Vasárnap - családi magazin, 1997. július-december (30. évfolyam, 27-53. szám)
1997-07-23 / 30. szám
Politika 1997. július 23. Dr. Ernest Valko, Csehszlovákia utolsó Alkotmánybíróságának elnöke: „Az alaptörvény hiányos” Prikler László felvételei Polák László Doktor úr, amikor erre a beszélgetésre készültem, meglehetősen nehéz helyzetben voltam. Azokban a napokban ugyanis ellentmondásos nyilatkozatok jelentek meg arról, összeül-e július 16-án a kassai Alkotmánybíróság a nyelvtörvény-beadvány ügyében. Aztán, sajnos, Gas- parovlc házelnök kérésére megkönnyítették a lapzárta okozta problémáimat. Az Alkotmánybíróság nyári szabadságra vonult, így nem kell jóslásokba bocsátkoznunk. Hogyan értékeli ezt ön, mint Csehszlovákia utolsó Alkotmánybíróságának elnöke, Illetve ml a véleménye arról a döntésről, hogy egyelőre nem lesz döntés ? Természetesen az Alkotmány- bíróság elnökének jogában állt így dönteni, még akkor is, ha feltételezhetjük, hogy taktikai döntés volt. Nekem viszont olyan esetek jutnak eszembe, amikor az elnök nem tett eleget a halasztási kérelmeknek. A legjellemzőbb példa, amikor pedig minden oka meg lett volna az elnapolásra: Langos képviselő kérte a halasztást, egészségi okok miatt. Sőt azon a napon a parlament is rendkívüli ülést tartott, mégsem halasztotta el. Most viszont igen, s ez furcsává teszi a döntést. Pedig a lakosság minimum tíz százaléka várt erre a döntésre. Ha összeült volna az Alkotmány- bíróság a nyelvtörvény ügyében, ön szerint milyen döntést hozott volna? Éppen a múltjára való tekintettel bátorkodom ezt kérdezni, hisz Csehszlovákia megszűnésének napjáig Ön viselte a szövetségi Alkotmánybíróság elnökének talárját. Véleményem lehet, de az Alkotmány értelmezése nem az én dolgom. Egykori funkcióm nem jogosít fel, hogy esetleg egy-egy döntését prejudi- káljam. Az ön kérdésének több vetülete van. Itt van ugye a nyelvtörvény, amelyet jogi szempontból - hogy finoman fogalmazzak - rossznak tartok. Viszont el kell mondanom, hogy egy rossz törvény nem feltétlenül alkotmányellenes. A szóban forgó nyelvtörvény ugyan katasztrofális, de hangsúlyozom, ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy ellentétes az alkotmánnyal. Viszont, mint az elmúlt napok, hetek történései bizonyították, kétségtelen, hogy feszültségeket szült. Nem lett volna célszerű, ha még a nyári szünet előtt döntés születik? Nyilván jó lett volna. A fő gond itt az, és ez most mutatkozott meg a leginkább, hogy hiányzik a kisebbségi nyelvhasználatot szabályozó törvény. A szlovák alkotmány ezt legalább két cikkelyében előírja. Ha az emlékezetem nem csal, akkor az Alkotmánybíróság ebben az ügyben már döntött, s egyik leletében kimondta, hogy a kisebbségi nyelvhasználati törvény hiánya sérti az Alkotmányt. Az alaphelyzet tehát világos: van nyelvtörvény, amely ugyan lehet rossz, de nem feltétlenül alkotmányellenes, a másik tényező, hogy az Alkotmány által előírt jogszabály hiányzik. Ám ennek a megalkotása már nem az Alkotmánybíróság jogköre. Ez már politikai kérdés. Véleményem szerint a kisebbségi nyelv- használatot szabályozó törvény hiánya az Alkotmány flagráns megsértése. Úgy is vehetjük, hogy ilyen törvény megalkotására alkotmányos utasítás létezik. A nyelvtörvény és ebből kifolyólag a tanév végén kipattant kétnyelvű bizonyítványok ügye csak egy az alaptörvényen mutatkozó repedések közül, amelyekből több is van. Alkotmány- jogászként milyennek tartja ön a Szlovák Köztársaság Alkotmányát? Véleményem szerint egy alkotmány, legalábbis annak szelleme, nem rövid távra szól. Nekünk, szlovákoknak van egy mondásunk - nem tudom, hogy a magyarban van-e megfelelője. A szlovák Alkotmányról azt mondjuk, hogy forró tűvel varrták, vagyis elsiették, elkapkodták, nem gondolták végig mindazt, amit az alkotmányozásnál feltétlenül szükséges. Presztízskérdés lenne változtatni az Alkotmányon? Nem hiszem, hogy presztízskérdés lenne, hisz hajói tudom, készül is az Alkotmány reformja, felülbírálata. Ámbár az én szerényvéleményem szerint a szlovák alkotmány olyan rossz, hogy reformálhatatlan. Ezt nem azért mondom, mert ’92-ben személy szerint nem vettem részt az előkészítésében. Nyilván a közelmúltra gondol, a népszavazás meghiúsítására, s a köztársasági elnök mandátumának lejártára, amely után lehetetlen helyzet állhat elő... Természetesen ezekre is. A népszavazás kapcsán már mindent elmondtak, egyértelmű, hogy a négy kérdéssel kellett volna megtartani. Az alaptörvény a köztársasági elnök ügyét sem rendezi. Nézze, nincs a világon tökéletes alkotmány, már csak abból kifolyólag sem, mert az alkotmányokat emberek szövege- zik. Vannak persze országok, amelyek írott alkotmány nélkül is működnek, és nem is rosszul, de ez más téma. Viszont az Alkotmánybíróság küldetése, hogy az Alkotmányt, mint jogi dokumentumot értelmezze. Természetes, hogy az alaptörvény egyben politikai dokumentum is, és ebből adódnak bizonyos problémák. A problémák, amelyeket 1992- ben sokan, köztük ön is, hogy úgy mondjam, prognosztizáltak? Többen figyelmeztettünk az Alkotmány előrelátható hiányosságaira. Sajnos, és erre egyáltalán nem vagyok büszke, az elmúlt öt év a gyakorlatban mutatta meg ezeket a hibákat, s a nagy gondok még csak most várhatók, ha nem oldják meg például a köztársasági elnök mandátumának lejártát, s azt a helyzetet, amennyiben nem választható új. A világon szinte egyedülálló helyzet állhat elő, amennyiben az elnök jogkörei a miniszterelnökre szállnak. Itt nem arról van szó, hogy én személy szerint a közvetlen elnök- választás híve vagyok-e vagy sem. Nem is ez a kérdés, hanem az, hogy a közvetlenül választott elnöknek milyenek lesznek a jogkörei. Ez már szükségessé teszi, hogy presztízs ide vagy oda, a törvényhozók hozzányúljanak az Alkotmányhoz. S ha már módosítják, akkor alkalom nyílik arra is, hogy rendbe rakják az ön első kérdésében felvetett problémát, nevezetesen a kisebbségi nyelvhasználat kérdését is. Figyelem! Nyári játék! Hét héten keresztül tartó nyári játékunk harmadik kérdéscsoportjához érkeztünk. A helyesen kitöltött szelvényt nyírják ki és ragasszák rá a lapunk 28. számában közölt Feladatlap megfelelő helyére (tehát a 3-as kockára). Mint jeleztük, a játék végén az egész Feladatlapot kérjük - a feladó pontos címét feltüntetve - szerkesztőségünk címére beküldeni. További jó szórakozást és tippe- lést kívánunk minden kedves olvasónknak! 1. Melyik városban játszódik Shakespeare Rómeó és Júliájának cselekménye? Firenze □ Velence □ Verona □ 2. Ki szerezte a magyar himnusz zenéjét? EgressyBéni [ | Liszt Ferenc □ Erkel Ferenc □ 3. Melyik város fekszik két kontinensen? Toronto I I Isztambul CZ1 Hongkong Cl A játék díjai: 1. díj: mobiltelefon 2. díj: kétszemélyes utazás Elba szigetére (autóbusz, teljes ellátás) 3. díj: rotációs kapa 4. díj: szőnyeg 5. díj: szőnyeg 6. díj: fürdőszoba-berendezések 7. díj: lakás-kiegészítők 8. díj: autórádió 9. díj: karóra 10. díj: motor-adalékanyagok 11. díj: két nap teljes ellátással a galántai Markíza Szállóban 12. díj: számítógépes játékok 13. díj: 4 liter márkás motorolaj 14. díj: fátyolfólia (igény szerint) 15-17. díj: könyvcsomag 18-21. díj: kozmetikum- és élelmiszercsomag 22. díj: müzlicsomag 23-50. díj: Vasárnap-póló Helyreigazítás A július 9-én megjelent, 28. számunk ötödik oldalán szereplő Ne végy semmit e napon című cikk fölött sze-replő képaláírásból sajnála-tos módon lemaradt a jelzés, hogy illusztrációs felvételről van szó, tehát a képnek tehát semmi köze az íráshoz, amely egy új amerikai mozgalomról szól. Az érintettek és az olvasók szíves elnézését kérjük a hibáért. Vonal alatt Szlovákiai lecke Szűcs Béla _______________ Me ciar megállapításainak talán egyik legtalálóbbika, amit szlovák politikusok előtt mondott az integrációval kapcsolatban: „Eltojtuk a NATO-t, eltoljuk az Európai Uniót is.” Ehhez csupán annyit kell hozzátennünk, hogy a miniszterelnök az egész társadalomra gondolt, holott a súlyos politikai kudarcért csakis ő, kormánykoalíciója és pártjának úgynevezett politikusai a felelősek. A Meciar-kormány külpolitikai programjának alapvető célja a NATO- és az EU- csatlakozás, aminek valóra váltásáért édeskeveset tett. Sőt tétlenül tűrte, hogy két koalíciós partnere nyíltan hangoztassa Szlovákia semlegességét és pártjának vezető politikusai is lépten-nyomon kritizálták a Nyugatot, miközben Moszkvához dörgölőznek. Évek óta figyelmen kívül hagyták a NA- TO-országok politikusainak figyelmeztetéseit a demokrácia alapelveinek megsértéséről, az ellenzék kirekesztéséről a parlamenti bizottságokból, a köz- társasági elnök elleni hadjáratról és a kisebbségek jogainak elszabotálásáról. Meciarék csak ígérgettek, egészen a madridi csúcsértekezletig. Itt aztán végleg kiderült, hogy Szlovákiát nemcsak kihagyták a meghívottak közül, hanem az ország nevét sehol sem említették, még a következő körben esélyesek között sem. így csupán azok között lehetünk, akikről azt mondták, a NATO ajtaja nyitva marad előttük. Válaszul Meciar első lépésként jónevű ügynökségeket akar megbízni Szlovákia propagálásával a nagyvilágban, mintha ezzel pótolni lehetne a demokratizálás hiányát. Tanulságos példa Románia esete. Amikor minket még biztos esélyesként emlegettek, Romániát meg sem említették. Azonban a választások után a demokratikus koalíció olyan gyökeres változtatásokat eszközölt a politikában, amelyek az ország pártjára állítottak olyan vezető országokat, mint Franciaország, Olaszország. És hogy Románia két év múlva a második kör várományosa, azt bizonyítja Clinton amerikai elnök bukaresti látogatása és ott elhangzott ígérete is. Számunkra különösen értékes, hogy nagyra becsülte a magyarok részvételét a demokratikus kormányban és a román-magyar kapcsolatok rendezését. Nálunk a nemzetiségi kérdést mindig az utolsó helyre tologató szlovák politikusoknak talán mond valamit Clinton értékelése. Már az a gesztus is sokat jelző, hogy az amerikai elnök Romániába látogatott, míg Meciarhoz nem jön egyetlen vezető nyugati politikus sem. így Szlovákia elszigetelődése tovább tart. Nehéz megjósolni, hogy a három szomszédos ország csatlakozása milyen hatással lesz Szlovákiára. Hát még az Európai Unióból történő kimaradás! Elég egy pillantást vetni a térképre, hogy megállapítsuk, a Nyugat nehezen szánhatta rá magát Szlovákia kihagyására. Erre spekuláltak Meciarék is, amikor azt hirdették, geopolitikai képtelenség kihagyni Szlovákiát. Úgy látszik, Meciarék fel sem tudják fogni, hogy a demokratikus elvek ennél többet jelentenek. Bennünk, szlovákiai magyarokban önkéntelenül felvetődik a kérdés, hogy Magyarország csatlakozása nem nehezíti-e meg a határok átjárhatóságát, az alapszerződés realizálását? A kérdés kapcsán több magyar politikus kijelentette, mindent elkövetnek azért, hogy javuljon a helyzet. Reméljük, úgy is lesz. Végezetül még annyit, hogy bennünket, kisebbségi magyarokat jó érzéssel tölt el, hogy anyaországunkat az első körben felveszik a NATO-tagor- szágok közé. Ez azt bizonyítja, hogy Magyarországon a demokrácia biztos lábakon áll, és anyaországunk méltóan felzárkózhat Európához az új évezred kapujában. Reméljük, nem túl sokára szülőföldünk is követheti a példáját.
