Vasárnap - családi magazin, 1997. július-december (30. évfolyam, 27-53. szám)
1997-12-03 / 49. szám
Politika 1997. december 3. 3 Orbán Viktor szerint Magyarországnak nem érdeke Szlovákia kihagyása az EU-ból Sajnálatos a kimaradás „A következő kormánynak olyan politikát kell folytatnia, amely nem érzi nyűgnek, ha egyeztetnie kell a határon túli magyarokkal az őket érintő ügyekben.” Somogyi Tibor felvétele P.Vonyik Erzsébet __________ Orbán Vi ktort, a magyar pártok népszerűségi listáján jelenleg az MSZP mögött második helyen álló Fidesz elnökét elsősorban az Országgyűlés integrációs bizottságának elnökeként kérdeztük. A napokban ön első kézből tájékozódott az Európai Unió központjában arról, miként képzelik el az Unió bővítését, amelyről december 13-án lesz végső döntés. Az ügyek mostani állása szerint valószínűsíthető, hogy három kategóriába fogják sorolni a teljes jogú tagságra jelentkezett országokat. Az elsőbe tartoznak azok, amelyekkel megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat. A második csoportba azok az államok kerülnek, amelyek eleget tesznek az Uniós tagság politikai feltételeinek, de a gazdaságuk még nincs olyan állapotban, hogy a tárgyalások megindíthatóak legyenek. És van egy harmadik kategória: ebbe egyedül Szlovákia tartozik olyan országként, amely nem teljesíti a felvételi tárgyalások előfeltételéül szabott politikai kritériumokat. Az ön egyik nyilatkozata szerint a kérdés csak az, miként csomagolják be az elutasító döntést. Szlovákia esetében a csomagolás nem okoz különösebb gondot, s nyilván a döntést nem is fogják csomagolni. Ez azokra az országokra vonatkozik, amelyek a politikai szempontoknak eleget tesznek, de gazdaságuk egy később elkezdett reformfolyamat miatt még nincs megfelelő állapotban. Esetükben az a cél, hogy az Unió egy negatív döntéssel ne lassítsa le ezt a folyamatot. Az Európa Parlament külügyi bizottsága szintén elmarasztalta Szlovákiát. Pozsonyban rosszallást váltott ki a bizottság egyik tagjának, Habsburg Ottónak a módosító javaslata, amellyel úgymond még rátett egy lapáttal és főleg neki tulajdonítható Szlovákia kipellengérezése. Miként látta ön a történteket? Teljesen másként látom. Én ott voltam 1997 júliusában, amikor az Európai Unió bizottsága előterjesztette az Európa Parlament számára a felvételi tárgyalásokra vonatkozó javaslatát. Ennek több pontjával nem értettek egyet a parlamenti képviselők. Egyetlen olyan pont volt, amely tekintetében osztatlan egyetértés uralkodott és helyeslő taps fogadta a bizottság döntését. Ez pedig arra vonatkozott, hogy bejelentették: Szlovákiával a politikai demokráciában mutatott gyenge teljesítménye miatt meg sem kezdik a tárgyalásokat. Ez a bejelentés, mondom, az Európa Parlament ülésén tapsot kapott, s én szomorúan hallgattam ezt, Magyarországnak ugyanis nem érdeke északi szomszédjának kihagyása. Ám azt mondani, hogy egyetlen embernek bármifajta befolyása lett volna az eseményekre, nos, ez az állítás túlzásnak és alaptalannak tűnik. A belépési tárgyalásokon a magyar félnek milyen prioritásokra kellene összpontosítania? Az Unióban alkalmazott környezetvédelmi normák tekintélyes részét mi nem tudjuk átvenni, itt mindenképpen átmeneti köny- nyítésekre lesz szükség. A mező- gazdaság területén is lesznek ilyen kérdések. Illetve az Uniónak is lesznek olyan kérései, amelyek nekünk nem fognak „ízleni”. Például, hogy a magyar munkaerő ne tudjon akadálytalanul munkát vállalni az Európai Unió területén, holott minden más Uniós tagország esetében ez most megengedett, nyilván ők is kémek majd átmeneti időszakot. Mint minden botnak, ennek is két vége lesz Elnök úr, azt nyilatkozta, hogy mivel Magyarország szomszédainál előbb juthat be az Unióba, az ebből adódó problémákat a kormánynak kétoldalú alapon kell megoldania. Arra gondoltam, hogy ha bekerülünk az Európai Unióba, akkor a határokon ne alakuljon ki az áruforgalom előtt semmiféle akadály. Az ipari termékek területén ez nem okoz gondot, mert itt szabadkereskedelmi övezet már létezik. De a mezőgazdasági termékeknél okozhat, itt