Vasárnap - családi magazin, 1998. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)
1998-04-01 / 13. szám
2 1998. április 1. Vélemény Szlovákiai magyar családi magazin Vasárnap 66 sor Jogállam és jogálom Polák László ___________ Az általam csodált és tisztelt Vámos Miklós mondta, hogy ügyvédi diplomája ellenére úgy véli: a jog nem tudomány, hanem csak úgy ösz- szegyűlt. Van benne valami, ámbár a jogtudorok nyilván tiltakoznának a poén ellen. Pláne Szlovákiában, ahol olyan „professzorai” vannak a jognak, mint Cuper docens és Macuska ügyvéd. Ha a Vámos-féle szellemes véleményt Szlovákiára akarnánk alkalmazni, azt mondhatnánk, hogy a fiatal állam jogrendje nemcsak összegyűlt, hanem összedűlt. Látszólag ugyan kormánypárték úgy csinálnak, mintha minden működne, de laikusként amondó vagyok, hogy a jogállamnak egyelőre lőttek. Kezdem azzal, hogy a parlament nem legitim, mert olyanok ülnek benne, akikhez semmi közünk. Köztársasági elnök nincs, illetve helyettesíti valaki, ami úgy néz ki, hogy emberrablókat és gyilkosokat amnesztál. Az Alkotmánybíróság ülésezik, de minek? A választási törvényt egyszerű többséggel képes megváltoztatni a koalíció, s fogadhatunk, hogy meg is teszi, pár héttel a választások előtt. Sejteni, mi módon. Valaki erről azt mondta, olyan ez, mintha egy focimeccs nyolcvanadik percében a bíró kijelentené, megszűnt a lesszabály, ezért az eredmény nem 2:2, hanem 7:0. Nem tudom, miben bízik még az ellenzék. Nem az én véleményem, de nincs naprakész megoldása. Ha a 148 legitim és a két parlamentbe járó civil polgár a T. Ház mind a 150 bársonyszékéhez veri is mind a 150 fenséges fenekét, akkor sem áll helyre a jogállam. Ha ez az illegitim társaság jóvá is hagy törvényt, nincs meg a bizonyos harmadik, aki aláírja. Ez persze V. M.-nek nem gond, pláne, hogy visszahív- hatatlan. Tovább nem bonyolítom. Ez Szlovákia jogrendje. Amely Vámos Miklós szerint nem tudomány, csak „úgy összegyűlt”. Nálunk összedűlt. Megérdemeltük. Vendégkommentár A vízlépcső és a drága „fülemile” Vas Ottó _______________ Ko rmányfőnk a napokban úgy nyilatkozott, hogy ha a magyar fél nem írja alá márciusban a bősi erőműről szóló keretegyezményt, akkor Szlovákia ismét a hágai bírósághoz fordul. Janus Pannonius modorában kérdem: „Nem tudom én, hogy e hirtelen ötletből van-e hasznunk, / ám hogy a bíráknak haszna van, jól tudom azt.” Ugyanis a korábbi alkalommal sem volt érdemes hozzájuk fordulni, hiszen olyan hosszan és annyian „kotorásztak” a vízlépcső-per aktáiban, hogy nyilván a sok bába (azaz jogi méltóság) között elveszett a gyerek, vagyis az értelmes ítélet. A bírák ehelyett az Arany János-i „fülemilés” módon bocsátották el mindkét felet, találjuk jobb és bal zsebébe rejtve a nem is egy- egy tallémyi hivatalos tiszteletdíjat: „Se ide nem, se oda nem / Fütyöl a madárka” (hiszen erdő híján az erőmű környékén hogyan is tehetné), hanem mindkét féltől NEKIK fütyöl. Sajnos azonban hazánkban nem ismerik eléggé a magyar líra klasszikusait, hogy átlássák és megértsék, a hágaiak a „fülemile füttyét” is felvállalják, ha megfizetjük, de konkrét ítéletet óvakodnak hozni. A gittegylet tagjainak ugyanis (hogy Molnár Ferencet is belekeveijük a dologba) feladata a gittrágás, az anyag nedvesen tartása és nem az ítélkezés. A szerző pedagógus Tisztelt Olvasóink! Mint már több ízben jeleztük, az Olvasói levél rovatban csak a névvel és címmel