Új Szó, 1998. július (51. évfolyam, 150-176. szám)

1998-07-25 / 171. szám, szombat

N POLITIKA ÚJ SZÓ 1998. JÚLIUS 25. Jandarbijev esküdözne Moszkva. Csecsenföld leg­felső iszlám bírósága tegnap ártatíannak nyilvánította Zelimhan Jandarbijev volt elnököt a jelenlegi államfő ellen elkövetett merénylet ügyében. Jandarbijev haj­landó volt megesküdni a Koránra, hogy nincs köze a merénylethez, de a bíróság megelégedett a nyüatkoza­tával. Az Aszlan Maszhadov elleni merénylet nyomozá­sának felgyorsítása végett a bíróság minden gyanúsítot­tat kötelez, hogy a Koránra tett eskü után tegyen vallo­mást, Jandarbijevet azon­ban nem kényszerítették er­re. Az éjszaka nyugodtan telt Csecsenföldön. (MTI) Obucsi lesz a japán kormányfő Tokió. A kormányzó japán Liberális Demokrata Párt (LDP) tegnap elnökévé vá­lasztotta Obucsi Keidzo kül­ügyminisztert, aki így jövő csütörtökön minden bi­zonnyal elfoglalhatja a mi­nisztereinöld posztot. Az LDP súlyos vereséget szen­vedett a július 12-i felsőházi választásokon, ami lemon­dásra kényszerítette Hasimoto Rjutaro pártel­nök-miniszterelnököt. Az LDP 13 mandátumos több­séggel rendelkezik az alsó­házban, amely jövő csütör­tökön választja meg az új miniszterelnököt, miután a Hasimoto-kormány hivata­losan benyújtja lemondá­sát. (MTI) Obucsit szürke politikusnak tartják bírálói (ČTK/AP) Brit baki Boszniában London. A brit védelmi mi­nisztérium elismerte, hogy a Boszniában állomásozó nemzetközi haderő (SFOR) brit alakulatai szerdán té­vedésből két olyan boszniai szerb állampolgárt fogtak el, akik nem szerepelnek a hágai nemzetközi törvény­szék körözési listáján. Hogy az eset még kínosabb le­gyen, londoni értesülések szerint a háborús bűnök miatt keresett ikerpár, Predrag és Nenan Banovics állítólag hónapok óta Nagy-Britanniában tartóz­kodik, 42 rendbeli emberi­ség elleni bűncselekmény gyanújával keresteti őket a törvényszék. (MTI) Tovább omlik a bánya Lassing. Újabb omlás tör­tént az ausztriai város bá­nyájában, a kráterben levő egyik ház elsüllyedt az iszapban. A területről min­denkit evakuáltak, a men­tőalakulatoknak is el kel­lett hagyniuk a térséget. A mentől^ feltételezése sze­rint a múlt héten beomlott bánya mélyén még mindig életben van egy ember, a tragédia több mint tíz áldo­zatot követelt. (MTI) Budapest támogatja szomszédai NATO-csatlakozását Orbán Solanánál Clinton a legyek ura MTI-HÍR Belgrád. Az utóbbi hónapokban rejtélyes legyek szállták meg a dél-szerbiai Cacak város térsé­gét: nagyobbak, agresszívabbak, mint korábban, s csípésük több napig tartó betegséget okoz. Egy belgrádi lap pénteki beszá­molója szerint a helyiek szerint a legyek a boszniai NATO-légi­csapások során használt, urán­nal töltött lövedékek által kibo­csátott sugárzás miatt „vadultak meg". Éppen ezért clintonkának és unproforkának nevezték el az újfajta legyeket. A városban az utóbbi időben már emberek százai keresték fel a légycsípések okozta fájdalmak és betegség miatt az orvosokat, ám az áldozatok száma minden bizonnyal jóval magasabb, mert az emberek többsége a hagyo­mányos népi módszerekkel ke­zelte a csípéseket. Az egyik „áldozat" szerint nem szabad zaklatni a clintonkákat és unproforkákat: szinte biztos ugyanis, hogy a megzavart rova­rok csípéssel válaszolnak a tá­madásra. A szakértők arra hív­ták fel a figyelmet, hogy az újfaj­ta legyek a nedves és hideg időt kedvelik, így az ősz folyamán várhatóan tovább nő számuk. iszak-Csehországban is árvíz pusztít, Dobruška város utcáján személygépkocsikat mos az ár (ČTK-felvétel) Al Gore amerikai alelnök Szergej Kirijenko orosz kormányfő vendége Moszkva többet akar Moszkva. Az orosz fővá­rosban tegnap megkezdte tanácskozását Szergej Kirijenko orosz kormány­fő és Al Gore amerikai al­elnök. MTI-HÍR Kirijenko elmondta, az orosz­amerikai kapcsolatok az utóbbi évek alatt komoly fejlődésen mentek keresztül. Ügy fogalma­zott, hogy az orosz-amerikai kapcsolatok rosszak voltak, majd nagyon jók lettek. Most vi­szont pragmatikus hozzáállással arra kell törekedni, hogy a vi­szony normálissá váljon. Kiri­jenko és Gore elsőként az együttműködés kérdéseit és a döntésre váró legfontosabb ügyeket teldntették át, köztük a kétoldalú kereskedelem és beru­házások, a gazdasági szankciók és az orosz exporttámogatás problémáit. Az orosz kormányfő szerint az orosz-amerikai kap­csolatok elérték az egyenjogú partnerség szintjét, most azon­ban új korszakot kell nyitni, ... az orosz-ameri­kai kapcsolatok sokat fejlődtek. amelynek a valódi partnervi­szony megerősítését és fejleszté­sét kell szolgálnia. Oroszország és az Egyesült Álla­mok között számos vitás kérdés merült fel a gazdasági együtt­működés terén. Moszkvát nyug­talanítja, hogy Washington még mindig nem terjesztette ki Oro­szországra a legnagyobb ked­vezmény elvét. Nem ért egyet azzal sem, hogy a nem piacgaz­dasággal rendelkező országok között tartják számon, ami sok orosz exportáru esetében rend­kívül magas dömpingellenes vám kivetését eredményezi, ne­hezítve ezzel az amerikai pia­cokra való bejutás lehetőségét. Al Gore javaslata alapján a tár­gyalás következő fordulójában például a környezetvédelem, a hadiipar polgári célú átállítása és az orosz fegyveres erők re­formja kerül terítékre. MTI-HÍR Brüsszel. A NATO sose felejti el Magyarország hozzájárulását a boszniai rendezéshez - jelentette ki a NATO főtitkára, miután az at­lanti szövetség brüsszeli központ­jában megbeszélést folytatott Or­bán Viktor miniszterelnökkel. Javier Solana hozzáfűzte, hogy a kétoldalú kapcsolatok nagyon jók, Magyarország NATO-csatla­kozása zökkenőmentes, és a szö­vetségesek nagy várakozással te­kintenek taggá válása elé. Orbán Viktor egyértelműen kife­jezésre juttatta, hogy Magyaror­szág a boszniai és a koszovói helyzet rendezésében továbbra is kész részt venni, ám világos kü­lönbséget tesz a két válságövezet között. Ugyanis Boszniában im­már egy ellenőrzés alatt tartott, kezelt válságról van szó, a koszo­vói helyzet alapvetően más. Utalt arra, hogy Jugoszláviában több százezres lélekszámú magyar et­nikum él, ami önmagában is kor­látozó tényezőként jön számítás­ba Budapest számára. A magyar kormánynak óvatosnak kell len­nie, mert az adott esetben egy to­vábbi sajátos problémával is szembenéz. Ez idő szerint 500 magyar nemzetiségű katona szolgál a szerb hadseregben, ép­pen a koszovói válságövezetben. Magyarország tisztában van az­zal, hogy ők jugoszláv állampol­gárok, ugyanakkor szeretné egy­értelműen leszögezni, hogy nem óhajt belekeveredni semmilyen etnikai konliktusba - mondta Or­bán. Hozzáfűzte: a magyar kor­mány mindent elkövet annak ér­dekében, hogy rávegye a szerbe­ket, hagyják ki a magyarokat eb­ből a konfliktusból. Orbán bizto­sította Solanát, hogy a jövő évi költségvetés elkészítésekor Ma­gyarország figyelembe veszi az e területen vállalt kötelezettségeit. Orbán megerősítette, hogy Ma­gyarország támogatja a NATO­hoz csatíakozni kívánó, de az el­ső körbe nem hívott többi kelet­európai ország ezirányú törekvé­seit. NATO-taggá válásukat nem­zeti érdekének tekinti, s főként azzal véli előmozdíthatónak, ha a lehető legjobb kétoldalú kap­csolatokat ápolja velük. A mi­niszterelnök budapesti látoga­tásra hívta meg Javier Solanát. Az időpontot még nem tűzték ki, szeptember vége vagy október eleje alkalmasnak tűnik. NATO­forrás tájékoztatása szerint a megbeszélésen az a benyomás alakult ki, hogy a magyar kor­mányfő igen határozott az atlan­ti szövetséghez való csadakozás, illetve az ehhez szükséges erőfe­szítések folytatásának kérdésé­ben. Ez annál is fontosabb, mivel más a meghívás elfogadása, és más a tagság elnyeréséhez szük­séges gyakorlati lépések megté­tele, kivált ami a katonai kikép­zést és a hadműveleti együttmű­ködésre való képesség megte­remtését illeti - mondta a forrás. Nagyobbak, s csípésük több napos betegséget okoz Visszatér a kambodzsai herceg? JARÁBIK BALÁZS Phnompen. Kambodzsával kap­csolatban a 70-es évek második felétől egyetlen szót emlegettek - népirtás. Az állami terror meg­törte ezt a barátságos, mindig vi­dám népet. Kambodzsa vasárnap választja a 122 tagú parlament képviselőit. A két legnagyobb esélyes a jelen­leg ellenzéki párt, a FUNCINPEC vezetője, Norodom Ranariddh herceg, és a Kambodzsai Néppárt főnöke, Hun Sen. Az 1993-as, az ország történetében első szabad választásokat enyhe fölénnyel a FUNCINPEC nyerte, ám a kato­naságot, a rendőrséget és állam­igazgatást addig ellenőrző Hun Sen egyenrangú kormányzási koalícióra kényszerítette őt. Az ENSZ - amely 22 ezer békefenn­tartóval segítette az első válasz­tások lefolytatását - sajnálta vol­na, ha az e célra fordított 3 müli­árd dollár kárba vész, s rávette Ranariddh herceget, engedjen a polgárháborúval fenyegetőző pártvezérnek, kössön alkut. A la­bilis kormánykoalíció kér társmi­niszterelnöke 1997-ig búta a kö­zös kormányzást. Ekkor Hun Sen puccsal megfosztotta hatalmától a Ranariddhot, aki híveivel száműzetésbe kényszerült. Hun Sen az 1975 és 1979 között Kambodzsa lakosságának har­madát kiirtó vörös khmerek ka­tonájaként kezdte karrierjét, de később már a véreskezű diktá­tort, Pol Potot a dzsungelbe ker­gető vietnami katonáknak segí­tette. A herceg elűzését követően kénytelen volt visszatáncolni. Kambodzsa csak jelentős külföldi segélyekkel tud boldogulni és a külföldi intézetek Hun Sen érté­sére adták: vagy pénz és a her­ceg, vagy semmi. Japán segítség­geljött létre az alku, amely jói jel­lemzi a kambodzsai helyzetet. A kompromisszum értelmében a távollétében 35 év börtönbünte­tésre és 50 millió amerikai dollár pénzbüntetésre ítélt Ranariddh herceg hazatérhetett, miután ap­ja, Szihanuk király - természete­sen Hun Sen kérésére - amnesz­tiában részesítette. Az ország irá­nyítása továbbra is Hun Sen ke­zében maradt, de a FUNCINPEC indulhat a mostam választáso­kon. Pártokból egyébként nincs hiány, harminckilenc verseng a választók kegyeiért, de mindösz­sze háromnak van esélye képvi­selőt küldeni a parlamentbe. Olyan találgotá sokba, ki nyeri a választásokat, nem bocsátkozik senki. A közvélemény-kutatás in­tézménye akkor múlt ki Kambo­dzsában, amikor egy előzetes fel­mérés, majd a valósag közt 60 százalékos eltérés mutatkozott. A választások tisztaságát mind az ellenzék, mind a nemzetközi megfigyelők kétségbe vonják. Apró mozzanatokból viszont ar­ra lehet következtetni, hogy a változás szele meglegyintette Kambodzsát is. Ilyen például a megölt kampányaktivisták szá­ma: Míg az 1993-as kampány alatt több mint száz ember vesz­tette életét, addig most egyelőre „mindössze" öt. Hun Sen még­sem bíz semmit a véletlenre, a biztonság kedvéért a Nemezeti Választási Bizottságba saját em­berei kivételével csak azokat a FUNCINPEC-tagokat engedte be, akiket maga választott ki. Az el­lenzék mégis komolyan készül megfosztani hatalmától a Kam­bodzsai Néppártot, ezt igazolja a négy legnagyobb ellenzéki cso­portosulás által július 17-én alá­írt megállapodás is. A politikai elemzők azonban szkeptikusak, véleményük szerint az ellenzék el tudja majd viselni az esetleges vereséget, de Hun Sen aligha, s ez már robbanásveszélyes hely­zetet teremtett az országban. A nép viszont a megváltást reméli a választásoktól. Ettől várja a turis­ták és a külföldi befektetők visz­szatérését. Egyes vélemények szerint nem kizárt a 90 százalé­kos részvételi arány sem. Más je­lenségek arról tanúskodnak, hogy nem mindenki ilyen opti­mista: a tehetősebb réteg egy ré­sze már külföldre menekítette családját. Úgy gondolják, a vá­lasztások idején növekszik az emberrablások száma, sőt néhá­nyan polgárháború kitörésétől tartanak. A legmegbízhatóbb for­rásokra, a taxisofőrökre és fuva­rosokra támaszkodva jelenthe­tem, hogy a főváros, Phnompen lakosságának 15 százaléka hagy­ta el otthonát. A kérdésre, meny­nyi Phnompen lakosainak szá­ma, csak széles vigyor, esetieg válívonogatás a válasz. Senki sem tudja. A túlnyomóan néppárti bizottsá­gokat ellensúlyozandó, különfé­le kormányon kívüli szervezetek és pártok több mint 70 000 hazai megfigyelőt küldenek a 11.700 választóhelyiségbe. Nemzetközi megfigyelő missziót küldött az országba az ENSZ, az EU és az NDI-IRI, hogy segítsen a kambo­dzsaiaknak megragadni a talán utolsó szalmaszálat. A szerző az NDI-IRI választási megfigyelőjeként tartózkodik Kambodzsában. Jövő héten tárgyalnak Arafat meggondolta Rámalláh. Jasszer Arafat palesz­tin vezető meggondolta magát, mégis beleegyezett a tárgyalások folytatásába Izraellel. A paleszti­nok a héten jelezték, nem látják értelmét a tárgyalásnak, amíg a zsidó állam el nem fogadja a Ciszjordánia 13 százalékáról való izraeli csapatkivonásra tett ame­rikaijavaslatot. Arafat tegnap kö­zölte, jövő héten folytatja a tár­gyalásokat, de nem tárta föl, mi­ért gondolta meg magát, és ka­pott-e új izraeli javaslatot. (MTI) Török kiküldetés Albánia készülődik Tirana. Fokozott harckészültség­be helyezték az albán hadsereget a koszovói válság éleződése mi­att. Idén állítólag kétszer annyi albán fiatalt hívtak be a hadsereg­be, mint tavaly. Egy török hírügy­nökség közlése szerint Ankara ka­tonákat küld Albániába a nem­zetközi békemisszió keretein kí­vül. A török külügyminisztérium szerint a kiküldetésnek nincs kö­ze a koszovói válsághoz. ( MTI) HÍRHÁTTÉR

Next

/
Oldalképek
Tartalom