Vasárnap - családi magazin, 1998. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)
1998-03-11 / 10. szám
Nagyvilág 1998. március 11. 7 „Ha azt hiszed, a biztonság drága, próbáld ki, mibe kerül egy baleset” A repülés veszélyei Prágai levél Mint egy nagy állat... Mialatt számos, többnyire megelőzhető, előre látható légi balesetet szenvedtünk az elmúlt években, kiderült, hogy az égi forgalom világszerte gyorsabban növekszik a vártnál. Csupán az angol repülőterek hat és fél millió utast fogadtak és indítottak egyetlen hónap alatt. Az újdonsült légitársaságok nyomására csökkentették a repülőjegyek árát. De óránként 300 dollárért akár valódi ágyban alha- tunk az Atlanti-óceán felett, az új Airbus A3XX-ben pedig már bár is van és bevásárlóközpont 800 utasnak. Azt viszont továbbra sem tudjuk, hogy a repülőtársaságok és az utazási irodák miért nem közlik vagy garantálják: kik és milyen gépen fognak minket repíteni? Azt sem: miért van, hogy minden öt menetrend szerinti járat közül csak egy indul időben? Miért „vágják meg” az utast a biztosítás és a repülőtéri illetékek hasra- ütésszerű változtatgatásával, vagy miért költ számos ország sokszorta többet csillogó terminálokra, mint létfontosságú radarberendezésekre? 1996-ban a repülőutak száma és statisztikai biztonsága újabb világrekordot ért el. Tény viszont, hogy ugyanebben az évben 1840 ember pusztult el légikatasztrófában. Konzervatív amerikai számítások azt mutatják: ha a nemzeti hiúságra, olcsójánoskodásra vagy „diszkontra” épült légitársaságok továbbra is a jelenlegi mértékben szaporodnak, akkor az ezredforduló után minden hétre jut majd egy súlyos szerencsétlenség. Ami azonban riasztóbb - s ezt az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács is elismeri: az áldozatok igen nagy százaléka nem sorsszerűén elveszett, hanem bűnös módon elvesztegetett élet a repülő- társaságok biztonsági rendszerének hiányosságai miatt. A balesetek oka az elmúlt évtizedekben lényegileg nem változott. Új ugyan a fedélzeti számítógép, amely megkönnyíti a pilóta munkáját, de két területen is problémás. Egyrészt, mert nehéz összhangba hozni az emberi és az elektronikus tevékenységet, másrészt a számítógépeket csak további számítógépek tudják ellenőrizni, és a program hibái esetleg csak hosszú évekig tartó használat során derülnek ki. A légi szerencsétlenségekben az úgynevezett (és gyakran tévesen megnevezett) pilótahiba továbbra is vezet. Gyatra a kiképzés, gyakori a veszélyek (jég a szárnyon, szélviszonyok stb.) félreismerése, az ellenőrzés hiánya. A szakemberek csak az utóbbi években kezdték vizsgálni, hogy a karbantartáskor elkövetett balfogások, a fáradtságból adódó figyelmetlenségek milyen fontos szerepet játszanak a szerencsétlenségekben, különösen akkor, ha a repülőtársaság nagyobb súlyt fektet a takarékoskodásra, mint a biztonságra. (Erre született a mondás: „Ha azt hiszed, hogy a biztonság drága, próbáld ki, mibe kerül egy baleset.”) Amikor 1996 májusában a Valu- jet, egy hallatlan olcsóságáról híres amerikai „diszkont”-cég repülőgépe lezuhant Floridában, kiderült: az FAA már egy ideje megszigorította e légitársaság ellenőrzését. De nem eléggé. A szerencsétlenül járt gép számos ismert, de ki nem javított hibával repült. Ráadásul egyik szállítmánya, a 144 gázzal teli oxigéngenerátor életveszélyes volt. A történet vége tanulságos: a cég részvényárai lezuhantak - de csak egy pillanatra. A Valu-jet folytatta tevékenységét, és csak al&or csukott be önkéntesen, amikor már nyilvánvaló volt: az FAA visszavonja működési engedélyét. Azóta a Valu-jet újra repül, állítólag szigorúbb ellenőrzés alatt. A fejlődő, szegényebb országok légitársasági a világ légi forgalmának 12 százalékát bonyolítják le, és éppen ez a 12 százalék szenvedi el a légi szerencsétlenségek 80 százalékát! A világ polgári repülőgép-állományának felét mindössze 20 nagy repülőtársaság üzemelteti. A másik fele 150 kisebb cég kezében van. Az sem ritka, hogy egy vállalatnak csupán egyetlen bérelt gépe van. Az elmúlt 12 évben a nagyok járatait 34 totális katasztrófa érte. Ugyanebben az időszakban a többiek 188 (utasokkal teli) gépet veszítettek el. (folytatjuk) Cséfalvay Ildikó Az 1998-as év fordulópont lesz a temelíni atomerőmű sorsában, melyet a fenti jelzővel illetett Jan Jícha. Az erőmű volt beruházási igazgatóhelyettese szerint a problémák eredetét a kezdeteknél kell keresni. Ha például egy gazdag arab sejk szeretne egy erőművet építtetni, akkor a világ legszakavatottabb cégeit bízza meg vele, a szerződés megkötésére pedig a legjobb ügyvédeket kéri fel. Ebben az esetben a szerződésben foglalt időben kulcsra készen veheti át az erőművet, természetesen az ennek megfelelő összeg fejében. A Cseh Köztársaság messze nem olyan gazdag, hogy ezt megengedhesse magának, ezért a Cseh Energetikai Művek (CEZ) azt a megoldást választotta, hogy bár külföldi terv alapján, de hazai vállalatok közreműködésével „építgeti” a temelíni erőművet. A problémák akkor kezdődtek, amikor a CEZ, a többségi tulajdonos nem ellenőrizte eléggé a szállítócégeket, s a helyzetet bonyolította még az is, hogy az állam nem kísérte figyelemmel az erőmű építésében részt vevő vállalatok privtizációját. Ezért könnyen meglehet, hogy a Cseh Köztársaság végül többet fog fizetni, mint az a bizonyos gazdag sejk. Jícha úr szerint Temelín egy hatalmas állathoz hasonlít, melyet ha nem tartanak kordában, veszedelmessé válhat; mind gazdasági, mind ökológiai szempontból. A kormánynak meg kellene végre mondania, mennyibe fog kerülni az erőmű, mikor lesz befejezve, s főleg, ki lesz a felelős a reaktorok hibamentes működéséért. Ezek a feltételek általában minden fontos építkezésnél természetesnek számítanak, de Temelín esetében az előző kormányt nem zavarta, hogy ezekre a kérdésekre 5 éven keresztül senki sem volt képes válaszolni. Jícha úr megjegyezte, hogy a jelenlegi helyzet mély elemzést igényel, s legfőbb ideje eldönteni, hogy befejezzük, megszakítjuk vagy befagyasztjuk az építkezést. Az elmúlt öt, szorgalmas építéssel telt év alatt egy nappal sem vált beláthatóbbá az erőmű befejezésének napja. Ezzel szemben a költségek állandóan növekednek, már-már elérik a rentabilitás határát. A kiadások a tervezettel szemben csaknem megkétszereződtek, elérték a 85 milliárd koronát, s ez még korántsem a végösszeg. Vojtéch Kotyza, a CEZ elnökségének tagja szerint az építkezés ellenőrizhetetlenné vált, és nincs konkrét gazdája. Kotyza szerint ha be is lesz valaha fejezve az atomerőmű, valószínűleg soha nem lesz üzembe helyezve... A szumó nemcsak sport, de filozófia, sőt vallás, melynek gyökerei másfél évezredre nyúlnak vissza. Ezeket az óriásbébiket egyenesen a japán császár patronálja. A légi szerencsétlenségekben tovább vezet az ún. pilótahiba. Akiadások megkétszereződtek, már-már elérik a rentabilitás határát. Modellek rajzása Karen Mulder mogyorószínű körzetije, Naomi Campbell tipikus „leopárdbőre”, Laetitia Casta csábító nőiessége, Tyra Banux angyali megjelenése, Heidi Klum lila bikinije valóban attraktívan hatott azon a divatbemutatón, amelyet a New York-i Plaza Szállóban tartottak a közelmúltban. A luxusfehérneműk bemutatóján a modelleknek alig volt takar- gatnivalójuk. Bezárják a Moulin Rouge-t? Nehéz napokra virradt a híres párizsi szórakozóhely, a Moulin Rouge. A híres francia kánkánra kíváncsi látogatók száma az elmúlt években csaknem az egyharmadával csökkent, annak ellenére, hogy a táncosnők egyre magasabbra emelik a lábukat. A Cleric család, amelynek a Moulin Rouge-on kívül a Lido is a tulajdonában van, új megoldásokat keres. Ilyen lesz például a francia rock and roll öregedő legendája, Johnny Hallyday gálaprogramja. A megszokott műsor helyett tehát a turistacsalogató szórakozóhelyen más muzsika csendül fel. Jacksonland Lengyelországban Tavaly májusban szellőztették meg a lengyel lapok, hogy Michael Jackson megasztárnak úgy megtetszett Varsó, hogy elhatározta, visszatér oda, ám nem énekesként, hanem befektetőként. Az énekes állítólag 100 millió dollárt kíván befektetni egy szórakoztató park építésébe. „Lengyel- ország teli van szerelemmel, erre azonnal ráérez- tem. Szeretem Lengyelországot, az itteni embereket, szívesen élnék és laknék itt” - nyilatkozta Michael Jackson, majd a varsói polgármesterrel előszerződést írt alá. A hírekkel ellentétben az énekes nem 100,hanem 500 millió dollárt kíván befektetni a tervezett parkba, amelyet már az idén tavasszal meg akart nyitni. A komplexum nemcsak szórakozóhelynek készül, de szállodák és éttermek komplexuma lesz. Ha lesz... Jacksonnak ugyanis fogalma sincs a varsói hivatalok lassúságáról, s arról, hogy a telekért (egykori katonai repülőtér a főváros északi részén) a védelmi minisztérium és a belügyminisztérium hadakozik, így a sztárnak valószínűleg várnia kell az engedélyre.
