Vasárnap - családi magazin, 1997. július-december (30. évfolyam, 27-53. szám)
1997-12-17 / 51. szám
Modern élet 1997. december 17. Évszázados hagyományok, feledésbe ment hiedelmek Régi karácsonyi népszokások Generális naiv művész festménye egyszerű, gyermeki szemlélettel ábrázolja, falusi környezetbe helyezve, Jézus születését. Karácsonykor, a kereszténység legnagyobb ünnepén Jézus születése napját ünnepeljük, amit I. Gyula pápa idejében kezdtek (337 körül) ünnepelni; a szokást később a nyugati egyháztól a keleti egyház is átvette. A római állam az V. század elején ismerte el ünnepként a karácsonyt. A télközép legnagyobb ünnepe minden nyelven saját nevet kapott. A magyar karácsony szó, a magyar szavak egy részéhez hasonlóan, szláv eredetis. Őse a régi szláv nyelvben meglévő korcsun szó, amely lépőt, átlépőt jelentett. Ez a szó az új évbe való átlépést, a téli napfordulót jelentette. A karácsonyi ünnep két elemből tevődik össze: az egyik az ősi, természeti: az új év ünneplése, az újjászületés, s a tavasz közeledése felett érzett öröm. Ezt a régi ünnepet a kereszténység a saját ünnepei közé fogadta, de jelentését megváltoztatta, földöntúli elemekkel gazdagította. így az ünnep továbbra is a születés ünnepe maradt, de Isten fiának, a Megváltónak a születése napja. A kétféle hagyomány keveredése során alakult ki a mai ünnep: az öröm, a békesség, a szeretet, a család és különösen a gyermekek ünnepe. A magyar parasztság ünnepei között fontos szerepet betöltő télközépi/karácsonyi ünnepkör szokásokban és hiedelmekben bővelkedett, melyek nagy része mára sajnos feledésbe merült. A karácsonynak a húsA karácsonyi/télkö- zépi ünnepkör szokásokban, hiedelmekben bővelkedett. véthoz hasonlóan előkészületi ideje van. A négyhetes szent idő, az advent, András napja (november 30.) és karácsony (december 25.) közé esik. Az adventét régebben böjttel is megszentelték és hajnaíi miséket (angyali miséket) tartottak. Magyarországon ez az időszak sok szabályt, termékenységi varázslást is tartalmazott. A legelterjedtebb hiedelmek egyike december 13-ához, Luca napjához kapcsolódik. Ezen a napon kezdik készíteni a Luca székét, melyet karácsony előestéjére fejeznek be, s aki a templomban az éjféli misén feláll rá, az meglátja, ki a boszorkány. Néhány évtizeddel ezelőtt több vidéken ismert szokás volt a karácsonyesti ostyahordás. A tanító az iskolás gyermekkel a családnak megfelelő számú ostyát küldött, melyért cserébe ennivalót vagy pénzt küldtek. A tanítónak mindez jövedelemkiegészítésül szolgált. A magyar nyelvterület északi részén volt szokás karácsony előestéjén az aprószentek-hordás. A pásztorok egy- egy vesszőcsomóval keresték fel a házakat, ahol köszöntőt mondtak. A gazdasszony a vesszőkötegből kihúzott egyet, megverte a pásztorokat, majd megajándékozta őket. Az aprószentek, a szent vessző a Heró- des által megöletett gyermekekre emlékeztető szimbólum. A karácsonyfa-állítás újabb kori szokás. Európában először Elzászban a XVII. század elején jegyezték fel. Hazánkban a XIX. században jelent meg e szokás, először az arisztokrata, majd a polgári családokban. Közismertté e században, a parasztság anyagi helyzetének javulásával vált. A karácsonyfára vagy alá került a karácsonyi ajándék (angyalfia), melynek adója a gyermeki hiedelem szerint földöntúli lény, angyal, Jézuska, Karácsony-apó. A karácsonyi vacsora előkészítésének fontos kelléke a karácsonyi asztal és abrosz. Az ünnepélyesen megterített asztalra az étel mellé gabonamagvakat, az asztal alá szalmát, szénát, gazdasági eszközöket tettek, hogy a következő évben bőséges legyen a termés. A karácsonyi étkezésen használt abrosznak mágikus erőt tulajdonítottak, és az ünnep elmúltával beteg ember megdörzsölésére és becsavarására, iletve a jó termés reményében vetőabroszként szolgáit. Fontos szerep jut a karácsonyi morzsának, mely alatt a karácsonykor fogyasztott étel maradékát értették. Az összegyűjtött karácsonyi morzsát emberi s állati betegségek füstölésére, termékenység-varázslásokra használták. Elterjedt hiedelem volt az is, hogy a morzsát az asztalon kell hagyni az éjszaka érkező természetfeletti lények (angyalok) számára. Az ünnepkör egyik legfontosabb eseménye a karácsonyi vacsora, amikor kalóriaszegény és böjti ételek, de sokfo- gásos nehéz étkek is az asztalra kerültek. Az ételek sorrendje és a fogások vidékenként változtak. Ismertebb karácsonyi étel a lencse, a bab, a fokhagyma, a dió, a sült tök, a méz, a mákosdiós kalács, a töltött káposzta, melyek többségéhez hiedelmek fűződtek. Az alma például a karácsonyi szerelmi jóslás ismert eszköze, a fokhagymától a család egészségének biztosítását várták. A mákot, amellett, hogy szerelmi jóslásra használták, háziállatoknak adták, hogy jobban gyarapodjanak. A Az ünnepkörben vezető szerepük volt a karácsonyi köszöntőknek. lencse és a bab a néphit szerint bőséget, sok pénzt hoz a ház lakóinak. A karácsonyi ünnepek legnépszerűbbjátéka a betlehemezés. Időpontja december 25. A gyermekek által előadott betlehe- mes jelenet szereplői vidékenként változnak. A betleheme- zők házilag készített jászollal vagy betlehemmel járják a falut és adják elő az ismert játékot. István-napi szokás egyes vidékeken, hogy a fiatalok kisebb csoportjai a falut végigjárva ellátogatnak azokhoz a házakhoz, ahol eladó lányok voltak, és varázserejű jókívánságaikkal „megregélték” az új házasokat, cserébe ajándékot kaptak. A szerencsés összeénekeltek a következő évben összeházasodtak. János apostol és evangélista ünnepének (dec. 27.) eseményei közül a borszentelés, az almaszentelés és a Szent János áldása emelhető ki. A szőlő- termesztéssel foglalkozó családok bort vittek a templomba, melyet a pap megáldott. A szentelt bort kis adagokban a hordókba töltötték, ettől remélve jó termést a következő évre. Az ünnepkörben vezető szerepük volt a karácsonyi köszöntőknek (angyali vigasság, kántá- lás, kóringyálás, mentikálás). A falut végigjáró kántálók a házakhoz betérve engedélykérés után karácsonyi énekeket énekeltek. A kántálást a különböző korúakból álló csoportok eltérő időben végezték. A sort délben a gyermekek kezdték, őket vacsora után a fiatalok követték, majd a kántálók sorát este kilenc után a felnőttek zárták. Az énekek szövegei falunként változtak, ennek köszönhető azok gazdagsága, változatossága. Az énekek közül az egyik legrégebbi a Csordapásztorok kezdetű, melyet 1615-ben a Cantus Catholici- ben jegyeztek le. Számos más ének is ismert, így a Betlehem, betlehem a te határidba..., a Mennyből az angyal... kezdetű - ek, napj ainkban is. Gazdagodna életünk, ha a különböző hagyományőrző csoportok, közösségek a feledésbe merült karácsonyi szokások közül minél többet felelevenítenének és megismertetnének. A bukovinai székelyek betlehemes játékát csobánolásnak hívják. Fontos szereplője a király, Heródes, aki házról házra vezeti a játék résztvevőit. Archív-felvétel A sokféle karácsonyi üdvözlőlap a személytelennek tűnő üdvözlési formába is sok személyes elemet visz Képeslap - a családi ünnepet barátainkra is kiterjeszthetjük A legfiatalabb, de máris nagyon elterjedt szokás a karácsonyi képeslapok küldése. Maga a képeslap nem régi találmány, a múlt század közepén, 1843-ban küldték az elsőt. Arra találták ki, hogy küldője rövid üzenetet, üdvözletét juttasson el barátjának, ismerősének. Ennek megfelelően alakultak ki a képeslapok témái is. Kezdettől fogva igen gazdag volt a karácsonyi üdvözlőlapok kínálata. A karácsonyhoz mindig is hozzátartozott a barátok, jó ismerősök bevonása az ünnepi örömbe, s a képeslap ezt megkönnyítette, sőt még szélesíteni is lehetett az üdvözöltek körét. Az ünnepi lapok lehettek vallásos témájúak, elsősorban Jézus születésének történetét ábrázolták igen bensőséges, de nem minden esetben művészi képeken. De képzőművészeti alkotások, festmények másolatai is kerülhettek a karácsonyi üdvözlőlapokra. Majd kialakult egy sor, ma már hagyományosnak tekinthető téma: békét és nyugalmat sugárzó téli tájak, ajándékhozó figurák, Mikulás, Jézuska, angyalok. Régebbi lapokon nem ritka az arany- vagy ezüstcsillámos díszítés sem. Ma is próbálnak hasonlókat készíteni, sőt a régiekről is nyomtatnak másolatokat, de igazán ma a fényképes üdvözlőlapoknak van divatja. Ezek a fényképezés tökéletesedésével terjedtek el, rajtuk csendélet- szerűen elrendezve a sokféle karácsonyi tárgy: fenyőágak, tobozok stb. Mindezek a tárgyak ma már olyan szorosan kapcsolódnak a karácsonyhoz, hogy együtt vagy külön-külön rögtön ráismerünk: karácsonyi üdvözlőlap van a kezünkben. Az Egyesült Államokban egyetlen piros virág, a poinsettia ugyanilyen egyértelmű. Másutt a mikulás- virágnak van karácsonyi jelentése. A gazdag kínálat, s a sokféle lap ebbe a tulajdonképpen személytelennek tűnő üdvözlési formába is sok személyes elemet visz: mindenki egyéniségének megfelelő, a címzetthez fűződő kapcsolatához illő lapot tud választani. Magunk is rajzolhatunk, festhetünk karácsonyi lapokat, ha nem elégszünk meg azzal, amit az üzletek kínálnak. így köszöntésünk valóban személyes lesz. Új szokásként került hozzánk Németországból a karácsonyi naptár (Adventskalender). A nagyméretű karácsonyi kép kis ablakait adventtői karácsonyig naponta kinyitva, egy-egy édesség vagy kis ajándék tűnik elő. Az utolsó ablakot karácsony napján illik kinyitni.
