Vasárnap - családi magazin, 1997. július-december (30. évfolyam, 27-53. szám)

1997-11-05 / 45. szám

2 1997. november 5. Vélemény Szlovákiai magyar családi magazin Vasárnap 66 sor Európa felé döcögye Gaál László ___________ Sok mindenben kezdünk (szeretnénk) hasonlítani a fejlett Nyugathoz. Például az üzemanyagtöltő állomások esetében. Uton-útfélen, falu­ban, faluszélen egyre másra nyitják az új benzinkutakat. És már nem is nyitnak olyat, amelyik mellett ne lenne ön- kiszolgáló vegyesbolt, amit, nyelvtörvény ide vagy oda, következetesen shop-nak ne­veznek. Több helyen kávézó is van. Egyik ismerősömtől hallottam, hogyan szolgálták ki egy ilyen szupermodern benzinkúton. Alig gördült be hatalmas dízelmotoros Vol- vójával a benzinkút elé, már­is ott termett egy fiatalember az olajtársaság elegáns e- gyenruhájában és felajánlot­ta, térjen be a kávézóba, meglátja, nem bánja meg, ilyen finom kávét kevés he­lyen főznek. A kocsit bízza rá, azt ő megtankolja, s a vendég kényelmesen megpi­henve, felfrissülve, a kávézó­asztalnál fizetheti a benzin- számlát. Ismerősöm hagyta magát rábeszélni, sőt elisme­rően gondolta: lám-lám, las­san mégiscsak kezdjük utol­érni a Nyugatot, legalább ilyen apró szolgáltatásokban. Aztán, amikor a valóban fi­nom kávét szürcsölve kiné­zett az ablakon, torkán akadt a fekete nedű. Az overallos fiatalember ugyanis vidáman tankolta a luxuskocsiba - az ólommentes benzint. A dízelmotor pedig tudvalévő­én gázolajra működik. Hiába szaladt emberünk hanyatt- homlok, hogy leállítsa a fiút, a tartályban már csaknem félszáz liter volt a környezet­kímélő, ám a dízelmotort egyáltalán nem kímélő hajtó­anyagból. Még szerencse, hogy a kút közelében autó­szerviz is volt. Oda vontatták a kocsit, és a benzinkutas költségére kiürítették, áttisz­tították a tartályát. Valahogy ilyen tempóban igyekszünk mi utolérni a fejlett Nyuga­tot. És körülbelül ilyen tem­póban halad az ország kocsi­ja is Európa felé. Mert azt a „benzinkutasok” egyre-más- ra olyan üzemanyaggal töl­tik, amitől inkább besül a motor, mintsem haladna. Vendégkommentár Vaj a fejen, vagy mi? Bodnár Gyula _________ Ak i újságírásra, a nyilvános­ság képviseletére adja a fe­jét, annak számolnia kell az­zal, hogy elküldik a jó édesanyjába. így volt ez az előző rendszerben, így megy ez most is, sőt. Az újságíró megalázásával tovább folyik a nyilvánosság megalázása. Elhangzik a kérdés, és nincs válasz. Középső szinten a tisztségviselők megfélemlít­ve, az alsóbb szintről nem beszélve. Keményen szól fentről az ukáz: nyilatkozni csak a központ engedélyével lehet. Esetleg. Kicsi vidéki példa az ezerből. Helyi tele­víziót megkérik, közölné né­zőivel, hogy átépítés miatt kb. két hónapig zárva lesz a benzinkút. Televízió eleget tesz a kérésnek, sőt elhatá­rozza, ha eljön az ideje, ké­pes tudósításban számol be az új kút megnyitásáról. Nos, nem számolhatott be. Annak ellenére sem, hogy az új - a tulajdonosváltás kö­vetkeztében átépített, más nevet, más színeket viselő - üzemanyagtöltő állomás készséges vezetője megbe­szélte a dolgot pozsonyi fe­lettesével. Jött ugyanis egy másik pozsonyi úr, és álljt parancsolt, kijelentvén, en­gedélyt a forgatásra csak X. Y. adhat. Mintha föld alatti rakétakilövő állomásról lett volna szó. Hát nem! Még- hogy a televízió telefonál­gasson, könyörögjön?! Rá­adásul egy olyan tájékozta­tás ügyében, amely a cég számára reklámnak sem lett volna akármi. Nem folyta­tom. Mindenesetre, ha be­igazolódik Brzezinski új jós­lata, miszerint kialakulni lát­szik egy Európa I. és egy Eu­rópa II., akkor az efféle cent­ralizált agyú csinovnyikok- nak is köszönhetjük majd, ha a második ligába kerü­lünk, netán egy harmadikba. Meg a sok vajnak, mely a fe­jeken meg a fülek mögött van. És amely miatt „francba a nyilvánossággal”. A szerző újságíró Főszerkesztő: Szilvássy József (52-38-318) Főszerkesztő-helyettes, a Vasárnap vezető szerkesztője: Kövesdi Károly (52-38-316, 52-38-317) Hang-Kép, Tanácsadó: Kovács Ilona (52-38-315) Kommentár, Vélemény: Kövesdi Károly Politika, Háttér: P. Vonyik Erzsébet (52-38-314) Gazdaság: J. Mészáros Károly, Kópé: Balajti Árpád Riport, Modern élet: S. Forgon Szilvia (52-38-315) Kultúra: Szabó G. László(52-38-315) Sport: J. Mészáros Károly (52-38-314) Kiadja a Vox Nova Rt. Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (52-38-322, fax: 52- 38-321). Szerkesztőség/Hirdetésfelvétel: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, 6. eme­let, P.O.BOX 49.; Telefax: 52-38-343;Telefon: 52-38-332 52-38-262 Szedés, képfel­dolgozás: Vox Nova Rt., Bratislava. Nyomja: Komáromi Nyomda Kft. Terjeszti: Postai Hírlapszolgálat, d, a. Czvedler. Előfizethető minden postán és hírlapterjesztőnél. Kül­földi megrendelések: ES PNS Vyvoz tlace, Kosická 1, 813 81 Bratislava. Az újságkül­demények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Posta 12,1995. június 16-án. En­gedélyszám: 591/95. Előfizetési díj: negyed évre 130 korona. Index: 480 201. A VASARNAP az Interneten megtalálható: http://www.voxnova.sk/ Azt mondja, nem iszik többet, mert már a rizlingjét is megmérgezte a politika... Rajz: MS-Rencin Elképzelhető, hogy jobb belátásra jutunk? Csáky Pál, az MKDM külügyekért felelős alelnöke: a Attól tartok, minimális az ^ esélye, hogy Szlovákia be­kerüljön az EU-hoz csatlakoz­ható országok első csoportjába. Az ok az elfogadhatatlan kor­mánypolitika, a kiszámíthatat­lanság és a megbízhatatlanság. Tehát az a tény, hogy a szlovák kormány nem teljesíti az ígére­teit. Az Európai Unió számára lenne veszélyes, ha az ilyen kor­mány új tagként ott lenne a döntéseknél, s esetleg vétójogot kapna. A szlovák politikai rep­rezentációnak meg kell értenie, hogy az EU nem teheti ki magát ilyen veszélynek. A szlovák kor­mány elszigeteltségbe taszítja az országot, aminek - tartok tő­le - gazdasági, szociális és pénzügyi következményei lesz­nek. Ugyanakkor: minél később sikerül belépnünk az EU-ba, an­nál nehezebb és bonyolultabb lesz ez a folyamat. Szlovákia még kikerülhetne a fekete bá­rány szerepéből, ha teljesítené az EU és Szlovákia közös parla­menti bizottsága által megfő­Távolodik az EU-vonat...- hangoztatják, lejárt a nyilatko­zatok, ígérgetések ideje. Az EU ugyanakkor, az elszigeteltség következményeit tudatosítva és mérlegelve, nem vágja be előt­tünk teljesen az ajtót. Hátha jobb belátásra jutunk, ha nem most, talán majd az új kor­mány... Decemberben Luxem­burgban döntés születik, mely társult országokkal kezdődhet­nek meg a csatlakozási tárgyalá­sok. Mostani összeállításunkban arról kérdeztük a külügyekben is jártas politikusokat, van-e még esélyünk arra, hogy felke­rülünk az integrációs vonatra? Ján Carnogursky, a KDM elnöke: a Az esély a jelen politikai kö- ^ rülmények között már csak elméleti. Reális csak akkor len­ne, ha a decemberi luxemburgi tanácskozásig a parlament visz- szavenné soraiba a képviselői mandátumától megfősz tott Frantisek Gaulie dert, ha a kormány- koalíció megszüntet­né az államfővel szembeni támadá sokat, ha beke­rülnének az el­lenzék képvise­lői is a parla­menti ellenőr­ző bizottságok­ba. galmazott ajánlásokat, melyek­re a szlovák fél kötelezettséget vállalt. Az EU vezetői a minap Brüsszelben nyomatékosan ki­fejtették: az 1998-as választá­sokból kikerülő új kormánynak is bizonyítania kell a csatlako­zási elszántságot, s konkrét lé­péseket kell ennek érdekében tennie. Szándéknyilatkozatok­kal - bárhogy is hívják majd az új szlovák mi­niszterelnököt - az EU nem elégszik meg. dések, ígéretek teljesítése he­lyett jól hangzó deklarációkkal akarja meghódítani, más véle­© Még van némi remény O Becsapódott az ajtó ményre bírni a Nyugatot. Annak ellenére, hogy az EU- diplomaták minden fórumon - immár mellőzve a diplomáciá­ban megszokott burkolt nyelvet kiának legfeljebb a második vo­nat elérésére van esélye. Az EU- t illetően még van esélyünk