Új Szó, 1998. augusztus (51. évfolyam, 177-201. szám)

1998-08-12 / 186. szám, szerda

ÚJ SZÓ 1998. AUGUSZTUS 8. SporT /TÉV É ÉS R Á DIÓ - SZOM BA T | || Közösen Európáért cimmel nemzetközi rockfesztivált szervez Galántán a Big Production Rómeó vérzik - és szervez A somorjai Rómeó Vérzik együttes két éve alakult. Hárman láthatók a színpa­don. Kovács Koppány basszusgitáros-énekes, Szamaránszky János dobos és Kálmán Zsolt szólógitá­ros. Kovács Lászlót, az Egerben élő szövegírót nem látja a közönség. Eletükről és terveikről beszélgettünk Kovács Koppánnyal. BÁRÁNY JÁNOS Januárban jelent meg az íme, az ember című kazettátok. A zenekar arculatát mutatja ze­nében és szövegeiben is. A rap és a techno kivételével szinte va­lamennyi stílusban készültek dalok. A hagyományos punkon kívül helyet kapott rajta a mi nyelvünkre lefordított blues, és persze a kőkemény rock, némi Motörhead-beütéssel. A szöve­gek olyan eseményekről szól­nak, melyeket megéltünk. Kü­lönben a közönség azonnal ész­revenné, hogy színészkedünk. Ha valaki nem visel szemellen­zőt, látja és hallja: róla éneke­lünk. Azokról a problémákról, amelyek kilencvennyolcban a fi­atalokat foglalkoztatják. Arról már nem mi tehetünk, hogy ezek kemény gondok. Ezekről írunk a bátyámmal, Lászlóval, aki kilencvenhatban a zenekart alapította. Zenei szakemberektől hallot­tam, hogy olyan a zenétek, mint a Tankcsapda együttesé. „Szeretnénk, ha a rockzene összekötné a magyar és a szlovák fiata­lokat." (Somogyi Tibor felvétele) Ez egy magyarországi rockver­seny után is elhangzott, ahon­nan négy különdíjat hoztunk el tavasszal. Nem is tudom... Job­ban szeretjük, ha azt mondják: vv Ha valaki nem visel szemellen­zőt, látja és hallja: . . róla énekelünk. \\ „Jé! Ez olyan, mint a Motör­bead!" Ugyanis ez a kedvenc csapatunk. A Tankcsapdával na­gyon jó barátságba kerültünk. Lukácsék azt mondták, itthon csakis bennünket visznek elő­zenekarnak. Ősszel hat helyen kocenrteztünk velük tájainkon. Hasonló a stílusunk, de nem va­gyunk a hazai Tankcsapda. Magyarul énekeltek. Több szlovákiai magyar együttes ál­lítja: angolul jobban érvénye­sülnek. Miért, angolul talán meg lehet belőle élni? Nem lehet. Nem is ezért csináljuk. Mi lennénk a leg­boldogabbak, ha ezzel a zenével kereshetnénk a kenyerünket. Más nyelven nem tudjuk ezeket az érzéseket elmondani. A haj­dani Lord együttes egyik tagja, Vida Ferenc azt mondta, örül, hogy magyarul énekelünk. Ezzel itt semmi gond. Csak szerények a lehetőségek. Nincs kiadó, ame­lyik felvállalná a szlovákiai ma­gyar rockzenekarokat. De erről már évek óta beszélünk. Úgy látom, törődtök a rajon­gókkal. Nemrég Gombaszö­gön, az ottani koncert után so­kat beszélgettetek velük. Nélkülük nem megy. Soha nem játsszuk a nagymenőt. Ér­dekel bennünket, hogy höl tar­tunk, s ezt csak azok mondhat­ják meg, akik hallgatják a ze­nénket. Ugyanolyanok va­gyunk, mint ők. Azt a sört isz­szuk, azt a cigarettát szívjuk. Pár hete a budapesti Motör­head-koncert után megismer­kedtünk egy sráccal meg egy lánnyal, s meghívtuk őket a szombathelyi koncertünkre. Eljöttek. A buli után úgy be­szélgettünk, mintha öt éve is­mernénk egymást. Nemzetközi rockfesztivált szerveztek. A fesztivál a most induló Big Production szervező iroda első rendezvénye lesz. Jómagam va­gyok az egyik alapító, Méry Ta­más a másik. Társszervezőnk a Magyar Ifjúsági Közösség. A koncert címe: Közösen Európá­ért, a műsorban magyar és szlo­vák együttesek szerepelnek majd. Szeretnénk, ha a rockzene összekötné a magyar és a szlo­vák fiatalokat. Augusztus 22-én, Galántán, a Csemadok-házban fellép az Au­róra együttes Győrből, a Neck Strain Tabról, a Konflikt nevű szlovák csapat Somorjáról, a B.S.C Pozsonyból. Természete­sen a Rómeó Vérzik is ott lesz a délután hat órakor kezdődő koncerten. Véget ért az egyhetes buli, melyen mindenki megtalálhatta a neki legjobban tetsző szórakozást Jelentés