ellátott véleményeket közöljük, külön kérésre azonban nem tüntetjük fel azt. Főszerkesztő: Lovász Attila (52-38-318) Főszerkesztő-helyettes, a Vasárnap vezető szerkesztője: Kövesdi Károly (52-38-316, 52-38-317) Hang-Kép, Tanácsadó: Kovács Ilona (52-38-315) Kommentár, Vélemény: Kövesdi Károly Politika, Háttér: P. Vonyik Erzsébet (52-38-314) Gazdaság: J. Mészáros Károly, Kópé: Tallósi Béla (52-38-313) Kultúra: Szabó G. László (52-38-315) Sport: J. Mészáros Károly (52-38-314), Fotó: Dömötör Ede Tördelők: Szarka Éva, Kovács Mónika Kiadja a Vox Nova Rt. Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (52-38-322, fax: 52- 38-321). Szerkesztőség/Hirdetésfelvétel: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, 6. emelet, P.O.BOX 49.; Telefax: 52-38-343;Telefon: 52-38-332 52-38-262 Szedés, képfeldolgozás: Vox Nova Rt., Bratislava. Nyomja: Komáromi Nyomda Kft. Terjeszti: Postai Hírlapszolgálat, d, a. Czvedler. Előfizethető minden postán és hírlapterjesztőnél. Külföldi megrendelések: ES PNS Vyvoz dace, Kosická 1, 813 81 Bratislava. Az újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Posta 12,1995. június 16-án. Engedélyszám: 591/95. Előfizetési díj: negyed évre 130 korona. Index: 480 201. A VASÁRNAP az Interneten megtalálható: http://www.voxnova.sk/ Újra a téren, a demokrácia, a szabad választások érdekében A hallgatag többség szava P. Vonyik Erzsébet Múlt szerdán újra gyertyák gyúltak a pozsonyi Fő téren, majd a Szlovák Nemzeti Színház előtt, a demokrácia és a jog- államiság védelmében. Akárcsak tíz évvel ezelőtt. Akkor pár ezer gyertyafény lobogott a szélben - ezúttal több tízezer. Losoncról, Zsolnáról, Búcsról, Bátorkesziről is jöttek tiltakozni a hatalmi önkény mind gyakoribb és mind durvább megnyilvánulásai ellen. Akik ott O Kell a polgári en- gedetlenség O Még nem jött el az ideje voltak, a puszta jelenlétükkel tették le a garast amellett, hogy betelt a pohár. Mi a teendő, hogyan lehet visszariasztani a kormányt attól, hogy parlamenti túlereje birtokában keresztülvigye az ellenzék padlóra küldését szolgáló választási törvényt, vagy netán manipulálja a választásokat? Mikor megfelelő tiltakozási forma a tüntetés, s mikor kell más, radikálisabb és hatékonyabb eszközökhöz, netán a polgári engedetlenség bevetéséhez nyúlni? Grendel Lajos író: A Nem látom elérkezettnek ^ az időt, hogy az emberek a polgári engedetlenség eszközéhez nyúljanak. A mai nap számomra kellemes meglepetés volt: akkora tömeg jelent meg a téren, amekkorára 1989 novembere óta nem emlékszem. A polgári engedetlenség a végső megoldás, s szerintem még nem tartunk ott. Az akkor jöhet szóba, ha a kormányzat erőszakos eszközökhöz nyúl, s megpróbálja megtörni a politikai egységet, amely reményeim szerint a nyáron ki fog alakulFrantisek Gaulieder, volt DSZM-es képviselő: A polgároknak joguk van arra, hogy az akaratukat kifejezésre juttassák. Ezt a fajta polgári engedetlenséget a Szlovákiában kialakult helyzet váltotta ki, hiszen itt lábbal tiporják az emberi jogokat. Helyénvaló, hogy a polgárok hangot adjanak az elégedetlenségüknek, a tiltakozásnak ezzel a módjával is. Peter Vilim egyetemi hallgató: ä Mi ma nyugodt, békés tö- v meg voltunk. Feltételezésem szerint azért, hogy ezzel a magatartásunkkal is alapvetően különbözzünk a sportcsarnokbeli tömegtől, ahol nem mértéktartóak és higgadtak az emberek. Eljött az ideje, hogy a hallgatag többség