tehát bizonyos termékek esetében fel kel készülni egy új megállapodásrendszerre. Aztán itt a személy- forgalom kérdése, hiszen Magyarország határai az Európai Unió külső határaivá válhatnak. Ez azt jelenti, hogy az ún. schengeni rendszer keretében meg fog szigorodni az ám- és személyforgalom ellenőrzése. Ez rendkívül sok bajt, problémát és nyűgöt okozhat a határon túli magyaroknak is. Többek között hosszabb lehet a várakozási idő a határon, alaposabb az ellenőrzés, valamint a vízumpolitika esetleges módosulásával általánosabb következmények is beállhatnak. Tehát mindenféle veszélyek vannak, amelyeket időben el kell hárítani, nehogy bekövetkezzenek. Megfogalmazása szerint olyan külpolitika kell, amely nem ko- loncnak tekinti a külföldön élő magyarokat. Értelmezhető ez úgy, hogy megítélése szerint a Horn-kormány így tekint ránk? Ezt a mostani magyar kormánytól kellene megkérdezni. A következő kormánynak olyan politikát kell folytatnia, amely nem tekinti koloncnak a határon túlra szakadt magyarságot és nem érzi nyűgnek azt, hogy a magyar külpolitikának egyeztetnie kell a határon túli magyarokkal olyan ügyekben, amelyek őket érintik. Az elmúlt időszakban számos olyan példát láttunk, hogy a határon túli magyarok feje felett, bevonásuk nélkül, az ő véleményükkel ellentétes irányú magyar diplomáciai lépések születtek. Ezen változtatni kell, és mi változtatni is fogunk. Legutóbb, mikor Erdélyben járt, a Horn-kormány részéről az a bírálat érte, hogy oda jár kam- pányolni. Mostani, pozsonyi útjáról nem ugyanez lesz a vélemény? Egy ellenzéki politikusnak, különösen ha egy posztkommunista kormánnyal szemben van ellenzékben, mint a Fidesz az MSZP- SZDSZ kormánnyal szemben, számítania kell arra, hogy akármit mond, akárhol jár, mindig negatív dolgot mondanak rá. Kampánynak minősítik, ha Szlovákiában járok, de azt is, ha Romániában fordulok meg. Ez ellen nincs mit tenni. Együtt kell élni vele, mint az időjárással. Szűcs Béla Az utóbbi hetekben a szlovák politikai életben sokat emlegették az autonómia szót, amely a többségi nemzet fiainak szótárában jóformán azonos az irredentizmussal. Az ártatlan önigazgatás idegen megfelelőjét az ország bom- lasztását szolgáló kifejezéssé változtatták. Minduntalan a magyarok szemére vetik, hogy az autonómiát szeretnék felhasználni eszközként ahhoz, hogy elszakadjanak Szlovákiától és csatlakozzanak az anyaországhoz. Elgondolkodtam azon, hogy a szlovák társadalom nagy többsége miért ilyen allergiás az autonómia szóra, hiszen a mai Európában is létezik több országban etnikai területi autonómia anélkül, hogy a többségi nemzet ezt elkárhoztatná. Az okokat a történelemben kell keresni. Sehol a világon nem volt a közép-európaihoz hasonló trianoni trauma, amikora környező oszágokba kerültek a magyarok milliós tömegei. Míg ez a történelmi változás az irredentizmust szülte, addig a bécsi döntés az utódállamok bizalmatlanságát váltotta ki a kisebbségekkel szemben, amely a magyar lakosság többségét visszacsatolta az anyaországhoz. Azóta él mindét oldalon a szüntelen gyanakvás. A második világháború utáni visszarendeződés óta a szlovák lakosság többsége attól tart, hogy a magyarok az első kínálkozó alkalommal az anyaországhoz csatlakoznának. Márpedig az etnikai elvű területi autonómia népszavazással ezt lehetővé teszi. „Ha a Magyar Koalíció területi autonómiát követelne, semmi reménye sem lenne elfogadtatására. A szlovák politikai pártok között egyetlen kérdésben nincs olyan egyetértés, mint a területi autonómia elutasításában. Elfogadhatatlannak tartja a nemzeti párttól kezdve a kisebbségek iránt a legmegértőbb Demokrata Pártig minden szlovák párt. „Vitathatatlan, hogy a szlovák társadalom többsége, a politikai elit is, a magyar pártokat a területi autonómia kiharcolásának szándékával gyanúsítja és ezt felhasználja a közelgő választási kampányban is” -állapította meg az ellenzéki Sme. A tanulság: jó lenne, ha politikusaink szótárukból kiiktatnák az autonómia fogalmát és helyette a ne irritáló közigazgatási önkormányzatot, önigazgatást alkalmaznák, amellyel a szlovák demokratikus közvélemény is egyet tudna érteni. Ha körülnézünk a Magyarországgal szomszédos országokban, láthatjuk, hogy sehol nincs területi autonómia. Sőt a kisebbségek beolvasztásának kísérlete új erőre kapott Romániában is, ahol a magyarok részt vesznek a kormányzásban. A magyar iskolákban várhatóan románul fogják tanítani a történelmet és a földrajzot. A miniszterelnök már felszólította a magyarokat a kompromisz- szumra. (Ezután várhatjuk, hogy nálunk is újra napirendre kerül ugyanez a probléma.) De Kárpátalján is olyan iskola- törvénytterjesz- tettekelő, amely csak az alapiskolákban biztosítja az anyanyelvi oktatást. A Kis-Jugoszláviában pedig felszámolták az autonómiát. Mindebből látható, hogy a nacionalista törekvések egész Közép-Euró- pában élnek. A Magyar Koalíció és a Szlovák Demokratikus Koalíció választási együttműködésről folytatott tárgyalásai a múlt héten váratlanul megszakadtak, vélhetően épp e legvitatottabb kérdés megoldatlansága miatt. A szlovák pártok ragaszkodnak ahhoz, hogy az egyezségben a magyar pártok most és a jövőben is lemondanak a területi autonómiáról. Ma ez látszik az egyetlen járható útnak, hiszen a nemzetiségi jogokat területi autonómia nélkül is biztosítani lehet. A jobb együttélés reményében a területi autonómia emlegetésével ne nyugtalanítsuk, ingereljük a szlovák közvéleményt. Ezzel még nem mondunk le jogainkról! Jegyzet Rettegett autonómia A többségi nemzet fiainak szótárában azonos az irredentizmussal. Lapról lapra El Pais: Úttörő szerepben „Magyarország újból úttörő szerephez jutott Kelet- és Kö- zép-Európában” - fogalmazott az El Pais vezércikke a NATO-népszavazással kapcsolatban.,^ döntéssel Magyarország újból úttörő szerephez jutott Kelet- és Közép- Európában. Nyolc évvel ezelőtt elsőként törte át a vasfüggönyt, felgyorsította a kommunista rezsimek elsüllyedését és a demokratizálódást. Magyarország az egyik első olyan ország a térségben, amely belép abba a szövetségbe, amely az európai biztonság egyetlen nagy szervévé válik. Ez a folyamat - mint a 8 évvel ezelőtti - Horn Gyula miniszterelnöksége alatt megy végbe. Kurier: A gyors bővítés ellen Kari Stix burgenlandi tartományi főnök már német politikusokat is megnyert azon felfogásának, hogy nem lenne helyes a tagjelöltek gyors felvétele az Európai Unióba. Stixnek semmi kifogása az ellen, hogy az EU felvegye a keleti országokat, de mint mondta: „Portugália és Spanyolország a csatlakozásuk előtt 8 évig tárgyaltak”. Stix szerint túlságosan mohók a kelet- és közép-európai vezetők, akik szeretnének már ma belépni az unióba. Kedves Olvasónk! Mint azt bizonyára Ön is naponta tapasztalja, országunk gazdasági helyzete, szociális színvonala olyan, amilyen. Ez természetesen (sajnos) tükröződik a lapkészítésben, illetve -terjesztésben, annak gazdasági vetüle- tében is. Sok cikkben foglalkoztunk a jelenséggel, így a szószaporítás helyett csak a száraz tényt vagyunk kénytelenek közölni: a jövő év január elsejétől - mint az a mellékelt megrendelőlapból is kitűnik, kiadónk kénytelen a Vasárnap árát 11 koronáról 13 koronára emelni. Reméljük, azért nem veszítjük el Kedves Olvasónk bizalmát, s továbbra is kedvelt lapja marad a Vasárnap. A szerkesztőség ~SxMegrendelhető címünkön: VOX NOVA, Prievozská 14/A, P.O.BOX 49, 820 06 Bratislava. A VASÁRNAPot faxon (07/52 38 331) vagy telefonon is megrendelheti (07/52 38 327). Előfizetési díj: magánszemély: egy évre: 676 Sk I. negyedévre: 156 Sk A Postai Hírlapszolgálat tölti ki (Vyplnuje PNS) Vasárnap Megrendelt példányszám (Pocet obj. vytlackov) A kézbesítés időpontja Katalógusszám Példányszám IDátum a zaciatok dodávky) (Katalógcíslo) (Pocet vytl.) o I > § i a *© % xt c a> £ A lapot az alábbi címre kérem: (Vytlacky dodávajte na adresu:) Név, vezetéknév, a szervezet címe (Menő a priezvisko, názov organizácie) Telefon Utca, házszám (Ulica, císlo domu) Község (Obec) Posta (Posta) Előfizetési inkasszószám (Evid.c. predpl. piát. sústr. inkasa) Dátum, az előfizető aláírása, illetve pecsétje (Dátum, podpis (peciatka) predplatitefa)