Vasárnap - családi magazin, 1997. július-december (30. évfolyam, 27-53. szám)

1997-11-26 / 48. szám

1997. november 26. ^ »őrt nár ben a két ország közötti új ha­lié- tárátkelő. A két falu népe éven- íek, te négy-öt alkalommal mégis­tett csak átlépheti a határt. Na- Prikler László felvételei Iha- gyobb ünnepek alkalmával -------------------------------------­nak ugyanis ideiglenesen felnyílik ;ré- sorompó. Medvesalja népe elöregedőben van. A fiatalok nagy része a kö­zelmúltban építési engedély hí­ján a közeli városokba költözött, az idősek meg lassan kihalnak, utánuk csak az üres házak ma­radnak. Csökkenő népszaporu­lat, a nagycsaládok eltűnése, a falvak elöregedése jellemzi a mai Medvesalját. Mag Elza néni hosszú éveken át volt a medvesalji hagyományőr­zés lelke. Nemcsak a helyi szoká­sokat, hagyományokat, népdalo­kat gyűjtötte össze, hanem a régi használati eszközöket, néprajzi emlékeket is. Szenvedélyes gyűj­tőmunkájának köszönhetően nyílhatott meg 1981-ben Hideg- kúton, az egykori alapiskola épületében a helybeli tájház. Egyházasbást, mint a neve is mu­tatja, ősidők óta a Medvesalja szellemi központja volt. Noha a falu nevét 1948-ban elvesztette (azóta is Újbástnak hívják), a központosítás után, a hetvenes évektől a régió irányítási köz­pontja lett. Az öt falu közül ez a legnagyobb a maga alig hatszáz főnyi lakosával és a legfejlettebb is. A hetvenes években itt akar­ták felépíteni az új alapiskolát is, azonban - állítólag - nem talál­tak neki helyet. így aztán a nem messzi Gömöralmágyon épült fel. A helybeli lurkók pedig in­gázhatnak a többi medvesalji társukkal együtt. A szociálisan legelmaradottabb réteget a Medvesalján is főleg a romák alkotják. Mint az egész Ri­maszombati járásban, itt is közü­lük kerül ki a legtöbb munkanél­küli. Néhányukat a községi hiva­talok alkalmaznak közhasznú munkára, mások idénymunkákra szegődnek el a magángazdák­hoz, vállalkozókhoz, de még így is sokan munkanélküli- és szociá­lis segélyből élnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom