Vasárnap - családi magazin, 1997. július-december (30. évfolyam, 27-53. szám)

1997-07-23 / 30. szám

Politika 1997. július 23. Dr. Ernest Valko, Csehszlovákia utolsó Alkotmánybíróságának elnöke: „Az alaptörvény hiányos” Prikler László felvételei Polák László Doktor úr, amikor erre a beszél­getésre készültem, meglehető­sen nehéz helyzetben voltam. Azokban a napokban ugyanis ellentmondásos nyilatkozatok jelentek meg arról, összeül-e jú­lius 16-án a kassai Alkotmánybí­róság a nyelvtörvény-beadvány ügyében. Aztán, sajnos, Gas- parovlc házelnök kérésére megkönnyítették a lapzárta okozta problémáimat. Az Alkot­mánybíróság nyári szabadság­ra vonult, így nem kell jóslások­ba bocsátkoznunk. Hogyan ér­tékeli ezt ön, mint Csehszlová­kia utolsó Alkotmánybíróságá­nak elnöke, Illetve ml a vélemé­nye arról a döntésről, hogy egy­előre nem lesz döntés ? Természetesen az Alkotmány- bíróság elnökének jogában állt így dönteni, még akkor is, ha fel­tételezhetjük, hogy taktikai döntés volt. Nekem viszont olyan esetek jutnak eszembe, amikor az elnök nem tett eleget a halasztási kérelmeknek. A leg­jellemzőbb példa, amikor pedig minden oka meg lett volna az el­napolásra: Langos képviselő kérte a halasztást, egészségi okok miatt. Sőt azon a napon a parlament is rendkívüli ülést tartott, mégsem halasztotta el. Most viszont igen, s ez furcsává teszi a döntést. Pedig a lakosság minimum tíz százaléka várt erre a döntésre. Ha összeült volna az Alkotmány- bíróság a nyelvtörvény ügyében, ön szerint milyen döntést hozott volna? Éppen a múltjára való te­kintettel bátorkodom ezt kér­dezni, hisz Csehszlovákia meg­szűnésének napjáig Ön viselte a szövetségi Alkotmánybíróság elnökének talárját. Véleményem lehet, de az Al­kotmány értelmezése nem az én dolgom. Egykori funkcióm nem jogosít fel, hogy esetleg egy-egy döntését prejudi- káljam. Az ön kérdésének több vetülete van. Itt van ugye a nyelvtörvény, amelyet jogi szempontból - hogy finoman fogalmazzak - rossznak tartok. Viszont el kell mondanom, hogy egy rossz törvény nem fel­tétlenül alkotmányellenes. A szóban forgó nyelvtörvény ugyan katasztrofális, de hang­súlyozom, ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy ellentétes az alkotmánnyal. Viszont, mint az elmúlt napok, hetek történései bizonyították, kétségtelen, hogy feszültsége­ket szült. Nem lett volna célsze­rű, ha még a nyári szünet előtt döntés születik? Nyilván jó lett volna. A fő gond itt az, és ez most mutatkozott meg a leginkább, hogy hiányzik a kisebbségi nyelvhasználatot szabályozó törvény. A szlovák alkotmány ezt legalább két cik­kelyében előírja. Ha az emléke­zetem nem csal, akkor az Alkot­mánybíróság ebben az ügyben már döntött, s egyik leletében kimondta, hogy a kisebbségi nyelvhasználati törvény hiánya sérti az Alkotmányt. Az alap­helyzet tehát világos: van nyelv­törvény, amely ugyan lehet rossz, de nem feltétlenül alkot­mányellenes, a másik tényező, hogy az Alkotmány által előírt jogszabály hiányzik. Ám ennek a megalkotása már nem az Al­kotmánybíróság jogköre. Ez már politikai kérdés. Vélemé­nyem szerint a kisebbségi nyelv- használatot szabályozó törvény hiánya az Alkotmány flagráns megsértése. Úgy is vehetjük, hogy ilyen törvény megalkotá­sára alkotmányos utasítás léte­zik. A nyelvtörvény és ebből kifolyó­lag a tanév végén kipattant két­nyelvű bizonyítványok ügye csak egy az alaptörvényen mu­tatkozó repedések közül, ame­lyekből több is van. Alkotmány- jogászként milyennek tartja ön a Szlovák Köztársaság Alkot­mányát? Véleményem szerint egy alkot­mány, legalábbis annak szelle­me, nem rövid távra szól. Ne­künk, szlovákoknak van egy mondásunk - nem tudom, hogy a magyarban van-e megfelelője. A szlovák Alkotmányról azt mondjuk, hogy forró tűvel varr­ták, vagyis elsiették, elkapkod­ták, nem gondolták végig mind­azt, amit az alkotmányozásnál feltétlenül szükséges. Presztízskérdés lenne változ­tatni az Alkotmányon? Nem hiszem, hogy presztízskér­dés lenne, hisz hajói tudom, ké­szül is az Alkotmány reformja, felülbírálata. Ámbár az én sze­rényvéleményem szerint a szlo­vák alkotmány olyan rossz, hogy reformálhatatlan. Ezt nem azért mondom, mert ’92-ben személy szerint nem vettem részt az előkészítésében. Nyilván a közelmúltra gondol, a népszavazás meghiúsításá­ra, s a köztársasági elnök man­dátumának lejártára, amely után lehetetlen helyzet állhat elő... Természetesen ezekre is. A nép­szavazás kapcsán már mindent elmondtak, egyértelmű, hogy a négy kérdéssel kellett volna megtartani. Az alaptörvény a köztársasági elnök ügyét sem rendezi. Nézze, nincs a világon tökéletes alkotmány, már csak abból kifolyólag sem, mert az al­kotmányokat emberek szövege- zik. Vannak persze országok, amelyek írott alkotmány nélkül is működnek, és nem is rosszul, de ez más téma. Viszont az Al­kotmánybíróság küldetése, hogy az Alkotmányt, mint jogi dokumentumot értelmezze. Természetes, hogy az alaptör­vény egyben politikai doku­mentum is, és ebből adódnak bi­zonyos problémák. A problémák, amelyeket 1992- ben sokan, köztük ön is, hogy úgy mondjam, prognosztizál­tak? Többen figyelmeztettünk az Al­kotmány előrelátható hiányos­ságaira. Sajnos, és erre egyálta­lán nem vagyok büszke, az el­múlt öt év a gyakorlatban mu­tatta meg ezeket a hibákat, s a nagy gondok még csak most várhatók, ha nem oldják meg például a köztársasági elnök mandátumának lejártát, s azt a helyzetet, amennyiben nem vá­lasztható új. A világon szinte egyedülálló helyzet állhat elő, amennyiben az elnök jogkörei a miniszterelnökre szállnak. Itt nem arról van szó, hogy én sze­mély szerint a közvetlen elnök- választás híve vagyok-e vagy sem. Nem is ez a kérdés, hanem az, hogy a közvetlenül válasz­tott elnöknek milyenek lesznek a jogkörei. Ez már szükségessé teszi, hogy presztízs ide vagy oda, a törvényhozók hozzányúl­janak az Alkotmányhoz. S ha már módosítják, akkor alkalom nyílik arra is, hogy rendbe rak­ják az ön első kérdésében felve­tett problémát, nevezetesen a kisebbségi nyelvhasználat kér­dését is. Figyelem! Nyári játék! Hét héten keresztül tartó nyári játékunk harmadik kérdéscso­portjához érkeztünk. A helye­sen kitöltött szelvényt nyírják ki és ragasszák rá a lapunk 28. szá­mában közölt Feladatlap meg­felelő helyére (tehát a 3-as koc­kára). Mint jeleztük, a játék végén az egész Feladatlapot kérjük - a feladó pontos címét feltüntetve - szerkesztőségünk címére be­küldeni. További jó szórakozást és tippe- lést kívánunk minden kedves olvasónknak! 1. Melyik városban játszódik Shakespeare Rómeó és Júliájának cselekménye? Firenze □ Velence □ Verona □ 2. Ki szerezte a magyar himnusz zenéjét? EgressyBéni [ | Liszt Ferenc □ Erkel Ferenc □ 3. Melyik város fekszik két kontinensen? Toronto I I Isztambul CZ1 Hongkong Cl A játék díjai: 1. díj: mobiltelefon 2. díj: kétszemélyes utazás Elba szigetére (autóbusz, teljes ellátás) 3. díj: rotációs kapa 4. díj: szőnyeg 5. díj: szőnyeg 6. díj: fürdőszoba-berendezések 7. díj: lakás-kiegészítők 8. díj: autórádió 9. díj: karóra 10. díj: motor-adalékanyagok 11. díj: két nap teljes ellátással a galántai Markíza Szállóban 12. díj: számítógépes játékok 13. díj: 4 liter márkás motorolaj 14. díj: fátyolfólia (igény szerint) 15-17. díj: könyvcsomag 18-21. díj: kozmetikum- és élelmiszercsomag 22. díj: müzlicsomag 23-50. díj: Vasárnap-póló Helyreigazítás A július 9-én megjelent, 28. számunk ötödik oldalán sze­replő Ne végy semmit e napon című cikk fölött sze-replő kép­aláírásból sajnála-tos módon lemaradt a jelzés, hogy illuszt­rációs felvételről van szó, te­hát a képnek tehát semmi köze az íráshoz, amely egy új ameri­kai mozgalomról szól. Az érin­tettek és az olvasók szíves el­nézését kérjük a hibáért. Vonal alatt Szlovákiai lecke Szűcs Béla _______________ Me ciar megállapításainak ta­lán egyik legtalálóbbika, amit szlovák politikusok előtt mon­dott az integrációval kapcso­latban: „Eltojtuk a NATO-t, el­toljuk az Európai Uniót is.” Ehhez csupán annyit kell hozzátennünk, hogy a minisz­terelnök az egész társadalom­ra gondolt, holott a súlyos poli­tikai kudarcért csakis ő, kor­mánykoalíciója és pártjának úgynevezett politikusai a fele­lősek. A Meciar-kormány kül­politikai programjának alapve­tő célja a NATO- és az EU- csatlakozás, aminek valóra váltásáért édeskeveset tett. Sőt tétlenül tűrte, hogy két koalíci­ós partnere nyíltan hangoztas­sa Szlovákia semlegességét és pártjának vezető politikusai is lépten-nyomon kritizálták a Nyugatot, miközben Moszkvá­hoz dörgölőznek. Évek óta fi­gyelmen kívül hagyták a NA- TO-országok politikusainak fi­gyelmeztetéseit a demokrácia alapelveinek megsértéséről, az ellenzék kirekesztéséről a par­lamenti bizottságokból, a köz- társasági elnök elleni hadjárat­ról és a kisebbségek jogainak elszabotálásáról. Meciarék csak ígérgettek, egészen a madridi csúcsértekezletig. Itt aztán végleg kiderült, hogy Szlovákiát nemcsak kihagyták a meghívottak közül, hanem az ország nevét sehol sem em­lítették, még a következő kör­ben esélyesek között sem. így csupán azok között lehetünk, akikről azt mondták, a NATO ajtaja nyitva marad előttük. Válaszul Meciar első lépésként jónevű ügynökségeket akar megbízni Szlovákia propagálá­sával a nagyvilágban, mintha ezzel pótolni lehetne a demok­ratizálás hiányát. Tanulságos példa Románia esete. Amikor minket még biz­tos esélyesként emlegettek, Romániát meg sem említették. Azonban a választások után a demokratikus koalíció olyan gyökeres változtatásokat esz­közölt a politikában, amelyek az ország pártjára állítottak olyan vezető országokat, mint Franciaország, Olaszország. És hogy Románia két év múlva a második kör várományosa, azt bizonyítja Clinton amerikai el­nök bukaresti látogatása és ott elhangzott ígérete is. Szá­munkra különösen értékes, hogy nagyra becsülte a magya­rok részvételét a demokratikus kormányban és a román-ma­gyar kapcsolatok rendezését. Nálunk a nemzetiségi kérdést mindig az utolsó helyre tologa­tó szlovák politikusoknak ta­lán mond valamit Clinton érté­kelése. Már az a gesztus is so­kat jelző, hogy az amerikai el­nök Romániába látogatott, míg Meciarhoz nem jön egyet­len vezető nyugati politikus sem. így Szlovákia elszigetelő­dése tovább tart. Nehéz megjósolni, hogy a három szomszédos ország csatlakozá­sa milyen hatással lesz Szlová­kiára. Hát még az Európai Uni­óból történő kimaradás! Elég egy pillantást vetni a tér­képre, hogy megállapítsuk, a Nyugat nehezen szánhatta rá magát Szlovákia kihagyására. Erre spekuláltak Meciarék is, amikor azt hirdették, geopoli­tikai képtelenség kihagyni Szlovákiát. Úgy látszik, Meciarék fel sem tudják fogni, hogy a demokratikus elvek en­nél többet jelentenek. Bennünk, szlovákiai magya­rokban önkéntelenül felvető­dik a kérdés, hogy Magyaror­szág csatlakozása nem nehezí­ti-e meg a határok átjárhatósá­gát, az alapszerződés realizá­lását? A kérdés kapcsán több magyar politikus kijelentette, mindent elkövetnek azért, hogy javuljon a helyzet. Re­méljük, úgy is lesz. Végezetül még annyit, hogy bennünket, kisebbségi magya­rokat jó érzéssel tölt el, hogy anyaországunkat az első kör­ben felveszik a NATO-tagor- szágok közé. Ez azt bizonyítja, hogy Magyarországon a de­mokrácia biztos lábakon áll, és anyaországunk méltóan fel­zárkózhat Európához az új év­ezred kapujában. Reméljük, nem túl sokára szülőföldünk is követheti a példáját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom