Vasárnap - családi magazin, 1997. július-december (30. évfolyam, 27-53. szám)
1997-07-02 / 27. szám
12 1997. július 2. Kultúra Heti kultúra ___________Filmbemutató ________ La rry Flynt, a provokátor Jaro Rihák új film forgatására készül. A történet hősei: zsidó fiatalok Indulás előtt a hajó Jozef Kroner és Eszenyi Enikő a Szomorú keringő forgatásán Noro Knapp felvétele „Kegyetlenül mulatságos!” „Mestermű! Közönségfilm a közönségességről!” „Az év legjobb filmje!” Ilyen elismerő mondatok láttak napvilágot a két Oscar-díjra (legjobb rendezés, legjobb főszereplő) is felterjesztett filmről. De elhangzottak olyan vélemények is, mint pl. a Time magazin szakírójáé: „Épp annyira nem akarok filmet látni Larry Flyntről, mint amennyire nem érdekelne egy Adolf Hitlerről szóló mozidarab.” Hogy a Larry Flynt fogadtatása ennyire szélsőséges volt, az természetes, hiszen Amerika közszellemét még mindig az a prüdéria uralja, amelyet a film címszereplője gyümölcsöző vállalkozásával, a kemény pomóma- gazinnal, a Hustlerrel provokált. Az ifjú Larry Flynt sztriptízbár-tulajdonosként kezdte, és miután felmérte az ilyen típusú igényeket, életre hívta a női testet és a szexuális aktust minden korábbinál egyértelműbben és kendőzetlenebbül láttató lapját. Minthogy az Egyesült Államok alkotmánya deklarálja a sajtó minden korlátozás nélküli szabadságát, Larry Flynt nem nyugodott bele kiadványa betiltásába. A tanulatlan férfiú perek sorát küzdötte végig dollár- milliókat fialó vállalkozása védelmében, és közben akaratlanul is magasabb eszmék harcosává vált. A makacs természetű Flynt a maga közönséges, gyakran a pojácaságig elmenő stílusában az egyik legalapvetőbb emberi jogért, a szólásszabadságért szállt síkra. Ettől az sem tudta visszarettenteni, hogy egy megszállott erénycsősz fegyverétől megsebesítve egész életére tolókocsiba kényszerült, hogy imádott felesége a kábítószer rabjává és áldozatává vált. A rendező, Milos Formán a tőle megszokott iróniával kezeli ezt a szokatlan karriertörténetet, nem kreál hőst a pornókirályból. Ma már tudjuk, a filmakadémia egyetlen Oscarra sem érdemesítette a provokátorról szóló provokatív alkotást. Lapátkerekes, folyami gőzhajó úszik a Dunán. Fedélzetén háromszáz zsidó. Pozsonyban húzták fel a horgonyt 1940 tavaszán. Az úti cél: Haifa. De nem a náci ideológia elől menekülnek. Ők már régóta Palesztinába készülnek, a majdani izraeli állam létrehozására. Pencso. Ez volt a neve a híressé vált hajónak. Évekig tartó útja során ugyanis megjárta a Fekete-, a Márvány- és az Égei-ten- gert, Kréta közelében azonban elsüllyedt. Utasai mentőcsónakon jutottak el a szigetre, majd újabb életveszélyek közepette az ígéret földjére. Jaro Rihák, a Bán Jánossal forgatott Albert, Albert és az Eszenyi Enikővel készített Szomorú keringő rendezője következő filmjén dolgozik, amelynek forgatókönyvét Igor Rus- náktól kapta. A magyar olvasóközönség ez idáig csupán színpadi szerzőként ismerhette Igor Rusnákot. Rókák, jó éjszakát! című, európai hírű darabja ugyanis a magyar színházakat sem kerülte- el. De már ez is régen volt. Soksok évvel ezelőtt. Ha a fejére koppintanak valakinek, akkor az sokáig hallgat. Ez történt Igorral is. 1968-ban leállították. Most viszont talált egy neki tetsző témát, és megírta. Én meg elolvastam, és azt mondom: olyan, mint egy antik dráma. Nem egy patetikus történet a zsidóüldözésről, hanem egy abszurd helyzetekkel teli, kalandfilmbe illő sztori azokról a cseh, szlovák, osztrák, lengyel és magyar fiatalokról, akik a zsidó állam létrejöttét szorgalmazták. Akik még a hajón is héberül tanultak, és kézműveseknek készültek, mert tudták: Izraelnek nemcsak egyetemi végzettségű fiatalokra lesz