Vasárnap - családi magazin, 1998. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)

1998-02-18 / 7. szám

1998. február 18. Sport Jaromír Jágr nem merne hazamenni, ha a cseh jégkorong-válogatott valamennyi mérkőzését elveszítené a naganói téli olimpián A cseh Pingvin pittsburghi tündöklése Jágr ü'obbról) egy-egy mérkőzésen számtalanszor néz farkasszemet az ellenfél kapusával CTK-felvétel Zsigárdi László Tizenhat éves volt, amikor elő­ször bukkant fel a SONP Kladno első ligás jégkorongcsapatának edzésén. Pár nap múlva már jég­re is lépett a csehszlovák élvo­nalbeli hokibajnokság egyik leg­jobb és legnépszerűbb (akkor a kladnóiakkal a fővárosban, Prá­gában is sokan szimpatizáltak!) együttesében. A Poldi éppen leg­nagyobb riválisa, a Sparta ottho­nában játszott, és nyert. A meccs egyik főhőse Jaromír Jágr volt, aki egy góllal járult hozzá csapa­ta bravúros győzelméhez. Karel Gut, a Csehszlovák Jégkorong­szövetség egykori elnöke mond­ta róla: „Az utóbbi évek legna­gyobb tehetsége, minden bi­zonnyal a közeljövőben a tenge­rentúlon folytatja...” Az I. liga következő idényében már a Kladno kulcsemberének számított, s csakhamar meghí­vást kapott a csehszlovák válo­gatottba, amely a berni világbaj­nokságon a harmadik helyen végzett. Robert Holíkkal és Robert Reichellel játszott egy csatársorban. A svájci vb-t köve­tően egyre gyakrabban érdek­lődtek iránta a tengerentúlról. A 1990-es játékostoborzón az elő­kelő ötödik helyre rangsorolta őt a Pittsburgh Penguins... Jaromír Jágr erre így emlékezett vissza: „Tizennyolc évesen utaz­tam Amerikába, s elhatároztam: vagy a Philadelphiát, vagy pedig a Pittsburghöt választom. Éppen az utóbbi gárda menedzsere elég gyakran járt Kladnóban. És ami­kor nyilvánosságra hozták a játékostoborzás végeredményét, pontosabban én is a kiválasztot­tak között voltam, örömömben odarohantam a szüléimhez és megcsókoltam őket.” Szinte mindenki biztos volt ab­ban, hogy az évszázad átigazolá­sa egyik napról a másikra lezaj­lik. De nem így történt! A Kladno szakvezetői előhuzakodtak azzal az előszerződéssel, amelyet Jágr tizenhat évesen kötött a Poldival; s ennek értel­mében az acélgyáriak még egy évig meg sze­rették volna őt tarta­ni... Ez azonban nem sikerült, mert a Pingvi­nek illetékesei azonnal a cseh városba utaztak, a jól értesültek szerint nem kis összeggel, és csakhamar közös ne­vezőre jutottak a kladnóiakkal. A több (dollár) milliós (?) üzlet részleteit eddig még nem hozták nyilvánosságra. Csupán találgat­nak az újságírók... Egy biztos: mindenki nagyon jól járt! Az 1990/91-es idényt már a Pittsburgh Penguins csapatában kezdte Jaromír Jágr. A bemutat­kozás minden várakozást felül­múlt, a cseh korongozó mérkő­zésről mérkőzésre a Pingvinek egyik legjobbja volt, s neki is kö­szönhető, hogy a gárda zsinór­ban kétszer is elhódította a Stanley Kupát. Először a New Tizenhat éves volt, amikor először buk­kant fel a SONP Kladno első ligás jégkorongcsapatá­nak edzésén. Jerseyt, a Washingtont, a Bos­tont, a döntőben pedig a Minnesotát győzte le. Pedig há­rom összecsapás után az ellenfél vezetett 2:1 arányban, és Bloo­mingtonban fogadhatta a Pingvi­neket. Jágrék azonban összekap­ták magukat, zsinórban három­szor diadalmaskodtak, a sorozat utolsó, hatodik találkozóján el­söprő, 8:0 arányú győzelmet arattak. Teljesen megérdemelten