Vasárnap - családi magazin, 1997. július-december (30. évfolyam, 27-53. szám)
1997-09-24 / 39. szám
1997. szeptember 24. Sport Cári Lewis végleg levonult az atlétika forgószínpadáról Aki után két trón maradt üresen J. Mészáros Károly Szeptember tizenharmadikán Houston egy igazi tengeren túli búcsúztatásnak volt a részese: a városi stadionban az amerikai futballmérkőzés szünetében utoljára futott klubja 4x100 méteres váltójában a legendás hírű atléta, Cári Lewis. A sportág sokszor megkoronázott királya éppen ott húzott még egyszer versenycipőt a lábára, ahol tizennyolc éven át készült világsikereire. Klubhűsége valóban ritkaságszámba megy: mindvégig kitartott legelső egyesületénél, ahol feltűnésétől világnagysággá éréséig, majd sikeraratása idején is ugyanaz az edző osztogatta neki a tanácsokat. Több kötetnyire való újságcikk őrzi közel két évtizedes csodálatos sportolói pályafutásának állomásait. Pedig nem állt könnyen és olcsón kötélnek, egy-egy interjúért huszonöt- ezer dollárt is elkért. Na és a rajtdíja? Kerek perec kijelentette: „Arról álmodozom, hogy valahol indulásomért egymillió dollárt fizessenek. Nincs egy gazdag ismerőse?” - fordult az őt kérdező újságíróhoz. Ha nem is a megálmodott összeg(ek)ért, de nem kevés pénzért vállalta a versenyeket. Főleg az utóbbi években hozta kellemetlen helyzetekbe az őt csalogató viadalrendezőket. Legtöbben inkább lemondtak szándékukról, amikor kiderült, milyen sokba kerül az öregedő sprintkirály rajtja, nem beszélve arról, hogy már egyáltalán nem tartozott a győzelemre esélyesek közé. Így igazán nem sok helyen látták. Persze jócskán túl a harmadik ikszen aligha szállhatott volna versenyről versenyre harcba fiatalabb riválisaival. Céltudatosan készült Atlantára, s mikor kiderült, hogy száz méteren fennakadt az amerikai válogató könyörtelen szűrőjén, már csak arra összpontosított: legalább a távolugrásban helytálljon. Kiharcolta a rajtjogot, és az olimpiai döntőben is úgy versenyzett, mintha mindenki tőle várná az elsőséget. Ezerkilencszázkilencvenhatban is ő repült a legmesszebbre a homokágy fölött. Ötkarikás versenyen immár negyedszer. Sokoldalúságát nemcsak az atlétikában kamatoztatta. Négy Los Angeles-i aranyérme után nemzeti hős lett Amerikában. És olyan időszak következett az életében, amikor úgy tűnt, hátat fordít sportágának. Nem kevés pénzért vállalta a versenyeket. Cári (balról) a kanyarban. Kétszáz méteren termett számára a legkevesebb babér. Együttest alapított, énekelt, táncolt, néhány lemezt készített, szórakoztató tévéműsorokban szerepelt. Mégis visszatalált az atlétikába. Három éve aztán kitárulkozott: „Manapság ugyanúgy megtörténik velem, mint ahogyan fiatalabb koromban, hogy unom az egészet. Ezért is volt, hogy többféle számban indultam, s hogy megpróbálkoztam mással is a civil életemben. De ugyanakkor mindig megerősödött bennem a tudat: büszke és boldog vagyok, hogy megadatott a lehetőség számomra, hogy ilyen atlétává váljak. Futás közben elsősorban a ritmust érzem. De érdekes módon teljes erőkifejtés mellett szinte a totális ellazulás állapotába is eljutok. Egy vágta alatt rendszeresen az az érzésem, hogy most mindjárt elveszítem az önkontrollomat, teljesítőképességem végén járok. Lehet, hogy mások másként éreznek, erősebbek, talán más módon futnak. Én ilyen vagyok.” Néhány éve már sokan leírták a zenitjén túl járó világsztárt, azt állították, csak minél több pénzt akar kicsikarni vitathatatlanul gazdag karrierjéből. Van benne valami. Azért titka is akad hosszúra nyúlt sportolói pályafutásának: „Azt hiszem, két összetevője van. Az egyik - s kétlem, hogy egyedi - a jó technikai megalapozottság és hogy enyém a világ legjobb edzője. A másik pedig az, hogy évente átlagban csak tizenöt, de legfeljebb húsz ________ ve rsenyen indulok. Vannak olyan viadalok, amelyeken kikap az ember. Aztán a nagyokat megnyeri...” Atlantai diadala újabb lökést adott neki, alaposan megváltoztatta az életét. Sportreklámokban szerepelt, talkshow-ban vendégeskedett, és főleg második könyvén dolgozott. Rövidesen Még egy tiszteletkor címmel kerül a piacra. Rengeteg időt töltött el a Nike cég küldötteként. így szorult ki mind jobban hétköznapjaiból az atlétika. Utolsó Távolugrásban a negyedik olimpiai aranyérmét Atlantában nyerte Atlantai diadala újabb lökést adott az életében. nagy sikere azonban máig foglalkoztatja: „Valóban bíztam a képességeimben. Atlanta volt pályafutásom legfontosabb állomása. Amikor az eredmény- hirdetés után megjelentem a ________ sajtótájékoztatón, me glepett, hogy milyen hatalmas tömeg gyűlt össze. Az ugyancsak kilenc olimpiai elsőséggel büszkélkedő finn futófenomén- nel, Nurmival ha- sonlítgattak össze, gratulált honfitársam, Al Oerter négyszeres olimpiai bajnok diszkoszvető. Amit akkor átéltem, nem lehet szavakkal elmondani.” Már telnek King Cári atlétika nélküli napjai. Vajon mivel? „Sok mindent tudok és akarok csinálni. Bizonyos dolgoknak már leraktam az alapjait. Mindenképpen több időt szánok majd a családomra és barátaimra. Képességeimet szeretném a helyi szervezetek, esetleg politikai pártok szolgálatába állítani. Semmiképpen nem fordítok hátat a sportnak. SeCTK-felvételek gédkezem majd a versenyek szervezésében és az edzői munkába is szeretnék belekóstolni.” Mert nem Cári Lewisra vallana, ha letérne a sokoldalúság útjáról. Névjegykártya Név: Carlton Frederick Lewis Született: 1961. június 1-jén, az Alabama állambeli Birminghamben Testi adottságai: 191 cm/84 kg Versenyszámai: 100 és 200 méteres síkfutás, távolugrás Egyesülete: Santa Monica Track Klub Edzője: Tóm Tellez Legnagyobb sikerei: kilencszeres olimpiai bajnok - 1984 Los Angeles (100 m, 200 m, 4x100 m, távol), 1988 Szöul (100 m, távol), 1992 Barcelona (4x100 m, távol), 1996 Atlanta (távol). Nyolcszoros világbajnok - 1983 Helsinki (100 m, 4x100 m, távol), 1987 Róma (100 m, 4x100 m, távol), 1991 Tokió (100 m,4x100 m) Egyéni csúcsai - 100 m: 9,86 mp; 200 m: 19,75 mp, távol: 888 cm Kuriózumkosár Cselgáncsozók - kékben? Anton Geesink, Hollandia 1964-es cselgáncsozó olimpiai bajnoka egyértelműen amellett foglalt állást, hogy novemberben szentesítsék a színes cselgáncsozó öltözékek használatát. Ugyanis a párizsi vb-t megelőző sportági kongresszuson döntenek arról, hogy a jövőben az egyik cselgáncsozó kékben versenyezhessen. Az eddigi gyakorlat szerint a világbajnokságokon és olimpiákon csakis fehér öltözék dívott. Geesink kárhoztatta a japánokat, akik továbbra is ellenzik a színes öltözéket, mert szerintük a fehér szín az egyszerűség jele, márpedig a judo maga az egyszerű megoldások sorozata. - Japán annak idején azzal is szembehelyezkedett, hogy új súlycsoportokat vezessenek be - mondta Geesink. - Pedig manapság a távoli szigetállam hegemóniája már a múlté; egy ország a sok között. Fischer félelmetes sorozata Birgit Fischer német kajakos kiválóság az augusztusi dartmouth-i világbajnokságon is ahol indult, nyert, ami esetében öt elsőséget jelentett. Ebből négyet egyetlen nap alatt szerzett az immár harminchét éves versenyzőnő. Ezzel huszonhatodik vb-diadalánál jár, s mellette öt olimpiai bajnoki címe is van. Már ez is félelmetes számsor, hát még ha hozzátesszük, hogy a vb-aranyak társaságában két ezüst- és egy bronzérem is van, vágyás ha indul, akkor általában nyer is. A hírek szerint még a sydneyi olimpián is vízre száll. Vadnyúlfogás futballista módra Még a nyolcvanas évek elején történt. Téli edzésen volt az egyházkarcsai futballcsapat a helyi faiskola közelében. Bogya Vilmos jelenlegi szakosztályelnök, akkori játékos megpillantott egy vadnyu- lat. Két kilométerre lehetett tőlük. Mikor azt mondta a többieknek, hogy elkapja a fürge lábú állatot, mindenki kinevette. Ám a kiváló kondiban lévő focista nem tétovázott. Közelebb lopakodott kiszemelt áldozatához, majd elkezdett körülötte körözni. Szaladt, szaladt, s közben még fel is gyorsított, mígnem a nyúl teljesen ki nem merült. Szegény nyuszi azt hitte, hogy sokan futnak körülötte, s megpróbált menekülni, de pechjé- re folyton üldözőjét látta. A végén odament hozzá a falu büszke labdarúgója, és két hátsó lábánál fogva könnyedén felemelte. Manapság hány futballista lenne ilyenre képes? De vadnyúl se nagyon akad... A hét fotója, avagy amikor Jürgen Klinsmann (és vele együtt a német labdarúgó-válogatott) könnyedén veszi az örmény akadályt CTK-felvétel
