Vasárnap - családi magazin, 1998. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)
1998-02-18 / 7. szám
Sport 1998. február 18. 15 Öt bemutató után Naganóban olimpiai sportág lett a curling avagy a csúszókorong Jégseprés világszínvonalon \1 Nem mindegy, hogy milyen jégfelületen csúszik a korong CTK-felvétel Jegyzet A derűlátás csapdájában Szabó Krisztián _____________ Skóciából ind ult útjára a curling, amely öt többé-kevésbé sikeres olimpiai bemutató után az idén végre hivatalosan is felkerült az ötkarikás játékok műsorára. Bizonyára vannak olyanok, akik csak most hallanak róla először. Szabad fordításban talán „kanya- rítósnak” nevezhetnénk, ám hivatalosan csúszókorong vagy jégteke név alatt szerepel. A curling a sakk, a bowling és a biliárd keveréke, írja Brian Carr, a CBS neves téli szakírója. Annak ellenére, hogy hivatalosan csak most került először az olimpia műsorára, a játék már hosszú évszázados hagyományokkal rendelkezik Nyugat-Európában és főleg Észak-Amerikában. A játék eredetéről megoszlanak a vélemények, csak annyi biztos, a keltáktól származik. Az első feljegyzések hasonló szórakozásról a régi Skóciába, IV. Jakab király idejébe nyúlnak vissza. Fennmaradt egy 53 kg-os gránitdarab, melyet a befagyott folyó jegén kellett minél messzebbre csúsztatni. Embervolt a talpán, aki itt győzni tudott. Ha hihetünk az írásoknak, maga a király is szívesen játszotta. Később jócskán lecsökkent a kődarab súlya, és kis mélyedéseket is fúrtak bele, amelyek a csúsztatást kívánták megkönnyíteni. Az első klubot Skóciában 1838-ban Edinburghban alapították, idővel ebből alakult ki a sportág nemzetközi szövetsége (WCF). A kezdeti játék más országokban is elterjedt, és a telepeseken keresztül eljutott az Újvilágba is. Itt rövid időn belül hatalmas népszerűségre tett szert. Már 1807-ben megalakult az első kanadai és rá A játékot egy 42 m hosszú, 4,27 m széles jégfelületen játsszák, és a két ellentétes oldalon három különböző átmérőjű, kör alapú célfelület, ház van felfestve. A pálya három nagy egységre van osztva: lendítő-, söprési és célzónára. A megszabott területen kívül, tehát a ház körül csak a kapitány söpröget- het. A négytagú csapatok feladata, hogy saját korongjukat az ellentétes házhoz minél közelebb juttassák. Ponhuszonöt évre az első amerikai klub is. Ma itt találhatók a sportág fellegvárai. Csak Kanadában több mint egymillió az igazolt játékosok száma, és a bajnokság nézőszáma sem csökken hárommillió alá. Az első válogatott mérkőzést is ez a két ország játszotta 1884-ben az Erie-tó befagyott felszínén. Azóta a „kő” sok változáson ment keresztül, míg elnyerte végleges formáját. A jelenlegi korongok 16 hüvelyk (91,44 cm) átmérőjű- ek, megközelítőleg 20 kg-osak és markolat is került rájuk. A versenyzők ezt a kör alakúra csiszolt gránitkövet próbálják a megfelelő helyre irányítani. A játék első látásra kicsit komikusnak tűnhet. Különösen a „sepregetők” látványa csal mosolyt az ember arcára, tot az ér el, akinek a menet végén a korongja közelebb áll a célfelülethez. Plusz pont akkor jár, ha egy másik korong is jobb helyen áll, mint az ellenfél legközelebbi „köve”. Ettől függően az eredmény 5:5 és 20:0 között alakulhat. A mérkőzés tíz menetből áll, és egy meneten belül minden játékos két-két korongot lendíthet, miközben megengedett az ellenfél kövének kipöccintése vagy arrébb lökése a célfelülettől. ám a csúszókorong, hasonlóan a többi kollektív sporthoz, tökéletes csapatmunkát igényel, na meg jó erőnlétet. A legnagyobb felelősség a kapitány vállára nehezedik. Ő határozza meg a taktikát, jelzi a csúsztatónak az irányt