Új Szó, 1998. július (51. évfolyam, 150-176. szám)

1998-07-29 / 174. szám, szerda

EJ POLITIKA ÚJ SZÓ 1998. JÚLIUS 29. Török bizottsági NATO-vita Ankara. A török parlament külügyi bizottsága tegnap egyhangúlag megszavazta a NATO kibővítését Csehországgal, Lengyelországgal és Magyarországgal. Murát Karayalcin, a bizottság elnöke „történelmi döntésnek" nevezte a testület határozatát, amelyet még magának a törvényhozás egészének is jóvá kell hagynia. A16 NATO-tagállam közül Törökországban, Nagy-Britanniában, Hollandiában és Portugáliában nem fejeződött még be a csatlakozási jegyzőkönyv ratifikálása. (MTI) Nemzetközi nyomást követel Bécs. Jasszer Arafat palesztin elnök bécsi látogatása során felszólította az Egyesült Államokat és Európát: együttesen gyakoroljanak nyomást az izraeli kormányra, hogy az fogadja el az amerikai közel-keleti rendezésijavaslatot. Viktor Klima osztrák kancellár annak a reményének adott kifejezést, hogy Európa és az USA együttesen újra elindíthatja a békefolyamatot. (MTI) Arafat az EU-ban bízik (Archívum) Lámaista szerzetes halála Peking. Egy tibeti emigránsszervezet szerint úgy megkínoztak börtönében egy tibeti lámaista szerzetest, hogy belehalt sérüléseibe. A londoni székhelyű hálózat jelentéséből nem derül ki, miért bántották a börtönőrök a 22 éves Jese Szamtent. A fiatalember május 12-én halt meg, hat nappal azután, hogy szabadon bocsátották a Lbásza közelében levő Trisam börtönből, ahol kényszermunkát végzett. (MTI) Lezuhant a polgármester London. Életét vesztette a dél-angliai Southampton városának polgármestere egy tragikusan végződött sétarepülésen, amelyet az irányítása alatt álló városi tanács szervezett. A Catalina típusú, 52 éwel ezelőtt épült vízirepülőgép, amelyen 18 személy utazott, a nagyváros partjai előtt körözött, mifölött a vízbe csapódott. A szerencsétlenségben ketten vesztették életüket. (MIT) Izraeli áldozat Bejrút. Az iráni támogatást élvező Hezbollah harcosai tegnap megölték a Dél-libanoni Hadsereg egyik tagját az Izrael által megszállt dél-libanoni „biztonsági zóna" nyugati részén. Az iszlám szélsőséges harcosok egy útszegélyi pokolgépet robbantottak, amikor az izraeli járőr arra haladt. (MTI) Indonézia nemzetközi nyomásra megkezdte csapatainak kivonását a volt portugál gyarmatról Kelet-Timor fellélegzilc Dili. Indonézia tegnap kivonta 400 katonáját az egykori portugál gyarmat Kelet-Timorról, amelyet 22 éve az ENSZ határozatait semmibevéve bekebelezett. A három századot egy hadihajó szállította Diliből kalimantani és jávai bázisokra. A helyi indonéz parancsnok közölte a tudósítókkal, hogy összesen ezer katonát vonnak ki az ott állomásozó közel 13 ezerből. A következő kivonásra augusztus elején kerül sor. Jusuf Habibie, a Suharto harmincéves országlását követő új elnök láthatóan szeretné enyhíteni a KeletTimor miatt országára nehezedő nemzetközi nyomást és ha lehet, véget vetni a volt portugál gyarmaton évek óta folyó felkeléseknek. Felajánlotta, hogy a terület nagyfokú autonómiát kap az államszövetségen belül. (MTI) Palesztin-izraeli közeledés Folytatódó tárgyalások Tel-Aviv. Az izraeli és a palesztin tárgyalóküldöttség tegnap felújította tárgyalásait az izraeli csapatok Ciszjordániából való kivonásának. Danny Naveh, az izraeli kormány főtitkára a legnagyobb titoktartás mellett találkozott Szaeb Erekattal, a palesztin küldöttség vezetőjével. Á palesztin küldöttség a mostani megbeszéléseken akar megismerkedni az új izraeli tervekkel. E tervek szerint a ciszjordániai területek egy részét az izraeli hatóságok „természetvédelmi területté" nyilvánítanák, ahol a palesztinok nem építkezhetnének. A területet lényegében a kiürítendő területekből „csípnék le". Netanjahu miniszterelnök ragaszkodik ahhoz, hogy a kiürítendő 13 százalékból 3 százalék legyen „természetvédelmi terület." A lassingi bányában tovább folynak a mentési munkálatok; túlélőket keresnek A végső győzelemig folytatja harcát az UCK Megrendelt koporsók Nem a kormányzásra Bécs. A 24 éves bányász megmenekülése újabb lendületet adott az ausztriai Lassingban a további mentési munkáknak, amelyeket Viktor Klima kancellár szerint „időráfordításra és költségekre" való tekintet nélkül a legkisebb remény fennálltáig folytatni kell. MTI-HÍR Egy újabb helyen is fúrást kezdtek, ott, ahol szakértők a tíz még lent rekedt bányász megmenekülésére alkalmas további üreget gyanítanak. A remény főként a „kupolára", egy elhagyott, ívelt bányaüregre irányul, ahová már eddig is végeztek fúrást. Először egy kisebb keresztmetszetű furatot szándékoznak lemélyíteni, hogy azon, ha a bányászokat ott találják, először élelmet és italt bocsássanak le. Ehhez 2-3 napra lesz szükség. Magának a mentőaknának a fúrásához hosszabb idő, mintegy tíz nap szükséges. Addig is teljes gőzzel szivattyúzzák a föld alatti üregekből a vizet. Kettős célt kívánnak ezzel elérni: egyrészt ezáltal több, emberi tartózkodásra alkalmas üreget hoznak létre, másrészt csökkentik a lent uralkodó nagy nyomást. Sajnos azonban nem tudják még a lent maradtak pontos tartózkodási helyét. Felmerült, hogy az amerikai NASA-t kérik fel, hogy műholdakról infravörös sugarakkal derítse fel, pontosan hol is vannak a még életben levő bányászok. A mentési munkálatok jelenlegi vezetője, Horst Wagner vélekedése szerint azonban ilyen képek már napok óta a mentők rendelkezésére állnak. A helybeliek annyira neheztelnek a hivatalos mentést végzőkre és a bányatársaságra, azok késlekedése és melléfogásai miatt, hogy állítólag már feljelentést is tettek ellenük. Felháborodásuk érthető, ha igaznak bizonyul az a híresztelés, hogy a bányaüzem már korábban megrendelte a 11 koporsót. A mentősök arról számoltak be, hogy kutyájuk a leszakadt felvonó egy felhozott vasdarabját megszimatolva „vitán felül" halottat jelzett. Reménykedve abban, hogy a vasárnapi „lassingi csoda" megismétlődik, közben további nyomáskiegyenlítő kamrákat és úgynevezett „mentőbombákat", valamint további mentőfelszereléséket szállítanak a helyszínre. Az érintett lassingi bánya, ahol talkumot (zsírkövet) bányásznak, a Rio Tinto nevű angol-ausztrál konszerné, amely szerte a világban, Chilétől ÚjGiuneáig a legkülönfélébb bányászati tevékenységekkel foglalkozik. A Profil című osztrák képes hetilap korántsem hízelgő képet fest a cégről, mint nem éppen tiszta eszközeiről híres „multiról". MTI-TUDÓSÍTÁS Belgrád. A Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) szóvivője, Jakup Krasniqi bejelentette, hogy a Szerbiához tartozó, albán többségű tartományban tevékenykedő fegyveres csoport a végső győzelemig folytatja harcát Koszovó függetlenségéért. Krasniqi, aki azt követően adott nyilatkozatot az albán televíziónak, hogy a szerb biztonsági erők az utóbbi napokban több körzetben is vereséget mértek az UCK-ra, azt is közölte, hogy az UCK-n belül nincsenek frakciók, s a szervezet vezetése egységesen elutasítja azt, hogy részt vegyen a most formálódó koszovói albán kormányban. Az UCK szóvivője gyávasággal vádolta a szerb erőket, amelyek szerinte nem vállalkoznak a közelharcra, s a távolból tüzelve, gyerekeket és asszonyokat megölve kísérlik meg elérni céljaikat. Krasniqi közlése szerint az utóbbi napok harcaiban a szerb erők mintegy 150 harckocsit és páncélozott harcjárművet vetettek be a harcokban. Közben egy albán férfi megsebesült az albán-macedón határon kitört fegyveres incidensben. A hivatalos macedón közlemény szerint hétfő este automata fegyverekkel felszerelt albánok nagy csoportja kísérelt meg behatolni macedón területre, s amikor a határőrök felfedezték őket, az albánok tüzet nyitottak a macedón katonákra. Áz albánok rövid tűzharc után visszamenekültek Albánia területére. Orosz bányászmegmozdulások Fogoly az igazgató Az orosz és az amerikai külügyminiszter tárgyalásai a START-ll-ről Hidegre tenni a fegyvereket MTI-HIR Manila. Madeleine Albright amerikai és Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter közös meggyőződése szerint a hidegháború utáni korszak legfőbb biztonsági feladata az atomfegyverek elterjedése elleni küzdelem. A két nagyhatalom külügyminisztere a Délkelet-Ázsiái Országok Szövetségének (ASEAN) manilai regionális értekezletén találkozott és kétórás különtanácskozást folytatott Clinton