Új Szó, 1998. január (51. évfolyam, 1-25. szám)

1998-01-17 / 13. szám, szombat

I. OLDAL • Nők apaszerepben II. OLDAL • Áll a bál III. OLDAL • Egzotikus vitaminbombák IV. OLDAL • Szeretem ezt a verset! 2,3 kilós rubin Hanoi. 2,3 kilogrammos rubintömböt találtak 1997 utolsó napjaiban a vietnami Yen Bai tartományban működő gyémántbánya munkásai - írta tegnap egy Ho Sí Minh-városi lap. Az állam által üzemeltetett bányában talált rubintömb értékét kétmillió dollárra becsülték. A bányavállalat azt kérte, hogy a kormány vásárolja meg a rekordnagyságú drágakövet, s jutalmazza meg a munkásokat, akik felszínre hozták. (MTI) Szombat, 1998. január 17. Ára 7 korona 51. évfolyam, 13. szám VÉLEMÉNY Elnökválasztási bohózat A szlovákiai elnökválasztás már azelőtt bohózattá fajult, hogy ténylegesen elkezdődött volna. Mindezt a parlament elnöke, Ivan Gašparovič indította el, amikor az elnökválasztás meghirdetett időpontját egyszerűen törölte, és egy újjal állt elő. 2. oldal POLITIKA Beszélgetés Kolár Péterrel Semmilyen bennünket ért bírálatnak nem vagyok az ellenzője. Ugyanakkor elvárnám, hogy a bírálat minden esetben konkrét tényeket tárjon fel, s ne kelljen sejtések és feltételezések alapján azon töprengeni, hol is történhetett a dolog. 5. oldal „Minden lépést a nyilvánosság bevonásával kell megtenni." GAZDASÁG Még nincs veszélyben a termés Az utóbbi hetekben tapasztalható tavaszias időjárás hatással van a mezőgazdasági növények fejlődésére is. Néhány évre visszamenőleg Pozsony körzetében legutóbb 1994-ben, 1983-ban és 1975-ben volt hasonló meleg, amikor is a havi átlaghőmérséklet 3 C-fok fölé emelkedett. Ez azonban akkor nem okozott jelentősebb károkat a növényzetben. 6. oldal IDŐJÁRÁS Túlnyomóan felhős idő, helyenként eső, a hegyekben havazás várható. A legmagasabb nappali hőmérséklet 2 és 6 fok között alakul, délen 8 fok. Vasárnap felszakadozik, de hétfőn már ismét megnövekszik a felhőzet, helyenként elered az eső, a hegyekben pedig havazás várható. 3. oldal György István azt ígéri, kinevezése esetén konzultál a magyar pártokkal Még nem értesítették Pozsony. György István, a Magyar Népi Mozgalom oszlopos tagja még nem kapott értesítést arról, hogy a szlovák kormány őt nevezné ki a szlovák- magyar alapszerződésből eredő kisebbségi vegyes bizottság tagjává. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ De megerősítette, hogy korábban két alkalommal is felkeresték őt azzal a kérdéssel, elvállalná-e a megbízatást. Lapunknak nyilatkozva cáfolta, hogy a mozgalom jelölte volna a testületbe, viszont Gyimesi György, az MNM elnöke egy nappal korabban még azt nyilatkozta az Új Szónak, hogy mozgalma két személyt jelölt, éspedig György Istvánt és Lengyel Lászlót. György István nem rejtette véka alá véleményét, hogy a jelölés kérdéséről a kormánynak legalább a parlament illetékes, tehát a kisebbségi, önkormányzati és közigazgatási bizottsáGyimesi György egy nappal korábban még mást mondott. gával konzultálnia kellene. Az ellenzékben lévő magyar pártok esetében a kormány erre nem köteles - véli György István. Kijelentette, hogy a kisebbségi vegyes bizottságba való kinevezése esetén konzultálni fog az összes magyar politikai erővel. Az MNM alelnöke egyébként azt tartja, hogy a mozgalomnak „kis kivételtől eltekintve csaknem azonos a nemzetiségi programja, mint az Együttélésnek". A „kis kivételt" a területi autonómia jelenti. György István nyomatékosan hangoztatta, hogy ez nem a mozgalom, hanem kizárólag a személyes véleménye. Az MNM - György István tájékoztatása szerint - nem kívánja értékelni a Magyar Koalíció követeléseit, elképzeléseit, mivel a hármak nem is válaszoltak a pártelnököknek tett tárgyalási ajánlatra, (gágyor) Rózsa Ernő szerint szeptemberre kibújik a szög a zsákból... Mikor hatályosak a törvények? ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Jozef Krošlák kormányfői szóvivő tájékoztatása szerint a kormánytagok szakértőikkel folytatott csütörtöki munkaértekezletükön megegyeztek: a parlamenti választásokra szeptember 25-26-án, a helyhatósági választásokra és a felsőbb területi önkormányzati választásokra november 13-14-én kerül sor. ,A parlament egyszer már leszavazta a választások előrehozására irányuló kormánypárti javaslatot, nyilván ma sincs meg hozzá a politikai akarat" - kommentálta a hírt Petőcz Kálmán alelnök, aki az MPP választási előkészületeit koordinálja. Rámutatott: a választások időpontja az alkotmányból következik, nem a kormánytól függ. Az alaptörvény ugyanis kimondja, hogy a parlament mandátuma négy évig tart. „Kézenfekvő tehát, hogy a választásokat a mandátum lejárta előtti utolsó hét végén kell megtartani. Ugyanez vonatkozik a helyhatósági választásokra is." Petőcz szerint a pártok számára jobb volna, ha a két választás között hosszabb idő telne el, mivel több idejük lenne a felkészülésre. Úgy véli, az alkotmánybíróságnak kellene tisztáznia, hogy az államfő hivatali idejének lejárta után is folytatódhat-e a parlament törvényalkotó tevékenysége. „Peter Kresák alkotmányjogász, akit Szlovákia egyik legjobb szaktekintélyének tartok, úgy véli, hogy a törvényalkotás akkor is folytatódhat, ha az államfő nem írja alá a jogszabályokat. Sajnos, ez a helyzet, mivel a szlovák alkotmány rendkívül zavaros." Rózsa Ernő képviselő, az Együttélés jogi szakértője vitatja azt a nézetet, hogy a törvények akkor is hatályosak, ha csak két aláírással jelennek meg a Törvénytárban. „A Törvénytárban azokat a törvényeket lehet nyilvánosságra hozni, melyek alatt mindhárom alkotmányos tényezőnek: a köztársasági elnöknek s a parlament és a kormány elnökének aláírása szerepel. Ha nem sikerül új államfőt választanunk, a törvényekkel való irányítás lehetetlenné válik. Az alkotmány értelmében ugyanis az államfőt megillető aláírási jog nem száll át sem a kormányra, sem a miniszterelnökre." Rózsa Ernő az ellenzék szempontjából kedvezőnek tartja, hogy nem hozták előre a választásokat. Minél később választanak ugyanis az ország állampolgárai, annál kevesebb lehetőség van a gazdasági és szociális problémák elkendőzésére. ,A kormány nem hivatkozhat majd arra, hogy terveit azért nem valósította meg, mert idő előtt távoznia kellett. Szeptemberre szerintem kibújik a szög a zsákból, a lakosság addig megismerkedik a valódi helyzettel. Nyilvánvalóvá válik sokak számára, hogy a programnyilatkozatában szereplő ígéreteket a kormány nem váltotta be." (horváth) Megváltozhat a nemzetiek álláspontja a Gaulieder-üggyel kapcsolatban Újabb nézeteltérések a kormánypártok között ČTK-JELENTÉS Pozsony. A Demokratikus Szlovákiáért Mozgalommal szembeni óvatos kritikának lehet minősíteni Jaroslav Paškának, a Szlovák Nemzeti Párt képviselőjének, volt oktatási miniszternek a kijelentését, hogy a legutóbbi választásokon épp Vladimír Mečiar mozgalmára hárult a felelősség az elnökválasztásért. „1994-ben a DSZM szerzett mandátumot arra, hogy döntő mértékben meghatározza, ki lesz az államfő" - mondta tegnapi sajtóértekezletén Paška. Mint ismeretes, a DSZM - a két kisebb kormánypárthoz hasonlóan nem állított jelöltet az első fordulóban, sót Mečiar azt is közölte, hogy a kormánykoalíciónak a második körben sem lesz jelöltje, így eredményt valószínűleg csak a harmadik vagy a negyedik forduló