Új Szó, 1998. január (51. évfolyam, 1-25. szám)

1998-01-21 / 16. szám, szerda

ÚJ SZÓ 1998. JANUÁR 17. SpOrt/tévé és rádIó - szombAt fl

q Beszélgetés Finta Rudolffal, a Zoboralji Községek Regionális Társulásának elnökével Nyitni akarnak a világ felé Finta Rudolf: „Mindenkivel hajlandóak vagyunk együttműködni, aki elfogadja, hogy mi itt akarunk magyarok maradni." Ifj. Kováč visszakapta útlevelét Pozsony. If], Michal Kováč visszakapta útlevelét, így kiutazhat Németországba, hogy tisztázza magát a Technopol-ügyben nyomozó német hatóságok előtt. Az elnök fiának útlevelét arra hivatkozva vonták be 1996-ban a szlovák hatóságok, mert vádat emeltek ellene csalás miatt, de a köztársasági elnök tavaly decemberben kegyelemben részesítette őt. (TA SR) Nem lesz DBP-kommunista koalíció Pozsony. Nem lép koalícióra a Demokratikus Baloldal Pártja és a Szlovákiai Kommunista Párt, legalábbis a választások előtt semmiképp sem - jelentette ki a DBP szóvivője a két párt alelnöki szintű, kapcsolatfelvételt célzó tegnapi tárgyalását követően. Ľubomír Andrássy ugyanakkor nem zárta ki az együttműködés lehetőségét helyi szinten, mondván: ez más pártok esetében is így működik, (gy) Gazdasági-szociális tanács Pozsony. A kormány tegnap jóváhagyta a belügyminiszter javaslatát, és leváltotta Ladislav Ocelníkot a Rozsnyói Járási Hivatal éléről. Helyére Anton Barbierikot nevezte ki. A kabinet tegnap jóváhagyta a gazdasági-szociális tanács létrehozásáról szóló javaslatot is. (ú) A holocaust áldozatainak kártalanítása Pozsony. A szlovák külügyminisztérium tegnap cáfolta a hírt, mely szerint a pozsonyi német nagykövetség és a szlovák kormány intenzív megbeszéléseket folytat a nácizmus szlovák áldozatainak kártalanításáról. Németország hajlandó egyszeri humanitárius segélyt nyújtani a náci üldözés egyes áldozatainak, ezt viszont a szlovák fél nem tekinti kártérítésnek. (TA SR) Az MK a magyarság legitim képviselője A DSZM nem hisz saját győzelmében A Zoboralji Községek Regionális Társulása 1991-ben alakult, tizenhárom község a tagja. Finta Rudolffal, a társulás elnökével és Nyitragerencsér polgármesterével a szervezet eddigi munkájáról és céljairól beszélgettünk. VRABEC MÁRIA Kinek az ötíete volt a társulás létrehozása és mi volt a céljuk? A fordulat után, 1990-ben a régióban működő magyar pártok vetették fel, hogy kellene egy szerveződés, amely a magyar kultúra ápolását anyagilag is tudná támogatni, s más téren is segítené a magyar községek kapcsolattartását. A Csemadok járási szervezete akkor már nem tudta teljes egészében ellátni ezt a feladatot, anyagi gondokkal is küszködött, így ez az önkormányzatokra hárult. 1991-ben tizennégy tagközséggel alakult meg a Zoboralji Községek Regionális Társulása - Kolon, Zsére, Ghýmes, Lédec, Kálaz, Nyitracsehi, Nagycétény, Berencs, Geszte, Pográny, Alsóbodok, Nyitragerencsér, Felsőkirályi és - a közigazgatásilag az Érsekújvári járáshoz, de hagyományaiban inkább a Zoboraljához tartozó - Nagykér polgármestere Nem sikerült elérni, hogy legalább választható tantárgyként tanítsák a magyar nyelvet a szlovák iskolában. írta alá az alapító okiratot. Időközben Felsőkirályit a Sellyei járáshoz csatolták, így maradtunk tizenhármán. A hagyományőrző és a kulturális rendezvényeken kívül miben tudja a társulás segíteni, egyesíteni a községeket? Pozsony. A bizonyítványok továbbra is szlovák nyelvűek lesznek - nyilatkozta tegnap Slavkovská