Vasárnap - családi magazin, 1997. július-december (30. évfolyam, 27-53. szám)
1997-07-30 / 31. szám
2 1997. július 30. Vélemény Szlovákiai magyar családi magazin Vasárnap 66 sor T örténelemsikkasztás Fekete Marian _______ A szlovákiai magyar és a szlovák újságírás ellentéteire próbál egyszerű megoldást találni Jergus Ferko, amikor megállapítja, a vita főként a történelem értelmezését érinti. Freudi értelemben emészthető, őszinte elszólásról van szó. Még konkrétabban, olyan elszólásról, amely talán hat évvel ezelőtt megszokott volt, ma viszont ugyanerről a témáról árnyaltabban írnak a véleményformáló lapok is, mint a Sme vagy a Pravda. Egyébként ki hazudik történelmet magának, ki próbálja elsikkasztani a szomszéd népek történelmét? Érdekesek voltak a 18. és 19. századi szlovák költők nemzetébresztő próbálkozásai, az Árpádházi királyok szlovák származásáról szóló meséi. Különleges olvasói „élményt” jelenthetett, hogy a „Slávy dcéra” szerzője a poklok melyik bugyrába küldené a magyarokat, a maguk idejében „érdekesek” voltak Ludovít Stúr antiszemita és magyarellenes írásai. A mai szlovákiai magyar és szlovák újságírás azonban nem erről szól. A Jergus Ferkót foglalkoztató „problémákkal” csak a Slovenská Republika hasábjain találkozhatunk, amely a nemzetiségi sajtó támogatására szolgáló anyagiakból finanszírozva jelenik meg, Meciar udvari lapjaként. Annak a lapnak az oldalain, ahol a tudomisén milyen fejedelmet (Pribinát, Kocelt) a Szent István-i koronával fején, a magyar királyi felségjelvényekkel jelenítik meg, s ahol azt állítják, hogy az államalapító Szent István király a szlovák (!) Szvatopluktól lopta el a Bizáncban készített királyi fejdíszt. A szlovák napilapokat ezek a témák már nem érdeklik. Legfeljebb azzal foglalkoznak, hogy miként érint bennünket az államnyelvvédelmi törvény, milyen nyelven jelenhetnek meg a bizonyítványok, miként menesztik a magyar nemzetiségű iskolaigazgatókat, miként tá- volítják el a múzeumok magyar vonatkozású feliratait. Ferkóékat ez nem érdekli. Vendégkommentár Szlovák korona Bodnár Gyula A legtöbb embernek e honban ebből van a legkevesebb. Nem mintha márkában, dollárban bővelkedne, legfeljebb néhány ezer - nehezen megtakarított - szlovák koronát váltott be eme pénznemekre, amolyan tartaléknak, vészhelyzet esetére. Az általános helyzetet tekintve, majdnem nyomor uralkodik itt. De nem erről akarok írni, ezt a kormányon kívül mindenki tudja, sőt csaknem mindenki érzi a saját bőrén, hanem arról, amit egy szlovák ember mondott az egyik szlovák magánrádió telefonos műsorában. Pontosabban, kérdezett, méghozzá olyasmit, ami e sorok íróját régóta bosszantja: a beszélt nyelvben miért használják folyton a szlovák jelzőt a korona előtt, olyan esetekben is, amikor teljesen nyilvánvaló, hogy nem a cseh vagy a svéd koronáról van szó. Az illető hozzáfűzte: miért ez a szlovákkoronázás, talán nem bízunk magunkban, talán a szlovák jelző nélkül nem hisszük el, hogy ennek az országnak saját pénzneme van, és korona a neve? Szlovákiában a tömegek hangja sem hallik messzire, nemhogy egy emberé, meg aztán új ország is, fiatal, szereti magát mutogatni, a látszatra ad, nem a lényegre, így aztán változást egyelőre nem várhatunk. Mégis elgondolkoztató ez a szlovákkoronázás, a rádió és televízió műsoraiban is, amikor elég lenne a sima korona. Ahogy Amerikában elég a sima dollár, Németországban a sima márka, Magyar- országon a sima forint. Persze - hogy egy ócska poénnal zárjam - ez lenne a kisebbik baj, a nagyobb, hogy nincs belőle több. A szerző újságíró, a nagymegyeri Studio Plus Tv munkatársa Főszerkesztő: Szilvássy József (52-38-318) Főszerkesztő-helyettes, a Vasárnap vezető szerkesztője: Kövesdi Károly (52-38-316, 52-38-317) Hang-Kép, Tanácsadó: Kovács Ilona (52-38-315) Kommentár, Vélemény: Kövesdi Károly Politika, Háttér: P. Vonyik Erzsébet (52-38-314) Gazdaság: J. Mészáros Károly, Kópé: Balajti Árpád Riport, Modem élet: S. Forgon Szilvia (52-38-315) Kultúra: Szabó G. László(52-38-315) Sport: J. Mészáros Károly (52-38-314) Nagyvilág, Szabadidő: Ordódy Vilmos (52-38-314) Fotó: Prikler László (52-38-261) Kiadja a Vox Nova Rt. Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (52-38-322, fax: 52- 38-321). Szerkesztőség/Hirdetésfelvétel: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, 6. emelet, P.O.BOX 49.; Telefax: 52-38-343;Telefon: 52-38-332 52-38-262 Szedés, képfeldolgozás: Vox Nova Rt., Bratislava. Nyomja: Komáromi Nyomda Kft. Terjeszti: Postai Hírlapszolgálat, d, a. Czvedler. Előfizethető minden postán és hírlapterjesztőnél. Külföldi megrendelések: ES PNS Vyvoz dacé, Koáická 1, 813 81 Bratislava. Az újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Posta 12,1995. június 16-án. Engedélyszám: 591/95. Előfizetési díj: negyed évre 130 korona. Index: 480 201. A VASARNAP az Interneten megtalálható: http://www.voxnova.sk/ Bár különböző pártokhoz tartozunk, arra az értékes konszenzusra jutottunk, hogy a maga bora egy fingot sem ér... Rajz: MS-Rencín A régi jó kommunista gyakorlat szerint... A bot és annak két vége Hetek óta folyik a vita arról, vajon végiggondolta-e a kormány a legújabb „ötletét”, amely a bérrendezést próbálja törvényileg szabályozni? A törvényt a szlovák parlament jóváhagyta, a köztársasági elnök nem írta alá. Ez azt jelenti, hogy egy idő után a visszaadott törvényt a parlament újra tárgyalja, majd (ismerve a szavazógép gyakorlatát) elfogadja. Ha életbe lép, gyakorlatilag az a réteg kerül még sanyarúbb helyzetbe, amely eddig is a legkiszolgáltaGyurovszky László, az MPP alelnöke: Q Nem értek egyet a bérszabályozásra vonatkozó törvénnyel. Véleményem szerint a kérdést piacbarát módon kell megoldani, és nem adminisztratív eszközökkel, amelyek nem segítik elő azt a célt, amitottabb volt. A kormány által erőltetett törvényben talán az a legmeghökkentőbb, hogy a maO Jó hatással lesz a gazdaságra O Abszolút melléfogás gáncégek és -vállalatok gazdasági életébe is bele kíván szólni. Magyarán: vissza óhajtja állítaért a törvényt meghozták. A kormány, úgy mint az elmúlt négy évben szinte mindig, most sem a piac szabályai szerint viselkedik, hanem megint szocialista módon, tervgazdál- kodásos és tervutasítgatásos módszerrel próbálja megoldani azokat a problémákat, amelyeket saját maga idézett elő. A kormány saját alkalmazottai- nál szabályozhatja a béreket. Felháborítónak tartom viszont, hogy bele akar szólni a magáncégek bérpolitikájába. Vladimír Báján, Ligetfalu polgármestere: Q A törvény nem a vállalat- vezetők bérét korlátozza, hanem az alkalmazottakét. Ugyanis a törvény értelmében csak abban az esetben bírságolhatok a vállalatvezetők, a meni a régi rendszer gyakorlatát, amikor az állam mindenható szerepe érvényesült a bérek tekintetében. Hogy a pálcának két vége van, s hogy a meggondolatlan törvény a hűségeseken és a kedvezményezetteken kívül szinte senkinek (legkevésbé az ország gazdaságának) nem jó, az Meciarékat nem igen érdekli. A kormány egyfelől (energia áremelés stb.) növeli a vállalatok költségeit, másfelől sújtja őket a növekvő költségek miatt. nedzserek, ha az alkalmazotti bérek - s ez érvényes a magán- és állami vállalatokra egyaránt - növekednek. Tehát a kormány az egyik oldalon bérstoppot akar, a másikon gazdasági „csomagocska” néven áremelést hagyott jóvá drágul a villamosenergia, a víz, a televízió és rádióilleték stb., ami végsősoron az élelmiszerek és a fogyasztási cikkek árában is megmutatkozik majd. Ha a villamosenergia árának emelése miatt - tehát nem a cég hibájából - csökken az illető vállalat termelékenysége, akkor a bérek nem növekedhetnek. Ki fizet erre rá? A menedzser, aki mindig megtalálja az utat, hogyan kerülje meg a törvényt, vagy az alkalmazott, akinek a bére nem növekedhet? Iván Miklós, a Demokrata Párt alelnöke: a A bérszabályozásról szóló ™ törvény és a kormány további intézkedései a Meciar- kormány gazdaságpolitikájának további rendszertelenségeiről, hozzá nem értéséről tanúskodnak. Abszurd és meghökkentő elképzelés, hogy a kormány törvénnyel akarja szabályozni a magáncégeknél is a béreket. A bérek mechanikus szabályozása többek közt fékezi a gazdaság átalakítását, növeli a spekulációt. Ráadásul a monopoltörvény hiánya és a kormánykoalícióhoz közel álló vállalatok kedvezményezése következtében az egész törvény értelmét veszti. Az energiahordozók és fűtőanyagok árának növelése nincs ösz- szekapcsolva más, a költségeket csökkentő rendelkezésekkel, az energiatermelés hatékonyságának növelésével. Ez így együttesen a költségek és az árak növekedéséhez vezet. A kormány nem szándékozik a gazdasági és szociális problémák megoldására. Ellenkezőleg: a problémákra, amelyeket a hozzá nem értés és a gazdasági transzformáció elégtelensége okoz, olyan adminisztratív lépésekkel válaszol, amelyek csak mélyítik a szakadékot. Figyelem! Megváltozott lapunk hozzáférhetősége az Interneten. Az új jel: http://www.voxnova.sk/ Olvasói levél Hogyan gondoskodik rólunk a kormány? A férjemmel együtt azoknak a magyaroknak népes táborába tartozunk, akik nem hagyják magukat félrevezetni a szlovák rádió magyar adásával, nem dőlnek be a „budapesti televíziónak”, az Új Szónak, a Szabad Újságnak, sőt a Sme-nek és a SÍovenská republikának sem. Különbejáratú véleményünk van arra is, amit Kozlík úr, Meciar helyettese állított a nemrég jóváhagyott munkabértörvénnyel kapcsolatban. Állítása szerint a hatékonyság kérdését el kell különíteni a munka hatékonyságának és a bérfejlesztésnek a viszonyától. Közgazdasági főiskolát végeztem, mégsem értem, miről beszél, mit mitől akar elkülöníteni. Még érdekesebb, ha Kozlík azt állítja, a munka hatékonyságáról a munkáltatóknak kell gondoskodniuk, mert ez nem tartozik a kormányra. A cseh mintára lemásolt, majd szlovák sajátosságokhoz igazított, és mostanságra már felszámolt behozatali letét (depozit) a mi munkánk hatékonyságát tekintve azt jelentette, hogy havonta 45 órányi túlmunkát kellett teljesítenünk, hogy a letét bevezetése előtti munkánkat el tudjuk végezni. Havonta négy hét helyett öt heti munkaidőt kellett ledolgoznunk. Máig sincs tisztázva, megkapjuk-e a ledolgozott túlórákért járó munkabérünket, mert a kormány kártéríteni nem hajlandó, a munkáltatónk pedig vonakodik attól, hogy a kormány intézkedéseire ráfizessen. Vonakodik azért is, mert attól tart, hogy a túlórák kifizetése növelné a bértömeget, amit a nemrég jóváhagyott törvény pénzbírsággal, adókkal sújt. A kormánynak nem kell törődnie a munka hatékonyságával, állítja Kozlík úr. Egészen véletlenül ugyanarról az emberről van szó, aki az utolsó pillanatig titkolta, hogy június 21-től lép hatályba a behozatali illetékről szóló kormányrendelet, és emiatt az egész napi munkánk fuccsba ment. Szlovákiában így is gondoskodhat a kormány a munka hatékonytalanságáról. Nem értem, mit akar a kormány. Tudom, külföldön is volt már példa a bérek szabályozására. Ez azonban csak válság- helyzetekben történt meg. Bölcs kormányunk egyfolytában a gazdasági eredményeivel dicsekszik. De akkor milyen válsághelyzet indokolja a bér- szabályozást? Az, hogy nem vettek fel minket a NATO-ba és az EU-ba? Elképesztő, hogy Meciar, Kozlík és a többiek jóváhagynak egy hét százalékos behozatali illetéket, amely az árak, a megélhetési költségek növekedéséhez vezet. A kormányjóváhagyott több augusztus elsejétől érvényes áremelést (villany, tévé, rádió, üzemanyag). Ez a kormány talán csak egy területen gondoskodott a termelékenység növeléséről; az újságoknak sokkal többet kell foglalkozniuk a kormány balfogásaival, mint bármely korábbi kormány idején. Fazekas Éva Pozsony