hozhat. Paška kifejtette: az elnökválasztás komoly dolog, s nem lenne jó, ha ebből bohózat válna. Mint mondta, a nemzetiek elvárják: mielőtt valamelyik kormánypárt nyilvánosságra hozza elnökjelöltjének a nevét, előtte egyeztessen a politikai partnereivel. Szóba került a Gaulieder-, illetve a Spisák-ügy is, s a legkisebbik koalíciós partner ezzel kapcsolatban megfenyegette a DSZM-et: megváltozhat a nemzetiek álláspontja a Gaulieder-üggyel kapcsolatban, ha Mečiar mozgalma a nemzeti párti Vladimír Hruška képviselő távozása mellett szavazna. Mint ismeretes, Hruška helyére az alkotmánybíróság döntése szerint Emil Spišáknak kellene kerülnie, aki azonban időközben átállt az ellenzék táborába. Ugyanis Dušan Macuška DSZM-képviselő csütörtökön a Gaulieder- és a Spiáák-ügy különbözőségére mutatott rá, s azt mondta, hogy a DSZM most az alkotmánybíróság döntésével összhangban fog szavazni. „Ebben az esetben mi is átértékelhetnénk a Gaulieder-üggyel kapcsolatos álláspontunkat" - hangsúlyozta Paška. Az SZNSZ úgy látja, hogy a két ügy közt nincs különbség, vagy mindkét képviselőnek a parlamentben van a helye, vagy egyiknek sem. Kassán a Felszabadítók utcai, több millió koronás költséggel épített aluljáróban, amelyet az eredeti tervek szerint az autósok és a gyalogosok egyaránt használhattak volna, évek óta áll a víz. Ennek csak a gyerekek örülnek, akik kemény tél esetén „exkluzív" korcsolyapályának használják. A mostani januári tavaszban csak hajó- és csónakmodelljeiket bocsátják az aluljáró koszos vizére. (TA SR-fotó) A magyar hívek nem mennek szlovák misére „Feltérképezik" a járásban a papokat ÚJ SZÓ-HÍR Nyitra. A járásban már elkezdték a papok nemzetiségének feltérképezését. A Nyitra Menti Kulturális Központ igazgatónőjétől, Oľga Čákajovától megtudtuk, hogy megkapta Pánis államtitkár levelét, és „minden községben megbízható személyeket bízott meg azzal, hogy térképezzék fel a helyzetet". A járás magyar ajkú községeinek nagy része a nyitrai püspökséghez tartozik, kettő Nyitracsehi és Nagycétény - pedig a nagyszombatihoz, de szlovák miséket mindegyikben tartanak. A nyitrai püspöki hivatal munkatársa szerint nem is azzal van baj, hogy nincs szlovák mise, hanem a magyar hívők hozzáállásával, mert nem hajlandóak szlovák misére járni, „pedig az Isten minden misén ugyanaz. És épp az ilyen egyesítés szempontjából fontos a megfelelő papok kiválasztása" - mondta a hivatal munkatársa. Kedden a képviselői mandátumokról Parlamenti ülések TA SR-HÍR Pozsony. Ivan Gašparovič parlamenti elnök január 20-ra, keddre összehívta a törvényhozó testület 38. ülését, amelyen a megüresedett képviselői helyek betöltését érintő parlamenti határozatokat tekintik át. A Kereszténydemokrata Mozgalmat, a Demokratikus Uniót, a Magyar Koalíciót képviselő honatyák egy csoportja, valamint néhány független képviselő követeli, hogy az említett határozatokat érvénytelenítsék. Véleményük szerint így érvényt szerezhetnének a František Gaulieder exképviselőt és a nemzeti párti Ladislav Hruškát érintő alkotmánybírósági döntéseknek. Gašparovič egyben január 29-re összehívta a parlament 39. ülését is, amelynek napirendjén egyetlen programpont szerepel: az elnökválasztás. Egy márciusi körút keretében Jön a NATO-főtitkár? Brüsszel. Magát megnevezni nem kívánó NATO-forrás szerint Javier Solana, a szövetség főtitkára Szlovákiába érkezik március 5én - bár ez az időpont még nem végleges. Ebben az időszakban a térség más országaiba is ellátogat, hogy megállapítsa, hogyan képzelik el az érintett államok a további intenzív párbeszédet a NATO-val és a Békepartnerség programjának folytatását. (TXT)