Vasárnap - családi magazin, 1997. július-december (30. évfolyam, 27-53. szám)

1997-12-03 / 49. szám

Nagyvilág 1997. december 3. December hatodikán ünnepük Finnország függetlenségét „Nem dallamos a nyelvünk” Itt minden a természetnek van alárendelve Archív-felvétel Budapesti levél MedlSándor _________________ .. . Te drága föld, zengjen dicső neved!” A 3,5 magyarországnyi Finnország népének himnusza kezdődik így. Alig 5 milliónyian vannak. Milyenek? A győri ze­neiskolában tanuló Outi Tuppurainen szerint: Otthon eszembe se jutna az iskolaigaz­gatót magázni, itt ő magáz en­gem. Néha fárasztó, hogy itt olyan udvariasnak kell lenni, otthon meg jólesne, ha egy férfi kinyitná előttem az ajtót. A mi nyelvünk nem dallamos - tiltakozott útitársnőm az 1983- as tamperei kajak-kenu világ- bajnokság idején tett látogatá­somkor. Ez részben igaz, ha csak a városneveket nézzük is. Helsinki, Expoo, Vantaa, Lahti, Oueu, Posri, Kuopio. Ám az úti­társ - Ulla Kamilla - neve a dal­lam nevét igazolja, és a lakcíme is: Hyllükallio, Jouttisalontielo. Izgalmas a ragozás, egy példa: talo=ház, talossa= házban, tallosamme= házban-unk (há­zunkban). Picik a városok. A félmilliós fő­várost követő Tampere csak 166 ezer lakosú, a fenti sor vé­gi Kuopióban pedig mindössze 74 ezren laknak. Outi szerint - Turkut kivéve - nem szépek a városok. A táj lenyűgöző, a ter­mészet az úr. Látszólag ren­detlenül elszórt házakat (sok faházat is) láttam a 30 ezres Nokiában. A szisztéma: oda építeni, ahol a fák helyet hagy­tak. 30 ezer tó övezi Suomit délen és délnyugaton. A sarkvidéken, az Inari tónál csipetnyi norvég ha­tára is van, a két hosszú oldalt a Balti-öböl és Svédország, illetve a nagy orosz medve uralja. Nyögte is az ország évszáza­dokon át a cár atyuskák meg Gusztáv királyok kiolthatatlan hatalmi étvágyát. A188 ezer tó szabdalta, susogó fenyvesek ta­golta föld azonban rendre visz- szaűzte a betolakodókat. 1917. december 6-án érkezett el a füg­getlenség. Ez Finnország nem­zeti ünnepe. Alvar Aalto-tervei alapján 54 évvel később épült fel a mintegy 3 magyar parlamentnyi méretű gyönyörű Finlandia Ház, amely viszont a Föld nevű bolygó füg­getlenségéhez vezető út első napja lett 1979-ben, a neveze­tes EBEÉ révén, Ford, Brezsnyev és Kekkonen elnökök asszisztá- lása mellett. Esti fohász Egyre reménytelenebb a gyermekért vívott küzde­lem. Eddig főként amerikai filmekből ismertük a rémké­pet: a kövér ifjú a televízió előtt ülve folyamatos nasso­lás közben nyomogatja a kapcsológombokat, és a leg­különfélébb ingerek özönle­nek rá az Öböl-háborútól a krimikig. De már nálunk is itt van Amerika, megérkez­tek a magyar nyelvű keres­kedelmi adók. Bár a szakér­tők arról zengedeznek, vég­re megvalósult a tájékozta­tás pluralizmusa, nincs töb­bé egy hangon zengő állami televízió, a szülő kedve nem ilyen rózsás, mert lehet, hogy gyermeke több szem­pontból is képet alkothat a világról, de ez csekély vi­gasz a napi harcokban. Ke­reskedelmi televízióink - számolva azzal, hogy a ha­zai népesség alapvetően gyermeteg lelkületű - esti filmként rendszeresen olyan produkciókat kínál­nak, amelyekre annak ide­jén csemetéinket vittük vol­na el a moziba. Érthető, ha a gyermek, akinek legfonto­sabb olvasmánya mára a műsorújság lett, követelni kezdi, hogy nézhesse a Batman különböző folytatá­sait, a Terminátor feldolgo­zásait vagy az Adams család kalandjait. De ezek a filmek nyolckor, kilenckor kezdőd­nek, és a reklámokkal tűz­delt vetítés miatt tízig, tizenegyik tartanak. A szülő tehát kétségbeesetten alku­dozni kezd: rendben van, megnézheted a film felét. A gyermek engedelmesen be­leegyezik, bízva abban, hogy a felnőtt is elfelejtke­zik az óráról. Ám közeledik a villanyoltás ideje, az ifjú egyre nyugtalanabb, már a közeledő léptek kopogása is dührohammal tölti el, és igaza is van, kinek lehet ak­kora hatalma rajta, hogy megfossza őt az elkövetke­ző egy óra eseményeitől? Az eredmény aligha válik hasz­nára a társadalomnak. A kiskorú felajzva, sértődöt­ten és főként későn alszik el, a szülő kezd belefáradni a küzdelembe. Nem érdemes ajánlgatnia az Egri csillago­kat, a Két Lottit, nem szá­mít, milyen bátor volt Vük az erdőben. Mit tehet egy törökverő vagy egy kis róka a szuperemberekkel szem­ben? És mit tehet a szülő? Az esti harc után megtörtén sóhajt: Óh, áldott emlékű frekvenciamoratórium! hanthy A kukorica sokkal ősibb kultúrnövény, mint hinnénk, s alig hasonlít az ősére A kukoricatermés felhasználása az USA-ban Aranyló kukoricaszemek Bár Európában csak Kolumbusz Kristóf óta ismerjük ezt a nö­vényt, a kukorica termesztésére utaló legrégibb lelet közel hét­ezer éves, vagyis időszámítá­sunk előtt ötezer tájáról szárma­zik. A növény eredete rejtély a botanikusok számára. Többsé­gük arra a véleményre hajlik, hogy a kukorica elődje egy va­don tenyésző mexikói fűfajta volt. „A mai Mexikó középső ré­szén éltek az indiánok ősei, akik megtanulták begyűjteni és fo­gyasztani a vadkukoricát” - ál­lítja Richard MacNeish törté­nész, aki szerint ezeknek az óko­ri népeknek egy évezred alatt si­került kultúrnövénnyé nemesí­teniük a kukoricát. Mire a spa­nyolok kikötöttek Amerika part­jainál, az indiánok már a kukori­ca minden alapfaját kinemesí­tették. Kolumbusz kevés figyel­met szentelt a kalászoknak, me­lyeket a karibi térség indiánjai ajándékoztak neki, de 1493-ban mégis hozott belőle Európába. A következő évszázad során a kukorica nemcsak egész Euró­pában, de Ázsiában és Afriká­ban is elterjedt. Napjainkban minden növényt megelőz (beleértve a búzát, a rizst, az árpát és a zabot). Leg­nagyobb termesztője az USA, Brazília, Kína és az Európai Unió országai. Nem csoda, hi­szen egyetlen növény sem képes ennyire alkalmazkodni az ég­hajlati viszonyokhoz. A kukori­ca, bár a trópusi égövből szár­mazik, egyaránt megterem a hi­deg Andokban vagy a forró Amazóniában, a kanadai Yu- kon-félszigeten vagy az USA délnyugati, sivatagos vidékein, ahol az évi csapadék mindössze húsz milliméter. Itt alig éri el a fél méter magasságot. És egyet­len növény sem képes ilyen in­tenzíven kihasználni a nap­fényt; egyes fajtáinak százhúsz nap elég a beéréshez. Szinte hihetetlen, mennyi ter­mék készítéséhez szolgál alap­anyagul a kukorica (édesítő­szer, ragasztó, konzerv, cipő­paszta, ceruza, tinta, elemek, mustár, fagylalt, aszpirin, fes­tékek, kozmetikumok, marga­rin, majonéz, mártások, leves­porok. Kukoricarostot használ­nak többek közt a papír- és tex­tiliparban vagy a sörgyártás­ban.) Egyes vidékeken a kukorica je­lenti a proteinforrás alapját. Egyetlen hátránya, hogy kevés aminosavat tartalmaz. Ezért kí­sérletek folynak, hogy még el- lenállóbb és hasznosabb fajokat hozzanak létre. Eleinte csak az egyes fajták nemesítésével fog­lalkoztak, de ma már a mikrobi­ológia is „besegít” a kísérletek­be. Az egyes fajták DNS-mole- kuláit bizonyos génekkel gaz­dagítják, amelyek növelik a nö­vény tápértékét. A mai kukorica mindenesetre jelentősen kü­lönbözik attól a növénytől, amelyet Kolumbusz idejében is­merhettek meg az emberek. 0,2% - vetőmag A termesztés egyre tökéletesebb, a kukoricasze­meknek mindössze 2%-át használják a követke­ző évben vetőmagnak 1,4% - étkezés A termésnek ez a hányada kerül közvetlen fo­gyasztásra 1,8% - keményítő Az élelmiszeriparban és az iparcikkek gyártá- sában 3,7%-alkohol A kukoricalisztből nyert etanolt a hajtóanya­gok és az égetett szeszek (whisky) gyártásá­ban használják fel 5,8% - édesítőszerek Az üdítőkben a drágább cukrokat nagyrészt a ku­koricaszörp helyettesíti (Coca-Cola) 44,7% - takarmányozás Szarvasmarha, sertés, baromfi nevelésére 16,8% - export Az amerikai kukorica legnagyobb fogyasztói Japán és Oroszország 25,6% - tartalék A termés mintegy negyedét minden évben elraktároz­zák Hallotta már? Minden bírálat ellenére Károly brit trónörökös továbbra is ra­gaszkodik Camillához. Ennek legfrissebb bizonyítékát a „Titanic” című film londoni premierjén szolgáltatta: a be­mutatóra ugyanis Camilla két gyerekének, Tómnak (20) és Laurának (19) a társaságában érkezett. Marion Brando állítólag utolsó filmszerepére készül: a 73 esz­tendős amerikai színész Gábriel Garcia Marquez No- bel-díjas író nagy sikerű köny­vének főszerepét kívánja elját­szani. A pártriárka alkonya, mint ismeretes, egy képzelet­beli közép-amerikai állam zsarnok diktátorának utolsó éveiről szól. Az író és a színész már a forgatókönyv részletei­ről is megállapodott Párizs­ban, sőt abban is, hogy hol for­gassák a filmet és ki legyen a rendező. Hét hétig tartott, míg Arnold Schwarzenegger és felesége, Maria Shriver eldöntötte, mi­lyen nevet is adnak fiuknak. Most már minden világos: a legifjabb Schwarzeneggert Davidnek hívják. Sophie Rhys-Jonest, a brit ki­rálynő legfiatalabb fiának ba­rátnőjét hideg zuhanyként ér­Rossz nyelvek szerint Sophie Rhys-Jones mindenben Dianát utá­nozta te a hír, hogy Edward herceg egyelőre nem akar megnősül­ni, sőt még csak az eljegyzésre sem gondol. A pletykalapok szerint az eljegyzést eredetileg már nyáron meg kellett volna tartani, s egyelőre nem tudni, hogy Edward miért késlelteti. Összeköltöznek? Hollywoodban pusmogják: Madonna és Courtney Lőve összeköltözik. A két énekes­nőt, akik fellépéseikkel oly­korvalósággal sokkolni tud­ják a világot, több dolog köti össze: jó barátnők, mindket­ten excentrikusak és mindket­ten egyedül nevelik gyerme­küket. Madonna, mint ismere­tes, régen szakított Carlos Leonnal, kislánya apjával, Courtney pedig azóta él egyedül, hogy Kurt Cobain, a Nirvána együttes énekese ön­Madonna és Courtney olykor sokkolni tudják a világot gyilkos lett. A két sztár állító­lag ügynökö­ket bízott meg, az ő feladatuk, hogy megfele­lő házat talál­janak egy egé­szen egzotikus helyen, mond­juk Hawaiin, a Karib-szigete- ken vagy Dél- Amerikában. A terv megvaló­sítását esetleg Andy Bird (27), Madonna legújabb londoni szerelme akadályozhatja meg, ha időnek előtt meg nem unja barátnője kommandírozását. Madonna parancsot adott An- dynek: „azonnal leszoksz a dohányzásról, ellenkező eset­ben vége a kapcsolatunknak”.

Next

/
Oldalképek
Tartalom