Új Szó, 1998. december (51. évfolyam, 278-301. szám)

1998-12-04 / 281. szám, péntek

Fémtolvajok Bécs. Négy magyar férfi 1100 kilogramm alumíniumot lopott egy anyagtelepről Bécs közelé­ben. Az oszták hatóságok köz­lése szerint a magyarok autójá­ban ezenkívül eltűnt szerszá­mokat is találtak. A tolvajok mindent bevallottak, s azt állí­tották, hogy a megélhetésük­höz volt szükségük a lopott hol­mira, amelyet Magyarországon akartak eladni. A tettesek letar­tóztatásban várják a bírósági ítéletet. (MTI) UT SZO Egy magazin csak Neked és Önnek, szóval és képpel, mindenkinek! n***** itii.Ba] ' A tartalomból: * Az Év embere Vadkerti Andrea •k Teszteltük a Besenyő családot * Mi is volt a betlehemi csillag? •k Törökék, a kétszemélyes koncertiroda -k Adventi sztárkoszorú -k LGT - Az ellopott világhír •k Lap a lapban - MÁNIA Az IFI a Mediaprint-Kapa standjain is kaphatói VK-56/12 Péntek, 1998. december 4. Ára 7 korona • 51. évfolyam, 281. szám VELEMENY Csomagot kapunk Karácsony közeledtével bi­zonyára nem a körvonala­zódó gazdasági csomag fogja leginkább megörven­deztetni szívünket. A szigo­rító intézkedéseket, a pénz­tárcánkat nem kímélő dön­téseket tartalmazó csomag sajátossága, hogy rossz helyre címézték. Sajnos ja­nuár elsejétől a lakosság kapja meg a kormány kül­deményét, nem pedig a Mečiar-kabinet 2. oldal HATTER Nyelvek Akármennyire is különös, mindkét véleményt jogos­nak, megalapozottnak tar­tom. Való igaz: a kétnyel­vűség-kutatás úgy tartja, a kétnyelvű közösségben élők számára a közösség másik nyelve nem idegen, hanem második nyelv. Sa­ját tapasztalataink is ezt támasztják alá. 2. oldal KULTURA Szenvedélyes dzsesszperantó „Nekem egyszerűen ő a vi­lágszínvonal" - írta róla egy méltatója, újra meg újra rá­csodálkozva azokra a mű­vészi finomságokra, ame­lyek átszövik dallamveze­tését, frazírozását, a rög­tönzés nyelvén közlendőit. Számomra két Berki léte­zik. Az egyik a bluesos, aki anyanyelvén énekli bizarr, újkori kesergőit... 9. oldal Berki Tamás a hatvanas évek közepétől van színpa­don HET NAP MŰSOR A Melléklet A tévéprogramokból talló­zó melléklet első oldalán cikket olvashatnak a Duna Televízió tematikus napjá­ról. I-IV. oldal I OO JAR AS Mindenütt előfordulhat hó vagy eső. A délutáni hőmér­séklet mínusz 2 és plusz 2 fok között alakul. 3. oldal Parlament: ismét a beneši dekrétumok réme Nem engedi a földalapot A kérdések órájával folyta­tódott tegnap a parlament hetedik ülése. HÍRÖSSZEFOGLALÓ Pavel Delinga (DSZM) arra kért választ Mikuláš Dzurindától, hogy „a kormánykoalícióban ki­ket bíztak meg a tisztogatások végrehajtásával". A kormányfő közölte, hogy az akcióötösök ideje a szeptemberi választások­kal lejárt. Elmondta, milyen szak­mai feltételekkel vesznek fel ve­zetőket, és biztosította a kérde­zőt, hogy egyetlen pályázótól sem kérik számon, melyik párt tagja. Dzurinda megígérte Eva Slavkovskának (SZNP): mielőbb eleget tesz kérésének, hogy „so­roljon fel olyan államokat, ame­lyek elfogadtak kisebbségi nyelv­törvényt". Peter Brňák (DSZM) megkérdezte: van-e valami köze a beneši dekrétumokhoz annak, hogy „a földalap vezérigazgatói posztját a programnyilatkozat megszavazása fejében átenged­ték az MKP-nek". A kormányfő el­mondta: egyetlen olyan koalíciós tárgyaláson sem vett részt, ame­lyen az MKP ehhez a poszthoz kö­tötte volna a program támogatá­sát. Dzurinda leszögezte, hogy a beneši dekrétumok kérdése le­zárt ügy, s nem nyitják meg újra. Hasonló kérdésekkel fordult több ellenzéki képviselő Pavel Koncoš­hoz is. Az iránt érdeklődtek, mi­ért hívta vissza a földalap éléről a frissen kinevezett vezérigazgatót. A földművelési miniszter téves