Vasárnap - családi magazin, 1997. július-december (30. évfolyam, 27-53. szám)
1997-08-27 / 35. szám
1997. augusztus 27. Kópé N. Tóth Anikó Nyári mesketék 1 Nyáron mindenki elutazik. Katáék a múlt héten a tengerhez mentek. Repülővel! Gergőék meg vonattal a hegyekbe. Anyu és apu is elautózott. Magukkal vitték a két nagy bőröndöt, a szürkét és a barnát. Ki kellett raknom belőlük a játékaimat egy óriási papírdobozba. A manók biztosan ezért sértődtek meg. Gesztenyefalevélből csináltak maguknak léghajót. Még csak nem is köszöntek. Igaz, én is elutaztam. Nagyihoz. Csakhogy közel lakik, így nem is volt igazi utazás. És most itt unatkozhatok. Se barátok, se anyuék, se manók. Micsoda vakáció! Nagyi folyton főz, nem ér rá velem beszélgetni. De tegnap, mikor tésztát gyűrt, odaengedett az asztalhoz. Végre csinálhattam valamit! Fákat, napernyőt, nyugágyat formáztam. Meglepetést a manóknak. Hogy ne menjenek el többet nélkülem nyaralni! 2 A lángossütők, a fagyiárusok becsukták ablakaikat. Az utolsó strandoló is vállára vette táskáját. Nagyot nyikordult a kapu. A fűszálak kiegyenesítették derekukat. Az alkonyi napsugarak szétsimogatták a tó fodrait. Csak egy labda árválkodott a parton. Körbenézett. Már tudta, hogy a szabadban tölti az éjszakát. Készülődött, melyik oldalán lenne a legkényelmesebb. Talán a zöld sávon? Netán mégis a sárgán? Aztán egyszer csak libbent a szél. Nem tudott megkapaszkodni: begurult a vízbe. Ringatózott. A hullámok örültek, hintáztat- ták. Rátelepedett egy lenge szitakötő. Csiklandozta a hátát. Aztán egy békaporonty próbált felkapaszkodni rá, de nem sikerült neki. A kishalak körbetáncolták. Orrukkal böködték. Éjszaka a csillagok dúdoltak altatót. Már egyáltalán nem bánta, hogy kinn felejtették. 3 Én építettem a legszebb homokvárat. Alagutak vezettek alatta, nagy ablakok nyíltak a kertjére, katicabogárka királykisasszony sétálgatott benne. Vastag falat is húztam a vár köré, nehogy elrabolja őt a hétfejű sárkány. Sárkány nem jött, csak pöttyös orrú Tibiké a vadonatúj tornacipőjében. Éppen hogy megmentettem a katicát. Bosszúból belerúgtam pöttyös orrú Tibiké várába, ami ugyan kisebb volt, mint az enyém, de fűzfalevél zászló lebegett a tetején. Verekedtünk is egy kicsit, de nem volt nagy harag. Inkább ástunk egy hatalmas tavat, belevezettük a vizet kis folyócskákon át. Tibiké tesója hozott bele két kishalat. Olyan szépen ficánkoltak! Az egyik pillanatok alatt megtalálta a vészkijáratot, ezért Tibiké gyorsan elzárta a folyócskákat. Szegény kishal! Amíg Tibiké elment fagyit enni, kimenekítettem. De most már jobb lesz eltűnni, mert nem viszem el szárazon! 4 Nedves volt a fa. Tíz gyufaszál is ellobbant, míg végre történt valami. Beteg lángocska próbált feltápászkodni. Alig pislákolt. Gyógyítsuk meg - gondolta a kislány. Megpiszkálta egy botocskával. A pici láng felszisszent. Meleget lehelek rá - gondolta a kislány. A lángnyelvecs- ke felágaskodott. Végre itt vagy - tapsolt a kislány, és figyelte a kék csipkét a piros lángszoknya alatt. Nagyon megbátorodott, táncolni kezdett, csak úgy ropogott a ritmus. Egyszeriben egy aprócska tündér pottyant a kislány térdére. Hát te? - kérdezte a kislány. Hát te? - kérdezte a tündér. Varázspálcát húzott elő, megsuhintotta vele a tüzet, s ezernyi apró szikra pattant az égnek. Micsoda tűzijáték - gondolta a kislány, és megcirógatta a tündér haját. 5 Mit lehet csinálni hosszú esős délutánokon? Bekapcsolhatom a tévét. Hallgathatom a magnót. Nyomkodhatom a számítógép billentyűit. De legjobb, ha Horváth Andira gondolok. Két paddal előttem ült a suliban. Mindig észrevettem, amikor kicsomagolta a nápolyiszeletet, és egy óvatlan pillanatban bekapta. Érdekes, hogy csak matekórán. És folyton igazgatta a haját. Egyszer, amint hosszasan a kis kerek tükrébe bámult - persze azt is óra alatt-, észrevette, hogy nézem. Akkor egy ideig tőlem kért vonalzót meg színezőt meg mindent. Csak aztán Juhász Laci a folyosón megdicsérte az új bőrövét. Attól fogva nem fordult hátra, hiába dobáltam meg radírdarabokkal. Muszáj volt ellopnom a hajcsatját, hogy végre ész- revegyen. Kár volt, az idétlen barátnői előtt azt mondta, hogy Zoli, te nem vagy normális. A kiránduláson viszont nem bírt felkapaszkodni a sziklákon. Én mentem elöl, úgyhogy segítettem neki. Akkor olyan furcsán mosolygott. Hát nem tudom. Felhívjam? Lehet, hogy ő is unatkozik ilyen hosszú, esős délutánon? Nyári keresztrejtvény Vízszintes: 1. Legnagyobb tavunk. 8. Sátorban üdülők. 10. Káposztaféle. 11. Névelővel tápcsatorna. 12. ...-Gorsium. 14. Kellemetlen idő. 15. Virág. 17. Betűrakás. 19. Kilogramm. 20. Alátámasztó. 22. Magas hegység Szlovákiában. 23. Női név. 24. Árasztó. 26. Taggá fogad. 28. Ferde vége. 29. Futás eleje. 31. Elődje. 32. Kimondott „k”. 33. Savas ellentéte. 35. Éget. 36. Fölé. 37. Talál. 38. Ritka férfinév. 40. Csinálja. 42.... Meseország. 43. Foggal aprít. 44. Középkori olasz férfinév. 46. Fényesen villan az ég. 47. Üdülőhelyi lakás. Függőleges: 1. Nagyméretű csomag. 2. Névelővel a fűzfa virága. 3. Tűz teszi. 4. Névelővel repedés. 5. Hátrafelé megy. 6. Ozorára való. 7. Biztatás. 8. Vagyis. 9. Bo- kázni közepe. 10. Természetjáró. 12. Akadály. 13. Ladikban evező. 14. Csónakfelszerelés. 16. Fontos nyári elfoglaltság. 18. Csavaroz. 21. Állóvíz. 25. Nem magáz. 27. Költemények. 30. Hajó vontatja. 31. Ő, Ű. 34. Építőanyag. 35. Csípős gyökér. 39. Évszak. 40. írószer. 43. Ringló eleje. 45. Mió. Ha a keresztrejtvény megfejtése helyes, akkor a vízszintes 1., 8., 46., 47., illetve a függőleges 10., 13., 14. a nyári vakáció legjellemzőbb kulcsszavai. A kislánynak két feladványt kell megoldania. Az üres négyszögekbe azonban nem számokat kell beírnia, hanem megfelelő színeket kell behelyeznie - mégpedig a számoknak megfelelőeket. Milyen színek kerülnek a képernyőre? Osvát Erzsébet Nyári képek Fodor Katalin rajzai Csupakék A csupakék sátorég közepén egy trón van. Ég királya, a Nap ül rajta csendben, szófián. Tüzes sárga sugarát szórja le a tájra: a rétre, a mezőre, kertek virágára. Villám villan Villám villan, ég dörög sivítnak szélördögök. És felhők zuhanyából záporoz a nyári zápor. Szunyókálnak a varjak Elpilledtek a tyúkok, a tehenek. Szunyókálnak a varjak, a verebek. Tárva-nyitva felejtették a kaput s lám, őkelme, Bendegúz is elaludt. így hát senki sem őrzi már a házat. Bárki rajta bármikor besétálhat. Madárijesztő Madárijesztőnek nincs a mezőn dolga. Álldogál kócosán, magában morogva. Azután bóbiskol ő is egy keveset. Ki bírná ki ezt a rekkenő meleget?!