a Szabadság Szigetéről - I. JUHÁSZ LÁSZLÓ Nevezték már Diákszigetnek, Eurowoodstocknak, az ellen­kampányolók - igen, Magyaror­szágon is vannak ilyenek - drog­szigetnek és halálszigetnek. Számomra a Sziget leginkább a Szabadság Szigete. Egy hét után ma sátorbontással ért véget a Pepsi Sziget '98 Budapesten. Ha létezik anarchiamentes demokrácia - a mesékben léte­zik -, akkor az Óbudai-szige­tenegy egy héten át minden au­gusztusban megvalósul a lehe­tetlen: összegyűlik vagy két­százezer fiatal, és egy hétig azt csinál, amit csak akar. Mond­juk, sátrat ver a Nagyszínpad mögött, és reggeltől estig zenét hallgat. Bluest, jazzt, technót vagy klasszikusokat, kórusmű­veket vagy afrikai tam-tamot, letűnt magyar sztárok lélegez­tetőgépes produkcióit csodálja, vagy a feltörekvő tengeren túli zenekarok műsorán tombol. A másik - aki valamiért nem sze­reti a zenét - beül a Szabad­egyetem sátrába, és etológiai, nőgyógyászati vagy matemati­kai előadásokat hallgat. Van, aki agyagozik, fest, rajzol és internetezik egy héten át. Azu­tán ott van a filmfanatikus, aki csak azért jön ki a videó­sátorból, hogy beülhessen a sza­Sátor sátor hátán. A mázsás csehszlovák családi sátortól a pille­könnyű német csúcstermékekig, ízlés és lehetőség szerint. Egy fáradt és jóllakott szigetlakó (Dömötör Ede felvételei) badtéri moziba. Akit pedig olyan lehetetlen természettel áldott meg az Úr, hogy minden egyformán érdekli, az hét na­pon át szaladozik színpadtól színpadig, sátorról sátorra, hogy minél többet szippanthas­son be az hangok, fények, ké­pek, színek mozdulatok és illa­tok káoszából. Ez a káosz azon­ban csak látszatra az: a Sziget a szervezettség etalonja, nem csupán Magyarországon, de nemzetközi viszonylatban is. A hajógyári szigeten ugyanis év­ről évre egy várost hoznak létre a szervezők, egy maroknyi lel­kes csapat. Színpadok, élelmi­szerboltok sátrai nőnek ki a semmiből, telefonfülkék és toa­lettek érkeznek, bankautoma­tákat hozatnak, pénzváltót léte­sítenek, cirkuszt és vidámparkot építenek, nemzetközi étterem és rögtönzött galéria, zuhanyozók, postahivatal és kórházi sátor kap helyet a szigeten. És a tábo­rozók sátrai. - Elővételben ti­zenötezer hetijegy fogyott el, ennek negyven százaléka kül­földön talált gazdára — mondja Gerendi Károly, a huszonéves A BÖNGÉSZŐ nyertesei A Vasárnap 31. számában fel­tett kérdésre a héten 504 he­lyes megfejtés érkezett. A be­küldők közül tegnap Klein Melinda, a VASARNAP szer­kesztője sorsolta ki a szeren­csés nyertesek nevét. E héten az 500-500 koronát Remák Éva szentesi, Bergendi Kál­mán vágkirályfai és Németi Margit királybelmeci olvasó­ink nyerték. Gratulálunk! A helyes megfejtés:80 éwel ezelőtt, (v) (A 286/1992 Tt. számú adó­törvény 36.§-a alapján a nye­remények összegéből 15% jö­vedelemadót vonunk le.) Jazztábor Tatabányán Tatabánya. Megkezdődött a XII. nemzetközi jazztábor hétfőn a komárom-eszter­gomi megyeszékhelyen. A hatnapos turnuson csaknem félszáz magyar, valamint finn, német és osztrák fiatal vesz részt. A tábor művészeti vezetője ezúttal is Gonda Já­nos, a világhírű improvizátor. A tanárok közt van a£ osztrák Harry Sokai (szaxofon), az ausztrál Peter O'Mara (gitár), az amerikai Tommy Víg (computeres hangszerelés), valamint az egykori hallgató, Süle László (zongora). A programban a képzés mellett három nyilvános koncert is szerepel. Holnap a világhírű Gonda-Berkes-Kőszegi trió lép színpadra. Egy nap­pal később a tábor tanárai, a 15— i zárónapon pedig a hallgatók adnak hangver­senyt a zeneiskola nagyter­mében. (MTI) Hol vagy, öreglány? Idén nyolcadik évfolyamá­hoz érkezett a Nagykürtösi­Honti-Nógrádi Művelődési Központ által HAH '98 cím­mel szervezett nyári filmfesz­tivál, amelyen amatőr filme­sek mutatták be humoros alkotásaikat az aslósztregovai termálfürdőben. A járási hivatal elöljárójának védnök­sége alatt és a kulturális mi­nisztérium különleges