in­formációnak nevezte ezt, és biz­tosította a kérdezőket, nincs szándékában a vezérigazgató visszahívása, mert szakmaüag és emberileg is megfelel. Ján Cuper (DSZM) aggodalmát, hogy az ál­lami tulajdonban levő dél-szlová­kiai földeket magyarok szereznék meg, Koncoš azzal oszlatta el, hogy elmondta: készül ugyan egy agrártörvény-javaslat, az azon­ban a föld megművelésére vonat­kozik. Mint hozzátette, a tulaj­donjogról rendelkező jogszabá­lyok módosítására egyelőre nincs szükség. A kérdések órája után interpellá­ciók következtek, és főleg ellen­zéki képviselők szólaltak fel. An­na Malíková (SZNP) például bí­rálta, hogy Csáky Pál „ismét Komáromba látogat", illetve nem­tetszését fejezte ki, hogy a minisz­terelnök-helyettes felajánlotta já­randóságának egy részét a május­ban leváltott búcsi és bátorkeszi iskolaigazgatónak, (gl; di) Az oroszországi gazdasági válság miatt egyre reménytelenebb helyzetbe kerülnek a távol-keleti arany­bányászok és családtagjaik is. A gyermekek sem tanulnak, mert a fűtetlen iskolákban ilyen kép fogadja őket. (CTK/AP-felvétel) Pozsony - EU-tagság Visszakerül helyére a búcsi és a bátorkeszi igazgató Száraz Dénes: alig nevezték ki, máris megfenyegették Inkább nem vállalja el ÜJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Nyitra. Az új kerületi elöljáró, Peter Miššík tegnap tartott első sajtótájékoztatóján főleg a hiva­talban történt személycserékről esett szó. Miššík december else­jén Száraz Dénest (MKP), illetve František Maťót (DBP) nevezte ki helyettesévé. Közvetlenül azu­tán, hogy az elöljáró nyilvános­ságra hozta a két nevet, megtud­tuk, Száraz Dénes máris visszalé­pett, mert kinevezése után tele­fonon megfenyegették. „Édes­apámat hívta fel egy ismeretlen szerdán. Szlovákul csak annyit mondott, hogy ha vállalom a tisztséget, annak a családom lát­ja kárát, mert »Pribina városában nem lehet magyar elöljáró­helyettes«" - mondta Száraz Dé­nes, az érsekújvári gimnázium pedagógusa. Kérdésünkre, vajon ennyire komolyan kell-e venni egy névtelen telefont, azt vála­szolta: elhatározása végleges, mert ilyen ellenséges hangulat­ban nem tud dolgozni. Peter Miššík elmondta: „Nem tulajdo­nítanék ekkora jelentőséget az ügynek, az ilyen nacionalista próbálkozásokat figyelmen kívül kell hagyni, mert az a céljuk, hogy megbénítsanak bennünket" - hangsúlyozta az elöljáró, (vm) Kedvezően határoztak Brüsszel. Az Európai Parlament tegnap jóváhagyta Jan Marinus Wiersma holland képviselő ja­vaslatát, hogy az Európai Unió közvetlenül a júniusi kölni csúcs­találkozó után kezdjen intenzív csatlakozási tárgyalásokat Szlo­vákiával. Az EP kéri a közelgő bé­csi tanácskozás résztvevőit: ru­galmasan viszonyuljanak Po­zsony erőfeszítéseihez, s úgy mó­dosítsák a szlovákiai helyzet megítélését, hogy már a jövő év első felében döntés születhessen az országnak a felvételre váró ál­lamok első csoportjába való átso­rolásáról. „A kormánynak vissza kell szereznie a bizalmat, de nem kellene ajövő évvégéig várnia az újabb értékelésre" - nyilatkozta Wiersma. Mint ismeretes, az 1997-es luxemburgi csúcs hatá­rozata értelmében csak 1999 vé­gén foglalkozott volna az EU az első körből „kiesett" országokkal. Noha Szlovákiában romlott a gazdasági helyzet, a holland kép­viselő meggyőződése, hogy ha­marosanjavulni kezd. (č; s) Várják a leváltóttalcat ÚJ SZÓ-HlR Pozsony. Ma délelőtt Csáky Pál részvételével nevezi ki, jobban mondva, helyezi vissza eredeti posztjára a Komáromi Járási Hi­vatal új vezetője, Keszegh Mar­git a búcsi és a bátorkeszi alapis­kola májusban leváltott igazga­tóját. Ezt követően a miniszter­elnök-helyettes ellátogat a két községbe. Csáky Pál már