hódították el a Stanley Kupát. És Pittsburghben elkezdődhetett a véget nem érő ünneplés. „Valami fantasztikus dolog volt, elmondhatatlan, az öltözőben egymás nyakába ugráltunk. A csapat valamennyi tagja zoko­gott örömében. Nem volt ebben semmi különös, hiszen a Pen­guins első ízben nyerte meg a Stanley Kupát. Mario Lemieux még másnap is sírt az öltözőben, s lépten-nyomon azt mondogat­ta, hogy ez fantasztikus dolog. Négy nap és négy éjjel együtt ün­nepeltünk szurkolóinkkal...” - emlékezett vissza a Pittsburgh első Stanley Kupa-győzelmére Jaromír Jágr, a Pingvinek cseh sztárja. A következő idényben a kladnói hokis - sérülés miatt - ugyan 10 meccsel kevesebbet játszott, ám tizenkét ponttal többet gyűjtött, mint az 1990/91-es szezonban. Együttese ismét biztosan beju­tott a play off-sorozatba, ahol rosszul rajtolt, ugyanis már 3:1- es vesztésre állt a Washington el­lenében, azonban sikerült fordí­tania. „Az ötödik meccs előtt előbb Scotty Bowman edző, majd pedig Mario Lemieux szólt a játékosokhoz; mindketten arra figyelmeztettek, hogy semmi sincs még veszve, próbáljunk meg mindent...” - mondta Jágr. És ismét jött a Pittsburgh párját ritkító sorozata: három győze­lem a Washington ellen, majd túljutott a New York Rangersen, a Bostonon és a fináléban a Mike Kennan által irányított Chicago Blackhawkson is. Méghozzá úgy, hogy a zárófelvo­násban 4:0 arányban „lemosta” döntőbeli el­lenfelét. A sorozat főhőse Jaromír Jágr volt, aki a négy meccsen tizenegy gólt ütött és tizenhárom gólpasszt adott társai­nak. ,Amikor megérkeztünk a repülőtérre a Stan­ley Kupával, több ezer szur­koló fogadott és pezsgőzáport zúdított ránk. Jirí Hrdina meg­kérdezte tőlem: Egy évvel ezelőtt is ilyen ováció­ban volt részünk Pittsburghben? A válaszom egy­értelmű igen volt. Most is napo­kon át ünnepeltünk, rólunk be­szélt az egész város!” - nyilat­kozta a Cseh Televízióban Jaro­mír Jágr. Aztán 1996 nyarán, no meg az elmúlt év végén is úgy tűnt: min­den idők egyik legsikeresebb cseh korongozója veszi a sátorfá­ját, s más klubhoz igazol. De A cseh hokis a következő hat évben összesen negyvennyolcmil- lió(!) dollárt vehet fel fizetésként. nemcsak a Pittsburghben voltak nézeteltérései, hanem a cseh válogatottban is. Főleg 1996- ban Ludék Bukac vezetőedző­vel. Előfordult az is (az 1996-os Világkupa után), hogy nem akart címeres mezben játszani. Azóta már Ivan Hlinka ül a válo­gatott kispadján, s Jágr is meg­gondolta magát. Tehát ott van a február hetedikén kezdődött naganói téli olimpián. Az elmúlt hónap végén kötött szerződés szerint a 2002/2003- as idény végéig a kétszeres NHL-bajnok, a Pittsburgh Pen­guins játékosa marad. A kladnói hokis a következő hat évben összesen negyvennyolcmillió (!) dollárt vehet fel fizetésként. A huszonöt éves Jágr több hóna­pon át tárgyalt a Pingvinekkel; a szerződéshosszabbítást követő­en ezt nyilatkozta a Nova televí­zióban: „Természetesen örülök, hogy közös nevezőre jutottunk. Lehet, ha tovább várok, még több pénzt kaphattam volna. Vi­szont én mindenképpen Pitts­burghben szerettem volna foly­tatni pályafutásomat. A Pen- guinsben kezdtem NHL-kar- rieremet és itt is akarom befe­jezni. Azt hiszem, remek szer­ződést kötöttem...” Név: Jaromír Jágr Sportág: jégkorong (csatár, jobbszélső - balkezes) Született: 1972. február 15- én, Kladnóban Magasság/súly: 192 cm/102 kg Sportpályafutás: SONP Jágr annak is örült, hogy részt vehet a XVIII. téli olimpián. Feb­ruár hetedikén még Ottawában NHL-es meccset játszott, aztán irány Nagano! „Fáradt vagyok ugyan, de ez most mellékes. Ja­pánba együtt utaztam Strakával és Slégrrel, most vagyok először a felkelő nap országában. Ez az évszázad legrangosabb hoki­tornája, éppen ezért minden vá­logatott a lehető legjobb ered­ményt szeremé elérni. A Világ­kupán nem jött ki a lépésünk, most kiköszörüljük a csorbát! Nem is tudom, mit csinálnék, ha mind a négy meccsen vereséget szenvednénk. Talán nem is mer­nék hazamenni. Hat válogatott egyenlő eséllyel pályázik az el­sőségre; nem rosszak a szlová­kok sem, csak nincs jó kapu­suk...” Kladno (1988-1990), Pitts­burgh Penguins (1990-?) Játékostorzó: 1990, Pitts­burgh-5. hely Mérkőzések, gólok: cseh­szlovák I. liga - 90/38; ka­nadai-amerikai NHL - közel 600/több mint 300 „Fáradt vagyok ugyan, de ez most mellékes” Névjegykártya Kuriózumkosár Sztálin nem tűrte a vereséget Érdekes dokumentumok ke­rültek napvilágra az egykori szovjet futballról. Az okmá­nyokból kiderül, hogy Sztálin pártvezér érájában miként alakult a labdarúgók sorsa. A Vörös Hadsereg csapata, az akkori CDKA (a CSZKA Moszkva elődje) 1947-ben három mérkőzést játszott Csehszlovákiában. Az elsőt 2:l-re megnyerte a Sparta Praha ellen, ám később 4:3-ra az Ostrava és 3:2-re a CH Bratislava is legyőzte a ven­dégeket. Sztálin nehezen vi­selte a kudarcot, személyesen követelt magyarázatot a játé­kosoktól. Sőt jelentést is kért a történtekről, amiben a kö­vetkezők álltak: „Sztálin elv­társ! Utasítására kivizsgáltuk, hogy mi volt a CDKA veresé­gének az oka. A legfőbb ok a túlzott önbizalom volt. A Testnevelési és Sportbizott­ságnak nem volt tudomása arról, hogy milyen erőt képvi­selnek a csehszlovák csapa­tok. Játékosaink lebecsülték az ellenfél tudását.” Persze, a büntetés sem maradt el. A csatár Vszevolod Bobrovot azonnal kitették a csapatból, bár a Sparta elleni győztes ta­lálkozón ő lőtte a CDKA mindkét gólját. Menesztették Borisz Arkagyijev vezető­edzőt is: „Nincs kellő akarat­ereje, a játékosok nem tiszte­lik eléggé. A mérkőzéseken nem alkalmazott megfelelő taktikát, nem erősítette meg eléggé a középpályát” - állt a róla készült jelentésben. Nem szokott fejelni... Még az 1934-es futball-világ- bajnokság előtt játszott selej­tezőt Németország Luxem­burggal. Megerőltetés nélkül 9:1-re nyert. Az egyetlen gólt szabadrúgás után kapta, mert játékosa, a sorfalban álló Oehm lehúzta a fejét a labda elől. A mérkőzés után edzője szóvá tette neki ezt a pillana­tot, amire ő így válaszolt: „Nálunk Nürnbergben nem kell fejelni, mi a földön guri­gázunk.” Többször nem jelent meg a címeres mezben. Az alkohol marad Nem tiltják be a sportrendez­vényeken az alkoholreklámo­kat az Európai Unió terüle­tén. Ellenben a dohánytermé­kekre vonatkozó döntés értel­mében a cigarettagyáraknak legkésőbb 2006 októberéig be kell fejezniük a sport- és a kulturális események támo­gatását. Barbara Nolan, az Európai Bizottság szóvivője: „A dohányzás mindenki szá­mára ártalmas, a mértékkel fogyasztott alkohol viszont nem kártékony. Jó bizonyíték rá, hogy kis mennyiségben A hét fotója, avagy róják a köröket a naganói olimpia lógójával dí- még egészséges is.” szített jégen CTK-felvétel

Next

/
Oldalképek
Tartalom