Vasárnap - családi magazin, 1997. július-december (30. évfolyam, 27-53. szám)
1997-07-02 / 27. szám
iort 1997. július 2. 9 evétlenül, mintegy lebegve a izet fölött. Határ Győző, aki ledek óta Angliában él, a maköltészet élő klasszikusa. Nem túlzás, hogy talán senki nem ismeri annyira a magyar nyelv legrejtettebb zugait, szegleteit, feltáratlan szobáit, mint éppen ő. A hölgy az egyházi irodalom berkeiben kalandoz. A szellemi értékek kavargásában sokan a természetfelettit tartják a legreálisabb erőnek és iránytűnek. Prikler László felvételei Valami bűzlik Dániában - gondolhatta a járókelő, ha a háttal álló Juhász Ferenccel kvaterkázó Katona Tamást látta az orrát babrálni. A háta mögül Jókai Anna kukucskál. Hármuk közül nem kétséges, ki marad fenn az idő rostáján, még ha a korszellem azt súgja is: csak a jövő biztos. A szarvassá változott fiú kiáltozására mintha kevesebben hallgatóznának. A lista nem végleges - volt olvasható azon a macskakőre terített hosszú papírszalagon (vagy inkább szimbolikus könyvjelzőn), amelyen a bezárt és az új magyarországi könyvesboltok listája volt olvasható. Pirossal az új nevek és címek, feketével a megszűntek. Sajnos, a feketével írtak névsora tűnt hosszabbnak... Egyjó költő (Csíki László), egy si- olvasói szelekció és divat könyör- keres kiadó (Szigeti László), egy télén voltán mindannyian elmeélő legenda (Mészöly Miklós) és ditálhatnak. Az arcokon mégis egy örök lázadó (Tőzsér Árpád) felhőtlen derű látszik. Vagy csak az első nap kora délutánján. Az a nap süt a szemükbe?