és az erősséget. Az éppen nem adogató játékosok sepréssel tisztítják a kő útját, csökkentik a légellenállást. Ha jól dolgoznak, a kő akár háromnégy méterrel is tovább csúszhat, ami adott esetben a győzelmet is jelentheti. Nálunk a curling még hivatalosan nem létezik. Magyarországon már nyolc éve űzik. Jelenleg a tizenötödikek Európában, de ez sajnos kevés az olimpiai részvételre. Az ötkarikás játékokon mind a férfiak, mind a nők mezőnyében nyolc csapat indult. A szakértők az erősebbik nemnél Kanadát várták az első helyre. A csúszókorong náluk hatalmas bázissal rendelkezik, egy esetleges kudarc nemzeti tragédiával érne fel. Megszorongathatták őket a világbajnok svédek, vagy a Nagy- Britannia színeiben induló, jó játékoserőt képviselő skótok. Apropó, világbajnokság! A Scotch Whisky Cup-ért, most az Air Canada Silver Brown-ért 1959-től folyik a küzdelem, és eddig mindössze hat ország tudta elhódítani. Huszonöt alkalommal Kanada, négyszer az USA, háromszor Norvégia és Svédország, kétszer pedig Skócia és Svájc emelhette feje fölé a győztesnek járó trófeát. Az olimpián a felsoroltak mellett Németország és Japán indult. A hölgyek 1979-től küzdenek a világbajnoki címért, és eddig itt is csak hatan tudtak a dobogó legfelső fokára állni. Kanada tíz, Svédország négy, Norvégia két, Svájc, Dánia és Németország egy-egy győzelmet könyvelhet el. A férfiakhoz hasonlóan a hölgyeknél is komoly felkészülés e- lőzte meg az olimpiát. A svéd válogatottat az az Elizabet Gustafson irányítja, aki minden nagyobb világversenyéről éremmel tért haza. A világbajnoki ezüstérmes norvég leányzók ugyancsak fenték a fogukat az aranyéremre. Őket a tapasztalt Eigil Ramsfjell próbálta győzelemre vezetni. De Kanada is közéjük ékelődhet. A verseny mindkét nemnél körmérkőzéses torna formájában zajlott, s mire e sorok napvilágot lámák, már ismemi fogjuk a legjobbakat, hiszen a versengés február kilencedikén kezdődött és a tizenötödikéi döntőben csúcsosodott ki. Ekkor dőlt el, melyik ország nyerte a sportág történetének első olimpiai aranyérmét. J. Mészáros Károly Hányán hittek a szlovákjég- korong-válogatott sikerében? Majdhogynem kész tényként emlegették a na- ganói torna egyik selejtező- csoportjának megnyerését. Mit az osztrákok? Még egyszer nem ismétlődhet meg a két évvel ezelőtti vb-kisiklás, hangzott mindenfelől. Aztán a részben kanadai vérű szomszédok odakorcsolyáztak a kék vonalukra, és vártak a kínálkozó alkalomra, Cígerék meg tanácstalanul ostromolták a furcsa emberi képződményt. Ezután következtek az olaszok, amikor már csak nyerni lehetett, sőt kellett is. Főleg azután, hogy a kazahok is pontot hullajtottak az osztrákok ellen. Plavu- cha gólerőssége megalapozta a fogcsikorgatva elért győzelmet. Csak az újabb két pont repíthette volna Szlovákiát az elit csoportba. Ám Kazahsztán inkább orosz, mint ázsiai férfiúkból álló csapata kemény diónak bizonyult. Némi szerencsével, de felülkerekedett, s tudtára adta a honi hoki felelőseinek, hogy országunk legjobbjai ugyan az A csoportba tartoznak, de egyelőre éretlenek a legjobb hatos fogatba kerülésre. Minden balsiker után sorjáznak a legkülönfélébb kérdések. Nem volt-e önteltséggel teli a torna előtti derűlátás? Valóban olyan jó a szlovák hoki, hogy extraligás játékosokkal maga alá gyűrheti a világélvonal második vonulatát? Elszórakozható-e az osztrákok elleni mérkőzés fele? Csupán a kapusposzton és a védelemben gyenge a honi jégkorong? Nincs baj a csatárokkal is? A futball után a második legközkedveltebb csapatjáték legjobbjaira is rászállt a gólhelyzetek kihasználásának átka? Cígert és társait valóban