amerikai elnök szeptemberre tervezett moszkvai látogatásának előkészítése jegyében. A két ország aggasztó fejleménynek ítéli meg a májusi indiai és pakisztáni kísérleti atomrobbantásokat és Irán legutóbbi, nagyhatósugarú rakétával végzett kísérletét. Az orosz fél az eddiginél jobban hajlik a legfejlettebb haditechnikai újdonságok kivitelének szigorú ellenőrzésére. A találkozón Albright asszony álllítólag nem csinált titkot abból, hogy Washington nem jó szemmel nézi orosz légvédelmi rakéták tervezett eladását Ciprusnak, mert a térség feszültségét növelő tényezőt lát benne. Primakov úgy látja, hogy Clinton elnök szeptemberi látogatása növelheti a START-II nukleáris leszerelési megállapodás régóta húzódó orosz ratifikációjának esélyeit. A duma várhatóan kedvezően fogadja, hogy az amerikai elnök mégsem teszi moszkvai látogatásának feltételévé a szerződés előzetes orosz megerősítését. MTI-HÍR Vlagyivosztok. Méltatlankodó orosz távol-keleti szénbányászok túszul ejtették igazgatójukat, hogy nyomatékot adjanak bérkövetelésüknek. A partyizanszki Nagornaja bánya igazgatója elismerte, hogy mintegy tíz munkása megszállta az irodáját, és nem akarja kiengedni őt, amíg meg nem kapja kilenchónapi elmaradt bérét. Viktor Truhin azonban azt is tudatta, hogy jogosnak tartja bányászainak igényét. Ez az incidens egyike az Oroszországban május eleje óta zajló szórványos bányászbérsztrájkoknak. Északabbra, Szahalin szigetén a bányászok leállították a szenesvagonokat, amíg a Szahalinenergo nem fizet a már leszállított rakományokért. Az áramellátó cég igazgatója, Jurij Kuzin viszont közölte, hogy hőerőműve pénteken leáll, ha nem kap szénutánpótlást. A kuznyecki szénmedencében levő Oszinnyiki és az uráli Cseljabinszk bányászai a vasútpálya eltorlaszolásával fejezték ki elégedetlenségüket. Á legszembeötlőbb tiltakozás azonban Moszkvában zajlik, ahol mintegy kétszáz bányász táborozik június eleje óta a kormány székháza előtt. Ezek az egymástól elszigetelt megmozdulások nem okoznak számottevő kárt a nemzetgazdaságnak. Kambodzsában az ellenzék vesztegetéssel és csalással vádolja a kormányzó pártokat és elutasítja a voksolás eredményét Vitatott választási eredmény JARABIK BALAZS Phon Pen. Alaposan változott a helyzet Kambodzsában, ahogy egyre-másra érkeztek az eredmények az egyes tartományokból. A legújabb eredmények szerint a jelenleg hatalmon levő Kambodzsai Néppárt Hun Sen miniszterelnök vezetésével valószínűleg megnyeri a választásokat. Megerősíteni látszik ezt a sokáig vezető, ám jelenleg második helyen tanyázó royalista FUNCINPEC és a harmadik, a volt pénzügyminiszter Sam Rainsy pártja. A legfontosabb kérdés csupán az, hogy a Kambodzsai Néppárt képes lesz-e saját maga kormányt alakítani, vagyis elnyeri-e a kormányzáshoz szükséges 62 parlamenti széket jelentő szavazattöbbséget. Ugyancsak megnehezíti a helyzetet, hogy Norodom Ranariddh herceg, a FUNCINPEC elnöke és Sam Rainsy közös sajtótájékoztatón jelentették be: a nagyszámú csalás és megvesztegetés miatt eleve elutasítják a választások eredményét. Emiatt kérdésessé válik a koalíció alakítása, mivel a fent említett három párton kívül senki sem jutott be a parlamentbe. Mindenesetre a közös sajtóértekezlet eléggé ellentmondásos helyzetbe hozta a nemzetközi, valamint a hazai független megfigyelő szervezeteket. Az IRI/NDI amerikai szervezet nemzetközi megfigyelő csoportjának vezetője James Lilly, volt kínai nagykövet ugyanis kijelentette: bár a megfigyelők észleltek számos csalást és megvesztegetést, a kambodzsai választások Jelentős előrelépést jelentettek a kambodzsai demokráciában". Hasonló, sőt erősebb kijelentésre „ragadtatták" magukat az ENSZ égisze alatt működő nemzetközi megfigyelőcsoport vezetői is. Kambodzsában továbbra is a bizonytalanság uralkodik. Mivel a Kambodzsai Néppárt uralja mind a katonaságot, mind a rendőrséget, nemigen fenyeget polgárháború kitörése. A szerző az IRI/NDI nemzetközi megfigyelője Kambodzsában Indonéz csapatkivonás Kelet-Timorból. Reménykedő tekintetek, talán nem jönnek vissza (ČTK/AP) A választások sem állítják meg a harcokat Kambodzsában (ČTK/AP)