oktatási miniszter a sajtóirodának a közelgő félévi bizonyítványosztás kapcsán. A tárca azonban „előzékeny kíván lenni a nemzetiségi kisebbségekhez tartozó szülők iránt", ezért biztosítja, hogy kétnyelvű bizonyítványt is kaphassanak a gyerekek, ha a szülők kérelmezik. A kétnyelvű bizonyítvány Pozsony. Csáky Pál, az MKDM alelnöke tegnap kapott választ Katarína Tóthová miniszterelnök-helyettestől decemberi interpellációjára, melyben a kétnyelvű bizonyítványok hiányát kifogásolta. Csáky egyebek mellett arra az ígéretre hivatkozott, amelyet Tóthová Max van der Stoelnak, az EBESZ főbiztosának tett bizonyítványügyben. Tóthová viszont azt írja válaszában, hogy nem világos számára, miféle ígéretről is beszél Csáky. Minden nagyobb magyar vonatkozású rendezvényen részt veszünk, és a községek tagdíjából létesített alapból támogatást nyújtunk. Nem szorítkozunk csak az egymással való kapcsolattartásra. 1991-ben találkoztam Balatonalmádi polgármesterével, dr. Kerényi Lászlóval, akkor született az ötlet, hogy a zoboralji községek testvértelepüléseket kereshetnének a Balaton keleti csücskében. Még azon a nyáron fogadtuk nyolc Balaton környéki település polgármesterét. Azóta évente legalább egyszer találkozunk, s rendszeresen látogatják egymást a lakosok is. Nagyon jó a kapcsolat például Nyitragerencsér és Balatonalmádi, Kolon és Csajág, Berencs és Litér, Nyitracsehi és Királyszentistván között. A magyarországi vendégeket Orbánnapra, búcsúra, címerszentelésre szoktuk meghívni, mi pedig rendszeresen nyáron, augusztus 20-a táján látogatjuk meg őket. 1996-ban megrendeztük Csajágon a két régió vállalkozóinak közös kiállítását, ahol több üzleti és együttműködési szerződés született. A mi példánkból kiinkiállításáért a járási vagy kerületi hivatalnak illetéket kell fizetni. Slavkovská szerint az alkotmánybíróság döntése világosan kimutatta, hogy a minisztérium nem járt el törvénysértő módon a bizonyítványok esetében. „A kétnyelvű bizonyítvány nem hivatalos érvényű okmány" - jelentette kí, s hozzáfűzte: nem mutatható fel például a felvételi vizsgákon, hanem csak „saját használatra" lesz jó. (TASR) „1997 áprilisában beszéltem erről a kérdésről a főbiztossal, s közöltem vele, hogy a nyelvtörvény értelmében a közokiratokat szlovák nyelven kell kiállítani, és a bizonyítványok is ilyen okiratnak számítanak" - írja Tóthová, majd rámutat: a törvény ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a szülők a kisebbség nyelvén kiállított bizonyítványt is kérjenek, de az ilyen bizonyítvány nem tekinthető hivatalos közokiratnak. (-Ű-) dúlva a Balaton keleti csücskének települései is megalapították saját regionális társulásukat. Mit tud nyújtani a magyarországi községeknek egy ilyen zárt közösség, amilyen a Zoboralja magyarsága? Elsősorban a hagyományok tiszteletét, az összetartozás érzését és még sok szép élményt, pl. vendégeinket többször elvittük a Tátrába is. Folynak a tárgyalások Svit polgármesterével, Vladimír Rusnákkal arról, hogy ez a város is a társulás tagjává válna. így szeretnénk fokozatosan kialakítani egy magyar-szlovákiai magyar-szlovák háromszöget. Meggyőződésem: ha a magyarországi gyerekek az egyhetes tátrai kiránduláson a nyelvi akadályok ellenére is tudnak szlovák barátokat szerezni, akkor ezt a felnőtteknek is meg kell próbálniuk. Márciusban Gödöllőn, a Magyar Polgármesterek Világtalálkozóján szeretnénk megbeszélni a részleteket. Távlati terveinkben németországi települések is szerepelnek, szeretnénk, ha a Zoboralja a zártságában is nyitni tudna a világ felé. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A Szlovák Posta teljes hírzárlatot rendelt el a hétfőn hajnalban Dunaszerdahely közelében elkövetett postakocsirablás ügyében, tudtuk meg tegnap a dunaszerdahelyi posta főnökétől. Azért nála próbáltunk érdeklődni, mert a hétfői hírek szerint az elrabolt nyolc és negyed millió korona a dunaszerdahelyi posta bevételéből származott. A járási postaigazgatóval nem tudtunk beszélni, mert éppen a besztercebányai központba utazott, helyettese pedig azért nem fogadhatott bennünket, mert a besztercebányai központból voltak hivatalos vendégei. A véletlen folytán a posta bejáratánál futottunk össze a kirabolt postakocsi vezetőjével és kísérőjével, de amikor meghallották, miről szeretnénk kérdezni, ők is azonnal behúzták maguk mögött az ajtót. Szemmel láthatóan még mindig nem tették túl magukat az izgalmakon. (gy azt sem sikerült megtudnunk, hogyan került a szerdahelyi posta udvarára az a pénzt szállító, sárga szekrényes Avia gépkocsi, amelyet hétfőn a Gerencséren 1977 óta nincs magyar iskola. Ez a falu mégis tagja a társulásnak, az egykor szintén magyar községnek számító Vicsápapáti, Csitár vagy Menyhe azonban nem. Gerencséren a lakosság 47 százaléka vallja magát magyar nemzetiségűnek, a valóságban ez 70 százalék is lehet. 1990ben, amikor a község (tizenhét év után) különvált Nyitrától, voltak olyan törekvések, hogy újraindítsuk a magyar iskolát. Sajnos, még azt sem sikerült elérni, hogy legalább választható tantárgyként tanítsák a magyar nyelvet a szlovák iskolában. A községnek azt a részét, ahol az óvoda volt, Nyitrához csatolták, a szülők most oda hordják a gyerekeiket. Az oktatás csak szlovákul folyik, mert a falu másik óvodáját bezárták. Most már nehéz lenne újraindítani a magyar óvodát, s ahogy telik az idő, egyre nehezebb. Az utcán azonban magyarul beszélnek a fiatalok is. Csitárban más a helyzet - bár tőlünk északabbra van, még mindig Nyitra része. Most már nehéz lenne újraindítani a magyar óvodát, s ahogy telik az idő, egyre nehezebb. Gerencsér lényegében egy magyar sziget Nyitrán belül. Vicsápapátíban, Egerszegen, Menyhén, Béden és Szalakúszon a hatvanas években szűnt meg a magyar iskola, a magyar lakosság aránya nem éri el a húsz százalékot sem. Az ottani polgármesterek nem is érdeklődtek a Zoboralji Községek Regionális Társulása iránt, talán attól tartottak, hogy „magyarosítási szervezet" lesz. Pedig szívesen látnánk őket éppúgy, mint valamely szlovák községet is. Mindenkivel hajlandóak vagyunk együttműködni, aki elfogadja, hogy mi itt akarunk magyarok maradni. rablás színhelyétől mintegy három kilométerre találtak meg. Az autó bal oldali ablakát betörve kényszerítették fegyverrel kiszállásra a személyzetet. A gépkocsin semmi sem utal arra, hogy pénzszállításra lenne alkalmas, a szekrény oldalsó ajtaját egyszerű lakattal zárják. Mivel senki sem állt velünk szóba, arra sem kaptunk választ, hogy szokás-e a postán milliós összegeket egyszerű csomagszállító kocsival szállítani, s a szállítók tudták-e egyáltalán, hogy a 16 postazsákban több, mint nyolcmillió korona lapul. Az a kérdés is felvetődik, hogy a rablók valamilyen „füles" alapján biztosra mentek-e. Csakhogy a rendőrségtől sem tudtunk meg semmit. A dunaszerdahelyi nyomozóhivatalban nem foglalkoznak az üggyel, mert a nagyszombati kerületi nyomozók dolga, Nagyszombatban pedig egyedül a rendőrkapitányság szóvivője hivatott tájékoztatást adni, ő azonban éppen házon kívül tartózkodott. A belügyminisztérium sajtóosztályán pedig csak azt tudták, ami már a sajtóban is megjelent. (gaál) ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Pozsony. A Magyar Népi Mozgalom tagjai nem legitim képviselői a szlovákiai magyarságnak, ezért a választásokon 300 ezer szavazatot szerző Magyar Koalíció elítéli azt a kormányigyekezetet, hogy az MNM tagjai kerüljenek a szlovák-magyar alapszerződés kisebbségekkel foglalkozó részének teljesítését ellenőrző vegyes bizottságba szögezte le tegnap DukaZólyomi Árpád, az Együttélés alelnöke. Komlósy Zsolt képviselő rámutatott, hogy a parlamenti választásokra a DSZM még soha nem készült kormánypozícióból, ezért nem kizárt, hogy az elfogadott költségvetést saját kampányának finanszírozására használja fel. Kassa. Marianna Mochnáčová, a kassai alkotmánybíróság szóvivője úgy véli, Milan Čič alkotmánybírósági elnök Ivan Gašparovič házelnök levelére adott válaszától nem lesznek okosabbak a képviselők Ladislav Hruška sorsát illetően. Az alkotmánybíróság csak azt állapította meg egyértelműen, hogy az elhunyt Bartolomej Pozsony. Tegnapelőtt Somorja környéki előfizetőink hiába várták az Új Szót, ezért szerkesztőségünk a dunaszerdehelyi főposta vezetőjétől kért választ a kézbesítés elmaradásának okairól. Vontszemű Ferenc megerősítette, hogy az Új Szó hétfői száma valóban nem jutott el az előfizetőkhöz, viszont az okokról nem volt hajlandó felvilágosítást adni. Miután rákérdeztünk, netán a kirabolt kocsi szállította-e az Új Enyhe megkönnyebbüléssel vette tudomásul az MK, hogy Mečiar mozgalma - elismerve a közvélemény-kutatás számára kedvezőtlen eredményeit - a választás kimenetelével kapcsolatban már nem győzelemre, hanem a legkisebb veszteségre törekszik. Erre utal az egy választási körzet kialakítása is. A mozgalom gazdasági szakértője szerint nem szerencsés az sem, hogy a vagyonalapi kötvények kifizetését nem a tervezett módon, a privatizációból befolyt összegekből fedezik, hiszen az alapnak különböző hitelforrások után kellett néznie. Félő, hogy a további kötvény-visszavásárlási hullám finanszírozhatósága érdekében a kormány a stratégiai vállalatok privatizációjára vetemedik, (sárp) Kunc SZNP-s képviselő mandátuma Emil Spišákot illeti meg, nem pedig Hruškát, aki jelenleg bitorolja. Ezentúl minden a képviselőkön múlik, nekik kell megszüntetniük az alkotmánysértő állapotot oly módon, ahogy jónak látják. Ivan Gašparovič egyébként még nem kapta kézhez a hivatalos választ. (-Ú-) Szót is, kiderült, a hétfői postakocsi kirablása (bővebben ugyanezen az oldalon, a Csomagszállítóban... című tudósításban) és lap elmaradása közt tényleg van összefüggés. Az viszont továbbra sem tisztázott, hogy a rablók a pénzzel együtt véleltlenül elvitték-e az újságot is. Vontszemű Ferenc állítása szerint az előfizetők késve, a tegnapi számmal együtt a hétfői lapot is megkapták, (kósik) A bizonyítványok továbbra is egynyelvűek! Pénzért, kizárólag saját használatra Teljes hírzárlat a postakocsirablás ügyében Csomagszállítóban vitték a milliókat Gašparovičnak hamarosan kézbesítik A választól nem lesznek okosabbak Katarína Tóthová miniszterelnök-helyettestől: Felelet Csáky Pálnak A postai pénzszállító kocsi kifosztása Az Új Szók is eltűntek