Vasárnap - családi magazin, 1997. július-december (30. évfolyam, 27-53. szám)

1997-07-02 / 27. szám

12 1997. július 2. Kultúra Heti kultúra ___________Filmbemutató ________ La rry Flynt, a provokátor Jaro Rihák új film forgatására készül. A történet hősei: zsidó fiatalok Indulás előtt a hajó Jozef Kroner és Eszenyi Enikő a Szomorú keringő forgatásán Noro Knapp felvétele „Kegyetlenül mulatságos!” „Mestermű! Közönségfilm a közönségességről!” „Az év legjobb filmje!” Ilyen elis­merő mondatok láttak nap­világot a két Oscar-díjra (legjobb rendezés, legjobb főszereplő) is felterjesztett filmről. De elhangzottak olyan vélemények is, mint pl. a Time magazin szakíró­jáé: „Épp annyira nem aka­rok filmet látni Larry Flyntről, mint amennyire nem érdekelne egy Adolf Hitlerről szóló mozidarab.” Hogy a Larry Flynt fogadta­tása ennyire szélsőséges volt, az természetes, hiszen Amerika közszellemét még mindig az a prüdéria uralja, amelyet a film címszereplő­je gyümölcsöző vállalkozá­sával, a kemény pomóma- gazinnal, a Hustlerrel pro­vokált. Az ifjú Larry Flynt sztriptízbár-tulajdonosként kezdte, és miután felmérte az ilyen típusú igényeket, életre hívta a női testet és a szexuális aktust minden ko­rábbinál egyértelműbben és kendőzetlenebbül láttató lapját. Minthogy az Egyesült Államok alkotmánya dekla­rálja a sajtó minden korláto­zás nélküli szabadságát, Larry Flynt nem nyugodott bele kiadványa betiltásába. A tanulatlan férfiú perek so­rát küzdötte végig dollár- milliókat fialó vállalkozása védelmében, és közben aka­ratlanul is magasabb esz­mék harcosává vált. A ma­kacs természetű Flynt a ma­ga közönséges, gyakran a pojácaságig elmenő stílusá­ban az egyik legalapvetőbb emberi jogért, a szólássza­badságért szállt síkra. Ettől az sem tudta visszarettente­ni, hogy egy megszállott erénycsősz fegyverétől meg­sebesítve egész életére toló­kocsiba kényszerült, hogy imádott felesége a kábító­szer rabjává és áldozatává vált. A rendező, Milos Formán a tőle megszokott iróniával kezeli ezt a szokatlan karri­ertörténetet, nem kreál hőst a pornókirályból. Ma már tudjuk, a filmakadémia egyetlen Oscarra sem érde­mesítette a provokátorról szóló provokatív alkotást. Lapátkerekes, folyami gőzhajó úszik a Dunán. Fedélzetén há­romszáz zsidó. Pozsonyban húzták fel a horgonyt 1940 ta­vaszán. Az úti cél: Haifa. De nem a náci ideológia elől mene­külnek. Ők már régóta Paleszti­nába készülnek, a majdani izra­eli állam létrehozására. Pencso. Ez volt a neve a híressé vált hajónak. Évekig tartó útja során ugyanis megjárta a Feke­te-, a Márvány- és az Égei-ten- gert, Kréta közelében azonban elsüllyedt. Utasai mentőcsóna­kon jutottak el a szigetre, majd újabb életveszélyek közepette az ígéret földjére. Jaro Rihák, a Bán Jánossal for­gatott Albert, Albert és az Eszenyi Enikővel készített Szo­morú keringő rendezője követ­kező filmjén dolgozik, amely­nek forgatókönyvét Igor Rus- náktól kapta. A magyar olvasóközönség ez idáig csupán színpadi szerző­ként ismerhette Igor Rusnákot. Rókák, jó éjszakát! című, euró­pai hírű darabja ugyanis a ma­gyar színházakat sem kerülte- el. De már ez is régen volt. Sok­sok évvel ezelőtt. Ha a fejére koppintanak valaki­nek, akkor az sokáig hallgat. Ez történt Igorral is. 1968-ban leál­lították. Most viszont talált egy neki tetsző témát, és megírta. Én meg elolvastam, és azt mon­dom: olyan, mint egy antik drá­ma. Nem egy patetikus történet a zsidóüldözésről, hanem egy abszurd helyzetekkel teli, ka­landfilmbe illő sztori azokról a cseh, szlovák, osztrák, lengyel és magyar fiatalokról, akik a zsi­dó állam létrejöttét szorgalmaz­ták. Akik még a hajón is héberül tanultak, és kézműveseknek ké­szültek, mert tudták: Izraelnek nemcsak egyetemi végzettségű fiatalokra lesz szüksége. Honnan jöttek ezek a fiatalok? Milyen „hátországból”? Többségük szegény családból származott. Bonyolult szociális probléma volt ez. A cionizmus hívei voltak mindannyian, és tudatosan távolodtak az euró­pai zsidó hagyományoktól. Nem is akartak szakállas, el­nyűtt ruhában járó zsidót látni, aki a többség körében antisze­mitizmust váltott ki. Ők ápoltak voltak, frissen borotváltak, nap­barnítottak, vallásukat pedig csak az államalapítás miatt érezték fontosnak. Vezetőjük, aki ezt a transzportot megszer­vezte, a huszonhárom éves Ale­xander Citron volt, aki különbö­ző zsidó szervezetektől kapott anyagi támogatást. A hajóút ugyanis meglehetősen költsé­ges vállalkozás volt. Tartós élel­miszerből például öt tonnát kel­lett magukkal vinniük. Érdekes­sé teszi a történetet az is, hogy egy tízéves kisfiú szemével lát­tatjuk az eseményeket. 1940- ben, amikor Baldaur von Schirach, a Hitlerjugend egyik vezetője Pozsonyba érkezett, ezt a kisfiút, Farkas Karcsit ölel­te magához, az őt üdvözlők né­pes seregéből. Kék szemű volt és szőke, ezért állították a szlo­vák állam elöljárói mellé. Más­nap aztán, amikor a közös fotó megjelent az újságokban, kide­rült: Farkas Karcsi zsidó kisfiú. Ilyen és ehhez hasonló abszurd helyzetek teszik színessé a tör­ténetet. Ez a film tehát nem a Holoca­ustról fog szólni. És nem az Exodust vagy a Schindler listá­ját tekinti mérvadónak. Nem, mert a forgatókönyv sem a második világháború tragikus eseményeivel foglalkozik. Ez a film azokról fog szólni, akik idő­ben rájöttek, merre tart Európa. Apák és fiúk turgenyevi történe­te ez a film. Azoké a fiataloké, akik nem akartak azonosulni szüleik világával, nézeteivel, hagyományaival. Számukra nem a rituálé és nem is a keres­kedés volt a fontos, hanem az ál­lamalapítás. Mert eljutottak vé­gül is Palesztinába, és létrehoz­ták a falvakat, a városokat, a kibucokat. Diplomájukat félre­téve a mocsarak lecsapolásával foglalkoztak, és termőföldeken dolgoztak. Olyan mítosz ez, amelyről a mai Európa szerin­tem nagyon keveset tud. Izrael mai fiatalságát mennyire foglalkoztatja apáik, az egykori államalapítók sorsa? Nemrég jöttem meg Izraelből, így nyugodt szívvel kijelenthe­tem: bizonyos fokig az egész vi­lágon hasonlóak a fiatalok. Min­den társadalom abban bízik, hogy a jövőt ők alakítják. Én ön­tudatos, erős fiatalokat láttam Izraelben, de azt kell hogy mondjam, Európa történelme nem érdekli őket. Valahogy nem akarnak tudni róla. Többségük­ben persze nem a Holocaustot túlélt zsidók rokonai, hanem azokéi, akik a földet termővé tették. Európa távoli világ szá­mukra. Mint nekünk Patagónia. Magas falakkal körbevett, erős államban élnek. Bizonyos fokig értem is őket, ugyanakkor na­gyon találónak és kifejezőnek érzem, hogy az Izraelben szüle­tetteket szabrának hívják. A szabra ugyanis egy ottani gyü­mölcs neve, és bár belülről fi­nom és édes, kívülről szúrós, csupa tüske. A Pencso fedélze­tén sem lehetett mindenki „tövis nélküli”. Természetesen tévedés lenne azt hinni, hogy politikailag és társadalmilag mindannyian ugyanazt a nézetet képviselték. De ami továbbra is lenyűgöző számomra a hajó utasaiban: a hosszú út során jelentős mérték­ben átformálódtak. Rossz tulaj­donságaikkal szembenézve ké­szültek egy egészen új életre. Álltam egy kibucban, láttam a gyönyörű kertet, amely körbe­vette, s amíg én álmélkodtam, előkeresték a fotót, hogy meg­mutassák, mi volt ott ötven év­vel ezelőtt. Sivatag. Pusztaság. Elképesztő sivárság. És ott eresztettek gyökeret. Kegyetlen önművelés eredménye mindez. Fellini hajója elment már, az öné még csak nem is a kikötő­ben, hanem az „ágya mellett” áll. Mikor húzza fel a vitorlát? Szeptember végén kell lead­nunk a forgatókönyv végső vál­tozatát. Aztán már csak azt kell kivárnunk, hogy megkapjuk a beígért összegeket. Csehország­ban és Magyarországon is kere­sünk partnereket, hiszen őket is érinti a történet. Izraelben mekkora összeget ígértek? Semekkorát. Az ottaniakat most másfajta kérdések foglalkoztat­ják. Mihez is hasonlíthatnám ezt a helyzetet? A marslakók sem küldenek pénzt nekünk, földiek­nek világűrkutatásra. Losoncon, a Nógrádi Galériában nyílt meg Szabó Gyula kiállí­tása, amely a művész eddig ismeretlen alkotásait mutatja be. Nyári szabadtéri programok Budapesten: film után musicalszínpadon az Egri csillagok Vicuska és Gergő szerelme a margitszigeti fák alatt A magyar ifjúság első igazi ol­vasmányélményei közé tartozik az Egri csillagok. Remélhetően nem túlzás a jelen idő haszná­lata, még mindig izgalmas e történelmi regény. Filmválto­zata ezreket csalt a mozik néző­terére, a későbbi generáció a te­levízióban látta a sikeres alko­tást. Most a főváros legszebb szabadtéri színpadán kel új életre Vicuska és Gergő gyer­mekien naiv szerelme, Eger vár ostroma, Dobó István hősiessé­ge, a város patriótáinak helytál­lása, az árulók mindig elítélen­dő cselszövései. A színpadi já­ték musical-változatának szer­zői Várkonyi Mátyás és Béres Attila, a darab rendezője Novák Ferenc. Az előadás egyik érde­kessége, hogy Bornemissza Gergely alakját a rendező fia, Novák Péter személyesíti meg. A szereposztás szerint Cecey Éva Rémi Tünde lesz, Dobó Ist­ván szerepében Szakácsi Sán­dort láthatja a sziget közönsé­ge. Jumurdzsák Varga Miklós, Török Bálint Vikidál Gyula, He­gedűs István figuráját Földes játssza. Sárközi cigány e zenés változatban Nagy Feró lesz, Izabella királynő Varga Klára, Cecey Péter pedig Makrai Pál. A produkció díszlettervezője Zeke Edit, a jelmezek Horváth Kata rajzai alapján készülnek. A bemutató dátuma július 18., a premiert követően július 19- én láthatja a darabot a közön­ség, majd augusztus 1-jén és 2­án. A főváros nyári kulturális szenzációja remélhetően ké­sőbb is vonzza a műfaj kedvelő­it. A Szabad Tér Színház négy színpadán több mint száz elő­adást tart az idén. A táncjáté­kok rajongói csemegét láthat­nak a Margitszigeten. Az őszi operaházi premier előtt a balettegyüttes az ősfákkal kö­rülvett színpadon mutatja be a Don Quijote című balettet. A táncjáték Ludwig Minkusz ze­néjére készül, a koreográfiát nem kisebb mester, mint Pepita írta, a balettet a Szentpétervár­ról érkezett Borisz Bregvadze tanította be. Az első szereposz­tásban Aleszja Popova és ifj. Nagy Zoltán látható, a második szereposztásban pedig Végh Krisztina és Cserta József. Koltay Gergely szimfonikus költeményt írt az aranylemezes Honfoglalás filmzenéjéből, amit a Carmina Buranával együtt a Szent István király szimfonikus zenekar és oratóri­umkórus szólaltat meg a szige­ten. Figyelemre méltó újdonság a Pavarotti énekverseny három győztes szopránénekesnője, Kathleen Cassello, Kálién Esperian és Cynthia Lawrence koncertje. A Budai Parkszínpad a köny- nyed, kellemes szórakozás színtere lesz az idén is. A Hair című musical székesfehérvári előadása a Feneketlen-tó part­jára költözik. A dzessz barátai A búsképű lovag történetében: Aleszja Popova Oláh Csaba felv. bizonyára örömmel látják, hall­ják a Benkó Dixiland Bánd programját, de a többi között ha­gyományosan lesz Pa-Dö-Dö- est, fellép St. Martin és az Old Boys együttes is. A Városmajori Szabadtéri Szín­padon mutatja be a fővárosi publikumnak Mikó István sop­roni társulatával a Hyppolit, a lakáj című előadását. Áz ope­rett műfaját kedvelők pedig a Marica grófnő dallamait hall­hatják, szintén a soproni művé­szek előadásában. A Hilton Szálló dominikánus udvara Donizetti-vígoperával (Szerelmi bájital), Bach, Vival­di és Mozart műveivel, Bartók Béla-emlékhangversennyel várja a közönséget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom