Vasárnap - családi magazin, 1997. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-29 / 5. szám
4 1997. január 29. Háttér Egyik félnek sem használ, hogy négy éve megoldatlan a közös cseh és szlovák államhatár kérdése Februárban lezárulhat a határvita A cseh és szlovák határvonal megváltoztatására vonatkozó javaslat U Sabotú település térségében Határhelyzet 1996-ban a jelenlegi határvonal-wn a határvonal javasolt módosítása Cseh Köztársasá Kuzelov Cseh Köztársaság Javorník Szlovák Köztársaság Vrbovce Forrás: A Cseh Köztársaság belügyminisztériuma Csehszlovákia felbomlása óta ugyan már négy év eltelt, ám a két önálló köztársaság között húzódó államhatár még mindig nem öltött végleges formát. A határkijelölő bizottság vontatott és bonyolult tárgyalásai, valamint az eddig cseh területnek számított U Sabotű település hovatartozásáról zajló polémiák után a jövő hónapban pont kerülhet. A cseh képviselőház idei első ülésén a tervek szerint véglegesen dönt a közös határról rendelkező alkotmánytörvény sorsáról. A cseh törvényhozás már az elmúlt parlamenti évadban is tárgyalt a törvényről, de viharos vita után mégsem szavazták meg. Valamennyi ellenzéki képviselő a leghatározottabban ellenezte, így a kormány- koalíció nem szerezte meg az Mindkét felet egyaránt aggasztja a cseppfolyós határ- helyzet. elfogadásához szükséges 120 szavazatot. A kormánypártoknak akkor az alkotmánytörvény elfogadtatása helyett be kellett érniük azzal, hogy legalább a közös határt rögzítő szerződés jóváhagyását keresztülvitték. Mivel a szlovák fél már 1995 őszén jóváhagyta a szerződést, a Klaus-kormány az első törvények között terjesztette elfogadásra a tavalyi választások után átalakult parlament elé. Az első olvasatban történt megvitatása után ugyan a szociáldemokraták is mellette szavaztak, további sorsa azonban bizonytalan. Milos Zeman szociáldemokratái azzal a feltétellel hajlandók újra tárgyalni a határra vonatkozó alkotmánytörvényről, ha a határváltozás révén érintett cseh polgárokat egyénileg kártalanítják, Csehország pedig Szlovákiával szerződést köt arról, hogy a határon a szokásos mércét meghaladó rezsimet alakítanak ki. Az alkotmánytörvény elfogadása esetére a jelzett időpontig elkészül az erre vonatkozó megállapodás tervezete, a belügyminisztérium ugyanakkor határozottan elutasítja az egyénenként történő kártalanítást. Václav Grulich szociáldemokrata párti képviselő e törvény pártbeli felelőse, s neki az a meggyőződése, hogy az U Sa- botüban élő minden család más és más körülmények között él, amelyeket most fel kell adniuk. Ezért a szociáldemokraták nézete szerint igazságtalan lenne, ha valamennyien azonos összegű kárpótlást kapnának, mégpedig felnőtt személyenként 400 ezer koronát, a gyermekek ennek a felét Az idén tavasszal érvénybe léphet a határszerződés. és minden család másfél millió koronát lakásvásárlásra. Václav Klaus kormányának szent meggyőződése, hogy a szociáldemokraták végül is a törvényt megszavazzák. A cseh és a szlovák felet egyaránt nyugtalanítja a cseppfolyós határhelyzet. A határkijelölő bizottság szlovák elnöke, Július Becka már tavaly úgy nyilatkozott, hogy a provizórikus állapot a határok vonatkozásában kezd tarthatatlanná válni és Szlovákia már minden teljesíthető feltételnek eleget tett. A sor most a cseh partneren van: ha a képviselőház februárban megszavazza az alkotmánytörvényt, utána még következik a szenátusi vita, s ha nem lesz semmi bonyodalom, akkor a cseh és szlovák államhatárról intézkedő törvény idén tavasszal érvénybe léphet. A határtárgyalások alakulása 1993. január - megkezdte tevékenységét a cseh és szlovák határkijelölő bizottság. 1993. április - Szlovákia a határvonal módosítását javasolja arra hivatkozva, hogy az addig Csehországhoz tartozó U Sabotű település Szlovákiához kíván tartozni. A cseh fél ezt elutasítja. 1993. december - A két ország belügyminisztere kap megbízást a vita rendezésére. 1994. január - A belügyi tárcák vezetői megállapodnak abban, hogy Sidonie Csehországé marad, U Sabotű települést pedig Szlovákiához csatolják. 1994. május - Jan Rumi cseh belügyminiszter bejelentette, hogy U Sabotű lakói pénzbeli kárpótlást kapnak. 1995. november - A cseh kormány egyetért a közös határról rendelkező megállapodás aláírásával. 1996. január - A két belügyminiszter kézjegyével látja el a határszerződést. 1996. február - A szlovák parlament elfogadja a közös cseh-szlovák határra vonatkozó törvényt. A cseh kormány 50 millió koronát hagy jóvá és megszabja a kártalanítás szempontjait. 1996. április - A cseh parlament egyetért a határszerződéssel, de elutasítja a határmódosításra vonatkozó alkotmánytörvényt. 1996. október - A cseh képviselőház első olvasatban jóváhagyja a közös államhatárra vonatkozó alkotmánytörvényt. A dolgozókról való gondoskodás a Komáromi Szlovák Hajógyár Rt.-ben A szociális program attraktív része A Komáromi Szlovák Hajógyár Rt. jelenleg több mint 2 700 alkalmazottat foglalkoztat. Legtöbbjük munkás - 1350-en a termelésben, mintegy 600-an pedig a termelést kiszolgáló tevékenységekben dolgoznak. A hajógyár termelési programját napjainkban a tengeri hajók alkotják, azonban képesek személyszállító hajók, ü- letve úszó szállodák, botelek építésére is. Pozsonyban például a Dunán két botéi is található, amelyeket éppen Komáromban építettek. A hajógyár műszaki úszójárművek gyártására is képes lenne, jelenleg azonban a németországi és orosz- országi megrendelők csupán 3,5-5 ezer tonnás tengeri hajókat kémek. Pint Tibor mérnök a Komáromi Szlovák Hajógyár Rt. személyzeti igazgatója. Tőle kérdeztük, milyen szociális programot kínálnak alkalmazottaiknak? .Alkalmazottainknak nagyon jó szociális program áll a rendelkezésükre. Érezniük kell, hogy részvénytársaságunk gondoskodni akar róluk. Szociális programunk minden évben a kollektív szerződés szerves részét képezi és néhány fő területet ölel fel. Ide tartoznak az üdülések, a dolgozóinkról való egészségügyi gondoskodás, az üzemi étkeztetés és természetesen minden újdonság, amely ezen a területen segítségünkre lehet. 1996-ban dolgozóink egészségügyi gondoskodására költöttük a legtöbbet. SLK Závod- ná poliklinika néven kft.-formá- ban létrehoztuk a vállalati rendelőintézetet. Ebbe a hajógyár anyavállalatként 750 000 koronát ruházott be új műszerek és berendezések vásárlására. Elképzeléseinket arról, hogy hogyan bővítsük szociális programunk kínálatát a hajógyárban, nagyon jól egészíti ki a Szlovákiában újnak számító biztosítási forma - a járulékos nyugdíjbiztosítás. Az 1996-os kollektív szerződésünk már tartalmazta a járulékos nyugdíjbiztosítással kapcsolatos elképzeléseket. A járulékos nyugdíjbiztosítás nemcsak alkalmas kiegészítője szociális programunknak, hanem hatékony eszköze annak is, hogyan stabilizáljuk azokat az alkal- mazottainkat, akik cégünk koncepciójának magvát képezik. Eszköze dolgozóink stabilizálásának a legfontosabb szakmákban, egyúttal nagyon hatékony munkaerő-toborzási érv azon kiváló új kollégáinknak, akik a jövőben aszerint is választanak majd a munkaerőpiac kínálatából, hogy ki milyen szociális programot kínál számukra. Részvénytársaságunk régi dolgozóinak szintén szükségük van erre a járulékos nyugdíjbiztosítási lehetőségre. Cégünk azon gépipari vállalatok közé tartozik, amelyekben nagyon sokan dolgoznak veszélyeztetett munkahelyeken. Nálunk mintegy 1400-an dolgoznak ilyen állásban. A járulékos nyugdíjbiztosítás lehetőséget kínál arra, hogy a megszokott bérezési formákon túl ezzel is értékeim tudjuk munkájukat. Az emberi források fejlesztésére létrehozott társulás közreműködésével lehetőségem nyílt arra, hogy megismerkedjek több járulékos biztosító kínálatával. A társulás június végén szemináriumot szervezett a Zempléni-tónál, amelyen az összes járulékos biztosító, amelyik kérte működésének engedélyezését, bemutathatta kínálatát. Már ezen a szemináriumon nekem leginkább a TATRY SYMPATIA Első Járulékos Nyugdíjbiztosító által mind a munkáltatóknak, mind pedig az alkalmazottaknak kínált lehetőség tetszett. A kormány ennek a biztosítónak már tavaly decemberben megadta a működéshez szükséges alapítási engedélyt. Ezután további rendkívül részletes tárgyalások eredményeként az Első Járulékos Nyugdíjbiztosítóval előszerződést kötöttünk. Ebben a rendszerben külön tetszett az az előny, amit a járulékos nyugdíj- biztosítás kínál. A veszélyeztetett munkahelyeken dolgozók ugyanis állandóan arra törekednek, hogy az ún. második nyugdíjkategóriába sorolják őket. Azokat a szakmákat azonban, amelyek ide besorolhatók, pontos ágazati jegyzék határozza meg. A járulékos nyugdíjbiztosítás lehetővé teszi magasabb nyugdíjak elérését azon alkalmazottaink számára is, akik nincsenek besorolva az ún. második nyugdíjkategóriába, de nehéz feltételek között becsületesen ledolgozott évek állnak mögöttük. Ezt a lehetőséget cégünknek ki kell használnia. Régiónkban az első vállalatok közé szeretnénk tartozni, amely járulékos nyugdíjbiztosítást kínál alkalmazottainak. VKV-82 A határkijelölő bizottság cseh képviselője így látja a helyzetet A jelenlegi állapot tarthatatlan Ha a cseh képviselőház elutasítaná a határmódosítást, a lezáratlan határvita tovább bonyolítaná a cseh és szlovák fél szerint egyaránt tarthatatlan állapotot. Ez esetben újabb tárgyalásokba kellene bocsátkoznia a két szomszédos országnak a vita végleges megoldása céljából, s még bonyolultabb határtárgyalásokra kellene számítani, mint eddig. Jirí Pesek, a közös határkijelölő bizottság cseh elnöke így látja a helyzetet. 1993 elején tulajdonképpen miért támadtak viták arról, hogy a határ vonalán módosítani kellene? A szétválás után megalakult két önálló ország szerződést kötött a közös államhatár kijelöléséről. Ez megegyezett a jelenlegi adminisztratív határvonallal. Már akkor azonban nyilvánvaló volt, hogy kijelölése bonyolult lesz, mivel a megszűnt közös államban az építkezéseknél és a lakosság letelepedésénél ezeket nem tartották be. Ezért is volt szükség a határkijelölő bizottság létrehozására, hogy az javaslatokat tegyen a szükséges határkorrekciókra. Valóban szükségesek voltak a bizottság által Javasolt módosítások? Ha az adminisztratív határvonalhoz igazodtunk volna, akkor a határvonal számos esetben lakott területeket, falvakat, vagy egyes objektumokat szelt volna ketté. Bizottságunk ezért 18 módosítást indítványozott, amelyek a lakosok életének megkönnyítését szolgálták. A legnagyobb viták U Sabotú hovatartozása körül folytak. A helyiek ellenállása dacára miért kellene mégis Szlovákiához tartoznia? Erre a szlovák fél tett javaslatot a határkijelölő bizottságban, azzal az indoklással, hogy a település lakosainak zöme is ezt óhajtja. A cseh fél ezt egy ideig elutasította, egy 1994-es felmérés szerint azonban a többség tényleg Szlovákiához kívánt tartozni. Végül is a két belügyminiszter abban állapodott meg, hogy a részben szlovák területen fekvő Sidoniét Csehország kapja meg, U Sabotűt pedig Szlovákia. A cseh lakosok viszont azt állítják, hogy az utóbbi település mindig is Csehországhoz tartozott. Mi az Igazság? A cseh Javorník és a szlovák Vrbovce között fekszik. Közigazgatásilag ugyan Jávoraikhoz tartozik, de Vrbovce sokkal jobban elérhető, megközelíthető, a postát innen hordják még most is. 134 lakosa közül 60 cseh és 74 szlovák. Mi következne azután, ha a cseh parlament nem hagyná jóvá a határmódosításra vonatkozó alkotmánytörvényt? Az újabb bonyolult tárgyalási fordulókon kívül továbbra is nagyon komplikált lenne a határ menti területen már három éve bizonytalanságban élők helyzete. Tudom, hogy az érintett települések lakosai már nagyon unják a vitákat és végleges megoldást szeretnének. Egyszer azonban mindenképpen meg kell állapodnunk, mert a jelenlegi helyzet egy nem normális állapot.---------------------A vitatott település Ré gebben Szlovákiához tartozott a határvita tárgyát képező U Sabotű település, s ezt a határkijelölő bizottság térképei is igazolják. A település a Veselí nad Moravou és Senica közötti főút kereszteződésénél fekszik és az említett, 1944-ből származó térkép is ezt tanúsítja. A szlovák fél a határkijelölő tárgyalásokon azzal érvelt, hogy a Szlovák Földtani és Térképészeti Hivatal már 1990- ben javasolta, hogy a települést véglegesen csatolják Szlovákiához. U Sabotfihoz egy kis vasútállomás is tartozik, Vrbovce, amelyet két éve a helyi önkormányzat döntése nyomán Jávoraikra kereszteltek át.