ne legyen olyan hallgatag, kifejezésre juttassa véleményét a szabadságról, a demokráciáról. Ennek legjobb módja egy ilyen rendezett, békés tüntetés. Milan Markovié humorista: A A Szlovákiában élő embe- w rek túl hiszékenyek és jószí- vűek, tehát becsaphatóak. Annak dacára, hogy inkább realista vagyok, semmint derűlátó, mától kezdem hinni, hogy a dolgok a helyes irányban mozdulnak el. 1989 után úgy tűnt, hogy ez már nem a mítingek időszaka, s nagygyűlésekkel nem fordítható meg a helyzet alakulása. A választások feladata lesz, hogy eldöntsék, milyen irányban lép tovább az ország. Fontos, hogy a választások legalább olyanok legyenek, mint egy átlagos demokráciával bíró országban. Ellenkező esetben tiltakoznunk kell. A nagygyűlés után úgy látom, az ellenzék megértette, miként kell szerveznie a polgárokat. Az ilyen megmozdulást nem tartom az anarchia megnyilvánulásának, sőt talán a mai tüntetés nem is tekinthető polgári engedetlenségi akciónak. A mostanihoz hasonló tömegtüntetések rádöbbenthetik a többieket arra, hogy ezzel a jogukkal is élhetnek. Czuczor László galántai villamosmérnök: A Azért jöttem tiltakozni, ” mert úgy látom, ebben az országban nem mennek rendjén a dolgok, s nem férnek meg a demokrácia alapelveivel. Ezért kell ily módon tiltakozni. Jobb lenne, ha úgy alakulna a helyzet, hogy a tüntetésre nem lenne szükség. A tíz évvel ezelőtti gyer- tyás tüntetésen nem voltam, de azt hiszem, annak is ilyen hangulata lehetett, mint a mainak. Ha bármikor hasonló tüntetés lesz a fővárosban, természetesen újra feljövök. Magyarként azért vagyok itt, hogy segítsem védelmezni a demokráciát. Olvasói levél Lássunk végre tisztán! Az ez idáig érvényben lévő törvények értelmében minden nem szlovák nemzetiségű állampolgár kérheti a saját vagy gyermeke nevét, illetve vezetéknevét magyar nyelven a következő módon:- a keresztnév magyar változatát a 154/94 Z.z. törvény 19. § 3. bekezdése alapján (pl. Juraj = György, Alzbeta = Erzsébet)- a női vezetéknév „óvá” nélkül a 154/94 Z.z. 19§ 5. bekezdése alapján- kislány születésekor a szülők kérhetik az „óvá” nélküli vezetéknevet a 154/94 Z.z. törvény 16§ b/bekezdése alapján- házasságkötéskor a feleség vezetéknevének „óvá” nélküli változatát a 154/94 törvény 16§ a/ bekezdése alapján- a régebben kötött házasságok esetében is lehet kérni új anyakönyvi kivonatot „óvá” nélkül a 154/94 Z.z. törvény 19§ 5. bekezdésére hivatkozva. Minden anyakönyvi kivonat 20 koronás okmánybélyegbe kerül, tehát ha szlovák nyelvtan szerint, vagy szlovák keresztnévvel készül, akkor is, ha pedig kérvényezzük a fent említett törvény bármelyik paragrafusára hivatkozva a magyar változatot, akkor is csak a 20 koronás bélyeg szükségeltetik. Nekünk, magyaroknak mindössze pár soros kérvényt kell megírnunk - természetesen a megfelelő paragrafusra hivatkozva. Már csak az a kérdés, merünk-e élni a jogunkkal... Kovács Ferencné Kérés Kéréssel fordulok Önökhöz. Azt szeretném kérni, hogy nem tudnának-e olyan gyermekotthon címét közölni, amely elfogadna ruhákat. Ugyanis gondoltam rá, hogy a telefonkönyvből kinézek egyet, de aztán az jutott eszembe, hátha megsértődnek és nincsenek rászorulva a használt ruhákra. Nem kopott ruhákra gondolok, hanem szép, kinőtt ruhákra, amelyeket nem tudok elrakni. Kidobni pedig sajnálom. Egy hű olvasójuk- Apa, és honnan tudjuk meg, hogy ki a fajtiszta szlovák? Sulci Gábor karikatúrája