szüksége. Honnan jöttek ezek a fiatalok? Milyen „hátországból”? Többségük szegény családból származott. Bonyolult szociális probléma volt ez. A cionizmus hívei voltak mindannyian, és tudatosan távolodtak az európai zsidó hagyományoktól. Nem is akartak szakállas, elnyűtt ruhában járó zsidót látni, aki a többség körében antiszemitizmust váltott ki. Ők ápoltak voltak, frissen borotváltak, napbarnítottak, vallásukat pedig csak az államalapítás miatt érezték fontosnak. Vezetőjük, aki ezt a transzportot megszervezte, a huszonhárom éves Alexander Citron volt, aki különböző zsidó szervezetektől kapott anyagi támogatást. A hajóút ugyanis meglehetősen költséges vállalkozás volt. Tartós élelmiszerből például öt tonnát kellett magukkal vinniük. Érdekessé teszi a történetet az is, hogy egy tízéves kisfiú szemével láttatjuk az eseményeket. 1940- ben, amikor Baldaur von Schirach, a Hitlerjugend egyik vezetője Pozsonyba érkezett, ezt a kisfiút, Farkas Karcsit ölelte magához, az őt üdvözlők népes seregéből. Kék szemű volt és szőke, ezért állították a szlovák állam elöljárói mellé. Másnap aztán, amikor a közös fotó megjelent az újságokban, kiderült: Farkas Karcsi zsidó kisfiú. Ilyen és ehhez hasonló abszurd helyzetek teszik színessé a történetet. Ez a film tehát nem a Holocaustról fog szólni. És nem az Exodust vagy a Schindler listáját tekinti mérvadónak. Nem, mert a forgatókönyv sem a második világháború tragikus eseményeivel foglalkozik. Ez a film azokról fog szólni, akik időben rájöttek, merre tart Európa. Apák és fiúk turgenyevi története ez a film. Azoké a fiataloké, akik nem akartak azonosulni szüleik világával, nézeteivel, hagyományaival. Számukra nem a rituálé és nem is a kereskedés volt a fontos, hanem az államalapítás. Mert eljutottak végül is Palesztinába, és létrehozták a falvakat, a városokat, a kibucokat. Diplomájukat félretéve a mocsarak lecsapolásával foglalkoztak, és termőföldeken dolgoztak. Olyan mítosz ez, amelyről a mai Európa szerintem nagyon keveset tud. Izrael mai fiatalságát mennyire foglalkoztatja apáik, az egykori államalapítók sorsa? Nemrég jöttem meg Izraelből, így nyugodt szívvel kijelenthetem: bizonyos fokig az egész világon hasonlóak a fiatalok. Minden társadalom abban bízik, hogy a jövőt ők alakítják. Én öntudatos, erős fiatalokat láttam Izraelben, de azt kell hogy mondjam, Európa történelme nem érdekli őket. Valahogy nem akarnak tudni róla. Többségükben persze nem a Holocaustot túlélt zsidók rokonai, hanem azokéi, akik a földet termővé tették. Európa távoli világ számukra. Mint nekünk Patagónia. Magas falakkal körbevett, erős államban élnek. Bizonyos fokig értem is őket, ugyanakkor nagyon találónak és kifejezőnek érzem, hogy az Izraelben születetteket szabrának hívják. A szabra ugyanis egy ottani gyümölcs neve, és bár belülről finom és édes, kívülről szúrós, csupa tüske. A Pencso fedélzetén sem lehetett mindenki „tövis nélküli”. Természetesen tévedés lenne azt hinni, hogy politikailag és társadalmilag mindannyian ugyanazt a nézetet képviselték. De ami továbbra is lenyűgöző számomra a hajó utasaiban: a hosszú út során jelentős mértékben átformálódtak. Rossz tulajdonságaikkal szembenézve készültek egy egészen új életre. Álltam egy kibucban, láttam a gyönyörű kertet, amely körbevette, s amíg én álmélkodtam, előkeresték a fotót, hogy megmutassák, mi volt ott ötven évvel ezelőtt. Sivatag. Pusztaság. Elképesztő sivárság. És ott eresztettek gyökeret. Kegyetlen önművelés eredménye mindez. Fellini hajója elment már, az öné még csak nem is a kikötőben, hanem az „ágya mellett” áll. Mikor húzza fel a vitorlát? Szeptember végén kell leadnunk a forgatókönyv végső változatát. Aztán már csak azt kell kivárnunk, hogy megkapjuk a beígért összegeket. Csehországban és Magyarországon is keresünk partnereket, hiszen őket is érinti a történet. Izraelben mekkora összeget ígértek? Semekkorát. Az ottaniakat most másfajta kérdések foglalkoztatják. Mihez is hasonlíthatnám ezt a helyzetet? A marslakók sem küldenek pénzt nekünk, földieknek világűrkutatásra. Losoncon, a Nógrádi Galériában nyílt meg Szabó Gyula kiállítása, amely a művész eddig ismeretlen alkotásait mutatja be. Nyári szabadtéri programok Budapesten: film után musicalszínpadon az Egri csillagok Vicuska és Gergő szerelme a margitszigeti fák alatt A magyar ifjúság első igazi olvasmányélményei közé tartozik az Egri csillagok. Remélhetően nem túlzás a jelen idő használata, még mindig izgalmas e történelmi regény. Filmváltozata ezreket csalt a mozik nézőterére, a későbbi generáció a televízióban látta a sikeres alkotást. Most a főváros legszebb szabadtéri színpadán kel új életre Vicuska és Gergő gyermekien naiv szerelme, Eger vár ostroma, Dobó István hősiessége, a város patriótáinak helytállása, az árulók mindig elítélendő cselszövései. A színpadi játék musical-változatának szerzői Várkonyi Mátyás és Béres Attila, a darab rendezője Novák Ferenc. Az előadás egyik érdekessége, hogy Bornemissza Gergely alakját a rendező fia, Novák Péter személyesíti meg. A szereposztás szerint Cecey Éva Rémi Tünde lesz, Dobó István szerepében Szakácsi Sándort láthatja a sziget közönsége. Jumurdzsák Varga Miklós, Török Bálint Vikidál Gyula, Hegedűs István figuráját Földes játssza. Sárközi cigány e zenés változatban Nagy Feró lesz, Izabella királynő Varga Klára, Cecey Péter pedig Makrai Pál. A produkció díszlettervezője Zeke Edit, a jelmezek Horváth Kata rajzai alapján készülnek. A bemutató dátuma július 18., a premiert követően július 19- én láthatja a darabot a közönség, majd augusztus 1-jén és 2án. A főváros nyári kulturális szenzációja remélhetően később is vonzza a műfaj kedvelőit. A Szabad Tér Színház négy színpadán több mint száz előadást tart az idén. A táncjátékok rajongói csemegét láthatnak a Margitszigeten. Az őszi operaházi premier előtt a balettegyüttes az ősfákkal körülvett színpadon mutatja be a Don Quijote című balettet. A táncjáték Ludwig Minkusz zenéjére készül, a koreográfiát nem kisebb mester, mint Pepita írta, a balettet a Szentpétervárról érkezett Borisz Bregvadze tanította be. Az első szereposztásban Aleszja Popova és ifj. Nagy Zoltán látható, a második szereposztásban pedig Végh Krisztina és Cserta József. Koltay Gergely szimfonikus költeményt írt az aranylemezes Honfoglalás filmzenéjéből, amit a Carmina Buranával együtt a Szent István király szimfonikus zenekar és oratóriumkórus szólaltat meg a szigeten. Figyelemre méltó újdonság a Pavarotti énekverseny három győztes szopránénekesnője, Kathleen Cassello, Kálién Esperian és Cynthia Lawrence koncertje. A Budai Parkszínpad a köny- nyed, kellemes szórakozás színtere lesz az idén is. A Hair című musical székesfehérvári előadása a Feneketlen-tó partjára költözik. A dzessz barátai A búsképű lovag történetében: Aleszja Popova Oláh Csaba felv. bizonyára örömmel látják, hallják a Benkó Dixiland Bánd programját, de a többi között hagyományosan lesz Pa-Dö-Dö- est, fellép St. Martin és az Old Boys együttes is. A Városmajori Szabadtéri Színpadon mutatja be a fővárosi publikumnak Mikó István soproni társulatával a Hyppolit, a lakáj című előadását. Áz operett műfaját kedvelők pedig a Marica grófnő dallamait hallhatják, szintén a soproni művészek előadásában. A Hilton Szálló dominikánus udvara Donizetti-vígoperával (Szerelmi bájital), Bach, Vivaldi és Mozart műveivel, Bartók Béla-emlékhangversennyel várja a közönséget.