ar­ra, hogy felugorhatunk az első szerelvényre is. Ugyanis az EU- bővítés hosszú folyamat, s 1998-ban, illetve 1999-ben még javában folynak majd a csatlakozási tárgyalások, e- gyeztetések. Decemberben Lu­xemburgban ugyan döntés szü­letik, mely országokkal kez­dődnek a csatlakozási tárgyalá­sok, ám amennyiben az 1998- as parlamenti választásokkal si­kerülne megváltoztatni a szlo­vákiai politikai helyzetet, úgy még be is kerülhetnénk az első csoportba, tehát azon országok közé, amelyekkel csatlakozási tárgyalásokat folytatnak. Gágyor AlÍz Szlovákia egymás után kapja a figyelmeztetéseket: addig nem lesz, lehet az Európai Unió tagja, amíg nem teljesíti a csatlakozási feltételeket, amelyek mellesleg minden, az EU-ba jelentkező or­szágra nézve egyformák. Addig nem kezdődnek a csatlakozási tárgyalások, amíg Szlovákia nem tesz eleget az EU és az SZK közös parlamenti bizottsága ál­tal megfogalmazott ajánlások­nak, melyekre kötelezettséget vállalt. Azonban a szlovák kor­mánykoalíció a konkrét intézke­Frantisek Sebej. a Demokrata Párt alelnöke, külügyi szakértője: a A NATO-csatlakozás már ** lezárt kérdés, tehát Szlová­Olvasói tóvéS Segítséget kérek Egyszer már írtam az Olvasói le­vél rovatba, ahol segítséget kér­tem. Szeretnék újból segítséget kérni, de kicsit más formában. Szegény vagyok, hiszen csak a létminimumból tengődök a csa­ládommal. Sajnos, itt a hideg idő, és még tüzelőm sincs, ami­vel a lakást fűtsem. Két fiam van, meg mi ketten, velünk lakik a beteg 72 éves édesanyám is. Mi napközben keveset vagyunk otthon, de édesanyám egész nap otthon van, és fázik. Szeretném megkérni Önöket, hogy lenné- nek-e szívesek közölni kérése­met. Lenne egy eladó gázmele­gítőm (palackos). Ha esetleg va­lakit érdekelne, a címem: Fegy­veres Mária, 930 39 Zlaté Klasy 705, Dunaszerdahelyi járás. Ha ezt a gázfűtőt valaki megvenné, abból a pénzből tudnék hozatni szenet. Én ezt a fűtőt nem hasz­nálhatom, családi okokból. Ne­héz a helyzetem, mert a féljem csak most kezdett dolgozni, idá­ig munkanélküli volt. Nincs, aki segítsen, nincs kihez fordulnom. Előre is köszönöm a segítségü­ket. Tisztelettel Fegyveres Mária Kihez forduljunk? Mély felháborodásomban és nagy bánatomban írok önök­nek. A lányom hazajött, ide hozzám, esernyőbe, ahol egye­dül élek. Egy Pozsony melletti kis faluba ment férjhez, de az élete nem sikerült, így hazaköl­tözött a nyolc hónapos kislá­nyával. A lányom jelentkezett a esernyői községi hivatalban, ahol azt mondta neki Varga Jú­lia, hogy nem kaphatja az anyasági segélyt Pozsonyból, csak Terebesről, mert ő már oda tartozik. A lányom azt mondta, jól van, ha ez a tör­vény, hát legyen! Sajnos, az anyasági segélyt már 3 hónapja nem kapta meg. Újra elment a községi hivatalba és megkér­dezte, miért nem kapta meg az anyaságit, hiszen már három hónapja egy fillért sem kap! Azt felelték neki, hogy várjon. Nem kap anyaságit, nem kap családi segélyt, nem fizet az apa egy fillért sem! Voltam a szociális hivatalban, ahol meg­hallgattak, és egy hónap múlva kijöttek, szétnéztek, és azt mondták, hogy váljunk. De kérdezem én, meddig lehet várni? Én 2881 korona nyugdí­jat kapok, ebből fizetem a la­kást, a gázt, a villanyt, a tévét, és akkor miből éljünk?! Ha ezt életnek lehet nevezni! Súlyos beteg vagyok, diétáznom kelle­ne, de enni sem eszem, csak­hogy a kis unokámnak megle­gyen mindene. 13 kilogrammot fogytam két hónap alatt. Hogy lehet ezt egy községi hivatal­nak, egy szociális hivatalnak el­néznie, hogy egy család így megy tönkre? Hát milyen or­szág ez a miénk? Ezt a levelet október 22-én írom. Júliustól kérünk segítséget, amit a mai napig nem kaptunk meg. Én és a lányom csak sírunk, és sajnos már nem tudunk kihez és hová fordulni. Hogy mi lesz velünk, azt csak a jó Isten tudja! Mara­dok üdvözlettel és köszönöm, hogy legalább önök meghall­gattak. Maradok tisztelettel egy szomorú nagymama és egy kis unoka

Next

/
Oldalképek
Tartalom