, hogy visszahív- hatatlan. Tovább nem bo­nyolítom. Ez Szlovákia jog­rendje. Amely Vámos Miklós szerint nem tudomány, csak „úgy összegyűlt”. Nálunk összedűlt. Megérdemeltük. Vendégkommentár A vízlépcső és a drága „fülemile” Vas Ottó _______________ Ko rmányfőnk a napokban úgy nyilatkozott, hogy ha a magyar fél nem írja alá már­ciusban a bősi erőműről szóló keretegyezményt, akkor Szlovákia ismét a hágai bíró­sághoz fordul. Janus Panno­nius modorában kérdem: „Nem tudom én, hogy e hirte­len ötletből van-e hasznunk, / ám hogy a bíráknak haszna van, jól tudom azt.” Ugyanis a korábbi alkalommal sem volt érdemes hozzájuk for­dulni, hiszen olyan hosszan és annyian „kotorásztak” a vízlépcső-per aktáiban, hogy nyilván a sok bába (azaz jogi méltóság) között elveszett a gyerek, vagyis az értelmes ítélet. A bírák ehelyett az Arany János-i „fülemilés” módon bocsátották el mind­két felet, találjuk jobb és bal zsebébe rejtve a nem is egy- egy tallémyi hivatalos tiszte­letdíjat: „Se ide nem, se oda nem / Fütyöl a madárka” (hi­szen erdő híján az erőmű kör­nyékén hogyan is tehetné), hanem mindkét féltől NEKIK fütyöl. Sajnos azonban ha­zánkban nem ismerik eléggé a magyar líra klasszikusait, hogy átlássák és megértsék, a hágaiak a „fülemile füttyét” is felvállalják, ha megfizetjük, de konkrét ítéletet óvakod­nak hozni. A gittegylet tagjai­nak ugyanis (hogy Molnár Ferencet is belekeveijük a dologba) feladata a gittrágás, az anyag nedvesen tartása és nem az ítélkezés. A szerző pedagógus Tisztelt Olvasóink! Mint már több ízben jeleztük, az Olvasói levél rovatban csak a névvel és címmel ellátott véleményeket közöljük, külön kérésre azonban nem tüntetjük fel azt. Főszerkesztő: Lovász Attila (52-38-318) Főszerkesztő-helyettes, a Vasárnap vezető szerkesztője: Kövesdi Károly (52-38-316, 52-38-317) Hang-Kép, Tanácsadó: Kovács Ilona (52-38-315) Kommentár, Vélemény: Kövesdi Károly Politika, Háttér: P. Vonyik Erzsébet (52-38-314) Gazdaság: J. Mészáros Károly, Kópé: Tallósi Béla (52-38-313) Kultúra: Szabó G. László (52-38-315) Sport: J. Mészáros Károly (52-38-314), Fotó: Dömötör Ede Tördelők: Szarka Éva, Kovács Mónika Kiadja a Vox Nova Rt. Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (52-38-322, fax: 52- 38-321). Szerkesztőség/Hirdetésfelvétel: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, 6. eme­let, P.O.BOX 49.; Telefax: 52-38-343;Telefon: 52-38-332 52-38-262 Szedés, képfel­dolgozás: Vox Nova Rt., Bratislava. Nyomja: Komáromi Nyomda Kft. Terjeszti: Postai Hírlapszolgálat, d, a. Czvedler. Előfizethető minden postán és hírlapterjesztőnél. Kül­földi megrendelések: ES PNS Vyvoz dace, Kosická 1, 813 81 Bratislava. Az újságkül­demények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Posta 12,1995. június 16-án. En­gedélyszám: 591/95. Előfizetési díj: negyed évre 130 korona. Index: 480 201. A VASÁRNAP az Interneten megtalálható: http://www.voxnova.sk/ Újra a téren, a demokrácia, a szabad választások érdekében A hallgatag többség szava P. Vonyik Erzsébet Múlt szerdán újra gyertyák gyúltak a pozsonyi Fő téren, majd a Szlovák Nemzeti Szín­ház előtt, a demokrácia és a jog- államiság védelmében. Akár­csak tíz évvel ezelőtt. Akkor pár ezer gyertyafény lobogott a szélben - ezúttal több tízezer. Losoncról, Zsolnáról, Búcsról, Bátorkesziről is jöttek tiltakoz­ni a hatalmi önkény mind gya­koribb és mind durvább meg­nyilvánulásai ellen. Akik ott O Kell a polgári en- gedetlenség O Még nem jött el az ideje voltak, a puszta jelenlétükkel tették le a garast amellett, hogy betelt a pohár. Mi a teendő, ho­gyan lehet visszariasztani a kormányt attól, hogy parla­menti túlereje birtokában ke­resztülvigye az ellenzék padló­ra küldését szolgáló választási törvényt, vagy netán manipu­lálja a választásokat? Mikor megfelelő tiltakozási forma a tüntetés, s mikor kell más, radi­kálisabb és hatékonyabb eszkö­zökhöz, netán a polgári enge­detlenség bevetéséhez nyúlni? Grendel Lajos író: A Nem látom elérkezettnek ^ az időt, hogy az emberek a polgári engedetlenség eszközé­hez nyúljanak. A mai nap szá­momra kellemes meglepetés volt: akkora tömeg jelent meg a téren, amekkorára 1989 no­vembere óta nem emlékszem. A polgári engedetlenség a vég­ső megoldás, s szerintem még nem tartunk ott. Az akkor jöhet szóba, ha a kormányzat erősza­kos eszközökhöz nyúl, s meg­próbálja megtörni a politikai egységet, amely reményeim szerint a nyáron ki fog alakul­Frantisek Gaulieder, volt DSZM-es képviselő: A polgároknak joguk van arra, hogy az akaratukat kifejezésre juttassák. Ezt a fajta polgári engedetlenséget a Szlo­vákiában kialakult helyzet vál­totta ki, hiszen itt lábbal tipor­ják az emberi jogokat. Helyén­való, hogy a polgárok hangot adjanak az elégedetlenségük­nek, a tiltakozásnak ezzel a módjával is. Peter Vilim egyetemi hallgató: ä Mi ma nyugodt, békés tö- v meg voltunk. Feltételezé­sem szerint azért, hogy ezzel a magatartásunkkal is alapvető­en különbözzünk a sportcsar­nokbeli tömegtől, ahol nem mértéktartóak és higgadtak az emberek. Eljött az ideje, hogy a hallgatag többség ne legyen olyan hallgatag, kifejezésre jut­tassa véleményét a szabadság­ról, a demokráciáról. Ennek legjobb módja egy ilyen rende­zett, békés tüntetés. Milan Markovié humorista: A A Szlovákiában élő embe- w rek túl hiszékenyek és jószí- vűek, tehát becsaphatóak. An­nak dacára, hogy inkább realis­ta vagyok, semmint derűlátó, mától kezdem hinni, hogy a dol­gok a helyes irányban mozdul­nak el. 1989 után úgy tűnt, hogy ez már nem a mítingek időszaka, s nagygyűlésekkel nem fordítható meg a helyzet alakulása. A választások felada­ta lesz, hogy eldöntsék, milyen irányban lép tovább az ország. Fontos, hogy a választások leg­alább olyanok legyenek, mint egy átlagos demokráciával bíró országban. Ellenkező esetben tiltakoznunk kell. A nagygyűlés után úgy látom, az ellenzék megértette, miként kell szervez­nie a polgárokat. Az ilyen meg­mozdulást nem tartom az anar­chia megnyilvánulásának, sőt talán a mai tüntetés nem is te­kinthető polgári engedetlenségi akciónak. A mostanihoz hason­ló tömegtüntetések rádöbbent­hetik a többieket arra, hogy ez­zel a jogukkal is élhetnek. Czuczor László galántai villamosmérnök: A Azért jöttem tiltakozni, ” mert úgy látom, ebben az országban nem mennek rendjén a dolgok, s nem férnek meg a de­mokrácia alapelveivel. Ezért kell ily módon tiltakozni. Jobb len­ne, ha úgy alakulna a helyzet, hogy a tüntetésre nem lenne szükség. A tíz évvel ezelőtti gyer- tyás tüntetésen nem voltam, de azt hiszem, annak is ilyen hangu­lata lehetett, mint a mainak. Ha bármikor hasonló tüntetés lesz a fővárosban, természetesen újra feljövök. Magyarként azért va­gyok itt, hogy segítsem védel­mezni a demokráciát. Olvasói levél Lássunk végre tisztán! Az ez idáig érvényben lévő tör­vények értelmében minden nem szlovák nemzetiségű ál­lampolgár kérheti a saját vagy gyermeke nevét, illetve veze­téknevét magyar nyelven a kö­vetkező módon:- a keresztnév magyar változa­tát a 154/94 Z.z. törvény 19. § 3. bekezdése alapján (pl. Juraj = György, Alzbeta = Erzsébet)- a női vezetéknév „óvá” nélkül a 154/94 Z.z. 19§ 5. bekezdése alapján- kislány születésekor a szülők kérhetik az „óvá” nélküli veze­téknevet a 154/94 Z.z. törvény 16§ b/bekezdése alapján- házasságkötéskor a feleség vezetéknevének „óvá” nélküli változatát a 154/94 törvény 16§ a/ bekezdése alapján- a régebben kötött házasságok esetében is lehet kérni új anya­könyvi kivonatot „óvá” nélkül a 154/94 Z.z. törvény 19§ 5. be­kezdésére hivatkozva. Minden anyakönyvi kivonat 20 koronás okmánybélyegbe kerül, tehát ha szlovák nyelv­tan szerint, vagy szlovák ke­resztnévvel készül, akkor is, ha pedig kérvényezzük a fent említett törvény bármelyik pa­ragrafusára hivatkozva a ma­gyar változatot, akkor is csak a 20 koronás bélyeg szükségel­tetik. Nekünk, magyaroknak mindössze pár soros kérvényt kell megírnunk - természete­sen a megfelelő paragrafusra hivatkozva. Már csak az a kér­dés, merünk-e élni a jogunk­kal... Kovács Ferencné Kérés Kéréssel fordulok Önökhöz. Azt szeretném kérni, hogy nem tudnának-e olyan gyermekott­hon címét közölni, amely elfo­gadna ruhákat. Ugyanis gon­doltam rá, hogy a telefon­könyvből kinézek egyet, de az­tán az jutott eszembe, hátha megsértődnek és nincsenek rá­szorulva a használt ruhákra. Nem kopott ruhákra gondolok, hanem szép, kinőtt ruhákra, amelyeket nem tudok elrakni. Kidobni pedig sajnálom. Egy hű olvasójuk- Apa, és honnan tudjuk meg, hogy ki a fajtiszta szlovák? Sulci Gábor karikatúrája

Next

/
Oldalképek
Tartalom