koráb­ban jelezte, hogy Varga Lajos­nak és Novák Ferencnek - miu­tán visszakerül székébe - átadja októberi fizetésének egy részét. A miniszterelnök-helyettes re­méli: sikerül megszervezni azt is, hogy az 1994 óta leváltott összes iskolaigazgató ott legyen a délután Búcson tartandó sajtó­értekezleten, illetve beszélgeté­sen, s az ő helyzetük rendezésé­ről is szó esik. (g) Ľudo Kaník a Nemzeti Vagyonalap elképzeléséről Kötvényért részvényt SITA-HÍR Pozsony. „A lakosság a va­gyonalapi kötvények fejében hozzájuthat a Nemzeti Vagyon­alap tulajdonában levő cégek részvényeihez" - erősítette meg tegnap Ľudo Kaník, a vagyon­alap elnöke. Az értékpapírcsere nyomán a polgárok mintegy 30 milliárd korona értékű rész­vényt kapnának. Ezzel akár stratégiai vállalatok értékpapír­jaihoz is hozzá lehet jutni. Kaník nem tartja kizártnak, hogy az ilyen részvények ará­nya eléri a 20 százalékot. A va­gyonalap elnöke azonban egy­előre nem adott választ arra: milyen lesz az árfolyam a cégek részvényei és a vagyonalapi kötvények között. Közlése sze­rint a csere már 1999 januárjá­ban megkezdődhet. Harna István miniszter szerint a szlovákiai lakásépítés felfutóban van, ezért nem volna szerencsés megszakítani a folyamatosságot Csupán a rászorulókat kell támogatni MALINÁK ISTVÁN Reálisnak tartja a kormányprog­ram évi 14 ezer lakás felépítésére vonatkozó kitételét Harna István építésügyi miniszter, akit ennek kapcsán az Állami Lakásfejleszté­si Alapnál uralkodó áldatlan hely­zetről, valamint a tervezett válto­zásokról kérdeztünk. Az alaphoz 1997-ben benyújtott kérelmek közül két hete még 147 volt azok­nak a száma, amelyeknek nem tettek eleget. Ebből azóta mint­egy 90-et sikerült elintézni: már van visszaáramlás is az alapba a korábbi hitelek törlesztéséből. Ez az alap számára havonta mintegy 6 millió koronát jelent. A minisz­ter szerint az előző kormányzat felelőtlenül kezelte az alapot, nem biztosított számára stabil jö­vedelmet, annyit kapott, ameny­nyi éppen jutott. Az 1997-ben be­érkezett több mint 11 ezer kér­vényből közel tíz és fél ezer felelt meg a kritériumoknak; az igé­nyelt összeg 5,2 milliárd korona volt, az alap pedig csak 1,5 milli­árdot kapott a költségvetésből, ezért csupán 3330 igénylő kapott támogatást. A törvény kimondja, a lakásfejlesztési alap támogatá­sára a polgárnak nincs törvényes jogigénye (vagyis kérhet, de nem biztos, hogy kap), valamint azt, hogy a kérvényeket a beérkezés sorrendjében kell elbírálni. Az alap hibázott, mert amikor már nem volt pénze, nem értesítette az igénylőt arról, hogy elutasíja a kérvényét, hanem regisztrálta azt. Ezért kellett még idén is a '97­es kérvényeket kielégíteni, a '98­ban benyújtott 8600 kérvényből pedig csak 217-et „mazsoláztak ki". A felvetéssel, hogy egy-két évig nem is érdemes az alaphoz fordulni, mert úgysincs pénz, a miniszter nem ért egyet, mond­ván: a lakásépítés felfutóban van, megszakadna a folyamatosság, s lényegében mindent elölről kelle­ne kezdeni. Reméli, a jövő évi költségvetésből kapnak annyi tá­mogatást, hogy a már nyilvántar­tott kérvényeket ki tudják elégíte­ni, s az 1999-ben beérkezőknek is legalább egy részét. Becslése sze­rint 7-8 milliárd korona kellene. Harna István hangsúlyozta: mó­dosítani kell az alapról szóló tör­vényt; az előző rezsim a támoga­tások 40 százalékát luxuslakások építésére folyósította. Márpedig nyilvánvaló: ha valaki húszmilli­ós villát épít, az nem szorul támo­gatásra. Ézért kell sokkal szigo­rúbb feltételeket szabni, hogy tényleg a rászorulókat támogas­sák. Interjúnk Harna Istvánnal az 5. oldalon. Harna István miniszter (Fotó: Somogyi Tibor)

Next

/
Oldalképek
Tartalom