elkerülte a szerencse? Túlságosan mély nyomokat hagyott a társaságon az influenzajárvány? Miért csak a szlovákjégkoron- gozókat kényszerítette ágyba a távol-keleti vírus? Nem volt-e nagy luxus a hét NHL- játékos Naganóba utaztatása? Miért csak kettejüknek maradt hely a mindent eldöntő kazahok elleni összecsapásra? Túl nagy kockázat lett volna három ötös fogattal kiállni az első két találkozóra? Taktikai téren mivel próbálta meglepni riválisait a Sterbák-legénység? Lehet-e a mai hokiban vakon bízni a sikerben, amikor a kémkedés tetőfokán járva szinte mindegyik csapat belelát az ellenfél kártyáiba? Nem volt sok túlkoros koron- gozó a keretben? Hova tűntek a tavalyi olimpiai selejtezőt megnyert Golonka- legénység fiataljai? Nem éppen az átütő erő hiányzott a szlovákokjátékából? Van olyan erős az Extraliga, hogy bővíteni kellene? Nem inkább egy közép-európai bajnokságot lenne jó tető alá hozni? Nem a szlovák jégkorongsport jelenlegi valós helyzetét tükrözte a legutóbbi tizedik és kilencedik hely a vb-n, majd a mostani olimpiai szereplés? Szlovákia hokicsapatának naganói felemás helytállása - lillehammeri hatodik helyéhez képest lejjebb csúszott - megnyitotta a balsiker utáni boncolgatás időszakát. Még mindig elhisszük, hogy a legjobb hat közé tartozunk a világon? Amikor a gólöröm még nem sejtetett rosszat CTK-felvétel A játék szabályai Nálunk még nem űzik, Magyarországon már nyolc éve hódolnak neki. Sportolóktól hallottuk Van Almsick nem vonul vissza Nem villogott, de a váltóban mégis szerzett egy aranyérmet a januári perthi világbajnokságon Franziska van Almsick német úszócsillag. Részsikere alaposan megváltoztatta a terveit, újra az úszás jelenti számára a jövőt. A tizenkilenc éves világ- és Európa-bajnoknő derűlátóan mondta: „Szeretnék harmadszor is elindulni az olimpián, 2000-ben ott akarok lenni Sydneyben. Sokat ki kellett hagynom a balesetem miatt, de érzésem szerint így is jól úsztam, habár a korábbi években elért eredményeimtől azért elmaradtam.” Franziska perthi töprengése CTK-felvétel Parigin: lakás, autó, dollár Kazahsztán első olimpiai bajnoka, Alekszander Parigin tavalyelőtt Atlantában az öttusában diadalmaskodott. Mit kapott hazájában ötkarikás győzelméért? „Nálunk a három olimpiai bajnokot bőkezűenjutalmazták. Mindannyian kaptunk egy kétszobás lakást, egy autót és százezer dollár anyagi támogatást. Aranyérmemért miért emeltek volna nekem szobrot? Nálunk senkinek sem jutott ilyesmi az eszébe. Hogy is nézne az ki? Bár az igaz, az ország különböző részeiről számos meghívást kaptam, de nem szobrászok kértek, hogy álljak nekik modellt, hanem egyszerű emberek kerestek, hogy tartsak élménybeszámolót.” Pálffy szilasi elődei Tavalyi utolsó számunkban „Pálfíy nagymegyeri gyökerei” címmel immár másodszor adtunk közre egy interjúrészletet, amiből kiderül, hogy a New York Islanders szlovák gólzsákja apai ágon a Csallóközből származik. E sorokra reagált Panyi Ferenc szilasi olvasónk. Leveléből megtudtuk, hogy a neves hokista, Zigmund Pálffy édesapja, id. Pálffy Zsigmond nem a csallóközi Nagymegyerről származik, hanem az onnan öt kilométerre fekvő kisközségből, Szilasról (Brestovec), amely már a Komáromi járásban fekszik. Az ismert jégko- rongozó szülei (és két lánytestvére, Alena és Erzsébet) 1971-ig Szilason laktak. Nagyapja, Pálffy Zsigmond 1918-tól 1978-ig ugyancsak a faluban élt, s a szilasi temetőben nyugszik. Ziggy (ahogy Amerikában hívják) dédapja, Pálffy József 1873-tól 1950- ig lakott a községben, s ott is van eltemetve. Az iménti tények valódiságáról a szilasi községi hivatalban található okiratok tanúskodnak.