alapja által támogatott rendezvé­nyen közel száz hazai és nyolc cseh filmes mutatko­zott be. A szervezők a nézők­re bízták a legjobb alkotás ki­választását. A közönségsza­vazatok alapján a žihľavai (Nagykürtösi járás) Urdica filmklub „Hol vagy, öreg­lány?" című egyperces filmje aratta a legnagyobb sikert 62 szavazattal. Második he­lyen végzett 48 szavazattal a prágai Karel Coma Honzík, harmadik helyen pedig 40 szavazattal az Ústí nad La­bem-i Ivo Renotiére „Picnic" című alkotása. A közönség szavazataitól függetlenül a žihlavai filmesek érdemelték ki a község polgármesterének a díját is. (-dzsár) MOZI POZSONY HVIEZDA: Armageddon (am.) 17.00, 20.00 OBZOR: A vasál­arcos férfi (am.) 18.00, 20.30 MLADOSŤ: Amilyen jó csak le­het (am.) 17.30, 20.30 CHARLIE CENTUM: Titanic (am.) 17.15, Ajövő követe (am.) 17.30, A kód neve: Merkúr (am.) 18.00, 20.30, Armageddon (am.) 17.00, 20.00, Pink Floyd: A fal (ang.) 20.15 KASSA TATRA: Sakál (am.) 17.45, 20.00 DRUŽBA: A világűr foglyai (am.) 15.30, 17.45, 20.00 CAPITOL: A világűr foglyai (am.) 15.45,18.00, 20.30 ÚSMEV: Megsemmisítő becsapódás (am.) 17.30, 20.00 IMPULZ: Jack és Sarah (am.) 19.00 DEL-SZLOVAKIA GALÁNTA - KERTMOZI: Amistad (am.) 21.00 NAGYME­GYER - SLOVAN: G. I. Jane (ang.-am.) 20.00 KOMÁROM ­TATRA: Playing God (am.) 18.00, 20.00 PATH - KERTMOZI: Csillagközi invázió (am.) 21.00 LEVA-JUNIOR: Armageddon (am.) 18.00, KERTMOZI: Armageddon (am.) 21.00 ROZS­NYÓ - PANORÁMA: Rivers of Babylon (szl.) 19.00 főszervező, aki időnként végig­cirkál a szigeten robogóján, lo­bogó szőke hajjal. - A hangsúly idén áttevődött a sátorozókról a napi látogatókra. Azt sem sza­bad elfelejteni, hogy ez alatt a hat év alatt, mióta Sziget van, volt egy generációváltás. Ez a mostani generáció már nem az a sátorozó nemzedék, tehát ezek a mai gyerekek inkább az „elme­gyek este buliba"-típust kép­viselik. - mondja Karcsi. A fő­szervezőtől megtudtuk, hogy ta­valy gazdaságilag is jól sikerült a rendezvény, a Sziget Iroda kifi­zette tartozásait. Idén keveseb­bet költöttünk a nagy külföldi sztárokra, inkább a szolgáltatá­sok színvonalát próbáltuk emel­ni. Többet költöttünk a hangszi­getelésre, hogy a kerület lakói­nak nyugalmát most már tény­leg semmi sem zavarja. Engem a melegen és a poron kí­vül csak a lelkes doboscsapat egyik hajnali produkciója feszé­lyezett kissé, akik szemétkuka­dobokon és sörösdoboz-tamta­mon mutatták be művészetüket. De elvégre a Szabadság Szige­tén vagyunk... Zrínyifalvi Gábor kiállítása a Dorottya Galériában Elemek és ellipszisek ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Budapest. A magyar főváros Dorottya utcai ingyenes galéri­ájában a múlt pénteken nyílt meg Zrínyifalvi Gábor festőmű­vész Elipszis című kiállítása. Zrínyifalvi festészete az érzé­sek és a sejtések fonadékából épül fel, makacsul kitartva ugyanazon alapelemek mellett. A fa, égetett fa, kő, toll, vala­mint az értelem eszközei és je­lei, a rajzolt és a rajzoló kéz, a geometrikus forma (ellipszis), olyan lenyomatszerű rétegeket alkotnak, mint az üledékes kő­zete - áll a katalógusban. Az 1997-ben kiadott Angyal és az Írás szerzője Zrínyifalvi mű­vészetéről szólva kiemeli a csi­szolt és a fényesített felülete­ket, melyeken minták rajzolód­nak ki az archeológus néző szá­mára. Az akarat, szándék és a vélet­len találkozása a „leletben" (műben), ahogyan az alapele­mek kombinációi új és új értel­met vagy olvasatot követelnek meg, a szigorúan lineárisan ha­ladó idő térbeli szétragadását eredményezik. A láthatatlan keret, amelyet e képeket ki­metszi a térből, az alkotó olva­satait vagy inkább csak sejtése­it reprezentálják - áll az Angyal és az írásban. A kiállítás, mely­nek rendezője Kozák Csaba, szeptember hatodikáig tekint­hető meg Budapesten, a Do­rottya utca 8 szám alatt vasár­nap kivételével délelőtt 10-től este hatig.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom